Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-28 / 358. szám
2 Dunántúlt napló 1976. december 28., kedd Védetté nyilvánítják a Jakab- hegyet Fejlesztésre és szakszerű gondozásra is szükség van Jelenleg 13 védett terület, fa, növényegyüttes, forrás található Pécsett. A Szkokéban óriásfenyő, a Sallai utcában páfrányfenyő, a Káptalan utcában tiszafenyő magasodik. Török mogyorófa áll a Bálics- ban. az István téren, míg az Anna utcában kadarka-szőlő- fát, a Kulich Gyula utcában szőlőfát láthatunk. Sokan keresik fel a jakabhegyi Páfrányvölgyben a vörösáfonyást, a közkedvelt pécsbányatelepi szelídgesztenyést a mecseki 502 hektáros parkerdőt, az Isten- kútja-forrást és kellemes látványt nyújt az István tér, a Bar- bakán növényegyüttese is. A tettyei Pintér-kert híres arborétumát a nagyközönség alig ismeri. A Pécs Városi Tanács természetvédelmi bizottsága december 16-án megtartott ülésén újabb védettségre előkészítő határozatokat fogadott el. így megvédik az öthektáros Tety- tye-parkot és a Havihegyet, elsősorban tájképi szépsége, geológiai, földtani, víztani jelentősége miatt. Védettséget kértek az Aradi vértanúk útja, a Hunyadi és a Káptalan utca által határolt városrész kertjeire, valamint a Kálvária-dombra. Különösen értékesnek számít növénytanilag az óvoda és a Dunántúli Napló belső kertje, a szabadtéri színpad környéke, a várbelső. Ritkaszép tiszafák nőnek i'tt. Védelemre szorul a pécsi köztemető, a Honvéd Kórház parkja, valamint az itt lévő honvédségi terület. Elsősorban a temető fakülönlegességei értékesek. Védetté nyilvánításra javasolták a Tanárképző Főiskola arborétumát, a POTE parkját. EgyébTörök mogyorófa a Bálicsi úton. ként cél, hogy minden kórház udvara védett legyen. Megmentik: a pusztulástól a Rein- hardt-féle szőlőskert ötvenéves ciprusfáját, a Szőlő utca 65. szám alatt. Ennél csuprán egy öregebb példány található hazánkban Badacsonyörsön. Ez vonatkozik a Líceum utca 15. számú telek udvarán terebélyesedő két szőlőfára is, melyek 250 évesek. A Jakabhegy egészét védetté nyilvánítják, de közelében a cserkúti dombsor megóvására is gondolnak. Maga a hegy és környéké geológiai kuriózum is, mint a tatai Kálvária-domb. Gond, hogy korszerű autó- és gyalogutak nem vezetnek oda. Fontos, hogy a védettség párosuljon a fejlesztéssel, szakszerű gondozással. Ugyanispél- dául napjainkra az Isten kútja - forrás elvadult, vize fertőzött és veszélyezteti a közeli iskola vízfogyasztóit is. Most a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóságot kérik meg, hogy természetvédelmi kezelője legyen a forrásnak. Hasznos lenne a forrást védő erdő nagyságát növelni. Többször kérte a bizottság a pécsi egyetemek és főiskolák KISZ-bizottságait, hogy nyári építőtáborokat szervezzenek a védett területekre. Borsod-Abaúj-Zemplén megye fiatalsága országosan is élenjár az ilyen akciókban. Nagyon jó lenne az is, ha több általános iskola vállalna védnökséget egész évben. Cs. J. Fotó: Szokolai István Szabadszombat „menetrend” 1977-ben Az 1976. év utolsó hete páratlan, 1977. év első hete pedig egyes naptárak szerint'páratlan, más kiadású naptárak szerint páros számozású. Ebből adódóan több helyen kérdésként merült fel, hogy az új esztendőben miképpen alakul a szabadnapok (szabad szombatok) kiadásának rendje. A Munkaügyi Minisztériumban elmondották, hogy a dolgozók kéthetenkénti szabadnapjainak, szabad szombatjainak folyamatos biztosítását a hetek naptár szerinti számozásának alakulása nem érintheti. Ezért a vállalatoknak munkaidőbeosztásukat úgy kell alakítaniuk, hogy a szabad szombatok ütemezése változatlanul megmaradjon, Tehát 1977. évben a dolgozók szabad szombatját — szabadnapját folyamatosan, kéthetenként kell kiadni, függetlenül attól, hogy a most záruló 1976. évben páros vagy páratlan hét szombatján kapták azt meg. Átadás 19T8 végén w Épül a szigetvári 330 ágyas elmekórház Jövőre már a szakiparosok dolgozhatnak az épületeken Az elmegyógyintézeti ellátás terén — áréit az idegklinikai és elemkórházi ágyak alacsony száma is hűen kifejez — Baranya az országos összehasonlításban a többi megye mögött az utolsó helyen áll. Már az elmúlt ötéves terv fő célkitűzései között is szerepelt az ideg- és elmebetegek ellátásának javítása, ennek eredményeként kezdődött meg Szigetvárott egy új, 330 ágyas elmekórház építése. Azért itt, mert Pécsen kívül — ahol a kórházak, klinikák nagy része összpontosul — ennek a városnak voltak olyan területi adottságai, amelyekre az új gyógyintézet építését tervezni lehetett. A nyolcszázezredik kilométer Hogyan utazik a kultúra? Három mikrobusz, egy személygépkocsi. ... Nyolcszázezer kilométer... Számolhatnánk, hogy hányszor lehetett volna ‘körülautózni a földgolyót, de hát ezek a kilométerek nem távolságban mérendők. Sokkal inkább szellemi mértékkel, a megismerés jóérzésével, szép hangulatokkal, tudással. A három jóidegzetű férfi itt a megyei tanács előtt legfeljebb egy pillanatra gondolja végig, hogy „no lám, már nyolcszázezer kilométer, hogy utazik a kultúra!1' Aztán le- szállnak a sofőrülésekről — az idén nincs több fuvar. A nyolcadik százezer alkalmából készült fotó nem stílusos, hiszen ők hárman legtöbbször késő este indulnak innét a Baranya megyei Tanács épülete elől, most meg délelőtti nap süt. De hát éppen vége az értékelő tanácskozásnak és jó dolog ilyen napos délben befejezni egy esztendőt. Wolfort Béla, Heidt Ernő, Ha- vasdi József — ők hárman a Baranya megyei „guruló kultúra” nélkülözhetetlen embeWolfort Béla, Havasdi József és Heidt Ernő rei. Ha nem- álltak volna majd minden este ide a megyei tanács elé, akkor három és negyedszáz faluban hiába várták volna a szőlőmetszésről szóló előadást, a szép gondolatokat tolmácsoló színészt, az érdekes diákat vetítő gépet. Wolfort Béla: — Nyolc éve alakult a Baranya megyei Népművelési Tanácsadó, azóta dolgozom itt. Megbecsülnek, nemrég kaptam Kiváló dolgozó kitüntetést. Néha sokan kérdik: misszió-e még a mi munkánk? — Hát az előadóké, akiket viszünk, azoké misszió. Hiszen Baranya kisköz- séges megye, a kultúrára szolgáló pénz szétforgácsolódik, sok az elmaradott kultúrintézA családi ünnep rosszul végződött Botrány a Piros Rózsa előtt Felhőtlenül boldog májusi vasárnap délelőttön ünnepelték Pápai Albert börtönből való szabadulását a közeli és távoli rokonok a pécsi Zöldfában. Családi ünnep volt sok résztvevővel és igen jelentős mennyiségű szeszesitallal. Valamivel kilenc óra előtt indultak el az ünneplők — Pápai Albert, Károlyi József, Horváth Istvánná, Orsós Ferenc, Berger Mihályné, Pápai Albertné és a fiatalkorú P. M. az italboltból az Ágoston tér irányába, hogy a mulatozást a Piros Rózsában folytassák tovább. Táskái József, a Vak Boty- tyón utca 2. szám alatti lakásának ajtaja előtt éppen a kutyáit etette. Amikor a nem éppen csendesen sétáló társaság Táskái József közelébe ért, az erősen ittas Berger Mihályné minden ok nélkül belerúgott az egyik kutyába. (Később a tárgyaláson azért megindokolta: Nagyon félek a kutyáktól.) Károlyi József is meg akarta rúgni az egyik: kutyát — maga sem tudja még most sem, hogy miért — de a kutyáit védő Táskái József kezét találta el. A többiek: „csupán” néhány trágár kijelentéssel adtak hangot véleményüknek, s nem is éppen halkan. Ez a „szerény kis botrány” jelezte érkezésüket a Piros Rózsa üzletvezetőjének, aki kötekedő kedvüket látva már előre értesítette a rendőrséget, majd a két kisgyerekkel — egyik 6 hónapos, a másik 3 év körüli — betoppanó vendégeket nem volt hajlandó kiszolgálni. Emiatt kissé „duzzogott” a jókedvű társaság. A helyszínre érkező rendőrök az igazoltatás után felszólították Pápai Albertet, Károlyi Józsefet, Orsós Ferencet és Pápai Albert- nét, hogy üljenek be a rendőrségi gépkocsiba. A megszeppent férfiak szó nélkül engedelmeskedtek. Pápai Albertné azonban, aki annyira ittas volt, hogy később semmire sem emlékezett, nem volt hajlandó beülni a gépkocsiba. Rugdalózott, kapálózott és közben trágár szavakkal szidalmazta a rendőrökét. Végül csak erőszakkal sikerült a gépkocsiba „gyömöszölni", miután az anyja védelmére kelő, s az egyik rendőr zubbonyát rán- cigáló P. M.-et „leszerelték”. A botrányos jelenetnek szép számú nézőközönsége volt, lehettek vagy ötvenen. A rendőrök rádión kértek erősítést, majd a lefogottak- kal a rendőrségre távoztak, Ezt követően a társaság nőtagjai — Horváth Istvánná és a fiatalkorú P, M. — a Piros Rózsa közelében szemlélődő Táskái Józsefre támadtak. A dulakodás során egy kődarab fején találta Táskáit, többször mellbe vágták ököllel, cipővel az arcába sújtottak. A sértettnek végül is sikerült a lakására menekülni, a helyszínre érkező újabb rendőrjárőr most már a társaság többi tagját is előállította. A „kedélyes családi ünnepség” végére a Pécsi Járásbíróság ítélete tett pontot. Károlyi Józsefet visszaesőként elkövetett garázdaságért 7 hónap szigorított börtönre, Horváth Istvánnét garázdaságért 6 hónapi börtönre, a fiatalkorú P. M.-et garázdaságért és hivatalos személy elleni erőszakért 6 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre, Pápai Albertnét garázdasággal összefüggésben elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettéért 1 év 2 hónap börtön- büntetésre ítélte a bíróság. Berger Mihálynét garázdaság szabálysértésében találta vétkesnek, Orsós Ferencet pedig bizonyíték hiányában felmentette. D. I. mény, szóval még misszió. A mi munkánk meg szolgáltatás ehhez a misszióhoz, Ha válogatnánk, hogy elsősorban mit kér ma a falu, akkor azt mondanám, hogy a vetítettképes útibeszámoló, aztán az egészségügyi szakelőadás. Heidt Ernő: — Négy éve járomi a megyét. Korábban bizony úgy látszott, hogy a televízió majdnem feleslegessé tesz bennünket. De mostanában az egyoldalú szóbeli előadások helyett élmény- szerűbb az ismeretterjesztés, nem egyszer színészek segítségével. így megint felélénkült a munkánk. Csak a lányok! Ha férjhez mennek, vagy elérik a húsz évet, hát falun még mindig nehezen mozdulnak ki hazulról. Havasdi József: — Most az a legnagyobb örömöm, hogy Skoda-mikro- busszal járok, A sok esti vezetés során ugyanis a szememnek kezdett már ártani a szembejövő forgalom. De ezen magasan van az ülés, kevésbé bánt a szembevágó fény. Nagyon szeretem én is ezt a munkát. Élvezem az előadásokat, együtt izgulok a kezdő előadókkal, akik bizony nagyon szoronganak az ülésen, kifelé menet. Az is öröm, amikor látjuk, hogy „no, ma este nincs bóbiskoló ember a nézőtéren!” A legtöbb műsort végighallgatják. Ők a tudományos ismeretterjesztés három legképzettebb baranyai embere. Kul- túrmunkásök. Múltkor Heidt Ernő fűtötte be az egyik kultúr- házat, ne fázzon a közönség, hazafelé meg elvitatkozott az előadóval. Földessy Dénes Az építkezés megkezdése óta két esztendő telt el, most hol tartunk? A munkálatokat a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat végzi. Lassan halad a munka: a 100—110 milliósra tervezett beruházásból 35 millió forintnyi munka készült el. Az épületek már állnak, ezekben a napokban a belső válaszfalak építése, a tető hőszigetelése folyik, jövő év elejétől a víz ús villany bevezetésére, út és csatorna építésére kerül sor, hogy aztán az év második felétől jöhessenek a szakiparosok: hidegburkolók, festők, mázolok. A kiszolgáló helyiségek1 (konyha, étterem, raktár és kazánház) szerkezeti elemei, a pavilonokat összekötő folyosók is készülnek. Ez utóbbiakra azért van szükség, hogy az egyes kórtermek és rendelők megközelítése az épületen belül történjék, ne csak az udvar közbeiktatásával lehessen a krónikus osztályokba, diagnosztikai, neurológiai pavilonokba, és az alkóholelvonóba jutni. Az építők bíznak abban, hogy 1978 végére a kórtermek, rendelők és a környező erdő széléig húzódó park a betegek rendelkezésére állnak. Horváth L. Kiosztották a Pécsi Akadémiai Bizottság pályadíjait A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottságának intéző bizottsága hétfőn elbírálta az 1976. évi pályamunkákat. A régió problémáit feldolgozó tanulmányokat a természet- és társadalomtudományi témakörökben hirdették meg. A pályázati felhívásra kilenc pályamunka érkezett be, ebből nyolc került díjazásra. Kiemelt első díjat kapott Ka- rancsi Zoltán, a Baranya megyei Vízmű Vállalat (Komló) beruházási és közgazdasági osztályának vezetője, aki pályamunkájában a szabályozási technikai rendszerek matematikai értelmezésével foglalkozik. Négy első díjat osztottak ki. Első díjat kapott dr. Kelemen Sándor, a Tolna megyei Tanács osztályvezetője, aki a tanácsok ipari irányító, fejlesztő és ösz- szehangoló szerepét választotta dolgozata témájául. Dr. Tóth Tibor, a Somogy megyei Levéltár főállatorvosa, a nagyüzemi növénytermesztés és állattenyésztés kialakulását vizsgálta. Reöthi Ferenc, a bala- tonszemesi általános iskola tanára Balaton halászata és a Balatoni Halászati Vállalat története című pályamunkájával nyert első díjat. Dr. Vékény Henrik, okleveles bányamérnök, a Mecseki Szénbányák dolgozója. Az egészségügyi porhatár koncentráció vizsgálata a szilikózis veszélyes Mecseki Szénbányáknál című dolgozatával nyert első díjat. Ezenkívül két második és egy harmadik díjat adott a bíráló bizottság.
