Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-30 / 146. szám
1985. május 30., csütörtök Dunántúli napló 5 A nemzetközi munkaverseny élenjáró brigádja Kitüntették a sombereki tsz Dózsa sertéstenyésztő szocialista brigádját Építőipari gazdasági társaságok tanácskozása ünnepi brigádgyűlést tartottak tegnap Somberekén, abból az alkalomból, hogy a Béke Őre Tsz Dózsa György sertés- tenyésztő szocialista brigádja elnyerte a KGST-országok szövetkezeti szervezetei által adományozott „nemzetközi munka, verseny élenjáró brigádja" címet. A kitüntetést a tegnapi ünnepség keretében dr. Biró Sándor, a Baranya megyei Tsz Szövetség titkára nyújtotta át Hotlman Flórián telepvezetőnek. A nemzetközi elismerés ezúttal olyan kollektívát jutalmazott, amely több, mint egy évtizede öregbíti nemcsak a sombereki tsz, de Baranya hírnevét is, itthon és a nagyvilágban. Tetra hibridsertést tartanak. Ennek 90 százaléka exportra megy. Minőségét Franciaországban éppúgy elismerik, mint a Szovjetunióban. De nemcsak a végtermék, hanem a telepen folyó magas színvonalú tenyésztői munka is felkeltette a külföld érdeklődését. Különösen a sertés mesterséges termékenyítése, amiben egyedülálló eredményeket értek el Egyetemi tanárok, kutatók, gyakorlati szakemberek érkeztek Somberekre tanulni, tapasztalni a Szovjetunióból, az NDK-ból, Jugoszláviából épp úgy, mint az NSZK-ból, Fran- ciaoiszágból, Spanyolországból, sőt Japánból is. A tsz TET- RA-telepét nemzetközileg is jegyzik a szakmában, s ebben a tényben Schneider Antal 38 fős brigádjának oroszlán része van Új telepről van szó, 1970- ben épült — azóta két rekonstrukciót hajtottak rajta végre. A brigád 13 éve alakult. Azóta minden hazai kitüntetést elnyertek, „Az ágazat kiváló brigádja” címet is. A legifjabb brigádtag 22 éves, a legidősebb 58. Ha több műszakos is a termelés, a pihenőnap ritkábban esik vasárnapra, éjszakázni is kell. És a Dózsa-bri- gád vállalja ezt, maximálisan helytáll. Ezért érhették el azokat a ragyogó eredményeket, amelyekre a külföld is felfigyelhetett. Egy kiló sertéshúst, 3,56 kiló takarmányból állítottak elő a telepen. A napi súlygyarapodás 583 gramm. A mesterséges termékenyítés után 80 százalékos el lést értek el, egy koca után évi 22,2 malacot neveltek fei. Kocánként 23,2 mázsa húst, tavaly összesen 15 200 mázsa sertést szállítottak. Egy kiló hús szűkített önköltsége 23,2 forint, árbevétele 40 forint 30 fillér. A 38 fős gárda tavaly 80 millió forint értékű termelést végzett és 23,4 millió forint tiszta nyereséget hozott a szövetkezetnek. Az idei tervük 20 000 mázsa sertéshús. — Rné — Első ízben Baranyában jöttek össze a megyékben tevékenykedő építőipari szervezetek gazdasági társaságainak koordinációs irodavezetői, hogy kicseréljék tapasztalataikat és újabb ötletekkel gazdagítva végezzék tevékenységüket. A kétnapos tanácskozás tegnapi zárónapján Harkányban, a BÉV üdülőjében elsőként a gazdaságpolitika időszerű kérdései Baranya megyében címmel tartott előadást dr. Geisz Mihály, a Baranya megyei Pártbizottság osztályvezetője, majd a gesztor vállalat új szervezeti rendszerének szerepét elemezte a gazdasági együttműködés folyamatában Mischl Róbert, a BÉV vezér- igazgatója. A Baranya megyei Építőipari Koordinációs Iroda (BÉKI) keretében létrehozott fuvarszervezés a menetirányítási rendszer felépítését, működését és az ezt ösztönző érdekeltségi rendszert vázolta Koncz István, a Pécsi ÉPFU igazgatója. A megyei koordinációs irodák vezetői közül a kapacitásbörze tapasztalatait a Somogy megyei, a visszatekintést az elmúlt öt év tevékenységére a Zala megyei, az együttműködés formaváltozásait a Győr-Sop- ron megyei koordinációs iroda vezetője vázolta, végezetül Neumann Ádám, a házigazda BÉKI vezetője, az építőipari gazdasági társaságok továbbfejlődésének lehetőségeiről tartott vitaindító előadást. II bányabiztonságot szolgáló kutatások a szénbányáknál A Baranya megyei Munkavédelmi Bizottság ülése A megye bányabiztonságának helyzetét, a foglalkozási megbetegedések és az üzemi balesetek számának és jellemzőinek 1984. évi alakulását vitatta meg tegnapi ülésén dr. Kóncsag Károly elnökletével a Baranya megyei Munkavédelmi Bizottság. A testület állást foglalt arról, hogy a munkavédelmi helyzet javítása érdekében felhívással fordul minden olyan gazdasági egység vezetőjéhez, ahol az üzemi balesetek száma növekvő tendenciái mutat, s a szükséges intézkedések teljesítését a következő év elején ellenőrzi. A bizottság ülésén Kápolnai Árpád, a Baranya megyei Munkavédelmi Felügyelőség vezetője tájékoztatót tartott a készülő új munkavédelmi jogszabályokról. Az üzemi balesetek alakulásának tavalyi statisztikájáról korábbi lapszámunkban már közöltünk részletesebb elemzést. Baranya üzemi baleseti helyzetképét alapvetően meghatározzák a bányaüzemekben bekövetkezett balesetek számukban és súlyosságukban egyaránt. A Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség tájékoztatójából kiderült, hogy tavaly a Mecseki Szénbányáknál történt üzemi balesetek következtében 1501 három napon túl gyógyuló sérülés volt, a MÉV-nél 404, az Aknamélyítő Vállalat Mecseki Körzetvezetőségénél 118, egyéb bányaüzemekben összesen 31. A Mecseki Szénbányáknál tavaly öt halálos baleset volt, összesen kilenc áldozattal, a MÉV-nél, az aknamélyitőknél és a DÉLKÖ Komlói Bányaüzemében egy-egy. A halálos üzemi balesetek kivizsgálása során megállapítható volt, hogy a technológiai és munkafegyelem terén súlyos mulasztásokat követtek el. összességében a MÉV-nél a bányabiztonság helyzete megfelelő volt, az Aknamélyítő Vállalat Mecseki Körzetvezetőségénél az elvárhatónál rosszabb. A Mecseki Szénbányáknál a több éve tartó feszített termelés miatt nem sikerült előbbre lépni a főbb bányaveszélyek, elsősorban a bányatűz veszélyének megelőzésében. Mit tesz a bányabiztonsági helyzet javítása érdekében a hatóság, a Kerületi. Bányaműszaki Felügyelőség? — kérdeztük Rickert Antalt, a hivatal vezetőjét a megyei munkavédelmi bizottság ülésének szünetében. — A balesetek túlnyomó többsége a technológiai fegyelem megsértése miatt következik be. A szabálytalanságok feltárására célellenőrzéseket és komplex ellenőrzéseket végzünk. Mint hatóság a technológiai és munkafegyelem betartására szabálysértési eljárásokkal és bírságok kiszabásával kényszerítjük a vállalat dolgozóit. A szabálysértési eljárások száma és a bírságok összege évről évre növekszik. Ennek a tíövetkezetes hatósági tevékenységnek a nevelő hatása kétség kívül csak hosszabb távon mutatkozhat meg. Sok múlik a munkavédelmi oktatáson, hogy sikerül-e felébreszteni az emberekben a felelősségérzetet önmagukért és társaikét. A bányabiztonságot szolgáló fejlesztés a vállalat feladata, bár ilyen műszaki fejlesztés elvégzését a felügyelőségünk is elrendelheti. A legutóbbi zobáki sújtólégrobbanás után előírtuk, hogy a Mecseki Szénbányák változtasson a tűzfelszámolási módszeren, szabályozza újra a fejtési sebességet. A megyei munkavédelmi bizottság ülése után érdeklődtünk a Mecseki Szénbányák munka- védelmi önálló osztályán, hogy milyen intézkedéseket hoztak a balesetek számának csökkentése, a bányabiztonság javítása érdekében. Szirtes Árpád osztályvezető-helyettes elmondotta, hogy fokozzák a komplex és a konkrét ellenőrzéseket. Munka- védelmi oktatási bázist hoztak létre Komlón, ahol a megtörtént esetek elemzésével hívták fel a dolgozók figyelmét a technológiai fegyelem megsértésével járó veszélyekre. A bányabiztonságot szolgálja, hogy egy éven belül tökéletesítik a tűz- elzárás módszereit. A szénbányák szakemberei a gyorsgátak építését tanulmányozzák a különböző európai szénbányákban. A vállalat bányaüzemeiben egy éven belül az inertgá- zos elárasztással történő tűzfel- számolás kerül előtérbe. Ennek a módszernek a kifejlesztése most folyik. A tüzek megelőzésére és felszámolására ugyancsak egy éven belül tökéletesítik az iszapolási rendszert is. D. I. A vajszlói 1. számú tanácsi választókerület szavazólistáján két név szerepel: dr. Tóth István és Váczi László. Mindkettőjükre jellemző, hogy aktív közéleti emberek, szívesen cselekszenek a közösség érdekében, segítik, támogatják a nagyközség fejlődését. DR. TÓTH ISTVÁN Dr. Tóth István állatorvost 1963-ban választották meg először, és 1971-től pedig a Baranya megyei Tanács tagja is. — Nem könnyű az embereket képviselni. Mindenkinek a saját gándja a legfontosabb — kezdi beszélgetésünket dr. Tóth István. — A tanácstag általában ütközőpont az állampolgárok és a tanácsi szervek között. Az igazságot kell mindig képviselnie. Ezt megtanulni nem lehet, ez adottság kérdése. Harminc éve él Vajszlón. A munkája révén nemcsak a faluSzép példa a városszépítésre Aradi vértanúk útja 2. Nyugdíjasok saját elhatározásból, saját pénzből Ismét megszépült egy épület Pécsett. A Hunyadi út és Aradi vértanúk útja kereszteződésében lévő sarokházat helyreállították, fehér és barna színekre festették. A korábban feltűnést nem keltő épület most impozáns, kedvezően határozza meg az embernek a sétányról alkotott első benyomását. Az sem mellékes, hogy a szép külső mögött mi rejtőzik. Kik állították illetve állíttatták helyre az épületet? Ki fizette? S mekkora erőfeszítést jelentett ez? A lakások gazdái — két lakó kivételével — valamennyien nyugdíjasok. A házban lévő nyolc lakás mindegyike öröklakás. A tatarozás előzményeiről a ház közös képviselőjének a feleségét, Hőbe Endrénél kérdeztük: — Mi lakók már többször összeültünk, s elhatároztuk, hogy megcsináltatjuk, főleg azért, mert az utcára néző oldalon egy helyen a fal is megrongálódott, és szerettük volna, hogy szép legyen. Mikor mi már elhatároztuk, akkor érkezett meg a tanács levele is. Ha nekünk, mint nyugdíjasoknak nincs any- nyi pénzünk, vagy nem megyünk bele az OTP-kölcsönbe, kényszeríteni semmiképpen nem tudtak volna bennünket a tatarozásra, de mondom, nekünk már jóval előbb eszünkbe jutott. A tanácson ezután már csak azt határozták meg, hogy milyen színűre kell festetnünk az épületet, s hogy milyen minőségű festéket kell használnunk. Kikötötték azt is, hogy a díszítő elemeket is fel kelt tetetnünk. Mindez persze megdrágította a dolgot.- A tatarozás nagyon hamar sikerült; ebben az évben kezdtük el szervezni, s márciusban már hozzá tudtunk látni. A munka nem tartott tovább egy hónapnál, Nemcsak a ház külső homlokzatát hozattuk rendbe, hanem a belső udvart is. Most már csak a lépcsőház van hátra, de ezt is szeretnénk még idén megcsináltatni. Sajnos, most tavasszal erre már nem futotta a pénzünkből. így is 185 ezer forintunkba került, amiből a lakások méretének arányában vállaltuk a ránk eső költséget. Volt aki ezt ki tudta fizetni készpénzben, a többiek OTP-kölcsönt kaptak. Azt hiszem, a mi házunk példa lehet azok számára, akik ebben az utcában még nem szánták ró magukat a tatarozásra, örülnénk, ha az egész sétány szép lenne. D. Cs. Szavazói istán Tanácstagjelöltek Vajszlóről belieket, hanem a tizenkét társközség lakóit is ismeri. — Elsősorban olyan gondokat kellene megoldani, amelyből mindenkinek haszna van, és nem is kerülnének sok pénzbe. Én a legfontosabbnak tartanám, hogy minden gyerek járjon óvodába. Többek között Zalátán az iskola épületében alakíthatnának át erre a célra egy termet, vagy Vajszlóra hozhatnák^be az ösz- szes gyereket. A termelőszövetkezetek sokat segíthetnének ebben, ha reggel autóbuszokkal beszállítanák a gyerekeket. Talán így- megoldódna az is, hogy a cigánygyerekek nem az iskolaelőkészítőn tanulnának meg magyarul, valamint időben megismernék az alapvető étkezési és együttélési szokásokat. Baranyában, ezen a területen nem megoldott az egészséges ivóvízellátás, Zalátán, Vejtiben, Piskón, Baranyahid- végen’, Páprádon ez az egyik legnagyobb probléma. A Vajszlóhoz tartozó kistelepüléseken törpe vízműveket kellene építeni, de sok a nyugdíjas, ezért nem mindenki tudja- kifizetni a hozzájárulási költségeket. VACZI LÁSZLÓ Váczi László a Ganz Műszer Művek alkatrészgyárában a műanyagüzem vezetője. 1975 óta tanácstag. — Elsősorban a Kolozsvár utcának a gondjaival foglalkoztam, eddig ott voltam tanácstag — folytatja tovább a beszélgetést Váczi László. — Eddig a nagyobb gondokat sikerült megoldani. Van már az utcában víz; villany, járda és út is. A közéje* Sihirel | Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta dr. Emmanuel Nsant, a Nigériai Szövetségi Köztársaság egészségügyi miniszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Budapesten. A miniszter átadta Losonczi Pálnak Möhammed Buhari nigériai államfő személyes üzenetét. A találkozón jelen volt Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes és James (Tsado) Kolo, nigériai nagykövet. * Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán fogadta Mse Thielét, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és az NDK Államtanácsának tagját, a Német Demokratikus Nőszövetség elnökét, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség alelnökét, aki a Magyar Nők Országos Tanácsának meghívására érkezett hazánkba. A szívélyes légkörű találkozón eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel a nemzetközi nőmozgalom előtt álló tennivalókra. A találkozón részt vett Duschek Lajosné, az MSZMP KB tagja, az MNOT elnöke. * A tsz-ek jelentős része foglalkozik valamilyen élelmiszeripari termék előállításával, feldolgozásával; a termelés értéke egyetlen év alatt — 1983- ban — több mint 11 milliárd forintot tett ki - állapította meg a TOT elnöksége szerdai ülésén, amelyen a közös gazdaságok ilyen irányú tevékenységét elemezte. Az élelmiszeripari termelés a tsz-ekben 10 év alatt kétszeresére nőtt, az elmúlt 3-4 évben azonban a fejlődés megtört. A közös gazdaságokban hiányoznak a korszerűsítéshez, bővítéshez szükséges anyagi erőforrások. Az én munkám nem olyan jellegű, hogy rendszeresen járnám a falut és a társközségeket. Általában a tanácsülésekről ismerem a mindenkit érintő problémákat. Inkább a Ganzban segítek társadalmi munkát szervezni. Váczi László Vajszlón született, ismerik és szeretik az emberek. — A nagyközség lakói a gondjaikkal elsősorban a tanácstagokat keresik meg. Legtöbbször nehéz velük megértetni, hogy néha a falu érdekei az övéknél fontosabbak. Nagy türelem kell ehfiez a munkához. Sokszor látom azt is, hogy nem mindenki érzi a falut igazán az övének. Sok a szemét Vajszlón. Mindenki azt várja, hogy majd a tanács elviteti az ABC és Italbolt elől, ahelyett, hogy az ott dolgozók megfognák a seprűt és rendet csinálnának. Sz. K.
