Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)
1980-08-19 / 228. szám
6 Dunántúli napló 1980. augusztus 19., kedd Ismerjük meg a jogszabályokat! Áz üzemi balesetekről Munka közben vagy munkába menet Köteles haladéktalanul bejelenteni Az elmúlt napokban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal elnökének rendelete az üzemi balesetek bejelentéséről és nyilvántartásáról. Az új szabályozás számos olyan előirást tartalmaz, amely a munkát végző személyek nagy részét érinti. Az alábbiakban néhány fontosabb előírást ismertetünk a 2/1980. (VII. 31.) KSH sz. rendeletből. A rendelet hatálya kiterjed a munkaviszony, a szövetkezeti tagsági viszony és a gazdálkodó szervezet által létesített, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, a tanulói jogviszony, valamint a kisipari, magánkereskedői jogosítvány alapján, továbbá a szervezett társadalmi munka és a javító-nevelő munka keretében végzett valamennyi munkával összefüggő tevékenység során bekövetkezett üzemi balesetre. A 2/1980. (VII. 31.) KSH sz. rendelkezés alkalmazásában baleset az emberi szervezetet ért olyan .egyszeri külső hatás, amely o dolgozó akaratától függetlenül. hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más eqészségkárosodást, illetőleg halált okoz. A rendelet 2. § (2) bekezdése szerint statisztikai célból üzemi balesetként kell bejelen, teni és nyilvántartani őzt a balesetet, amely a dolgozót o foglalkozása körében végzett mun. ka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben, továbbá a szervezett társadalmi munka végzése vagy eqyes társadalombiztosítási ellátások igény- bevétele során éri. A rendelet a továbbiakban felsorolja o társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott és a statisztikai adatközlésnél figyelembe veendő üzemi balesetek fogalmát is. A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza az üzemi baleset fogalmának részletes meghatározását. Az 1. pont szerint az a baleset minősül foglalkozás körében végzett munka közben bekövetkezett üzemi balesetnek, amely a dolqozót munkahelyén, a munkáltató telephelyén, munkaterületén, vagy a munkahelyén kívül a munkáltató érdekében végzett tevékenység során érte, mindkét esetben függetlenül attól, hogy a baleset munkaidő alatt vagy azon kívül következett be. üzemi balesetnek minősül a dolgozónak a foglalkozása következtében végzett munkával összefüggésben (tisztálkodás, étkezés, üzemorvosi és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatások igénybevétele során stb.) bekövetkezett baleset is. Ennek megfelelően a goz- dálkodó szervezet által - telep, helyen kívül — szervezett étkeztetés igénybevétele során bekövetkezett baleset is üzemi balesetnek minősül. A munkásszálláson bekövet, kezett baleset akkor minősül üzemi balesetnek, ha az a gazdálkodó szervezetnek felróható munkavédelmi hiányosság következménye. Nem üzemi boleset az a bal. eset, amely a dolgozót munkahelyén sport- és kulturális rendezvény közben, nem munkájával összefüggésben érte. Nem tekinthető üzemi balesetnek az öncsonkítás és az öngyilkosság sem. Az úti balesettel kapcsolatban a rendelet mellékletének 2. pontja a következőket tartalmazza: „Munkából menet az úti baleset csak akkor minősül üzemi balesetnek, ha a sérült közvetlenül a munkaidő után nagyobb kitérés nélkül megy haza lakására (szállására)”. Az útnak a napi élelmiszerszükséglet, gyógyszer beszerzése vagy szolgáltatás igénybevétele, továbbá a gyermek bölcsődéből, óvodából, iskolából való hazavitele céljából történő megszakítása nem tekinthető nagyobb kitérésnek. A munkába menet történt baleset ezzel szemben attól függetlenül üzemi balesetnek minősül, hogy a sérült lakásáról (szállásáról) ment-e munkába vagy pedig máshonnan. Szükségesnek tartjuk ismertetni azt is, hogy a kiküldetés, külszolgálat tartama alatt bekövetkezett baleset okkor minősül üzemi balesetnek, ha bekövetkezése és a munkaviszonyból folyó kötelezettség teljesítése között az okozati összefüggés fennáll. A kiküldetés során elszenvedett úti baleset üzemi balesetnek minősül. A melléklet 4„pontja szerint üzemi balesetnek minősül a szervezett társadalmi munkában részt vevő személy balesete akkor is, ha nincs munkaviszonyban, illetőleg más jogviszonyban. Például: a Vöröskereszt részére társcdalmi munkát végző, munkaviszonyban nem álló háziasszony társadalmi munkavégzése során bekövetkezett balesete. Nagyon fontos tudni azt is, hogy a rendelet 4. §-o értelmében o sérült az üzemi balesetét köteles az őt közvetlenül irányító személynek — a munkavédelmi szabályzatban meghatározott módon — haladéktalanul bejelenteni. Az o körülmény azonban, hogy a sérült a balesetét azonnal nem jelentette, továbbá, hogy a balesetnek szemtanúja nem volt, nem zárja ki a boleset üzemi eredetének megállapítását. A baleset üzemiségével kapcsolatos viták elbírálásánál a társadalombiztosítási jogszobá. lyok az irányodók. (2/1980. (VII. 31.) KSH sz. r. 3. § (2) bek.) A munkáltató — gazdálkodó szervezet — vezetőjének bejelentési kötelezettségét a rendelet 4. §-a határozza meg. A kisiparosak és a magán- kereskedők — valomint a náluk munkaviszonyban álló sze. mélyek — üzemi balesetéről a jegyzőkönyv felvételét és az adatszolgáltatást a jelen rendelkezés alapján a 3/1975. (VI. 14.) SZOT sz. Szabályzat 260. §-ának figyelembevételével kell végezni. A Központi Statisztikai Hivatal elnökének most ismertetett rendelete 1981. január 1. napján lép hatályba! Naviplcme — légpárnás jármű Víz vagy terep felett lebeg Kocsiátvételi sorszámok Trabant Lim. (Budapest) 1 552 Trabant Lim. (Győr) 927 Trabant Lim. (Debrecen) 378 Trabant Lim. Speciál (Bp.) 2 516 Trabant Lim. Spec. (Debrecen) 754 Trabant Lim. Spec. (Győr) 1 707 Trabant Lim. Hycomat 9 990 Trabant Combi (Bp.) 6 442 Trabant Combi (Győr) 317 Wartburg Lim. (Budapest) 1 482 Wartburg Lim. (Győr) 1 865 Wartburg de Luxe (Bp.) 1 506 Wartburg de Luxe (Győr) 1 333 Wartburg de Luxe tolótetős 7 082 Wartburg Limousine tolótetős 199 Wartburg Tourist (Budapest) 747 Wartburg Tourist (Győr) 430 Skoda 105 S (Bp.) 639 Skoda 105 S (Győr) 665 Skoda 105 S (Debrecen) 699 Skoda 120 L (Bp.) 511 Skoda 120 L (Debrecen) 306 Skoda 120 L (Győr) 615 Polski FIAT 1500 689 Polski FIAT 126 28 277 Zaporozsec 30 570 Lada 1200 (Budapest) 5 179 Lada 1200 (Debrecen) 4 871 Lada Combi (Budapest) 1 054 Lada Combi (Debrecen) 563 Lada 1300 (Budapest) 3 770 Lada 1300 (Debrecen) 3 504 Lada 1500 (Budapest) 3 776 Lada 1500 (Debrecen) 4 041 Lada 1500 (Győr) 623 Lada 1600 (Budapest) 1 919 Lada 1600 (Debrecen) 1 015 Dácia (Budapest) 3 124 Dácia (Debrecen) 1 228 Moszkvics 2140 9 832 STOP Benzinnel és folyékony hidrogénnel egyaránt üzemeltethető az Európában elsőként kialakított hidrogén hajtású személygépkocsi, az Sí# BMW. Az NSZK kutatóinak nagy eredménye, hogy a megfelelően kialakított alumini. um tartályból a hidrogén apm tud elillanni, mert a különleges tartály a hidrogént —217 Celsius fok alatt tartja. A víz vqgy q terep felett lebegő légpárnás járműnél a jármű és a terep közötti légpárna tartja a jármű súlyát. A légpárnás jármű a légcsavar, vagy gózsugár-hajtómű vízszintes irányú húzó, vagy tolóerejével halad előre. Nagy előnye, hogy a felszínnel nem érintkezik és így a talaj vagy a vízfelszín jelentősebb ellenállása nem gátolja haladásáA gépkocsinak meglehetősen sok eleme készül gumiból. Ennek az anyagnak számos olyan- tulajdonsága van, mint pl. a rugalmasság, rezgéscsillapítás, amely nélkülözhetetlen az autógyártásnál. Van azonban egy hátránya is: öregszik. Egy idő után repedezni kezd, morzsolódik és rugalmasságát veszti. Az utóbbi években jelentős javulás következett be ezen a területen, mégpedig a szilikontartalmú gumik kikísérletezésével. Az ilyen anyagból készült alkatrészek nemcsak hogy nem öregszenek, hanem érzéketlenek a hőingadozásokra, az olaj, a benzin hatásával szemben, így élettartamuk csaknem egyenlő a kocsiéval. Minthogy a régebbi évjáratú kocsiknál még nem lelhetők föl ezek az időtálló fékcsövek, tömítések, gumiperselyek, célszerű a hagyományos technológiával készült gumielemek védelmére, tartósítására időt szakítani. Élettartamuk ezzel eléggé fokozható ahhoz, hogy a fáradság megtérüljön. Bár a gumiabroncsok futófelületét a mechanikus kopások általában gyorsabban koptatják el, mint az öregedés, azért ban. Legelterjedtebbek a világon a víz felett közlekedő légpárnás hajók, ez a járműtípus mocsaras, általában nehéz terep felett is jól használható. A légpárnás hajónál nagy teljesítményű kompresszorokkal a hajó feletti levegőtérből a hajófenék és a vízfelület közé nyomják a levegőt, ez tartja fenn a hajót. a gumikat is érdemes ápolni. Már az is jelentős védelmet jelent, ha a gumikat megóvjuk a közvetlen napsugárzástól. Ha tehát hosszabb időn át - például nyaralásnál — nincs mód az árnyékos helyen történő parkolásra, a gumikat takarjuk le. A gumik védelmét fokozhatjuk, ha időnként - a tisztára mosott abroncsokat - szilikon spray-vel kezeljük. Ez a készítmény más gumielemek védelmére is jól használható, de arra ügyeljünk, hogy a szilikon ne kerüljön az üvegfelületekre. Ugyancsak jó hatásfokúak a viasz vagy szilikon alapanyagú kocsiápolószerek is. Egy-egy ilyen ápolásnál ne feledkezzünk meg a portö- mítő (ajtók, csomagtér) gumik kezeléséről sem. A kerékfelfüggesztésnél alkalmazott gumiperselyek, szi- lentblokkok kellemetlen tulajdonsága, hogy egy bizonyos használati idő után nyikorgó hcngot adnak. Ez esős időben, vagy alvázmosás után megszűnik. Ezek védelmére és tartós zajcsillapítására is alkalmas a szilikon spray, annál is inkább, mert a nagy nyomással szóródó anyag a rejtett zugokba is behatol.--------------------------------------------------------- * -------------------------------------------------A gumielemek védelme Figyelmünk lanyhul, lassabban reagálunk Nyári veszélyek A baleseti statisztikák tanúsága szerint a nyári hónapokban a balesetek száma növekszik. És ez nem kizárólag a megnövekedett forgalom számlájára írható. Szerepet játszik benne az időjárás éppúgy, mint a kánikulai melegben lankadó figyelem, vagy a konvojba kényszerült vezetők idegessége. Indokolt tehát, ha az óvatosság előre megfontolt szándékával ülünk a volán mögé. Menetidőnket se mérjük a megszokott mércével, hanem bizonyos rátartással, ami már eleve kihúzhatja az ideges kapkodás veszélyes méregfogát. Számoljunk azzal is, hogy a melegben gyorsabban fáradunk el. Ezért a még viszonylag rövid, 150— 200 km-es útszakasz közé is iktassunk 10-15 perces pihenőt, amelyet hasznos összekapcsolni egy kis testmozgással. Nyári időben is gyorsan változhat az időjárás, amikor jelentős változások történnek a légkör fizikai, kémiai tulajdonságaiban. Ezekre a változásokra az emberi szervezet többnyire érzékenyen reagál. Ennek előjele gyakorta nem több valami, nem pontosan meghatározható belső feszültségnél, néhány inkordinált mozdulatnál vagy jelentéktelen vezetési hibánál. Biztonságunk érdekében ne hagyjuk figyelmen kívül e vészjelzéseket, és ne is próbáljuk elnyomni nyugtató vagy élénkítő szerekkel. A már említett megállás és testmozgás sokkal jobb gyógyszer. De mérsékeljük tempónkat is, mert ilyenkor figyelmünk lankad, reagálásunk a külső ingerekre pedig lomhábbá válik. Tudatosan kell fölkészülnünk az útviszonyok esetleges változásánál követett magatartásra is. A nyári záporoknál például rövid idő alatt jelentős mennyiségű csapadék hullhat. Ennek két veszélye is van: az egyik az esőzés kezdetén jelentkezik, amikor az útra rakódott por, szennyeződés csúszóssá teszi a burkolatot. A másik következményt sem szabad alábecsülni: adott esetben a víz jó néhány mm vastagságban boríthatja az utat, ahol — különösen a kopot- tabb abroncsok a másodperc töredéke alatt veszíthetik el tapadóképességüket. A vízen sikló gumikkal aztán sem fékezni, sem kormányozni nem lehet! Alapkövetelmény tehát, hogy a tempót még e veszély kialakulása előtt mérsékeljük. Óvatosan, megfontoltan, fölkészülten a veszélyekre, számítva a közlekedő partnereink hibáira. Ez tömören a jó tanács. Ám az sem nélkülözhető, hogy tisztában legyünk a magunk — és kocsink képességeivel is. B. L. A holnap reflektora A sötétben való autóvezetésnél közismert jelenség, hogy ha a vezető nem tompítja idejében a lámpák fényét, akkor a szembe jövőt elvakítja a világítás. Az elvakított ilyenkor csupán félelmetes „sötét foltot" lát, nem veszi észre az arra járó gyalogost, kerékpározót, vagy az esetleg elromlott, vesztegelő kocsit, s ebből azután sok baleset keletkezik. Az elvakítást ma még a legtökéletesebb reflektorok sem szüntetik meg. A szakemberek véleménye szerint a jövő a polarizált fényű reflektoré. A fizikából tudjuk, hogy a fény — így természetesen a fényszóróból kilépő fény is — a terjedés irányára merőleges síkokban minden irányban „rezeg”. Vannak bizonyos anyagok, amelyek a rezgések közül csak a rácsszerkezetüknek ■megfelelő párhuzamos síkokba eső fénysugarakat bocsátják át. Az ilyen anyag a polarizátor. Ennek a rácsszerkezetére merőleges rácsszerkezetű anyagon — az analizátoron — a polarizált fény nem megy át. A gépjárműveknél ez a fizikai jelenség olyan formában lenne hasznosítható, hogy minden autó fényszórójára egy polarizáló fóliát erősítenének fel, a vezetők pedig olyan szemüveget viselnének, amelyben analizátor fólia lenne. így a veszedelmes elvakítás minden kapcsolgatás nélkül elmaradna, mivel a polarizált fényt az analizátor kioltaná, ugyanakkor a saját reflektorának az előrevetített fényét jól láthatná a vezető. A szemüveg kettéosztottsó- gát megoldva még a váltakozó használat is megvalósulhatna: a vezető csak akkor nézne a fólián át, ha a vele szembe jövő járművek vakítanák, egyébként a szemüveg szabad alsó felén át pillanthatna ki, figyelhetné a forgalmat. A polarizált fényű autófényszórók alkalmazásba vétele egy sereg nehézséggel járna, mivel valószínűleg több éves átmeneti időszakra lenne szükség. A vakító hatások elkerülése végett esti és éjszakai vezetésnél valamennyi ‘gépkocsivezetőnek viselnie kellene a fóliás szemüveget, még akkor is, ha ő maga még hagyományos lámpájú autóval közlekedne, hiszen az ellenkező irányban haladó autók közt már minden bizonnyal akadna polarizált fényű is. Lényeges hátránya a leírt rendszernek, hogy a polarizáció által a reflektor kibocsátotta fény nagy része kárbavész: mindössze 25 százaléka hasznosul. Hogy ez a csekély hányad mégis elég legyen az úttest megvilágításához, legalább 120 watt teljesítményű izzólámpákat kellene használni és természetesen ennek megfelelően erősebb generátorokat is kellene beépíteni az autókba. Ezzel párhuzamosan az összes jelzőlámpák teljesítményét is meg kellene növelni. Hatogénlámpók alkalmazásával áthidalható lenne a fokozott hőfejlődés problémája. Az elmondottakból következik, hogy az országúton haladó gyalogosoknak is ajánlatos lenne polarizációs szemüveget viselniük. Az autóvezetőknek kanyarban és dombon át nagyon óvatosan kellene hajtaniuk, mert ilyen helyeken a közönséges reflektor szórt fénye messziről észrevehető a sötétben, de a polározott fénynek nincs szóródása. A szakemberek a felsorolt nehézségek ellenére sem mondanak le a polarizált fényű reflektorok elterjesztésének tervéről, de valószínűleg még finomítani fogják a kiviteli elképzeléseket.
