Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-01 / 179. szám
Wlüsoraf an lat Száz éve született Szép Ernő Rádió Sas és Katzirz A VASÁRNAPI MAGAZIN mikrofonja elő t Nógrádi Erzsébet köszönti ma reggel 8 órakor a pécsi körzeti stúdió műsorának hallgatóit. Mint majd elmondja, az összeállítás első részében Sas Józsefet és nagylemezét mutatja be. A népszerű művész nemrégiben Pécsett járt a Mikroszkóp Színpad társulatával. Ezt az alkalmat ragadta meg Zárai Tibor, aki életéről, pályája kezdetéről, szerepeiről, népszerűségéről kérdezte Sas Józsefet. A műsor másik vendége Marton Frigyes, a Mikroszkóp Színpad igazgatója, a Rádiókabaré szerkesztője és rendezője, akinél jobban talán senki sem ismeri e kedves és szerény színészt. Hétfőn Felső Pál szerkeszté- rében jelentkezik a 90 PERC c. hangos esti újság júliusi száma. Aktuális témákkal foglalkozó, élő műsor lévén csak az utolsó percekben alakul ki a végleges tartalom, annyi azonban máris bizonyos, hogy friss információkkal telefonon jelentkezik majd a szekszárdi, kaposvári és nagykanizsai tudósító, lesz eszperantó-sarok, míg a Horgászpercek cimű so» rozatban ezúttal arra keresik a választ, hogy mi okozta a mindig jó hírű és igényesen kezelt pogányi tavon a balpusztulást, és július 2-ától végre gondtalanul lehet-e horgászni a nem éppen olcsó területi jegyek birtokában. A szerdai SPORTMAGAZIN vendége Katzirz Béla, a Sporting Lisszabon kapusa, aki tavaly nyáron szerződött el a PMSC-'ől a hivatásos labdarúgók táborába. „Első évem a profi világban” címmel, Kovács Imre kérdéseire az idegen környezetről, a beilleszkedés gondjairól és az első szezon örömeiről, emlékeiről beszél a műsorban, amelyet az Ibériai félszigetről hozott muzsika színesít. Nyári aktualitásokkal, idegenforgalmi kérdésekkel fog’alkozik Simon Márta a BÉDEKKER csütörtöki adásában. A többnemzetiségű Belvárd- gyula hétköznapjait mutatja be Kláics Milica a hétfői szerb- horvát nyelvű adásban. Az országosan is hallható keddi műsorban oz egyre gazdagodó magyar—jugoszláv építők együttműködéséről tájékoztat Kricskovics Antal riportjában. Pénteken dr. Harasztia Zoltán főorvos aktuális előadását hallhatják a csalánkiütésről, míg a szombati színes kaleidoszkóp szerkesztője Filákovity Bránkó. A vasárnapi német műsorban többek között szó lesz az anyanyelvről és hagyományápolás- ■ ról. Terecsenypusztán készült Lerch József hétfőn elhangzó riportja, Reil József pedig arról számol be keddi riportja- ; ban, hogy milyen fajtakísérle- ; tek, eredmények születtek a ba. barci tsz-ben. Ugyancsak Reil József ad hcngot csütörtöki riportjában a borjádiak kívánságának, akik tiszta vizet szeretnének. A pénteki 30 perc ezúttal is a nyaralóknak szól: hírekkel, riportokkal, útikalauzzal és zenés kívánságok teljesítésével. Televízió Egy kormányprogram hétköznapjai Három alkalommal jelentkezik a jövő héten a pécsi körzeti stúdió. Július 5-én a 2-es csatornán 20.30-kor megismétlik a Sorstársak című rehabilitációs magazinjuk legutóbbi júniusi adósát, majd 20.50 perces kezdettel, ugyanezen a csatornán mutatják be a Nas Ek- ran új műsorát. Ezen belül negyedórás riportfilmet sugároznak Felsőcsatár és Horvátlövő községekről. A nézők megismerkedhetnek a falvak történetével és jelenlegi életükkel. Beszámolnak a nemrégiben lezajlott pécsi tanárcvatásról, szerb- horvát szakos, végzett hallgatókkal beszélgetnek terveikről, elképzeléseikről, leendő pályájukról. A televízió további műsoraiból figyelmet érdemel a kedden kezdődő négyrészes holland tévéfiimsorozat (első rész tv 2-es 22,00, második csü- tör'ök tv 2. 21.55). a „^ostoraié 1943.”, amely az antifasiszta ellenállást mutatja be egy holland kisvárosban. Élményt ígér a színvonalas könnyűzenét kedvelőknek a washingtoni Beach Boys koncert, amelyet szintén július 3-án, a kettes csatornán 20.30-kor sugároz a televízió. Az anyagtakarékosságról szin- , te mindennap hallunk valamit, de vajon hol tart a. megvalósítása? Erre ad vgáaszt jülJu* 4-én a tv 1-es, pogromján 18.50-kor kezdődő az „egy kormányprogram hétköznapjai” című műsor. Ugyanezen a napon láthajó a Szegeden megrendezed Duna menti folklórfesztivál (tv 2. 20.30). Pénteken este (tv 1. 20.30) érdekesnek íqérkező jugoszláv filmet sugároznak. A „Sutjeska” című film az 1943-as híres „Schwarz” hadműveletről szól. Tito szere- ’ pében Richard Burton látható. Szombaton a 20.35-kor kezdő- ■ dő szombat esti filmkoktél előtt 18.40-kor (tv 1.) a szocialista országok idegenforgalmáról szól egy negyvenöt perces összeállítás. A 2-es csatornán 22.20-kor a Kolozsváron élő Beke György író vendégei lehetünk. Vasárnap este (tv 1. 21.00) folytatódik a Marco Polo életét összefoglaló olasz tévéfilmsorozat. S kis könnyű csemegének vasárnap délutánra: Fantomas visszatér — de azért minden jóra fordul — (‘v 1. 15.55). A száz éve született Szép Ernő sajátos aktualitását az adja, hogy a magyar színház az utóbbi években felfedezte szellemi rokonságát a manapság divatos groteszk és abszurd drámákkal. 1Ö84. június 30-án születttt Huszton. Pályáját költőként kezdte a Nyugat nagy hemze- dékének árnyékában. Első verseit Babits, Kosztolányi, Krúdy, Tóth Árpád méltatta. „Boldogok azok, akik a csengettyű első jeladására megértik Szép Ernő verseskönyvének' felnyitásakor, hogy valamely különös élmény előtt állanak. De azok sem mondhatók boldogtalanoknak, akik végigutazván Szép E'nö könyvén: elgondolkozva hajtják le a lejüket, mint valamely ál'omáson, ahol már sok év óta nem voltak. Ejnye, te bűvészinas, hová is ragadtál, mikor gyanútlanul kezet lógtunk veled! Valamit tud ez a költő, amif 1928-ban senki se tud Magyarországon. Azt javasolja, hogy a Dunát be kell deszkázni, hogy senki se mehessen neki. Hm." Krúdy Gyula, a Szép Ernő emberi-költői lényéhez talán legközelebb álló kortárs szavai a lényeget fogalmazták meg. A szerény hangú költő — akinek költészetét Kosztolányi „csodálkozó lírának” nevezte — finom, érzékeny, visszahúzódó egyéniség volt, aki egyetlen „vég nélküli ájultsáqból” riadt a valóságra. Művészi alkatának két legjellemzőbb vonása: a nosztalgikus vágy, amellyel az életet ábrázolja, és a groteszk realitás. amelybe ezek a vágyak torkollnak. Ezért sokan — köztük Tóth Árpád is — dekadensnek tar- to ták az induló költőt, holott a vidékről Budapestre került fiatalember épp a gyermekkori éden elvesztését, a nagyvárosi ember magányosságának élményét énekelte meg korai verseiben. A másik élményforrás a századeleji, modern metropolissá fejlődő Pest kávéházaival, színházaival, orfeumaival, szerkesztőségeivel és jellegzetes emberpéldányaival. A visszatérő Szép Ernő-i hőstípus az álmodozó, életidegen, naiv és szegény fiatalember — Csa- csinszky Pál, Balogh Kálmán —, aki szürke, hétköznapi életét nem tudja összeegyeztetni az álmokkal. A klasszikus Szép Ernő-i nőalak Tóth Manci, a szegény sorsú, ártatlan fiatal leány, aki elzüllésében is őrzi a szerelem utáni vágyat. A naivan ábrándos költőben — aki Kosztolányi szerint „kalászt hozott a líra meddő mezeire" — keserűen ironikus drámaíró élt. Drámáiban benne van mindaz, ami költészetéből hiányzik: a pontos-hű korrcjz és a társadalombírálat. 1918—22. között három darabot írt, életművének csúcsait: Patika, Lila ákác, Vőlegény. Ezekhez kapcsolódnak az egy- felvonásosok (Május, Kávécsar- hok, A hasbeszélő), és a kevésbé ismert darabok (Aranyóra, Azra, Az egyszeri királyfi). A drámái líra és groteszk tökéletes arányú ötvözetei. Sajátos színpadi stílusának gyökerei a pesti kabaréig és a francia szürrealista líráig nyúlnak vissza. Művészete tudatosan merít a népdalok naivitásából, és abból a fajta „primitivizmusból", amely francia kortársának, Francis Jammes-nak is sajátja, de az ő primitívsége — jól latja Tóth Árpád — „komplikáltabb és raffináltabb s egyúttal sötétebb és boldogtalanabb”. A látszólagos egyszerűség tehát bonyolult, nemegyszer ellentétes érzelmeket takar: a Szép Ernő-hősök mindig remény, halálvágy, öröm, életundor és boldogságvágy között vergődnek. Felfokozott, gyakran eltúlzott szenvedélyeiket az irónia menti meg a hamis szenvelgéstől. Viselkedéspózaik felszínessége mögött filozófiai mélyséqek rejtőznek. A Szép Ernő-i világ egyszerűsége tragikus abszurditást takar. Ezzel meqelőleqezi az abszurd dráma klasszikusainak szemlé- le'ét és stílusát. Nyelve — a pesti zsargont éteri lírával egyesítő, idegen szavakat, kabarépoénokat, szójátékokat, viccelemeket felhasználó nyelv — sajátosan öntörvényű. Legnagyobb szerkesztési újdonsága darabjainak párhuzamos dialógustechnikája. amelynek lényege, hogy mindenki a kapcsolatteremtés halvány lehetősége nélkül érintkezik egymással. Erre épül Beckett Ionesco, Mrozek színpadi úiítása. Az elideqenedés kifeiezésének hatásos írói eszközével korunk drámaírói is szívesen élnek. Ez az oka Szép Ernő napjainkban újjáéledő színpadi reneszánszának. Az 1953-ban méltatlanul elfeledve meghalt drámaköPő újrafelfedezéséhez a hetvenes- nyolcvanas évek abszurd drámai irányzatára volt szükség. Szép Ernő méltán tekinthető b hazai groteszk előfutárának. Ézsiás Erzsébet Kisfaludi Stróbl Zsigmond centenáriumára Száz éve, 1884. július 1-én Alsórajkán született Ady, Maillol, Picasso kortársaként. Magyar szobrász lett, magyar szobrász maradt, de forrása a nagyvilág tágas szellemi környezete. Stróbl Alajos mesteriskoláján tanult, s hozzá hasonlóan lett a magyar köztéri szobrászat irányadó léptéke. Felkészültségét bizonyítja a reneszánsz eszközöket használó Dávidja, 1911-bql és a Finálé egyik emlékezetes kis bronzszobra, égyenletessége, bősége pazar sorozatokat eredményezett éppen a kimagasló formai tudás révén, mely másokat, egész generációkat sarkallt az elérhető optimumra. Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrászi tevékenysége mellett korosztályokat nevelt a Képző- művészeti Főiskolán. Kezdetben festett is, de igazi közege a szobrászat lett. Kezdeményezései sokszor folytatást jelentettek, így 1912-es Kukoricamor- zsolója, Arany János balladája és Hollósy Simon festménye nyomán halad, mint ahogy 1913-ban mintázott Tavasza rodini örökség. 1913-as Görgey portréja mintha felmentést adna az árulás vádja alól. Arcmásai lélektani igazságokat hordoznak, nemcsak az anatómia pontos, hanem a szellemiség is hiánytalan ábrázolásiban. Ez az oka a világhírének, mely elsősorban a Bemard Shaw portréhoz kapcsolódik. Ä nagy angol író a fogalmazást illetően Kisfaludi Stróbl Zsigmond módszereit Pheidiasz és Praxitelesz eszközeihez hasonlítja és a továbbiakban így ír: „Jött egy új szobrász, akinek a nevét soha nem hallottam: a magyar Stróbl. Ő mindent megtalált, ami a többinél hiányzott, és egyébként éppen olyan igaz, mint Rodin a fizikai típus megalkotásában. Az én jobb és bal profilomban megtalálta a filozófust és a komédiást”. Ez a teljesség jellemzi minden arcmását'és köztéri szobrát, ez az értéke, üzenete, melyet örökségül hátrahagyott. A szorgalmat, a munkát, a minőséget. Ez a tárgyszerű hiány- talanság tükröződik nemcsak az 1919-es Íjászban, az 1952- es Ózdi hengerészben, Som- merset Maugham, Székelyhidy Ágoston, Venczell Béla portréjában, hanem a Kossuth és a Felszabadulási Emlékműben Budapesten, mely maradandóvá tette Kisfaludi Stróbl Zsigmond pályáját, azt az életművet, melynek múzeumát Zalaegerszegen avatták fel, s melyet az egész világon hazánktól Moszkváin. Londonig. Dzsakartáig tisztelnek, becsülnek. Losonci Miklós Pattantyús József: Zene Július 7-én Dom megy a HDN-vor Bóbita-shc Méta-táncl Gunaras teke- és teniszku I ) üdülhet egy hétvégén a gn A gunarasi termálfürdő neve az i években fogalommá vált. Ezrek k föl a Dombóvártól alig néhány ki térré levő bő, gyógyvizű strandot, és dégeinek köre egyre bővül. Ma már több nyugatról érkező itt kívánja < teni reumatikus fájdalmát és tölt el vés emlékű napokat Gunarason. A a dombóvári üzemek és a város lak gának jelentős társadalmi összefogó létesült, és öt melegvizes medencéj len-nyáron fogadja a vendégeket. Az idei kirándulószezonban a második vonata Dombóvár—Cunai kívánja megismertetni az érdeklőt és ajánl egésznapos gazdag prograr résztvevőknek. A kirándulást július 7-i szombaton — szervezzük, a vonat 15 perckor indul Pécsről, az utasokat buszok szállítják a strandra, amelyf óra 45 perckor indulnak vissza a előtti parkolóból az állomásra. A s. vény 18 óra 35 perckor húz ki Domb ról és este 8 órakor ér Pécsre. A ke ményes menettérti jegy ára felnőtti 60, diákoknak pedig 45. forint. A j( csütörtökön és pénteken 10-től 18 elővételben is megvásárolhatók a vasútállomáson: továbbá természe az indulás előtt is árusítják az al menetjegyeket. Indulás előtt a DO-ZSO Méta-egyi HPNVONÄ1
