Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-30 / 146. szám

6 Dunántúlt napló 1985. május 30., csütörtök Miénk a lakóhely! A lakosság és a munkahelyi kollektívák is nagy értékű munkát vé­geztek a Baksai Általános Iskola építésénél. A társadalmi munka tavalyi eredményei Baranyában Iskolák, utak, közművek épültek Baranya lakói 565 millió fo­rint értékű társadalmi munkával segítették a különböző, helyi célkitűzések megvalósítását az elmúlt évben. Ez az összeg 86 millióval több, mint az előző, 1983. évi. Az 565 millióból a la­kosság 264 millió, a vállalatok, üzemek, szövetkezetek, gazda­ságok, intézmények 156 millió forintnyi munkával támogatták a helyi feladatok teljesülését. A társadalmi munkának szá­mító önkéntes pénzbeni hoz­zájárulás összege 106 millió forintot tett ki. Csaknem 30 millió forint értéket jelent az a megtakarítás, amely főként kölcsön gépek használatából, fuvarokból tevődik össze. A Hazafias Népfront Bara­nya megyei Bizottsága és a Baranya megyei Tanács, az SZMT-vel, a KISZ-szel és a Vö­röskereszt megyei vezetőségé­vel együtt a közelmúltban ér­tékelte az elmúlt évben vég­zett közhasznú, önkéntes mun­kát. Ezen az értékelésen is el­hangzott az a megállapítás, mely szerint a társadalmi munka szervezése egyre nehe­zebb. Mind többen vállalnak a főfoglalkozás mellett több­letjövedelmet hozó más elfog­laltságokat. Ebből következően csökken az emberek szabad­ideje, vagyis kevesebb társa­dalmi munkára tudnak vállal­kozni. Ennek ellenére az el­múlt évben szép eredmények születtek az összefogásból. Bi­zonyára nem csekély szerepe volt ebben annak, hogy olyan célokat tűztek ki, amelyek tel - jelsüléséért szívesen dolgoztak az emberek. Az 1984. évi társadalmi munka döntő többsége - 70 százaléka - a kommunális te­rületen hozott kiemelkedő eredményeket. Ezen belül rangsorolva a parkosítás, fásí­tás, virágosítás volt a legtöbb. Fontossáqát tekintve kiemelke­dő jelentőségű a vízművek, a gázvezetékek és a szenny­vízvezetékek építése, társulati formában. Vízművek létesíté­séhez 68, gázvezetékek építé­séhez 34, szennyvízvezetékek építéséhez pedig 23 millió fo­rint értékű munkával, illetve pénzzel járult hozzá a lakos­ság. Út- és járdaépítést 38 millió forintnyi munkával se­gítették. Többek között Lovász- hetényben, Birjánban, Máza- szászváron, Majson, Nagytót- falun és Mágocson épült így út. Ugyancsak jelentős mérté­kű közhasznú, önkéntes mun­kával segítette a lakosság is­kolák, kulturális intézmények építését, bővítését, felújítását. Baksán, Bolyban, Mágocson általános iskola, Harkányban művelődési ház, Mázaszászvá- ron tornaterem, Egyházasko- záron iskolai tanterem, Dráva- szobolcson óvoda épült, rész­ben a lakosság, részben a munkahelyi kollektívák össze­fogásával. A társadalmi munka értéké­nek növekedése területileg differenciált képet mutat. A városokban 5—72 százalékkal, átlagban 20 százalékkal nőtt az elmúlt évben. Pécsett, az 1983. évi 76,5 millió forinttal szemben tavaly 84 millió fo­rint értékű munkát végzett a lakosság, a gyárak, üzemek dolgozói. A komlóiak a két év­vel ezelőtti 23 millió forinttal szemben tavaly 40 millió fo­rintot könyvelhettek el. A mo­hácsiak 1983-hoz viszonyítva 5 millió, a siklósiak 2,5 millió, a szigetváriak 893 000 forinttal nagyobb értékű munkát vé­geztek tavaly. A városkörnyékek közül a komlói, mohácsi és szigetvári részen 21-55 százalékkal nőtt, Pécs és Siklós környékén pe­dig 25-2 százalékkal csökkent a tavalyi társadalmi tevékeny­ség az 1983. évihez viszonyít­va. Az egy baranyai lakosra ju­tó- átlagos teljesítményérték 1984-ben 1306 forint volt. Eb­ben benne vannak a városok átlagai —, a legalacsonyabb, a pécsi 482 forintos, és a leg­magasabb, o siklósi 1658 fo­rintos — illetve a városkörnyé­kek átlagai — a legalacso­nyabb a szigetvári, 1220 fo­rintos, és a legmagasabb a mohácsi, 3115 forintos át­lag is. S végül tekintsük át, hogy a megye települései közül — nagyságrendben kategorizálva — melyek lettek az elsők! A városok közül Siklós. A nagy­községek sorában Boly volt a legjobb, az egy főre eső 8272 forintos átlagával. Az 1000 la­kosnál nagyobb lélekszámú községek kategóriájában Sze­derkény volt a legsikeresebb az egy főre jutó 6323 forintos társadalmimunka-átlaggal. Az 500-1000 fő közötti községek közül Máriakéménd lakosai dolgoztak legtöbbet, szemé­lyenként 16 589 forint értéket. A 300—500 lakosú községek közül Nagytótfalu lett az első 6381 forintos átlaggal, míg a 300-nál kevesebb lakosú te­lepülések közül Drávacsehi, 6235 forintos átlaggal. A szerkesztőség postájából S , ____________________________________________________________________________ V árjuk a véleményeket A Mecsek-oldal rendezési terve A DN május 15-i számában megjelent „Módosítják a Me­csek-oldal rendezési tervét" c. cikk nagy érdeklődést keltett bennünk is, akik részt vettünk a párbeszéden, amelyről ha nem is csalódottan, de nem megnyugodtan jöttünk el. Ezért szeretnék néhány gondolatot felvetni, melyre tájékoztatást várunk. A rendezési tervvel kapcsolat­ban lehet javaslatot tenni, de vitatkozni fölötte nem lehet, mert arról akarta meggyőzni a megjelenteket a városi főépí­tész, hogy a terv magába fog­lalja mindazokat a szemponto­kat, amelyeknek a betartása Nyílt levél Tisztelt Uram! Szeretnék önnek elmesélni egy történetet. Úgy 100 év­vel ezelőtt élt egy mesterem­ber Pécsett, akit Piskur Gézá­nak hívtak. Nem tudom, hogy gazdag volt-e, vagy szegény, de biztosan nagyon szerette városát. Mestere volt a kala­pácsnak és megmutatta a vi­lágnak, hogy vasból is lehet virágot, virágkoszorút varázsol­ni. Páratlan szépségű koszorút készített, amely 100 évig nem hervadt el, hisz féltő kezek vi­gyáztak rá. Hosszú évekig egy egyszerű kis üzletet díszített a külvárosban, míg végre méltó helyre került a SaMai utcába, a 28-as számú házra. Csodál­tam és csodálták sokan nap­palokon, mikor fekete levelein- virágain fény csillant, s késő estéken, amikor csak sejttette szépségeit. önnel is bizonyára késő este kacérkodhatott, sötét volt az utca és csak ketten lehettek. Megtetszett, hazavitte. De Kedves Uram! Ez a virág nem az öné, ha­nem Pécs városáé! Kérem önt, hogy várjon ki ismét egy sötét estét és tegye vissza, ahon­nan elvette! Tisztelje a hajdan volt mester emlékét és mind­azokat, akik még sokáig sze­retnék csodálni ezt a halhatat­lan virágot. Bízva lelkiismeretében, Kerner Gábor műemléki főfelügyelő--------------- v --------------­U tastájékoztatás A Dunántúli Napló 15-000 rovatában az orfűi autóbusz­megállóhelyek utastájékoztatá­sával kapcsolatosan megjelent észrevételre az alábbi tájékoz­tatást adjuk: Vállalatunknál az 1983/84. évi menetrendi ciklustól új for­mátumú — öntapadós tapétá­ra fotózott — utastájékoztatás került bevezetésre. Az új for­mátumú információs táblák el­sődlegesen a főközlekedési út­vonalak, valamint az üdülőkör­zetek autóbuszmegállóhelyeire kerültek kihelyezésre. A fenti formában az orfűi megállóhe­lyekre vonatkozó utastájékoz­tatást az 1984/85-ös menetren­di évben is biztosítottuk. Az utóbbi időszakban tapasztalt erőszakos rongálások következ­tében — információink szerint sajnos több megállóhelyről hiányoznak a korábbiakban ki­függesztett jegyzékek, melyek pótlásáról rövid időn belül gon­doskodunk. Albert Ferenc, igazgatóhelyettes, 12. sz. Volán Vállalat hosszú távon érvényesül. Való­ban, akkor miért vitatkozzunk? Nekünk külterületen lakóknak nincs és nem is volt különleges igényünk, csak rendezettebb körülmények között szeretnénk élni, vízellátáshoz, nyilvános te­lefonhoz stb. jutni. Ha a főépí­tész a külterületi körülménye­ket jobban ismerné, amellett, hogy igazat ad nekünk, jobban keresné a terület rendezési ter­ve megvalósulásának a lehető­ségeit. Mint ingatlantulajdonosok adózási kötelezettségünknek eddig is eleget tettünk. Az új településfejlesztési adó jövőre lép életbe. Mi azt várjuk, hogy--------------------- * ■ Ne m tudjuk, hogy miképpen lehetne méltóképpen megkö­szönni mindazt, amit a Jurisics utcai Általános Iskola igazga­tósága, tanári kara, tanulói és szülői munkaközössége tett és tesz ma is kislányunk érdeké­ben. Súlyos gerincterdülés miatt kislányunk ősszel gipszkorzettet kapott, majd decemberben ge­rincműtéten esett át. Emiatt hu­zamosabb időn át nem látogat­hatta az iskolai előadásokat. Osztályfőnöke és tanárai he­tenként többször hozzánk láto­gattak, akik ellenszolgáltatás nélkül leadták a tananyagot. Osztálytársai naponta eljöttek és elmondták, hol tartanak és milyen házi feladatot kaptak. Az osztály úttörő-őrsei is több­ször itt jártak, akik mókázósuk­„Piac az áruház előtt?" cí­mű Írásunkhoz szól hozzá Ba- logné, pécsi (Ybl M. u. 7.) ol­vasónk és jónak tartja, hogy ezek az árusok ott vannak a Mecsek Áruháznál, mert közel­ben lakó időseknek nem kell a piacra gyalogolni friss zöldsé­gért. A Pécs Megyei Városi Tanács Hivatala is ebből az elgondo­lásból — árukínálat és válasz­tékbővítés adta ki ezeket oz hozzájárulásunk arányában legalább a minimális szükség­letek kielégítésében részesed­hessünk. A rendezési terv összességé­ben a területen érdekeltek ré­szére általunk is helyesnek tar­tott feltételeket jelöl meg. A minimális igény — hallottuk — csak pályázat útján vagy diffe­renciált költséghozzájárulással valósítható meg. De a területen igen sok alacsony jövedelmű nyugdíjas is él, ezért a költsé­gekhez való hozzájárulás igen behatárolt. Milyen hatása lehet ennek a szükséges fejleszté­sekben? Az a kérdésünk, hogy a fen­tiekkel kapcsolatban a remény­kedésen kívül számíthatunk-e konkrét intézkedésekre? Csányi Sándor, Pécs, Barackos utca 4. * A témával kapcsolatban további hozzászólásokat várunk a Mecsek-ol­dal rendezési terve módosítását ille­tően. Segítettek a kisdiákok kai vidámságot varázsoltak a betegszobába. A rengeteg ajándék és fe­lejthetetlen hangulat segített feledtetni a sok szenvedést, nél­külözést és izgalmat. Amióta kislányunk újra láto­gathatja az órákat, állandóan vigyázza és felügyel rá vala­melyik osztálytársa, mert moz­gása a fűzőben még korlátoz­va van. Iskolatáskáját kikapják kezéből, így is kímélni kívánják. Tanulmányi eredménye alap­ján úgy látjuk, sikeresen befe­jezi a tanévet. Érezzük, hogy e megnyilvánulások mögött ott rejtőzik a tanárok, osztálytár­sak és a szülők szeretete és segíteni akarása. Meghatódottan köszönjük! Mezei Imre, Mezei Imréné szülők, Pécs, Surányi M. u. 58. sz. V -----------------------------------------------------------­ár usítási engedélyeket, de az­zal, hogy a teret estére szaba­don kell hagyni. Gondoltak itt az idős, nehezen mozgó embe­rekre, vigyáznak azonban a tér tisztaságára, szépségére. 76 éves levélírónknak, a 17 eme­letes ház lakóinak és a rendelő- intézet dolgozóinak nem kell félni az árusítás megszünteté­sétől, és megnyugtató megoldás ez a teret féltők számára is. Válaszolnak az illetékesek Padok a nyugdíjasoknak A Dunántúli Napló május 16-i számában megjelent „Pad kellene a nyugdíjasoknak" cí­mű olvasói levélre az alábbi tájékoztatást adjuk: A Dr. Münnich F. utcai Szu­permarket elé két padot a Pé­csi Kertészeti és Parképítő Vállalat rövidesen kiszá Hit­Sajnos, az elmúlt évben azt tapasztaltuk, hogy a padokat a virágárusok áthelyezték és árujukat azon tárolták. Tekint­ve, hogy a folyamatos ellen­őrzést biztosítani nem tudjuk, kérjük a lakosságot is ennek megakadályozására. A Surányi M. úti buszmeg­állóba padokat forgalombiz­tonsági okokból nem helyez­hetünk el. Az 1,20 méter szé­les járda nagy részét ugyanis a pad elfoglalná és a szaba­don maradó 30—40 cm terü­letsáv a biztonságos fel- és le­szálláshoz nem elegendő. Ol­vasóink bizonyára tapasztal­ták, hogy az autóbuszmegállók nagy részénél vannak padok, de ahol ez a biztonságot ve­szélyezteti (pl. a fenti példa Rózsa F.—Somogyi B. u. sarok stb.), oda padot nem helyez­hetünk. Vókó János osztályvezető, Pécs megyei város Tanácsa V. B.------------------ » -----------------­„ Sokat gyalogolunk a buszhoz” A Dunántúli Nopló 1985. május 16-i számában a Leve­lezőink írják rovatban Szaba­dos János, Pécs, Petőfi u. 63. sz. aláírással „Sokat gyalogo­lunk a buszhoz" címmel meg­jelent észrevételre az alábbia­kat válaszolhatom: Távlati hálózatfejlesztési ter­veinkben, amelyet egyébként a Városi Tanács V. B. az 1979, decemberi tanácsülésen meg­tárgyalt és elfogadott, szerepel egy olyan megoldás is, hogy a 37-es járat a Budai állomás helyett a Petőfi és Kolozsvár utcán át közlekedne a főpálya- udvari decentrumig. A megvalósítás természetesen feltételezi a tárgyi feltételek meglétét, így a Lenin téri és a balokónyi decentrumok kiépí­tését, a Petőfi utca déli szaka­szának, továbbá a Kolozsvár utcának a kétirányú autóbusz­forgalomra való átépítését, va­lamint mindkét utcában egy- egy megállóhelypár megépíté­sét. További gond, hogy a főpá­lyaudvari decentrum az átépí­tés után — a Kossuth téri de­centrum részleges felszámolá­sával, illetve a mecseki jára­tok átirányításával — telítetté válik, újabb járatok fogadását már nem teszi lehetővé, így a hálózatfejlesztésünkben is ter­vezett 37-es járat indítási he­lyének és útvonalának megvál­toztatására, ismereteink szerint, legkorábban csak a VII. ötéves terv második felében, vagy a Vili. ötéves terv első szakaszá­ban a hálózatunk további kor­szerűsítése után kerülhet sor. Albert Ferenc, igazgatóhelyettes Volán 12. sz. Vállalat * Az 1985. V. 9-i számban az olvasói rovatban megjelent cikkre az alábbi tájékoztatást adom: A kávé minőségével kapcso­latos panasz teljesen jogos volt, ezért a dolgozóval szem­ben a szükséges felelősségre vonást megtettem és ezúton kérek elnézést a vásárlóktól a rossz minőségű kávé kiszolgá­lása miatt. Trojnár József, területi igazgató Utasellátó Vállalat A környéken lakók hívták (el a figyelmünket erre a pécsi, bel­városi kanyarra: a Katalin -Orsolya utca kereszteződésében a hó és a jég annyira „kiette" az útburkolatot, hogy szinte lehe­tetlen a tengelytörés veszélye nélkül közlekedni. Az erre járó buszok pedig nemegyszer a járdára szorulnak, a gyalogosokat veszélyeztetve . .. Proksza László felvétele------------------------------- « ------------------------------­H ozzászól az olvasó Ideiglenes árusok a téren

Next

/
Oldalképek
Tartalom