Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-26 / 295. szám
2 Dunántúli napló 1977. október 26., szerda Házi muzsika A harsogó rádiók és magnók korában alig tudjuk elképzelni, mit jelentett a régi ember számára, ha otthonában olykorolykor felcsendült a muzsika. A házi muzsikálás fénykora a polgári társadalom forradalmi korszakával esett egybe: a XVIII. század polgárházaiban kiváló zeneszerzők alkotásai szóltak, rendszerint képzett amatőrök előadásában. Családias, bensőséges volt ez a muzsikálás. Előadóit és hallgatóit nem feszélyezte a koncerttermek illemszabálya. A Csontváry-múzeum jó lehetőséget kínál az ilyen bensőséges muzsikálásra. Ha az előadók olyan ügyesen, valóban a régi házi muzsika repertoárjából válogatják darabjaikat, mint azt a vasárnapi matiné közreműködői tették, az illúzió tökéletes. Telemann, Scarlatti és Fasch kvartettjei még inkább a rezidenciák zenetermeinek hangulatát árasztották, de Johann Christian Bach kvintettje már valódi polgári házi muzsika. Barth István (fuvola), Kircsi László (oboa), Gyermán István (hegedű), Varga Márta (zongora), és Gácsik Vera (gordonka) csupán erre az alkalomra társultak. Előadásuk mégis olyan összecsiszolt, any- nyira egységes volt, hogy csak néhány kényesebb indítás egyenletlensége árulta el együttesük alkalmi jellegét. Kamarazenéről szólva nem szokás az előadók egyéni teljesítményét méltatni. Gácsik Vera szép gordonkahangját, muzikális dallamformálását mégis külön megemlítem, mert öröm volt hallani, hogy a fiatal gordonkás milyen kiválóan illeszkedett bele a rangos művészekből álló együttesbe. A barokk darabokban zavartak a kontinuót játszó zongora túlságosan vastag, visszahan- gos akkordjai. Itt a csembaló jobb lett volna. Igaz viszont, hogy J. Ch. Bach kvintettjének arioso-jellegű szólama meg feltétlenül zongorát kívánt. Bár a műsor első három darabját is végiggyönyörködtem — a Scarlatti-kvartett szellemes fuvola—oboa felelgetései gyönyörűen sikerültek —, J. Ch. Bach elegáns, rokokó díszekben pompázó zenéje tetszett legjobban. Kecsessége, a korabeli közhely-fordulatokon átütő természetes bája az előadókat is magával ragadta. A lassú tétel szerenádhangulatú, fuvolaszólóra épített rondája kimagaslóan szép volt. A zeneszámok között Pákoz- di János néhány zenével kapcsolatos irodalmi szemelvényt olvasott fel. A szövegek egyike- másika kevesebb színészi eszközzel talán többet mondott volna. Dobos L. Mikor lesz elegendő Ivóvíz? Az épülő vizmü tározója Szovjet előadó Baranyában Gennagyij Vasziljevics Malcev, a Szovjetunió Társadalomtudományi Akadémiája állami és jogi tanszékének vezetä helyettese tegnap Baranyába látogatott. Pécsett, a megyei pártbizottság székházában Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei bizottságának osztályvezetője fogadta, s tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. Ezt követően Malcev elvtárs Siklói Tamásnénak, az Oktatási Igazgatóság tanárának kíséretében megtekintette a felszabadulási emlékművet és tv-tornyot. A szovjet vendég délután a megyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságát kereste fel, ahol Földes Andrásáé igazgató fogadta és tájékoztatta az intézményben folyó munkáról, majd G. V. Malcev, A Szovjetunió alkotmánya — a fejlett szocialista társadalom alkotmánya címmel előadást tartott az igazgatóság tanári karának és hallgatóinak. Utána Pécs nevezetességeivel ismerkedett. G. V. Malcev ma — szerdán — délelőtt, program szerint találkozik a Magyar Rádió pécsi stúdiójának vezetőivel és munkatársaival. Látogatást tesz a Pécsi Tudományegyetem jogtudományi karán, ahol a tanároknak és hallgatóknak szintén előadást tart. Délután találkozik a Mecseki Szénbánya Vállalat MSZBT elnökeivel és a magyar-szovjet barátsági munkáról beszélgetnek. Szigetvár gondjai Javultak a cigánylakosság élet- körülményei — „Csúszik” a vízmű átadási határideje Hogyan alakultak a cigánylakosság életkörülményei, lesz-e elegendő és jó minőségű ivóvíz Szigetváron? E két téma bizonyult a legfontosabbnak a Szigetvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnap megtartott ülésén. Három éve született egy intézkedési terv, azzal a céllal, hogy 1979-ig a hírhedt Vágóhídi putritelepet megszüntessék, a cigányok közül többen vállaljanak rendszeres és állandó munkát, a valóban dolgozók gyermekei bejussanak a bölcsődébe, óvodába, napközis otthonba és minden fiatal iskolázott szakmailag is képzett legyen. A tanács erején felül is többletet vállalt és 14 család tanácsi bérlakáshoz, újabb három pedig tanácsi értékesítésű lakáshoz jutott eddig, 6 ingyenes házhelyet biztosítottak, társadalmi munkában kiviteli tér-' veket készítettek, és fizették az építőmunkások bérét. Négyen a munkáslakással járó kedvezményben részesültek. Továbbra is gond, hogy jó páran nem költöznek be az új otthonba, míg mások engedély nélkül a megüresedett putrikat foglalják el. A tanács nem győzi a lakásigények kielégítését és ennek a problémának a megoldásához az üzemek nagyobb anyagi támogatását kéri. Egyébként senki nem tudja pontosan, hány cigány él Szigetváron; számuk 5—700-ra tehető. A dolgozó cigányszülők gyermekei mind felvételt nyertek bölcsődébe, óvodába. Arra törekednek, hogy a munkát'fíem vállaló nagy családos anyák apróságai is gyermekintézménybe kerüljenek. Az elért eredmények természetesen nagyon is kezdetiek és a mindennemű anyagi támogatás mellett nem mondhatunk le a közösségek valóban pozitív erkölcsi, tudatformáló hatásairól. Hiába tűnnek el a viskók, ha a szemléletbeli visszásságok, előítéletek továbbra is hatnak. A városi vízmű építését — ami most a legnagyobb beruházás Szigetváron — három éve kezdték meg, a kutakat is megfúrták. Azóta kiderült, hogy a tervezett napi 3000 köbméter vizet nem adják a kutak, ezért újabbak fúrását, kijelölését szorgalmazzák. Az sem mindegy, hogy a gáz- és homokbetöréseket miként hárítsák el teljes biztonsággal. Bár elkészült a nyersvíz szállító vezeték- rendszer, a belső szenny- és csapadékvíz csatornahálózat, technológiailag felszerelték az 1000 köbméteres tározót és zárkamrát; — a gondok garmadával sorakoznak. így nem szigetelik az ivóvíztároló medencét, mert a szigetelő anyagok alig vagy akadozva érkeznek. Az alvállalkozók és a generál kivitelező (képviselője nem jelent meg a tanácskozáson) nem kellően összehangoltan ténykednek, és így jó néhány határidő módosult. Az átadási határidő csúszott: most 1978. december 31. Csuti J. » Hímzés, csomózás, gyöngyfűzés Díszítőművészet A József Attila Művelődési Ház szakkörének kiállítása Jubilál a József Attila Művelődési Ház díszítőművész szakköre. Éppen tíz éve annak, hogy húsz — főként környékbeli — lelkes asszony szakkört alapított, hogy nemes szenvedélyüknek hódolandó, felkutassák, megismerjék, ápolják, s nem utolsó sorban maguk is műveljék a baranyai népi díszítőművészet gazdag hagyományait. A baranyai falvakat és múzeuYnokat járva az ormánsági, a bogádi, a sokác, a német és székely területek bőséges anyagot szolgáltának az etnikum sajátságos formakincsének megismeréséhez és feldolgozásához. A szakkör munkájának gerincét a hímzés adja. A baranyai hímzésen kívül gyakorta kölcsönöznek elemeket munkáikhoz más magyar területek formavilágából. Legújabb hímzett munkáik a szigetvidéki, (Merenye, Szigetvár, Szörény,) fehér hímzés stílusában születtek. Az áttört — csipkés fehér bogádi kendők érdekessége, hogy az alapanyag és a hímzés egyaránt fehér. Szövéssel csak az utóbbi időben próbálkoztak. Az úgynevezett gatya- madzag-szövő kereten készült övék — habár a díszítőművészet igényével születtek — kevésbé épülnek a népművészet hagyományaira. Csakúgy, mint a csomózás és a gyöngyfűzés. A csomózás (makra-mé) alapanyaga kenderkötél; a munka eredménye tetszetős és divatos lakásdísz, akár térelválasztó is készülhet ezzel az eljárással. A gyöngyfűzést főként o ma- gyaregregyi népi hagyományok és minták szerint művelik. A porcelán gyöngyből készült munkák is inkább a lakáskultúra céljait segítik. A tavaly nívódíjat kapott, most tízéves születésnapját ünneplő szakkör jubileumi kiállítására tegnap délután 5 órakor került sor a József Attila Művelődési Házban. Tímár Irma tanácsos, a Baranya megyei Tanács népművelési csoportvezetője megnyitó beszédében kiemelte a szakkör szerepét a város kulturális életében, a művészeti neVelés, a közízlés-formálás céljait segítő elméleti és gyakorlati tevékenységét hazai népművészetünk megismerésére. P. L. Így közlekedünk mi Táblák Harkányban # Hogyan igazodjunk el? # Bonyodalom a kisegítő úton A felcím sokatmondó — így közlekedünk mi, de vajon hogyan is viselkedjünk olyan helyzetekben, amikor a táblák nem igazítanak el bennünket? Tegnap a siklósi járásban jártunk, s Harkányban egy sereg hibára bukkantunk. Persze, ezek nem főbenjáró bűnök, igen hamar helyrehozhatók. Kiszélesítették, korszerűsítették az 58-as főközlekedési út belterületi szakaszát. Ideje volt, mindnyájan örülünk. A község is szépült, a főútvonal két oldalán rendezték az árkot, sőt, kisegítő utakat is létrehoztak. E kisegítő utak a szezonban nagy segítséget jelentenek Harkány közlekedési gondjainak megoldásában, addig azonban ajánlatos kitenni néhány közúti jelzőtáblát, amelyek jelenleg hiányoznak. Ha Pécs felől érkezünk, mindjárt a község elején, a te- rehegyi elágazás előtti kanyarnál ott virít a behajtani tilos tábla — kisegítő útvonalról szabad a főútvonalra hajtani róla. Igen ám, de a kisegítő út másik végén ott kellene lennie az egyirányú út jelzőtáblának. Nincs. Sőt. A hajdani Virágcsokor vendéglőnél levő útkereszteződésben egy kevés bonyodalmat is okoz a kisegítő út. Mert; ha a Fürdő Vállalat, Bányász étterem felől szép lassan haladok a fák közötti kisegítő úton, a Dráva szálló felől érkező kocsiknak — a jobbkézszabály értelmében — elsőbbségük van. De ha valaki a fűútvonalról szeretne a Dráva szálló j felé kanyarodni, azzal szemben nekem van elsőbbségem, hiszen ott is a jobbkézszabály a mérvadó. Jó lenne, ha a kisegítő út e szakaszának végén elhelyeznének egy elsőbbségadást jelző táblát. A másik oldalon, a Bolgár Múzeum előtt a mindkét irányból behajtani tilos táblát láttuk — az úttest másik végén ennek sincs megfelelője. Elmentünk a széles, ismert parkolóhelyre is, a harkányi szállodák — Baranya, Napsugár — előtti utcába. Megrökönyödve láttuk, hogy a behajtani tilos tábla alatt kiegészítő tábla van, óriási betűkkel: FIZETŐ. EnneE vajon mi az értelme? Mert, ha valaki ott behajt, az csakugyan fizet. Nem is keveset. Ugyanezt a táblát láttuk odébb is, sőt, a kötelező haladási irányt jelölő tábla alatt is ott díszlett a FIZETŐ kiegészítés. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az úttest másik végén, a Dráva szállónál szintén nincs ott az egyirányú utcát jelző tábla, ott van viszont az a tábla, amely valamikor a régi KRESZ idejében az egyirányú forgalmat jelentette, ma viszont a szembejövő forgalommal szembeni elsőbbséget. Ezt a kiszolgált, öreg táblát ideje volna lecserélni az igazira. Meg kellene gondolni annak a lehetőségét is, hogy a Zsigmondi sétány Bolgár Múzeum felőli részén kijelölt gyalogátkelőhelyet létesítsenek. Az sétány, a gyalogos- forgalom egy jó része biztosan átkelne a fűútvonalon is. Autó- buszmegálló is van, éppen a múzeum oldalán . . . Hát hogyan is közlekedjünk? Óvatosan, figyelmesen. De ahol táblával szabályozhatják a viselkedésünket, tegyék meg.- kp Megkezdődtek a „Munka >7 és Művelődés vetélkedői A tavalyi kísérleti évhez hasonlóan idén is meghirdette az MSZMP Pécs városi Bizottsága, a Pécs megyei város. Tanácsa, a Szakszervezetek megyei Tanácsa, a KISZ Pécs városi Bizottsága és a Doktor Sándor Művelődési Központ a Munka és Művelődés mozgalmat a termelő üzemek szocialista brigádjai számára. A tavalyi kulturális mozgalom is sikeres volt, a vetélkedő kollektívák száma ebben az évben azonban jóval meghaladja a tavalyi létszámot: huszonnyolc üzem 366 szocialista, illetve ezért a címért küzdő brigádja, összesen 5014 nyújtotta be benevezését. A mozgalom célja, hogy egész éves programot biztosítson a munkásművelődéshez, s hogy a legfontosabb politikai, gazdasági és kulturális kérdésekre irányítsa a figyelmet. A folyamatos, egész évre szóló önálló és közösségi tevékenységet az akció két fázisa biztosítja. Az első szakasz a felkészülésé volt, ez csaknem egy évet ölelt fel időben; a második fázist a vetélkedők, döntők alkotják, melyeket október 25-től kezdődően rendeznek. A Munka és Művelődés mozgalom négy fő témát jelölt meg: politika-történelem, szakmai kérdések, természettudományos és művészeti ismeretek. A felkészülésre egy éven át tematikus rend szerint adtak módot a dolgozóknak: a Pécsi Műsorban és a brigádvezetőknek küldött levelekben tájékoztatták a résztvevőket a különböző rendezvényekről, előadásokról, feladatokról. Szakma- és üzemismeretből írásbeli feladatokat kellett benyújtani október 15-ig: ez volt az a téma, amelyet rendkívül sikeresnek könyvelhetnek el. A most kezdődött szóbeli vetélkedőkre a közvetlen felkészülést két forgatókönyvminta kiküldésével segítették, ezek közül maguk a résztvevők választották ki, hogy melyik alapján versenyeznek. A forgató- könyvek — melyeket szeptember 5-ig kézhez kaptak —csak a témákat, a verseny tematikáját tartalmazzák, a kérdések természetesen titkosak. Brigádonként háromfős csapatok indulnak az üzemen belüli vetélkedőkön, ahol kiválasztják azt a 48 legjobb brigádot, akik az elődöntőbe kerülnek. Az első versenyt október 25-én tartották az Érc- bányászati Vállalat kővágószöl- lősi Ércdúsító üzemében, s ezt tizenkilenc hasonló vetélkedő követi majd. November 10-én négy helyen, egy időpontban rendezik meg az elődöntőket, s az innen továbbjutó tizenkét brigád november 26-án küzd majd az első helyért a Pécsi Nemzeti Színházban rendezendő döntőben.
