Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-16 / 344. szám
u Dunántúlt napló 1985. december 16., héti* Az édesvízi medúza első hazai példánya Buchert Adóm, egyedülálló gyűjteményével j Fotó: Erb Állatmumifikálás a pécsi Tettye utcában Polipok a őrfilosi kagylóban L eguán, tüskésfarkú gyík, vipera, kiskócsag, uhu, méteres csuka, kova- , szaru szivacs békés szomszédságban láthatók Buchert Ádám pécsi Tettye utcai lakásán. A természetszerető pedagógus hobbiból holtállat-gyűjte- ményt alakított ki. Sok szobát töltenek meg a kitömött madár- és hüllőritkaságok, a kövületekbe préselődött élőlénymaradványok, a tartósított szivacsok, polipok és medúzák. Az utóbbiakból 150—200 található apró üvegedénykékben. Tudományos szempontból a legrangosabb „leleteknek” számítanak. A nyugdíjához közeledő biológia—testnevelés szakos tanár ezek gyűjtésére szenteli szinte minden szabad idejét. Viselkedésüket kutatja. Napjainkban is a medúza- és a polipkutatás egyik elismert egyéniségeként ismerik. ö találta meg az Európában elterjedt édesvízi medúza első hazai példányát Űrtiloson egy kavicsbánya-tóban. A pár milliméteres, kékes-rózsaszínű élőlény formaiinba téve lebeg. Ügy hat, mintha élne. Sokfejű, és fogókaros polipjait is konzerválta. Némelyik megfestve vagy kristályba ágyazva, hogy köny- nyebben lehessen a későbbiekben is mikroszkopikus metszeteket kivágni belőlük. Felfedezését számos szaklapban közölte. Fejlódéselméleti következtetéseire felfigyeltek ausztriai, brazíliai, izraeli, jugoszláviai és svájci tudóskörökben is. A pécsi tanár némelyik tudóssal gyümölcsöző információcserés kapcsolatban áll, élénk a levelezés. Érthető, hogy a medúzák gyűjtési anyaga a leggazdagabb, a legjobban féltett. Az őrtilosi vizeket például másfél évtizedig járta. Előfordult, hogy kagylókra települt, mindössze gombostűfejnyi polipokra is bukkant. Aztán a nyékládházi tavak megkutatása következett, ugyancsak szép eredménnyel, majd sikerült Budapestről is igazolni a medúza magyarországi elterjedését. Mindegyik bizonyíték most formaiinba éltévé „él tovább". — Maga a gyűjtés, a mentés, a felfedezés öröme mindig jobban izgalomban tart, mint a felhalmozott anyag elmélyült vizsgálata — mondja az állat- preparálással magas szinten foglalkozó amatőr kutató. így sem lebecsülendők az eddigi tudományos munkái. Az ál- latmumifikálásban párját ritkító teljesítményt és minőséget nyújt. A felismerhetetlenségig széttépett vagy roncsolt állattetemet is újjávarázsolja. Számára érték a pusztulásra ítélt legapróbb testrész is, csak szemléltetni tudjon vele iskolai munkája közben. Ezért külön őrzi például a karmokat, a csőröket, a fejeket. M agán állattára legalább ezer egyedet vonultat fel, amelyek sok száz fajt képviselnek. A 35- 40 év alatt kialakított szemléltető eszköztárát felajánlotta a bonyhádi tanácsnak. Odaadja, amennyiben ott majd létrehoznak egy természetrajzi értékeket felvonultató kiállító termet. Buchert Ádám Bonyhádon született. Csuti J. Pécs újabb tv-adótkap! n forintot csak egyszer próbáltak Hamisítani rész. Pécsett közvetlenül a torony alatti területen, a belváros bizonyos pontjain, avagy Magyarürögben, Szentkúton lehetetlen, vagy sok bosszúságot okoz a vétel. (Ez utóbbi információt Jeges Józseftől, a Rádió és Televízió Zavarvizsgáló üzemének vezetőjétől kaptuk.) S bár eredeti kérdésünk így hangzott: hol nem érdemes színes televíziót venni, üzemeltetni, módosítsunk kissé. Ahol a fekete-fehér készülék sem képes megfelelő „hasznos jelet" összegyűjteni, ott a színes sem. A Frekvenciagazdálkodási Iroda a közelmúltban egy hosszú távú programot kezdett, hogy pontos felmérést készítsenek a hazai tv-vételi lehetőségekről. Baranyában éppen az idén fejeződött be a felmérés, most folyik a begyűjtött adatok feldolgozása, s Hazay István szerint jövőre részletes és pontos információval tudnak szolgálni. (Ez majd segít a döntésben: vegyünk-e színest!) Addig is a már rendelkezésre álló adatok alapján úgy döntöttek, hogy Pécs újabb adót kap 1986-ban! A cél; javuljon a belvárosi televíziózás. Ez a helyi átjátszó adó híre bizonyára éppen olyan örömet okoz, mint az, hogy 1986 első hónapjaiban üzemelni kezd a szászvári átjátszó adó, hogy helyben, Sza- latnakon, Köblényben, Kárászon, Vékényben és részben Mag ya reg reg yen tökéletes legyen az adás. Kozma Ferenc Kosztolányi, az egyik legszellemesebb magyar író hívta fel figyelmünket az árnyalatnyi különbségre: a német „megszolgálja" a pénzt, az angol „csinálja", a magyar viszont . . . csak „keresi". így hót nem volt nehéz azt kérdeznem dr. Egyed Bélától, a Pénzjegy- nyomda vezérigazgatójától a napokban Pesten megtartott sajtótájékoztatón: — A pénzjegynyomda menynyit keres azzal hogy csinálja? Válasz: a Pénzjegynyomda gyártja a pénzt — papírpénzt, bankót —, és elég jól keres vele; noha készít ofszetbélyegeket, nyomtatványokat is, ez a legtöbbet hozó üzletága. Hatvan éve kezdték gyártani a pénzt: az ország névjegyét az üzemben. Ez az évforduló sokféle okból is nagyon emlékezetes — soroljunk fel belőle néhányat! Többek közt azért, mert hazánkban készítik a világ élvonalbeli szépségű, küllemű papírpénzeit; kiváló grafikus-tervezők — Horváth Endre, Vagyóczky Károly és mások munkáit tehetséges műszaki gárda viszi, gondozza tovább, mígnem a modern ofszetgépekről lekerülnek az ezresek ezresei. Említésre méltó róluk szólva az is, hogy é pillanatban szinte csak az amerikai dollár és a mi forintunk azonos a világban — már persze nem értékre, hanem minőségre, külalakra. Közel s távolban minden jelentősebb pénz megváltozott, nálunk — mindössze a forint két egészen korai címletét leszámítva — ugyanazzal fizetünk, mint negyven évvel ezelőtt. Ritkaság- számba megy az is, hogy a Pénzjegynyomda termékeit mindössze kétszer hamisították: először 1930-ban az ötpengőst, később pedig épp a már említett két első papírpénzt: a tízest és a százast; ezért is vonták ki gyorsan őket a forgalomból. A papírpénz hamisít- hatatlansága a nyomdának szóló legnagyobb dicséret, ehhez kell □ legnagyobb szakmai kvalitás, finesz! Nem véletlen hát, hogy a pénztervezők időről időre amolyan gyakorlópénzeket is terveznek, részben azért, hogy ne jöjjenek ki a praxisból, részben meg azért, mert ez egyben hamisítás elleni próba is. Hamisítás és utánzat egyébként sem tévesztendő össze! Az utánzat egyedi, kézi, kezdetleges; előfordult, hogy valaki indigóval és tűvel másolta. A hamisítványa veszélyesebb, mert „tudományos" alapon, nyomdai úton és tömegesen történik. — Hogyan gondoskodnak a biztonságról? — szólt egy további kérdésem. — Hozzánk természetesen nem jöhet dolgozni akárki — hangzott a felelet. — Munkatársaink egy-két hét alatt „hozzászoknak" a pénzhez: nem fizetőeszköznek tekintik, hanem munkájuk céljának: bankjegynek. Az üzem rendjére, biztonságára ezen felül természetesen a legmodernebb berendezések, illetve intézkedések is vigyáznak. Ilyen az, hogy minden műszak végén minden darab papírral pontosan el kell számolni. Ha például az egyik csomagban 99 van, s a másikban 101, addig keresünk zárt ajtók mögött, míg meg nem kerül, és addig az üzemből senki sem mehet ki. Ilyenkor tehát mégis pénzt „keresnek" abban az üzemben, amelynek termékeit hazánkban kivétel nélkül mindenki ismeri, szereti, használja. Varga J. Egy próféta saját hazájában A break pécsi fellegvára Nemrég telt házak előtt játszották a pécsi mozikban a Break című filmet. Vajon mivel magyarázható sikere? Akik csak idétlen rángatózásnak tartják, talán nem tudják, hogy ez a tánc New York egyik legnyomorúságosabb negyedében, Bronxban született a Puerto Rico-i bevándorlók körében a társadalmi megaláztatottságuk által keltett feszültségek levezetésére. Ez a tánc tehát éppolyan szociális értékű, mint amilyen a blues és a jazz volt a század elején a néger negyedekben, vagyis bizonyos társadalmi csoport kulturális önmegvalósítását akarja elérni. A break nem olyan tánc, amit bárki művelhetne. Kevés fehér balerina lenne képes az ehhez szükséges hajlékonyságra. Erős fizikumot, jó ritmusérzéket igényel, a pantomimesek, a robotok, a rajzfilmfigurák, a hulló levelek, a hullámzó tenger, a síelők, a helikopter-propellerek mozgásának utánzását követeli meg ez a tört mozgásokon alapuló tánc. Egészen más társadalmi háttérrel, de a break nálunk is lázba hozta a fiatalokat. Nem kell messzi tájakon keresnünk ennek bizonyítékait, elég, ha elsétálunk a pécsi . Ságvári Endre Művelődési Házba, ahol Bocz Jenő vezetésével, kitartó munkával, heti több órás próbával húszharminc fiatal készül arra, hogy táncbemutatókon, versenyeken a magyar közönség minél szélesebb rétegeivel kedveltesse meg ezt az új mozgásformát. Úgy látszik, a táncmesternek sikerül megcáfolnia azt a tételt, hogy senki sem próféta a saját hazájában. Tanítványainak hazai és nemzetközi sikerei, az általa összekovácsolt, Quadro nevet viselő, négy táncfajtát művelő kis közösség előadásai egyre nagyobb visszhangot keltenek fel, egyre erősebb reflektorfénybe állítják Bocz Jenőt és az általa fanatikusan oktatott táncot. A breaket három évvel ezelőtt ismerte meg, és Fenyő Miklóst hónapokkal megelőzve kezdte el oktatását Pécsett. Jelenleg könyvet szeretne írni a breakről, és bemutatásra vár forgatókönyve, egy olyan tánc koreográfiája, amellyel az éhező afrikaiak nyomorára hívná íel a figyelmet. Bocz Jenő a júliusban megrendezett világbajnokságon a magyar modern tánccsoport szaktanácsadójaként tevékenykedett. Menedzsere volt annak a Kollár Istvánnak, aki az országos versenyen második, a világversenyen 217 induló közül, sok színes bőrű gumiembert megelőzve hetedik helyezést ért el. A jelenlegi próbák hangulatára rendkívül jellemző, hogy tükörtánccal, egymás mozdulatainak utánzásával köszöntik egymást a klubtagok. Szily Éva Hol nem érdemes színes tévét venni? Elválaszthatatlan családtag a televízió; hol édes gyerek, hol kitagadott tékozló fiú, de a kötelékeket már nehéz elszakítani. A Magyar Televízió 1-es programjának műsorát 12 nagyadó, a 2-est 10 nagyadó sugározza szét az országban, a közel 100 úgynevezett átjátszó adó segít abban, hogy hazánkban majdnem mindenütt „élvezhető" a kép. Majdnem mindenütt? Ez azt jelenti, hogy akad község, akad család, ahol bizony még nem ismerhetik Takács Marikát, a HÉT inzertjét, Rózsa György „Kapcsoltam"-ját. A hazai televízió műsorainak szórása a Magyar Posta privilégiuma. A Posta Rádió és TV Műszaki Igazgatóság Frekvenciagazdálkodási Irodájának vezetője Hazay István, aki a témát illetően készségesen informálta lapunkat. Elöljáróban egy pontos adat; a tv 1-es műsorának 93 százalékos a területi ellátása — országunk lakosságának 95 százaléka juthat megfelelő minőségű vételhez —, a 2-es program valamelyest gyengébb; 82 százalékos a területi szórás s közel egymillióan nem élvezhetik. Baranya jó helyzetben van; nagyadóval rendelkezünk, s a megye északi részén Kabhegy, a keleti részén pedig Csávoly segítségével érkezhet a kép. A domborzati viszonyok következtében azonban akad néhány vidék, ahol eléggé mostoha a helyzet. Szentlászló és körzete feltétlenül ide tartozik, de Mázaszászvár, Kárász is, Komlón a kökönyösi városVilágszínvonalúi a magyar Miért- terveznek próbapénzt-?
