Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-30 / 146. szám
6 Dunántúlt napló 1985. május 30., csütörtök Miénk a lakóhely! A lakosság és a munkahelyi kollektívák is nagy értékű munkát végeztek a Baksai Általános Iskola építésénél. A társadalmi munka tavalyi eredményei Baranyában Iskolák, utak, közművek épültek Baranya lakói 565 millió forint értékű társadalmi munkával segítették a különböző, helyi célkitűzések megvalósítását az elmúlt évben. Ez az összeg 86 millióval több, mint az előző, 1983. évi. Az 565 millióból a lakosság 264 millió, a vállalatok, üzemek, szövetkezetek, gazdaságok, intézmények 156 millió forintnyi munkával támogatták a helyi feladatok teljesülését. A társadalmi munkának számító önkéntes pénzbeni hozzájárulás összege 106 millió forintot tett ki. Csaknem 30 millió forint értéket jelent az a megtakarítás, amely főként kölcsön gépek használatából, fuvarokból tevődik össze. A Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága és a Baranya megyei Tanács, az SZMT-vel, a KISZ-szel és a Vöröskereszt megyei vezetőségével együtt a közelmúltban értékelte az elmúlt évben végzett közhasznú, önkéntes munkát. Ezen az értékelésen is elhangzott az a megállapítás, mely szerint a társadalmi munka szervezése egyre nehezebb. Mind többen vállalnak a főfoglalkozás mellett többletjövedelmet hozó más elfoglaltságokat. Ebből következően csökken az emberek szabadideje, vagyis kevesebb társadalmi munkára tudnak vállalkozni. Ennek ellenére az elmúlt évben szép eredmények születtek az összefogásból. Bizonyára nem csekély szerepe volt ebben annak, hogy olyan célokat tűztek ki, amelyek tel - jelsüléséért szívesen dolgoztak az emberek. Az 1984. évi társadalmi munka döntő többsége - 70 százaléka - a kommunális területen hozott kiemelkedő eredményeket. Ezen belül rangsorolva a parkosítás, fásítás, virágosítás volt a legtöbb. Fontossáqát tekintve kiemelkedő jelentőségű a vízművek, a gázvezetékek és a szennyvízvezetékek építése, társulati formában. Vízművek létesítéséhez 68, gázvezetékek építéséhez 34, szennyvízvezetékek építéséhez pedig 23 millió forint értékű munkával, illetve pénzzel járult hozzá a lakosság. Út- és járdaépítést 38 millió forintnyi munkával segítették. Többek között Lovász- hetényben, Birjánban, Máza- szászváron, Majson, Nagytót- falun és Mágocson épült így út. Ugyancsak jelentős mértékű közhasznú, önkéntes munkával segítette a lakosság iskolák, kulturális intézmények építését, bővítését, felújítását. Baksán, Bolyban, Mágocson általános iskola, Harkányban művelődési ház, Mázaszászvá- ron tornaterem, Egyházasko- záron iskolai tanterem, Dráva- szobolcson óvoda épült, részben a lakosság, részben a munkahelyi kollektívák összefogásával. A társadalmi munka értékének növekedése területileg differenciált képet mutat. A városokban 5—72 százalékkal, átlagban 20 százalékkal nőtt az elmúlt évben. Pécsett, az 1983. évi 76,5 millió forinttal szemben tavaly 84 millió forint értékű munkát végzett a lakosság, a gyárak, üzemek dolgozói. A komlóiak a két évvel ezelőtti 23 millió forinttal szemben tavaly 40 millió forintot könyvelhettek el. A mohácsiak 1983-hoz viszonyítva 5 millió, a siklósiak 2,5 millió, a szigetváriak 893 000 forinttal nagyobb értékű munkát végeztek tavaly. A városkörnyékek közül a komlói, mohácsi és szigetvári részen 21-55 százalékkal nőtt, Pécs és Siklós környékén pedig 25-2 százalékkal csökkent a tavalyi társadalmi tevékenység az 1983. évihez viszonyítva. Az egy baranyai lakosra jutó- átlagos teljesítményérték 1984-ben 1306 forint volt. Ebben benne vannak a városok átlagai —, a legalacsonyabb, a pécsi 482 forintos, és a legmagasabb, o siklósi 1658 forintos — illetve a városkörnyékek átlagai — a legalacsonyabb a szigetvári, 1220 forintos, és a legmagasabb a mohácsi, 3115 forintos átlag is. S végül tekintsük át, hogy a megye települései közül — nagyságrendben kategorizálva — melyek lettek az elsők! A városok közül Siklós. A nagyközségek sorában Boly volt a legjobb, az egy főre eső 8272 forintos átlagával. Az 1000 lakosnál nagyobb lélekszámú községek kategóriájában Szederkény volt a legsikeresebb az egy főre jutó 6323 forintos társadalmimunka-átlaggal. Az 500-1000 fő közötti községek közül Máriakéménd lakosai dolgoztak legtöbbet, személyenként 16 589 forint értéket. A 300—500 lakosú községek közül Nagytótfalu lett az első 6381 forintos átlaggal, míg a 300-nál kevesebb lakosú települések közül Drávacsehi, 6235 forintos átlaggal. A szerkesztőség postájából S , ____________________________________________________________________________ V árjuk a véleményeket A Mecsek-oldal rendezési terve A DN május 15-i számában megjelent „Módosítják a Mecsek-oldal rendezési tervét" c. cikk nagy érdeklődést keltett bennünk is, akik részt vettünk a párbeszéden, amelyről ha nem is csalódottan, de nem megnyugodtan jöttünk el. Ezért szeretnék néhány gondolatot felvetni, melyre tájékoztatást várunk. A rendezési tervvel kapcsolatban lehet javaslatot tenni, de vitatkozni fölötte nem lehet, mert arról akarta meggyőzni a megjelenteket a városi főépítész, hogy a terv magába foglalja mindazokat a szempontokat, amelyeknek a betartása Nyílt levél Tisztelt Uram! Szeretnék önnek elmesélni egy történetet. Úgy 100 évvel ezelőtt élt egy mesterember Pécsett, akit Piskur Gézának hívtak. Nem tudom, hogy gazdag volt-e, vagy szegény, de biztosan nagyon szerette városát. Mestere volt a kalapácsnak és megmutatta a világnak, hogy vasból is lehet virágot, virágkoszorút varázsolni. Páratlan szépségű koszorút készített, amely 100 évig nem hervadt el, hisz féltő kezek vigyáztak rá. Hosszú évekig egy egyszerű kis üzletet díszített a külvárosban, míg végre méltó helyre került a SaMai utcába, a 28-as számú házra. Csodáltam és csodálták sokan nappalokon, mikor fekete levelein- virágain fény csillant, s késő estéken, amikor csak sejttette szépségeit. önnel is bizonyára késő este kacérkodhatott, sötét volt az utca és csak ketten lehettek. Megtetszett, hazavitte. De Kedves Uram! Ez a virág nem az öné, hanem Pécs városáé! Kérem önt, hogy várjon ki ismét egy sötét estét és tegye vissza, ahonnan elvette! Tisztelje a hajdan volt mester emlékét és mindazokat, akik még sokáig szeretnék csodálni ezt a halhatatlan virágot. Bízva lelkiismeretében, Kerner Gábor műemléki főfelügyelő--------------- v --------------U tastájékoztatás A Dunántúli Napló 15-000 rovatában az orfűi autóbuszmegállóhelyek utastájékoztatásával kapcsolatosan megjelent észrevételre az alábbi tájékoztatást adjuk: Vállalatunknál az 1983/84. évi menetrendi ciklustól új formátumú — öntapadós tapétára fotózott — utastájékoztatás került bevezetésre. Az új formátumú információs táblák elsődlegesen a főközlekedési útvonalak, valamint az üdülőkörzetek autóbuszmegállóhelyeire kerültek kihelyezésre. A fenti formában az orfűi megállóhelyekre vonatkozó utastájékoztatást az 1984/85-ös menetrendi évben is biztosítottuk. Az utóbbi időszakban tapasztalt erőszakos rongálások következtében — információink szerint sajnos több megállóhelyről hiányoznak a korábbiakban kifüggesztett jegyzékek, melyek pótlásáról rövid időn belül gondoskodunk. Albert Ferenc, igazgatóhelyettes, 12. sz. Volán Vállalat hosszú távon érvényesül. Valóban, akkor miért vitatkozzunk? Nekünk külterületen lakóknak nincs és nem is volt különleges igényünk, csak rendezettebb körülmények között szeretnénk élni, vízellátáshoz, nyilvános telefonhoz stb. jutni. Ha a főépítész a külterületi körülményeket jobban ismerné, amellett, hogy igazat ad nekünk, jobban keresné a terület rendezési terve megvalósulásának a lehetőségeit. Mint ingatlantulajdonosok adózási kötelezettségünknek eddig is eleget tettünk. Az új településfejlesztési adó jövőre lép életbe. Mi azt várjuk, hogy--------------------- * ■ Ne m tudjuk, hogy miképpen lehetne méltóképpen megköszönni mindazt, amit a Jurisics utcai Általános Iskola igazgatósága, tanári kara, tanulói és szülői munkaközössége tett és tesz ma is kislányunk érdekében. Súlyos gerincterdülés miatt kislányunk ősszel gipszkorzettet kapott, majd decemberben gerincműtéten esett át. Emiatt huzamosabb időn át nem látogathatta az iskolai előadásokat. Osztályfőnöke és tanárai hetenként többször hozzánk látogattak, akik ellenszolgáltatás nélkül leadták a tananyagot. Osztálytársai naponta eljöttek és elmondták, hol tartanak és milyen házi feladatot kaptak. Az osztály úttörő-őrsei is többször itt jártak, akik mókázósuk„Piac az áruház előtt?" című Írásunkhoz szól hozzá Ba- logné, pécsi (Ybl M. u. 7.) olvasónk és jónak tartja, hogy ezek az árusok ott vannak a Mecsek Áruháznál, mert közelben lakó időseknek nem kell a piacra gyalogolni friss zöldségért. A Pécs Megyei Városi Tanács Hivatala is ebből az elgondolásból — árukínálat és választékbővítés adta ki ezeket oz hozzájárulásunk arányában legalább a minimális szükségletek kielégítésében részesedhessünk. A rendezési terv összességében a területen érdekeltek részére általunk is helyesnek tartott feltételeket jelöl meg. A minimális igény — hallottuk — csak pályázat útján vagy differenciált költséghozzájárulással valósítható meg. De a területen igen sok alacsony jövedelmű nyugdíjas is él, ezért a költségekhez való hozzájárulás igen behatárolt. Milyen hatása lehet ennek a szükséges fejlesztésekben? Az a kérdésünk, hogy a fentiekkel kapcsolatban a reménykedésen kívül számíthatunk-e konkrét intézkedésekre? Csányi Sándor, Pécs, Barackos utca 4. * A témával kapcsolatban további hozzászólásokat várunk a Mecsek-oldal rendezési terve módosítását illetően. Segítettek a kisdiákok kai vidámságot varázsoltak a betegszobába. A rengeteg ajándék és felejthetetlen hangulat segített feledtetni a sok szenvedést, nélkülözést és izgalmat. Amióta kislányunk újra látogathatja az órákat, állandóan vigyázza és felügyel rá valamelyik osztálytársa, mert mozgása a fűzőben még korlátozva van. Iskolatáskáját kikapják kezéből, így is kímélni kívánják. Tanulmányi eredménye alapján úgy látjuk, sikeresen befejezi a tanévet. Érezzük, hogy e megnyilvánulások mögött ott rejtőzik a tanárok, osztálytársak és a szülők szeretete és segíteni akarása. Meghatódottan köszönjük! Mezei Imre, Mezei Imréné szülők, Pécs, Surányi M. u. 58. sz. V -----------------------------------------------------------ár usítási engedélyeket, de azzal, hogy a teret estére szabadon kell hagyni. Gondoltak itt az idős, nehezen mozgó emberekre, vigyáznak azonban a tér tisztaságára, szépségére. 76 éves levélírónknak, a 17 emeletes ház lakóinak és a rendelő- intézet dolgozóinak nem kell félni az árusítás megszüntetésétől, és megnyugtató megoldás ez a teret féltők számára is. Válaszolnak az illetékesek Padok a nyugdíjasoknak A Dunántúli Napló május 16-i számában megjelent „Pad kellene a nyugdíjasoknak" című olvasói levélre az alábbi tájékoztatást adjuk: A Dr. Münnich F. utcai Szupermarket elé két padot a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat rövidesen kiszá HitSajnos, az elmúlt évben azt tapasztaltuk, hogy a padokat a virágárusok áthelyezték és árujukat azon tárolták. Tekintve, hogy a folyamatos ellenőrzést biztosítani nem tudjuk, kérjük a lakosságot is ennek megakadályozására. A Surányi M. úti buszmegállóba padokat forgalombiztonsági okokból nem helyezhetünk el. Az 1,20 méter széles járda nagy részét ugyanis a pad elfoglalná és a szabadon maradó 30—40 cm területsáv a biztonságos fel- és leszálláshoz nem elegendő. Olvasóink bizonyára tapasztalták, hogy az autóbuszmegállók nagy részénél vannak padok, de ahol ez a biztonságot veszélyezteti (pl. a fenti példa Rózsa F.—Somogyi B. u. sarok stb.), oda padot nem helyezhetünk. Vókó János osztályvezető, Pécs megyei város Tanácsa V. B.------------------ » -----------------„ Sokat gyalogolunk a buszhoz” A Dunántúli Nopló 1985. május 16-i számában a Levelezőink írják rovatban Szabados János, Pécs, Petőfi u. 63. sz. aláírással „Sokat gyalogolunk a buszhoz" címmel megjelent észrevételre az alábbiakat válaszolhatom: Távlati hálózatfejlesztési terveinkben, amelyet egyébként a Városi Tanács V. B. az 1979, decemberi tanácsülésen megtárgyalt és elfogadott, szerepel egy olyan megoldás is, hogy a 37-es járat a Budai állomás helyett a Petőfi és Kolozsvár utcán át közlekedne a főpálya- udvari decentrumig. A megvalósítás természetesen feltételezi a tárgyi feltételek meglétét, így a Lenin téri és a balokónyi decentrumok kiépítését, a Petőfi utca déli szakaszának, továbbá a Kolozsvár utcának a kétirányú autóbuszforgalomra való átépítését, valamint mindkét utcában egy- egy megállóhelypár megépítését. További gond, hogy a főpályaudvari decentrum az átépítés után — a Kossuth téri decentrum részleges felszámolásával, illetve a mecseki járatok átirányításával — telítetté válik, újabb járatok fogadását már nem teszi lehetővé, így a hálózatfejlesztésünkben is tervezett 37-es járat indítási helyének és útvonalának megváltoztatására, ismereteink szerint, legkorábban csak a VII. ötéves terv második felében, vagy a Vili. ötéves terv első szakaszában a hálózatunk további korszerűsítése után kerülhet sor. Albert Ferenc, igazgatóhelyettes Volán 12. sz. Vállalat * Az 1985. V. 9-i számban az olvasói rovatban megjelent cikkre az alábbi tájékoztatást adom: A kávé minőségével kapcsolatos panasz teljesen jogos volt, ezért a dolgozóval szemben a szükséges felelősségre vonást megtettem és ezúton kérek elnézést a vásárlóktól a rossz minőségű kávé kiszolgálása miatt. Trojnár József, területi igazgató Utasellátó Vállalat A környéken lakók hívták (el a figyelmünket erre a pécsi, belvárosi kanyarra: a Katalin -Orsolya utca kereszteződésében a hó és a jég annyira „kiette" az útburkolatot, hogy szinte lehetetlen a tengelytörés veszélye nélkül közlekedni. Az erre járó buszok pedig nemegyszer a járdára szorulnak, a gyalogosokat veszélyeztetve . .. Proksza László felvétele------------------------------- « ------------------------------H ozzászól az olvasó Ideiglenes árusok a téren