Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)
1983-12-28 / 356. szám
2 Dunántúlt napló 1983. december 28., szerda A magyar népgazdaság 1984. évi terve (Folytatás az 1. oldalról.) Az áruszállítás teljesítménye az igényekkel összhangban emelkedik. Lassú az előrehaladás a korszerű módszerek alkalmazásában, a szállítás ésszerűsítésében, nem növekednek a hétvégi rakodások, ezért időnként szállítási feszültségek keletkeztek. A távolsági személyszállítás jelentősen csökkent. A foglalkoztatottak száma az iparban, az építőiparban, a közlekedésben és hírközlésben csökken, a kereskedelemben és a nem termelő ágazatokban várhatóan nem változik, a mezőgazdaságban emelkedik. Budapesten és az iparosodott körzetekben gondot okoz a munkahelyek betöltése. Ennek ellenére kevés jel van a munkaerő-gazdálkodás átgondolt javítására irányuló törekvésnek, munkaerő-felszabadítás csökkentő termelési színvonal esetén sem tapasztalható, a munkaszervezés színvonala sok helyütt alacsony. A lakosság pénzbevételeinek növekedése a tervezettnél gyorsabb. Mind a munkások és alkalmazottak átlagkeresete, mind a mezőgazdaságból származó bevételek meghaladják a számítottat. Megtörténtek a tervezett, a társadalmi juttatásokat növelő intézkedések. A fogyasztói árszínvonal emelkedése megfelel a tervezettnek. Az egy főre jutó reáljövedelem és a lakosság fogyasztása az előirányzott csökkenés helyett eléri az 1982. évit. Élelmiszerekből az ellátás folyamatosan jó, iparcikkekből időnként választékban és mennyiségben egyaránt hiány mutatkozik. A lakosság életkörülményeit javító fejlesztések általában a tervezettnek megfelelően vagy azt meghaladóan valósulnak meg. összesen 76 ezer, ezen belül 17 ezer állami lakás épül. A lakáshoz jutás lehetőségeit javítja a tanácsok érdemibb és gyakorlatiasabb lakásgazdálkodása. Nő a személyi tulajdonú lakásépítés, javulnak ennek feltételei. Az építkezéseket hátráltatja egyes építőanyagok gyakori hiánya. Az idén befejeződő kórházfejlesztések Komárom, Pest, Zala, Veszprém megye és a főváros ellátását javítják. A bölcsődei ellátottság — a demográfiai tényezők hatására is — gyorsan javul, a zsúfoltság csökken. Az óvodai helyek száma — a csökkenő gyermekszóm miatt — a tavalyinál kevésbé emelkedik. Az általános Iskolai tantermek száma — követve az iskoláskorúak számának emelkedését — a tervezettet meghaladóan nő. Bővül a települések, illetve a lakások víz-, gáz-, csatorna- és egyéb közmű ellátottsága. A szocialista szektor beruházásaira a tervezettnél többet fordítanak, mennyiségük a számítottnál kevésbé csökken. A terven felüli teljesítés az állami és a vállalati döntésű beruházások körében közel azonos nagyságrendű. A nagyobb teljesítéshez hozzájárult, hogy néhány nagyberuházás ez évi költségeit alábecsülték, másoknál a korábbi elmaradásokat az idén pótolták, egyes berendezésekből előszállítás történt. üzembe lépett a Paksi Atomerőmű I. számú egysége, befejeződik a Székesfehérvári Könnyűfémmű, a Dunai Vasmű és a Lenin Kohászati Művek fejlesztése, a szovjet—magyar földgázvezeték III. szakaszának építése. A vállalatok körében főleg a tartalékalapok és a korábban felhalmozódott betétek fel- használása tett lehetővé a tervezettnél több beruházást. A készletfelhalmozás a tervben számítottnál valamivel kisebb lesz, a Jrészletállomány kismértékben nő. Kedvezőtlen, hogy romlik a készletek összetétele. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink ez évben is bővülnek. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege összességében javul. A transzferábilis rubelben elszámolt forgalomban a kivitel mennyisége erőteljesen, a behozatalé lassabban nő, a külkereskedelmi mérleg passzívuma csökken. A konvertibilis valutákban elszámolt forgalomban a kivitel mennyisége felülmúlja, a behozatalé nem éri el a tavalyit, a külkereskedelmi mérleg aktívuma a múlt évinél nagyobb. Áz 1984. évi népgazdasági terv én r I ■ ■ r I rr* r . ■ fo céljai es előirányzatai A gazdasági munka fő célja 1984-ben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, elért vívmányaink védelme és gyarapítása. A fő célok elérését az eddigieknél tartósabb gazdaság- politikai intézkedések támasztják alá. Az egyensúlyi helyzet javítását az 1984. évi népgazdasági terv a termelés hatékonyságának, szerkezetének és exportképességének javítására, a ráfordítások csökkentésére alapozza. Előirányozza, hogy a termelésben a kivitel részaránya növekedjék, a fajlagos energia-, és anyag-, különösen az importanyag-felhasználás csökkenjen, a munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban emelkedjék. Ennek útja egyfelől az exportcélú, valamint a drága behozatalt megtakarító termelés dinamikus fejlesztése, másfelől az energia- és anyagmegtakarí- tást, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok nagyobb arányú hasznosítását szolgáló programok és akciók következetes végrehajtása. E célok és követelmények megvalósítására átfogó, céltudatos és konkrét irányítási — szabályozási és gazdaságszervező — intézkedések történnek. Segíti az egyensúlyi helyzet javítását a belföldi felhasználás mérséklése is. Az 1984. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése (az 1982. évihez viszonyítva) Lakossági fogyasztás Egy lakosra jutó reáljövedelem A szocialista szektor beruházásaira liárd forint fordítható. folyó 1983: 100 101.5— 102,0 98.0— 99,0 101.5— 102,0 97.0— 98,0 100,0—101,0 100,0—100,5 100,0 áron 180—183 miiÁ termelő ágazatok fejlődése Az ipari termelésnek 1984- ben az eddiginél is nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a külgazdasági egyensúlyi helyzet javításához. A terv azzal számol, hogy az ipari termékeknek mind a transzferábilis rubelben, mind a konvertibilis valutákban elszámolt kivitele erőteljesen nő, és számottevően emelkedik a behozatalt gazdaságosan helyettesítő termékek termelése is. Csökkenés összetételében változik az ipari termékek iránti belföldi kereslet, amit az ez évinél jobb színvonalon kell kielégíteni. Mindehhez meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének átalakítását, a termékek korszerűségét és minőségét javító műszaki fejlesztéstujiöyplni a versenyképes termékek termelését. Az eddiginél eredményesebben kell e célokra felhasználni a meglévő kapacitásokat és a kisvállalkozások lehetőségeit is. Folytatódik az energia- és anyagmegtakarítást szolgáló programok és akciók végrehajtása. Az energiagazdálkodási program eredményeként további igen jelentős energiahordozó-megtakarítás érhető el. A program keretében folytatódik a nagyfogyasztók fűtőolaj-felhasználásának földgázzal, villamos energiával, vagy szénnel történő helyettesítése. A lakosság megfelelő szénellátását a szénnemesítő eljárások kiterjesztése i$ szoltechnikai termékek, a szerszámgépek, a vákuumtechnikai gépek, egyes járműipari termékek, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, az elektronikai berendezések és az orvosi műszerek kivitele emelkedhet. Az építöanyagipar termelése kismértékben nő. A nagyberuházásokhoz szükséges építőanyagok (cement, kő, kavics, vasbetonszerkezetek) iránti igények csökkennek, nő viszont a kereslet a szigetelőanyagok, az Üveg- és finomkerómiaipari termékek iránt. Az építőanyagipar fontos feladata, hogy jobban alkalmazkodjon a lakosság, a magánlakás-építés igényeihez. A Mecseki Ércbányászati Vállalat épülő V-ös bányaüzemének szállítóakna-tornya. gálja. A gazdaságos anyagfelhasználás és a technológiák korszerűsítése programjának keretében különösen a kohászati termékek, a műanyagok és a cement fajlagos felhasználásának mérséklésében várható előrelépés. A program végrehajtása révén az ipor anyagfelhasználásának 0,5—1 százaléka takarítható meg. A melléktermék- és hulladékhasznosítási program feladatai alapvetően a keletkező hulladékok minél teljesebb körű, új területekre is kiterjedő begyűjtésére, valamint e hulladékok hasznosításának növelésére irányulnak. A népgazdaság energiafelhasználásának növekvő hányadát hazai forrásokból kell fedezni. A széntermelés több mint 25 millió tonna, a kőolaj- termelés 2 millió tonna, a földgáztermelés 7 milliárd köbméter lesz. Az energiahordozók behozatala a villamos energia kivételével nem növekszik. A kohászatban a belföldi értékesítés mérsékelt csökkenése mellett a kivitel számottevően emelkedik, főleg a magasabb feldolgozottsági fokú termékek értékesítése nő. A gépipar termelése a kivitel igen dinamikus növekedésével összefüggésben az ipari átlagot meghaladóan emelkedhet. A belföldi értékesítés csak a gazdaságos importhelyettesítés erőteljes fokozása révén közelítheti meg az ez^ évit. A fejlett tőkésországokba irányuló gépipari kivitel elsősorban járműipari termékekből, szerszámgépekből és tartós fogyasztási cikkekből, valamint bérmunkák révén növelhető. A fejlődő országokba a beruházási gépek, ezen belül a komplex rendszerek kivitelének fokozására van lehetőség. A szocialista országokba elsősorban a híradás- és számításA vegyipar termelése — a kivitel emelkedése, a mezőgaz. dasóg növekvő igényeinek kielégítése végett — az ipari átlagot meghaladóan bővül. A jövő évben már termel az új katalitikus krakk üzem, ami számottevően növeli oz értékesebb kőolajipari termékek arányát. Sor kerül a PVC-por gyártó kapacitások jobb kihasználására és az új polrpropilén-üzem belépésére. A termelésben nő a magasabb feldolgozottsága termékek részoránya. Jelentősen emelkedik a polipropilén, a nitrogénműtrágya, a gyógyszerek. a növényvédőszerek és a gumiipari termékek exportja. Kozmetikai és háztartósvegy- ipari termékékből o lakossági igények minél teljesebb kielégítésére kell törekedni. A könnyűiparban is a legfontosabb feladat a kivitel gyors növelése. Emellett javuló színvonalon kell kielégíteni a várhatóan változó belföldi igényeket is. A kereslethez való gyorsabb alkalmazkodást segíti az új szervezeti formák elterjedése a bedolgozó tevékenység kiterjesztése. Az élelmiszeripar termelése — mivel néhány nyersanyagból az aszály miatt kevesebb termett és több terméket nehéz értéke, síteni — kismértékben nő. Az átlagosnál gyorsabb lehet a fejlődés a hús-, a tej-, a tartósító-, a cukor-, a szesz- és bőriparban. Növelni célszerű az exporttermékek féldolgozottsá- g, fokát. Az építési feladatok mérséklődnek. az építési-szerelési tevékenység csökken. Folytatódik o termelés összetételének változása: nagymértékben csökkennek a beruházási, emelkednek a fenntartási és felújítási, valamint a lakosság részére végzett munkák. A mérsékelt kereslet és a szabályozás változásai elősegí. tik a vállalkozási készség kibontakozását. Hozzájárulnak éhhez o további szervezeti változások is. Szükséges, hogy az építőipari vállalatok saját kezdeményezésükből, részlegeik önállósítása révén is korszerűsítsék belső szervezeti, érdekelt, ségi és elszámólási rendszerüket. Az építőiparnak 37—38 ezer, korszerű technológiával kivitelezett lakás felépítésére kell felkészülnie, ehhez a szükséges kapacitás rendelkezésre áll. A mezőgazdasági termékek termelése az ez évinél jelentősen nagyobb lehet, és kismértékben meghaladhatja az 1982. évi színvonalat. Ezen belül a növénytermesztés eléri, az állat- tenyésztés felülmúlja azt. A nagyüzemek kiegészítő tevékenysége várhatóan tovább nő. A terv gabonafélékből legalább 15 millió tonna betakarításával számol. Ez a hazai ellátás mellett módot ad számottevő kivitelre is. Az oltíjosnö- vények vetésterülete és termésátlaga kismértékben emelkedik, a többlet főleg a kivitelt növeli. A cukorrépa ez évit megközelítő vetésterülete megalapozza a megfelelő belföldi ellátást. Zöldségfélékből a termés növekedését az átlagtermés számottevő növelésével kell elérni. A gyümölcstermés is jelentősen felülmúlhatja az ideit. Az állattenyésztésiben a meg. lévő állatállomány fenntartása a cél. A szarvasmarha-tenyésztésben a feladat továbbra is a húshasrnosítású állomány gyors fejlesztése, emellett a tejelő te. hénállomány megőrzése és a fajlagos tejhozam javítása. A sertéstenyésztésben el kell terjeszteni az olcsóbb tartási és takarmányozási módszereket. Tovább szükséges folytatnia fajlagos energio. és anyagrá- forditások mérséklését. A kielégítő belföldi ellátás mellett mód nyílik a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kivitelének növelésére is. Ehhez javítani kell a külkereskedelmi munkát újobb értékesítési lehetőségeket kell feltárni. A vízgazdálkodásban bővülnek a közműves vízellátás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás kapacitásai. Javul az árvízvédelem biztonsága, folytatódnak a Balaton vízminőségét védő munkák. Az áruszállítási teljesítmények az igényeknek megfelelően, kismértékben emelkednek. A belföldi szállítások oz ez évi körül alakulnak, a külkereskedelmi szállítás erőteljesen bővül. A szállítások torlódását előrelátó felkészüléssel, a külföldi vasutakkal való eredményesebb együttműködéssel. a kapacitások jobb kihasználásával, a hétvégi rakodások arányának növelésével kell megakadályozni. A személyszállításban a helyi tömegközlekedés teljesítménye a fővárosban az ez évihez hasonló, a vidéki településeken nagyobb lesz. Az egyéni személygépkocsi-közlekedés növekedési üteme kissé mérséklődik. A közlekedésben a fajlagos energiafelhasználás csökken. A jövő évben üzembe helyezik az észak—déli metróvonal Élmunkás tér—Árpád-híd közötti szokaszát,~a kiszélesített Ár- pód-hidat és a Róbert Károly körút Váci út—Lehel út közötti részét. Befejeződik az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszának építése, a Kelenföldi pályaudvar vágányhálóza. tónak rekonstrukciója. A villamosított vasútvonalak hossza további 100 km-rel bővül. A postai szolgáltatások közül dinamikusan emelkednek a távközlési teljesítmények. A távbeszélő főállomások száma emelkedik, ezen belül a lakástelefonoké 22 ezerrel nő. Új telefon- központ átadására kerül sor Tatán. Jelentős központbővítés lesz Debrecenben, Nyíregyházán, Kecskeméten és Siófokon. Foglalkoztatottság. Á lakosság jövedelme, fogyasztása, életkörülményei A munkaképes korú lakosság és az aktív dolgozók számának csökkenése folytatódik. A foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban várhatóan mérséklődik, a kereskedelemben és a nem anyagi szolgáltatósok körében kismértékben nő. Egyes szakmákban és területeken továbbra is jelentkezhet munkaerőhiány, ezt jobb munkaszervezéssel, a munka termelékenységének növekedésével kell feloldani. Az iparban, az építőiparban és a közigazgatásban megkezdődik a 40 órás munkahétre való áttérés. Ezt a vállalatok és az intézmények saját erejükből valósíthatják meg. Az 1984. évi terv fontos célja, hogy a lakosság fogyasztása a nehéz körülmények között se csökkenjen. Ezért a terv azzal számol, hogy az egy főre jutó reáljövedelem — a körülmények tervezett alakulása esetén — eléri az 1983. évit. A keresetszabályozás rendszere és mértékei csak viszonylag szűk körben változnak. A terv ezen túl a régóta fennálló kereseti aránytalanságok mérséklésére és egyes kedvezményezett célokra külön bérfejlesztési lehetőséget irányoz elő. Bővül az ez évben bevezetett új típusú bérszabályozás köre és bevezetésre kerülnek újabb bérezési formák is. Mindezek alapján az átlagos nominálke- resetek mind a munkások és alkalmazottak, mind a termelő- szövetkezetekben dolgozók körében az ez évinél gyorsabban, 4,8—5 százalékkal emelkednek. A jövő évben módosul a bérbesorolási rendszer is, ami jobb lehetőséget ad az egyes dolgozók keresetének nagyobb, a teljesítményektől függő Hif- ferenciálására. A pénzbeli társadalmi juttatások a jövő évre tervezett intézkedések hatásával együtt közel 12 százalékkal múlják felül az ez évit. A fogyasztói árszínvonal 7—8 százalékkal emelkedik. Ebből mintegy 4,5 százalék az idei központi árintézkedések és a piaci árváltozások együttes hatására következik be. A jövő évi központi árintézkedések elsősorban a támogatások mérséklését, jobb árarányok kialakulását, az ellátás biztonságának fenntartását, a külgazdasági egyensúly javítását célozzák. Az alapvető fogyasztási cikkek áremelésének részbeni ellentételezésére a havi 2800 forint alatti nyugdíjak, valamint a rendszeres juttatások emelkednek. A kiskereskedelemben gondoskodni kell arról, hogy a lakosság áruellátása megfelelő, a kínálat kielégítő, a lehetőségek szerint javuló legyen. A belkereskedelemben is folytatódik a szervezeteknek a piaci versenyt, a jobb munkát ösztönző korszerűsítése. A lakosság életkörülményei tovább javulnak. A terv azzal számol, hogy a lakosság saját erejének bevonásával, a hitelek, valamint az állami pénzeszközök felhasználásával 70— 74 ezer — ebből 11 ezer állami — lakás épül. Az újraelosztásra felhasználható állami bérlakások számának növekedése segíti a városi lakásigények jobb kielégítését. A személyi tulajdonú lakásépítés mennyisége tovább nő. A terv nagy figyelmet fordít a magánlakás-építés feltételeinek — az építőanyag- ellátásnak, a telek- és közmű- ellátásnak, a hitelfeltételeknek — a javítására, Az egészségügyi ellátásban a kórházi ágyak száma 1300-zal emelkedik, az év végén meghaladja a 100 ezret. Javul a kórházak technikai ellátottsága is. A bölcsődei helyek számának növelésével az ellátottság megközelíti a 20 százalékot. A fejlesztések döntő részben a lakótelepekre koncentrálódnak. Az óvodai férőhelyek száma több mint 5 ezerrel emelkedik, az óvodai ellátottság 92 százalékra nő, a zsúfoltság mérséklődik. Az év folyamán több mint 1100 általános iskolai osztáiy(Folytatás a 3. oldalon) issetöno
