Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-01 / 179. szám

/T agazin Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin Ürügy volt az első világháborúra 65-ik évfolyam. 153. szám ft' Budapest, 1914. StaiatM» H Untamét i%í«48Ííi*jMiM tí, A monarchia felelőssé feszi Szerbiát Mi». j>M feŐMM kSlögy- rotníszter, levág Krobatín b»4%y- minister és báró Conrtni, a kar fr? ím, a ÜL f r- f% té&eb*7 Um GrO ’*i>.. ■ •tu t., ■ ■k f :<>i I- ***/<;> f •% ** ráty*d$bar* * ftskSvés miziätd. *%■****>. \ i fáén Wí kVsV trmó SstrrtWtá» I xtfwMwú'rtv a nyv'Aft.fa walkrfnák \ hogy a/ t*álai * ••/«'«'?> k» : eáiy■;%($£ *rn-::k ■A. Ai <'txó a?, s * kívánság. bog* a * *%erb ürít i b, te*j(m*ék ki í*t*g mm ]rk:-ot <»k í vHk-íJÓÍ te^yvt-rr« í*»o•.MJsknai ó : kHwtíítrfím \ W Utwímk •• <*« ,j * . *» *HSr* ■ /í?v. ÜL *•/*, ^ wk rm*. ért"'«» .« «'*>»*’• V£'; “ triiíis nácskftfc&sl tar. “ 14 X,v * „IS * fa, V*& *%■ .. " *viok&° ,»»»« í. V»!, ,iV °¥ O/* H** , “W, .. >* 6!ott>a ■ «&A. v' *£» ^ ”,-í^ a** •£>v , Hetven éve történt a szarajevói merénylet ár—Gunarasra és z a strandon >\ győztes és családja ingyen >i kempingben széki, mezőségi és dunántúli népzenével fogadja az utasokat. A Gábor Sándor vezette együttes délelőtt tizenegy órakor a strand területén ad műsort, illetve ren­dez gyermektáncházat. Addigra várható­an már lebonyolódik a megyei sporthi­vatal által rendezett családi úszóverseny. A strand közeli kemping területén rendez­zük meg a Tolna Touristtal közösen a Gunaras teke- és teniszkupaversenyt. Je­lentkezni a vonaton lehet. A tenisz- és te­keverseny első helyezettjének családja egy hétvégét tölthet el ingyenesen a Tolna Tourist gunarasi kempingjében. Ismét lesz szellemi totó: a kérdések egyrészt a vas­úttal, másrészt a gunarasi fürdővel kap­csolatosak. A totót a vonaton kérjük ki­tölteni, amit a szervezők osztanak ki az utasok között A program délutáni attrak­ciója a pécsi Bóbita Bábszínház fellé­pése lesz Műsoruk címe: Bóbita-show. A HDN-vonat felnőtt utasai kedvezmé­nyes strandjegyet válthatnak a fürdő pénz­táránál, amennyiben fölmutatják a lap­ból kivágott és a vasúti pénztárnál lebé­lyegzett szelvényt. Ugyancsak ez a szel­vény nyújt 10 százalékos kedvezményt ét­kezés esetén, a strand területén levő II. osztályú Camping önkiszolgáló étterembe. Az ebédhez szükséges bonokat jegyvál­táskor és a vonaton lehet igényelni. v S. Gy. A szelvény érvényes az 1984. július 7-i dombóvár— gunarasi HDN-vonatra. Felmutatásával kedvezményes strandbelépő váltására jogosít, illetve étkezés esetén a Camping étteremben 10 százalékos kedvezményt nyújt. Egy sárgult, töredezett szélű „korabeli" újság van előttem. A keltezése: 1914. július 1., szerda, a címe: Pesti Napló. Három nappal a szarajevói merénylet után és egy hónap­pal az első világháború kitö­rése előtt jelent meg. A kerek 70 év előtti történés közismert: június 26—27-én provokatív hadgyakorlatot tar­tott a monarchia hadserege Boszniában, s azon részt vett Ferenc Ferdinánd trónörökös is. Vasárnap — 28-án — nagy parádéra készültek; az útvo­nalon. ahol a trónörökös pár automobillal elhaladt, előbb Nedeijko Cabrinovics kísérelt meg sikertelen bombamerény­letet, majd Gavrilo Princip di­ák egy-egy revolverlövéssel megölte a trónörököst és fele­ségét, Zsófia főhercegasszonyt. Mi volt a két nappal későb­bem visszhang? * Bőséges tudósítások szólnak még mindig a vasárnap történ­tekről, újabb részletek a me­rényletről. szemtanúk elbeszé­lése alapján írják le a trónörö­köspár utolsó perceit és nyom­ban kutatják a felelősség okát is. Kiderült, hogy a tartományi kormányzat nem tette meq az elvárható biztonsági intézkedé- ket. pedig Ferenc Ferdinánd népszerűtlensége és az előze­tes fiqyelmeztetések erre intet­tek. Emiatt — közli a lap — változások várhatók Bosznia kormányzatában: menesztik Potiorek tartományfőnököt, s a helyére új, keménykezű kor­mányzó kerül. A merénylet másod-harmad­napján már sok körülményre fény derült, hiszen Cabrinovics és Princip letartóztatásban volt, s vallomást is tett. Cabrinovics kijelentette: ,,Hála Istennek, hogy sikerűit legalább nem hiába kerülök a bíróság elé. A hercegasszonyt sajnálom .. * Ma már sokat tudunk Ferenc Ferdinánd jelleméről, személyi­ségéről, amire a korabeli lap­ból is következtethetünk a so­rok közt olvasva. Ám a merény­letet követően az országgyűlés­ben — ahogy illik — felsőfo­kon méltatták az elhunytat. Apponyi Albert: „Egy nagy ere­jű. nagy szándékú, nagy hiva- tású férfiú költözött el az élők sorából. . . Egy jövő válik múlt­tá, mielőtt jelenné alakulha­tott volna . .Andrássy Gyu­la: „Tele volt ambícióval, használni akart a monarkiá- nak, a dinasztiának ... Áldás lett volna-e, vagy sem az ural­kodása, ez örök titok ma­rad . . Mindenesetre gyorsan gondoskodnak az utódlásról. Ferenc József Bad Ischlből visszautazott Bécsbe és soro­zatos tárgyalásokat folytatott. „Mindkét napon hosszas kihall­gatáson jelent meg a királynál Károly Ferenc József királyi her- cegi a trón új örököse." Ami szinte sugárzik ebből a lappéldányból is: q Szerbia el­leni uszítás. Mindjárt az első oldalon olvasható: „A monar­chia felelőssé teszi Szerbiát", s a cikk gróf Berchtold közös külügyminisztert idézve közli, hogy a Boszniában megkez­dett nyomozást a szerb király­ságban kívánják folytatni, mi­vel az összeesküvés szálai Belgrádba vezetnek. A helyszí­ni tudósítások a Boszniában és Hercegovinában élő szerbek el­leni atrocitásokról, pogromok­ról adnak hírt, s gyújtogatá­sokról, rombolásokról, tömeges letartóztatásokról. A hangvétel már olyan irányba tolja az ese­ményeket. ami óhatatlanul a háború felé vezet, jóllehet er­ről akkor még — hivatalosan leaalábbis — óvakodnak be­szélni. „A szerb sajtó gyalázkodá- sai" c. belgrádi tudósításban azonban van egy figyelemre méltó idézet az ifiúradikális Odje c. lapból: „Bölcs dolog volt-e és államférfiúi okosság sugallta-e azoknak, akik a mo- narkiát vezetik, hogy tanácsol­ják Ferenc Ferdinándnak, hogy ünnepelje ugyanazon a napon n hódító idegen fegyverek di­csőségét Szarajevóban, amikor a szerbség mindenütt legszen­tebb nemzeti ünnepét üli?" * Július 1-én Európa látszólag még egységes, legalábbis ez tűnik ki azokból a részvétnyil­vánításokból, amelyek a későb­bi ellenfelektől is érkeztek. De ugyanakkor tüntetésekről, for­rongásokról is tudósít a lap, s egy kedd esti bécsi diáktünte­tésről. amelyen meggyújtották a szerb zászlót, s az egyik szó­nok így fejezte be a beszédét: „Meg kell bosszulni g trónörö­kös meggyilkolását! Háborút Szerbia ellen!" De hát ez — mondhatnánk — kutyaugatás, ami nem hallatszik az égig. Csakhogy olvashatjuk báró Ko- lasznak. a tartományi főnökség egyik vezető beosztású szemé­lyiségének a nyilatkozatát is: „A merénylet minden szála Belgrádba vezet.. . Szerbiá­ban valóságos irredenta for­rongás van . .. Megtörténhetik, hogy egy szép napon bevonul­nak a Bácskába. Pesten azt hi­szik, hogy hg az Andrássy úton biztonságban vannak, akkor nincs baj. Pedig a veszedelem óriási!" S hogy mekkora, an­nak bizonyítására idézet a már emiített belgrádi lapszemléből. A Pravda írta: „A szomorú ese­mény Belgrádban kinos benyo­mást keltett, mert mint minden merényletnél, most is Szerbiát fogják megvádolni..." S ugyané lap jelenti, hogy „az e'múlt éiiel — tehát 29-ről 30- ra virradóan — számos osztrák —magyar csapat vonult Sze­rem megyében a szerb határ felé." A 28 olda'as lao 13 oldalon foglalkozik a merénylettel és következményeivel, s a hírek között elduqva találunk egyet, ami nyugdíjazott tüzérHsztek ténvleaesíté'éről ír: a tüzérség nagy arányú fejlesztése és át­szervezése miatt 1200-za! több tisz re van szükség. Az indok­lásban szerepel a két bűvös szó: „ háború esetén". * És jött is a háború. A négy évvel későbbi Euróoa pedig már egy egészen más Európa lett. mint ami a szarajevói me­rénylet idején volt. Hársfai István GRIMM Mese, mese, meskete A Grimm testvérek öt mesé­jének címét helyeztük el rejtvé­nyünk soraiban. VÍZSZINTES: 1. Az első me­se. 15. A normannok szláv ne­ve. 16. A rezsóra tesz. 17. Lám. 18. Anyagi veszteség. 19. Ne­ves francia impresszionista fes­tő (Edouard, 1832—1883). 20. Helyrag. 21. Közséq Somogy megyében. 23. Három a zené­ben. 25. Netán egynemű betűi. 26. A gyorsulás Galileiről elne­vezett fizikai mértékegysége. 27. Paradicsom. 28. Őse. 30. Sarkvidéki úszó emlős. 31. Pusz­ta a Hortobágyon. 33. Az ír köztársasági hadsereg névjele. 34. Itt volt kollégista Ady. 36. Az ón vegyjele. 37. Több erő összege a fizikában. 39. . . . Hollo, világhírű finn távfutó volt. 40. Cigarettavég! 41. Má­sodik mese. 43. Szovjet repü­lőgép típus. 45. A régi lila-fe­hérek. 46. Lakótér, 47. Bánat. 48. Irányjelzés. 50. Retteg. 51. Pán hangszere. 52. Az Ódéra mellékvize. 53. Német hősmon- dai alak, Siegfried megölője. 55. Cukorka. 56. Amerikai hír­szolgálati iroda. 57. Taszít. 58. Vadász-állás. 60. Égitest. 61. Siló egynemű betűi. 62. A sző­lőfürt költői elnevezése. 63. Do- hánvzik. 65. Tüzel. 66. Sivatagi utascsoport. 68. Vasúti csomó­pont a Tisza partján. 70. A har­madik, talán legismertebb me­se. FÜGGŐLEGES: 1. A negye­dik mese. 2. Mohamedán böjt­hónap. 3. Az ilyen gazda fél­lábbal a börtönben ül. 4. Szín. 5. Az achát népies neve. 6. .......meddig mentek? Harcra? H áborúba?” (Arany: Toldi). 7. Labdarúgó trófea. 8. Idegen női név (. . . Lear). 9. Régi ma­gyar férfiruhedarab. 10. Dán rőf. 11. Tengeri emlős. 12. Grammsúly (ford.). 13. Reklám­ablak. 14. Régi női név. 22. 48-as tábornok. 24. Piperecikk márka. 26. A lelátó öröme. 29. Hagyaték. 30. Kis üvegecske. 32. Sziget a Földközi-tenger­ben. 34. Neuralgia. 35. Ezt a mesét sokan zenésítették meg. 37. „ . . . fakó" (mondás). 38. Mezőgazdasági szerszám. 39. Az írás művésze. 42. Kóstol. 44. Pl. g Népszabadság. 47. Fel­téten bizakodás. 49. Zavaros lap! 50. Válogatás nélkül mo­hón evő. 51. Vágány. 53. Ber­zsenyi Dániel költeménye. 54. Fogd meg. 57. El. 59. Közöl. 62. O'dalirány. 64. Pillanat ré­sze! 67. Mint a 20. számú sor. 68. Kettős betű. 69. Tiltás, v E. B. Beküldendő az öt mese cí­me. Legkésőbb július 9-ér> (hétfőn) déli 12 óráig beérke- zőleg LEVELEZŐLAPON, 7601 Pf. 134. Dunántúli Napló szer­kesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre, A június 17-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: Proletár család, Lovasok, Nem­zedékek, Dunai honrokszállítók, Dózsa-sorozat. Könyvjutalmat nyertek: Árki László 7632 Pécs, Fazekas M. u. 252., Nagy Imré- né, 7623 Pécs, Bajnok u. 1., Ritz Éva, 7754 Boly, Dózsa u. 14., Lutz Elemér, 7632 Pécs, Né­meth László u. 32., II. em, 9. a Hirth István, 7623 Pécs, Me­zőszél u. 4. A könyveket postán küldjük el. Rádió mellett... Valaki betelefonált a rádió­hoz — egy jámbor magyar ál­lampolgár — hogy a főváros­nak talán leghíresebb cukrász­dájában egy egészen kis adag fagylaltot 30, azaz Harminc fo­rintért árusítanak és ez disznó- ság, mert az adag mindössze kettő gombócból áll, továbbá némi kis tejszínhab a tetején. Ha én lettem volna a rádiós ri­porter és éppen velem beszél, ezt válaszoltam volna neki: „Te szegény, te...! Miért nem vá­sárolsz az utcai fagyialtostól, attól a fehér sapkás, fehér kö­penyes öreg cukrásztól, aki nyaranta kis kétkerekű taligá­jából méri a fagyit és csen­gettyűiére összefut az egész utca?" Na de a fagylalt áru­sításának ez az egyszerű és fö­löttébb olcsó módja rég ki­halt, megszűnt, talán igaz sem volt. Ezt követően már nem is fi­gyeltem volna oda az ügyre, ám a riporter a panasz nyo­mán megjelent X cukrászdá­ban, ahol is a következőket tudta meg. A harminc forint — röhej. Mert van 48 forintos, to­vábbá 60, illetve 100, sőt 120 forintos adag is. Igaz, ezekhez mór jócskán jár tejszínhab, to­vábbá külön ostyaszelet, meg a jó ég tudja még mi minden, talán még egy miniatűr hi-fi- torony is bele van szerelve az alpakkakehelybe. Ennyi pén­zért?! Az üzletvezetőnő elmagyaráz­ta a riporternek, hogy ez az X cukrászda végeredményben egy jó nevű, osztályos hely, ahol is minden drága, itt ilyen a kal­kuláció. A riporter erre (de ko­nok volt, de konok...!) azt ta­lálta mondani, hogy ezek sze­rint egy átlag fizetésű, derék magyar be sem léphet gyerme­kével, fagylaltozás ürügyén, mert legatyásodik. Az üzletve­zetőnő — majd később egy ta­nácsi, kereskedelmi ügyletek­kel foglalkozó hivatalnok — azzal érvelt, hogy a kalkuláció­nál nem szociálpolitikai, hanem idegenforgalmi szempontokat vesznek figyelembe, magyarán, az említett elit cukrászda azért van, hogy ott előkelő környe­zetben szolgálják ki a külföl­dieket. Ehhez idomul az árlap is. Magyarán: be kell söpörni a külföldiektől a dohányt, a jó kemény valutát, amire igazán nagy szüksége van népgazda­ságunknak. Nos, ezt az érvet — napjainkban — egyre gyak­rabban hallom. Van is benne sok igazság. De hát ugye, az éremnek — leqalábbis! —két oldala van. Nem hiszem el, hogy az X cukrászdába kizá­rólag csak külföldiek járnak. Mint ahogy azt sem hiszem el, hogy az ország többi — de főleg fővárosi, továbbá üdülő­körzet; — vendéglőit, éttermeit, csárdáit, cukrászdáit a külföl­diek tartják fönn. Mégis né­mely helyen a csillagokig fel­vert árakat ezzel a ravasz kal­márfogással indokolják. Az át­lagfizetésű polgár be sem mer lépni. Nincs megtiltva persze, ajaj! csak art próbálná meg ma hazánkban, csak egyetlen vendéglátós is, hogy. . . Rá­gondolni is rossz. Amikor a nem-kívánatos-elem távoltartá­sa megoldható más módszerrel is. Ki a nem-kívánatos-elem? Aki átlagfizetésből él. Mert az X cukrászdákba is azért zö­mében magyarok járnak ám, meg a többi méregdrága he­lyekre is, akik nem egy deci Martinit vagy fél deci whiskvt, hanem egész üveggel kérnek, jég közé spékelve, vödörben. Akik az országban itt-ott olyan villákban és nyaralókban lak­nak, hogy a garázs fotocellára nyílik és nem Trabant vagy La­da gurul át a kerten az utcá­ra ... Tessék csak megnézni némely naccsóqát, amint arany­ékszerekkel felszerelve, ruha­költeményekben feszítenek az „előkelő", az „elit" szórakozó­helyek teraszain, vagy éppen házi, maszek kertimulatsáqo- kon, sőt, „partykon” — ahogy az említett körökben ezt mon­dani szokás. Istenem, hova keveredtem...?! Rab Ferenc Fagyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom