Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-22 / 21. szám
A bűnügyi technikai laboratóriumban Műszerek sokasága segíti a bűnügyi technikai laboratórium munkatársait Lotti, a hű segítőtárs L otti tulajdonképpen kulcsfigura. Ennek megfelelő magabiztossággal és okossággal lép a színre, minden por- cikája a munkának örül. Odalép az egyik üveghez, a másikhoz, a harmadikhoz, megtorpan, fejét lehajtja — és lefekszik. Pontosan a harmadik üveg mellé, már csak azonosítani kell: kitől származik a szagminta a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi technikai laboratóriumának szagbankjából. Lotti kap egy szem töpörtyűt, s valahol a bűncselekmény elkövetője nem sejti; még le sem nyelte a szép német juhászkutya a jutalmul kapott falatot, már indult érte egy gépkocsi... A laboratóriumban az ott dolgozók által jól kiismerhető, de a látogató előtt kaotikusnak tűnő összevisszaságban gyakran derül homályos bűn- cselekményekre fény. Néha szó szerint. Mindenfajta mikroszkópok lámpája villan, s a szakadt női harisnyanadrágot hozó nyomozó két percen belül megkapja a választ: eséstől, vagy erőszakos tépéstől sérült-e az intim ruhadarab? Egy ízben a feltört gépkocsi pillangóablakán „felejtett” ujjlenyomat azonosítása révén sikerült pontot tenni egy 15 rendbeli bűncselekménysorozat végére. „Ez az...!" — jelzi Lotti idomitójának Vagy a hajszálak! Messze már a klasszikus képlet: Sherlock Holmes a szőnyegen térdel, feneke a plafon felé, s egy nagyítóval hajszálat keres . . . Ma már azt is meg tudják ál lapítani egy szálból: milyen vércsoportú a „gazdája”. A bűnügyi technikusok rendkívül sokrétű munkát végeznek. ök azok, akik a helyszínen a nyomokat fellelik, rögzítik, majd feldolgozzák. írásszakértő, nyomszakértő, ballisztikus dolgozik közöttük, számtalan féle vegyszert használnak, titokzatos műszereik régmúlt dolgokra 'is fényt deríthetnek, például sárguló okmányokon maradt ujjnyomokra. Odaülnek az összehasonlító mikroszkóp elé, és pillanatokon belül megmondják: ez volt-e az az eszköz, amivel a lemezkazettát feszegették? És az egyik legfontosabb részfeladat: az ujjnyomok rögzítése. Olyanoké is, amelyek egyáltalán nem láthatóak szabad szemmel. Dak- tiloszkópia — mondja a szaknyelv, s nincsen szégyenkezni valónk e területen: Magyarország a világszínvonalon áll. Ma már különböző textíliákról is tudnak ujjnyomot levenni. Gipszlenyomatok gépkocsik gumiabroncsairól, lábnyomokról, kézen-közön terjesztett régi fegyverek a kézi lupé, vagy komolyabb hatású nagyítók alatt, a bűnelkövetők által használt eszközök, amelyek a bűnügyi technikusok által fellelt mikronyomok révén eligazítást adnak — nincs egy pillanatnyi megállás sem! Mindig van kérdés, amire a lámpák fényében választ kell adni. És akkor még ott van Lotti, aki — ha kell — több éves szagminta alapján tévedhetetlen biztonsággal mondja: ez az barátom, lehet indulni ... Mészáros Attila — Cseri László Of teória a budavári szoborleletekről Restaurálás, művészi fokon K özel ötven gótikus szobor-töredéket — fejet, törzset — találtak 1974- ben a Budavári Palota helyreállításakor az ásatást végző régészek. A lelet Európában is párját ritkítja, és nemcsak a szakembereket hozta lázba, hanem a kulturális, művészi közvéleményt is. A szobrok — restaurálva — már láthatók a Budapest; Történeti Múzeumban, de értelmezésükről a vita még mo is tart. Dr. Zolnay László, az ásatásokat vezető régész szerint a lelef a középkori királyi palotából származik. Szakái Ernő szobrász, restaurátor teóriája szerint: egy szobortemetőre bukkantak, amely a királyi szobrászműhely közelében keletkezett. Ösztöndíj Rómában Szakái Ernő Sopronban él. Az ötvenes évek elejétől 1974-ig, nyugdíjba vonulásáig az Országos Műemlékfelügyelőség kő- szobrász részlegét vezette. Sopronban született, 14 éves korában beállt kőfaragó inasnak, s miután segédként szabadult, a Budapesti Iparművészeti Főiskola díszítőszobrász szakára járt. 1939-ben római ösztöndíjat kapott. (Szent-Kristóf szobra ma is ott áll a római Magyar Akadémia lépcsőházában.) Néhány évet végzett el a Budapesti Képzőművészet; Főiskolán, de abbahagyta tanulmányait. Az egyik ok akár jelképesnek is tekinthető. Miközben a kor szokásainak megfelelően a szobrász kizárólagos anyagának a nemes agyagot tartották (kőbe — gipszminta alapján — a mester és nem a művész faragja a szobrot). Szakái Ernő jobban kedvelte az ún. alia prima megoldást, vagyis szobrait közvetlenül maga faragta koBe. „Kőfaragó vagyok”, mondta nemrég egy folyóiratnak adott interjúban — túl számos önálló szobor megalkotásán és megszámlálhatatlan régi szobor, kődísz, boltív, kőcsipke, erkély művészi újrateremtésén. Ez a kettősség végigkíséri egész életét, munkásságát, s a kérdésre, hogy művészet-e vagy mesterség a restaurálás; hogy hol a határ* a kézműipari tevékenység és a művészi alkotás között, inkább tényekkel, mint elméleti fejtegetésekkel válaszol. Kőfaragó mestervizsgát éppen úgy kellett tennie, mint hosszú és türelmes művészettörténeti tanulmányokat végeznie. Példaszerű műemlékvédő A kőfaragás szakmai fogásai évszázadokon át alig változtak, s ha a gépesítés mára könnyített is valamit a munka nehezén, ak; erre adja a fejét, annak ma is kellő fizikai erővel, jó szemmel, alapos mértani ismeretekkel kell rendelkeznie. A restauráláshoz pedig még ezenkívül szükséges a rég; korok ízlésének, gondolkodásának, a tartósító eljárásoknak az ismerete, és olyan beleérző képesség, amely méq az önálló alkotómunkánál is több érzékenységet, sajátos tehetséget kíván. „Mert a restaurálás nem önálló művészet, de lehet művészi fokon művelni” — mondja Szakái Ernő. A soproni mester több mint 30 év alatt számos jelentős magyarországi műemlék helyreállításában működött közre. 1946- ban kezdődött ez a munka a soproni Szent György templom és az Orsolya templom műemléki rekonstrukciójával. Folytatódott a sopronbánfalvi kistemp- lommal, a mádi zsinagógával, a győri Apátur-házzal, a pécsi és az egri kőtárral, a visegrádi balluszter-sorral. Kezenyomát viselik Visegádon a várbeli ke- rengőnek a folyosó boltozata, a Mátyás-kori oroszlános kút, az Anjou-falikút, a Sárospatak; reneszánsz faragvónyok, s a sor igen hosszú. A közelmúltban átadták Szakái Ernőnek egy Hamburgban létesített alapítvány műemléki Európa-díját. Ö az első magyar, aki ezt megkapta. A munkásságát méltató bécsi professzor egyebek között ezt mondta: „Ha a nyilvánosság előtt a műemlékvédelemről esik szó, akkor csaknem mindig azok az intézmények és személyek szerepelnek, amelyek illetve, akik műemlékvédelmi intézkedéseket ösztönöznek, vezetnek, de ritkán azokról, akik valójában, saját kezükkel végzik a munkát.. . Most a díj olyan egyéniséget tisztel meg, aki nem kívülről, a művészettörténet vagy éppen a történelmi tanulmányok, az elmélet, hanem a lényeg, a tárgy felől közelít a műemlékvédelemhez. Kiindulva a gyakorlatból, a mesterségből; —• a példaszerűen ható műemlékvédők legki- válóbbjai között van”. Megcsonkított y szobrok Szakái Ernő ,épPen ilyen irányú elméleti és gyakorlati tapasztalatai alapján állította fel hipotézisét a budavári leletekről. Szerinte egy megszűnt királyi szobrászműhely közelében létesített szobortemetőből kerültek elő a torzók. A szobrok rituális csonkítás nyomait viselik: egy fej kivételével valamennyi szobor orrát levágták — még a véső helye is látható. A korabeli irodalom csak részben ismerteti ezt a műveletet: szobrokat szándékosan tettek tönkre így, az egyházi és politikai képrombolások során. E műtárgyrombolások okai, módszerei csak újabb kutatásokkal, a történeti háttér helyes megismerésével lesznek tisztázhatók. Arról is maradtak fenn írásbel; források, hogy éppen abban az időben, amikorra Zolnay is teszi a szobrok keletkezési idejét (a 15. század eleje), Európa-szerte megszűntek az egyházi és király; építőműhelyek. A betemetett szobrok közt pénzt, sok apró tárgyat, szerszámokat is találtak, ez is a műhely-teóriát látszik bizonyítani. És előkerült egy úgynevezett fehér madonna is, amely a szokásokkal ellentétberl nem volt befestve — Szakái Ernő szerint ez a szobrászműhely modellje lehetett. Szakái Ernő nyolc évig oktatta a képzőművészeti főiskolán a kőszobrok restaurálását. Most könyvet ír A középkori kőfaragó mesterség műhelytitkai címmel Gárdonyi Tamás A vitatott eredetű gótikus szoborlelet Szakái Ernő portréja
