Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-26 / 295. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló i XXXIV. évfolyam, 295. szám 1977. október 26., szerda Ára: 80 fillér Mii*« kerül a távfűtés? Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A Csepel Művek munkasikere Szocialista brigäduezetök tanácskozási A jubileumi munkaversenyben vállalt november 7.-i határidő helyett október 25-én, kedden teljesítette a Csepel Vas- és Fémművek a szovjet partnerek által megrendelt legfontosabb berendezések, gépsorok, és alkatrészek exportjának idei tervét. A jubileumi munkaversenyben elért eddigi sikereket értékelte a nagyvállalat szocialista brigádvezetőinek keddi tanácskozása o Csepeli Sportcsarnokban. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság első titkára, és Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Ablaknyitás helyett elzárhatjuk a radiátort Takarékoskodjunk az energiával Mindent bele? Alig két hónap van már csak hátra az esztendőből, de mert a vasár- és ünnepnapok lecsípnek ebből is, valójában ennyi sem. Kár lenne illedelmeskedve kerülgetni azt, ami úgyis bekövetkezik; a gazdasági életben megint megkezdődik az évvégi hajrá. Megint, mondom a gond tartósságára, ismétlődésére utalva, mert hiszen hosszú ideje lázgörbéhez hasonlóan emelkedik és süly- lyed az ipari termelés egy-egy nagyobb naptári időszakban, negyedévben, félévben, esztendő végén. Válasz, magyarázat persze sokféle kínálkozik. A szállítási szerződések rendszere — pontosabban annak betű szerinti érvényesítése — módot ad a gyártóknak az áru lökésszerű továbbítására. A pénzügyi elszámolások rendje is növeli — ahogy a szakemberek mondják — a naptár hatalmát. Nem másodrangú tényező a tervteljesítés —, s vele bizonyos anyagi javadalmazások — elérése, s így tovább. A más és más tényezők összegeződése azután felerősíti a külön-kü- lön esetleg nem is lényeges hatásokat, s vezet arra, hogy az esztendő végének közeledtével fölhangzik — ha képletesen is — a sportpályákon helyénvaló biztatás; hajrá, mindent bele! S ez a „minden” a gond. Mert ilyenkor némely termelői közösségben semmi sem számit, a túlórák tömege éppúgy nem, mint a kibocsátott termékek minősége, a fölhasznált anyagok, alkatrészek meny- nyisége. Vagyis fölborul a rend, szabályosnak látszik a szabálytalan, sikernek az erőlködés. Ráadásul ott is erőlködnek, ahol éppen a terv nem teljesítése növelné a népgazdasági eredményt — mert a termékre kisebb az igény, az áru csak a készleteket gyarapítja —, ahol a ráfordításokat nem téritik meg a bevételek. Ez azonban eltűnik a könyvelés szám- tenaerében, s később, amikor a közgazdasági osztály utólag megállapítja mi történt a hajrá idején, már mindegy, odafigyelni sem érdemes, hiszen változtatni nem lehet rajta. Ami már megtörtént, azon nem, ám okulni belőle illene, kellene! Csakhogy erre az okulásra nincs különösebb kényszerítő erő, a vállalati gazdálkodás kereteibe még mindig belefér a hajrák okozta többletkiadás, s belefér a partnerek kapkodása is, az egymásra mutogatás. A vállalati terv csak addig lehet szentírás, ameddig összhangban áll a társadalmi érdekkel, amig nem kerül szembe a munka társadalmi hatékonysága mindenkori követelményével. Hihetjük-e, hogy nem kerekedik a csoportérdek a társadalmi érdek fölé ott, ahol decemberben kétszer annyi árut adnak át a készáruraktárnak a műhelyek, mint két hónappal korábban, s januárban mindössze negyedét a decemberinek? Nem ritka eset ez! Ne hallgassuk el, akadnak kivételes helyzetek, amikor a hajrához valóban népgazdasági érdekek, exportkötelezettségek fűződnek. Bár kétségtelen, legtöbbször ilyenkor is a korábbi sétamenet okozta hátrányt kell ledolgozni. Kivételből azonban szabályt fabrikálnak némely termelőhelyen, a népgazdasági érdek hamisított pecsétjét ütö- getik azokra az intézkedésekre, amelyeknek valódi célja a mulasztások, a szervezetlenségből származó késedelmek, a kapkodás szülte bajok elfödé- se. V. T. A nagyvállalat 2242 szocialista és munkabrigód-vezető- jét, valamint a meghívott vendégeket Kiss László, a Csepel Művek pártbizottságának titkára köszöntötte, majd Horváth József, a Szerszámgépgyár Béke szocialista brigádjának vezetője, mint az országossá, majd nemzetközivé bontakozott jubileumi munkaverseny kezdeményezője kért szót. Öt követte a tanácskozás szinte valamenyA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának! Tisztelt Kádár János elvtársi A Csepel Vas- és Fémművek kommunistái, szervezett dolgozói. szocialista és munkabrigádjai, a gyár egész kollektívája nevében örömmel jelentjük, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére tett vállalásainkat október 25-ére maradéktalanul, 1 milliárd 10 millió forint értékben, tételesen teljesítettük. A gyár szocialista és mun- kabrigád-vezetőinek január 14-i tanácskozása — a CSM Szerszámgépgyára Béke-brigádjának kezdeményezésére — munkaverseny felhívást fogadott el. Ennek célja az volt, hogy a Vlagyimir lljics Lenin és a Bolsevik Párt által vezetett orosz preletariátus felkelésének a világ első győztes szocialista forradalmának jubileumát, pártunk XI. kongresszusának útmutatásai szerint, az V. ötéves terv, s ezen belül az 1977-es népgazdasági feladataink végrehajtásának gyorsításával, a minőség javításával, a hatékonyság növelésével, a tervek túlteljesítésével, újabb munkasikerekkel köszöntsük. Szovjet export-kötelezettségeink teljesítésén túl célul tűztük ki az MSZMP XI. kongresszusa politikai, gazdasági útmutatásainak figyelembevétele mellett a Csepel Művek fejlődési ütemének meggyorsítását: — Termelési értékben — az előző évhez képest — 740 millió forinttal többet adunk a népgazdaságnak; ennek forrása teljes egészében a termelékenység növekedése. — Terven felül 3000 tonna acélt termelünk. — összes exportunk 13 százalékkal haladja meg a múlt évit. — A vállalt 2 százalékos önköltségcsökkentés további 300 millió forintos nyereséget eredményez, melynek alapja döntően az anyag- és energiatakarékosság. — A kerékpárgyártás fejlesztését és a Martin szinttartó beruházást az év végére befejezzük; a színesfémkohászat, nyi csepeli gyár, nagyobb üzem egy-egy brigádjának képviselője, akik ugyancsak beszámoltak a munkaverseny eredményéről. A brigádvezetők felszólalásai után Soltész István vezérigazgató összegezte a nagyvállalat ez évi munkáját, s megvonta a jubileumi munkaverseny eddigi mérlegét, majd Karkalik János, a Csepel Művek Szak- szervezeti Tanácsának vezető titkára ezután bejelentette, a szerszám- és nehézgépgyártás, továbbá a szürke-vasönt- vény-gyártás fejlesztési feladatait időarányosan teljesítjük. — A dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására vállalt feladatainkat megvalósítjuk. Elhatározott szándékunk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott társadalmi aktivitást, alkotó munkát tovább folytatjuk. Célul tűztük ki, hogy 1978. évi termelési, műszaki, gazdálkodási tevékenységünket az V. ötéves terv előirányzatánál magasabb színvonalon fogjuk teljesíteni. Tisztelt Kádár János elvtársi Miként a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított és sikeresen befejezett munkaversenyben, úgy ezután is teljes egyetértésünket fejezzük ki az MSZMP XI. kongresszusának határozataival. Erőnket nem kímélve fogunk továbbra is dolgozni e határozatok végrehajtásáért, az V. ötéves terv feladatainak maradéktalan teljesítéséért, a fejlett szocialista társadalom felépítéséért. Tohogy kedden műszakkezdéskor valamennyi üzemben röpgyűlést tartottak, s ezeken értékelték az üzemi versenyfelajánlások teljesítését. A Csepel Művek dolgozói elhatározták, hogy a jubileumi munkaverseny eredményeiről levélben tájékoztatják a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát. A brigádvezetői tanácskozáson felszólalt Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára, aki átadta a Központi Bizottság és Kádár János személyes üdvözletét és jókívánságait, tolmácsolta elismerését a csepeli dolgozók példamutató munkájáért. Az ünnepi brigádvezetői tanácskozás az Internacionálé hangjaival ért véget. vább erősítjük pártunk egységét, munkástettekkel támogatjuk a Központi Bizottságot kitűzött közös céljaink elérésében, Ennek a jelentős nemzeti programnak a megvalósításához az MSZMP Központi Bizottsága minden egyes tagjának és személy szerint Kádár János elvtársnak jó egészséget, eredményes munkát kívánunk. Budapest, 1977. október 25. Csepel Vas- és Fémművek dolgozói nevében: Ernszt Antal, a pártbizottság első titkára Orosz Ferenc, a KISZ-bizottság titkára Karkalik János sz. t. vezető titkár Soltész István vezérigazgató A Csepel Vas- és Fémművek dolgozói vállalásuk teljesítéséről levélben tájékoztatták Leonyid lljics Brezsnyev elvtársat, az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét, aki annak idején üdvözölte a csepeliek kezdeményezését. Mohácson a legdrágább, Komlón a legolcsóbb a meleg. Ne szisszenjen fel az olvasó, mert ő ugyanannyit fizet a távfűtésért Siklóson és Szigetváron, Komlón és Pécsett, Mohácson és Kaposváron. A lakó számára a távfűtés díja jelenleg egy fűtési idényben, légköbméterenként 13 forint. Bárki kiszámíthatja a lakás éves fűtési díját, ha összeszorozza a lakás - éléskamra nélküli — teljes alapterületét és magasságát és ezt még megszorozza a 13 forinttal. (Pl. egy 130 lég- köbméteres lakás évi fűtési díja 1690 forint. Baranyában 18 468 lakás fűtéséért felel a Pécsi Távfűtő Vállalat. 700 ezer gigakalória értékű hőt juttatnak el a radiátorokba ahhoz, hogy szobáinkban sose szaladjon a hőmérő higanyszála a 20-as jelzés alá. Számításaik szerint Pécsett (itt 14 678 lakást fűtenek) 43 forint 20 fillérbe kerül egy légköbméter éves fűtése. Könnyen kiszámítható, hogy a lakók a tényleges költségnek alig az egyhar- madát fizetik. Mohácson ez az összeg (azaz egy légköbméter éves fűtésének tényleges költsége) 73 forint 80 fillér, Siklóson 72 forint, Szigetváron 64,80 forint, Komlón pedig 29 forint 40 fillér. A nagy szóródást az okozza, hogy minden városban más a távfűtési rendszer életkora, nagysága, karbantartási költsége, stb. Pécsett több mint 70 kilométer hosszú csővezeték rendszerben kering a Hőerőmű és a lakóházak között a forróvíz. Itt elég nagyok a távolságok, hiszen a Kertvárostól a Szigeti városrészig, Újmecsek- aljától Mecsek nyugatig húzódik a csővezeték. Komlón közelebb van a legtávolabbi távfűtött lakás az erőműhöz, mint Pécsett a legközelebbi távfűtött lakás a pécsi erőműhöz. A rendeletek előírják, hogy milyen hőmérsékletet kell a távfűtött lakásokban biztosítani. (Lakószoba, hall: 20 fok; előszoba, konyha, WC: 16 fok; fürdőszoba 24 fok.) Azt azonban nem írják elő, hogy mennyi energiával kell, mennyi energiával lehet a szükséges hőmérsékletet biztosítani. Ez elsősorban attól függ, hogy milyen az időjárás. Ilyenkor pl. a távfűtés-vezetékekben 70 fokos forróvíz keringtetésével is fel tudják kellően melegíteni a radiátorokat, januárban viszont már jóval 100 fok felé emelik a keringő forróvíz hőmérsékletét. Az időjáráson kívül azonban sok múlik a lakókon is. Ök is takarékoskodhatnak az energiával. Ha a gyakori ablaknyi- togatás helyett olykor a radiátor csapjának elzárásával próbálják elviselhetővé tenni az otthoni meleget, akkor ezzel a közös kassza számára takarítanak meg pénzt. A PÉTÁV szakemberei — kísérleti jelleggel — több bérházban helyi szabályozókat építettek be a hőközpontokba. Erre azért van szükség, mert ha csak a hőerőműnél szabályozzák a forróvíz hőmérsékletét, akkor még nem tudják kiszámítani, hogy két óra múlva — mire ez a távvezetéken elér a Siklósi városrészig — milyen lesz a külső hőmérséklet. A hőközpontokban felállított új szabályozók segítségével tehát ésszerűbben takarékoskodhatunk az energiával. E. A. TEJPORCYARTAS. Három megyéből kapja a Pécsi Tejüzem az alapanyagot a tejpor és savópor gyártáshoz. Háromszáz vagon készült az első háromnegyed évben takarmányozásra. Levél az MSZMP Központi Bizottságához
