Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-15 / 293. szám

VMAftnLO lim. DECEMBEK ff Megalakulta megnagyobbodott siklósi járás tanácsa 41 községgel erősödött a siklósi járás 77 tanácstag működik a járásban & Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 19/1963. számú határozatával megszüntette a •eflyei járást, és 1964. január elsejétől 37 község a siklósa járáshoz tartozik. Az átcsatolt községek a következők: Bogádmlndszent, Bogdása, SDrávaiványi, Drávakeresztur, Drávasztára, Felsőszentmár- ton, GUvánfa, Gyöngyfa, Hegyszentmárton, Kákics, Kisasszonyfa, Kisszentmár- ton. Kórós, Magyannecske. Magyartelek, Marócsa, Ózd­falu, Páprád, Révfalu, Sely- lye, Sósvertike, Sumony községek, valamint Csányosz sró, Besence, Nagycsány, Drá Tatok, Markóc, Okorág, Mo- aosokor, Sámod, Adorjás, Baranyahidvég. Vajszló, Lu zsok, Vejtl, Hirics, Piskó, Zaláta-Kemse közös tanácsú községek. A határozást értelmében a tfklósi járáshoz tartozik még január elsejétől Márok a mo­hácsi járásiból, és Garé, a pé­csi járásIbóL Ezenkívül Bndrőc, Gyöngyös mellék, Kétújfalu, Pettend, Téklafahi községeket, vala­mint Várad, Bürüs és Zádor- Szörény közös tanácsú közsé­geket a szigetvári járához, Királyegyházát pedig a pécsi járáshoz csatolták. Az Elnöki Tanács határoza­tának végrehajtására szombaton összeült a meg­nagyobbodott siklósi járás tanácsa. Az alakuló ülésen ismertették a határozatot, amelynek értelmében nem tűznek ki áj választásokat, hanem minden járási ta­nácstag a területileg illeté­kes járásnál tevékenykedik, így a megnagyobbodott sik­lósi járási tanácsnak a jö­vőben 77 tagja lesz, Az alakuló ülésen megjelent Földvári János elytárs, a Ba­ranya megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságáriak elnökhe- iyettese és Czégény József elv­társ. a me^ei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezető­je, A tanács megalakulása Után Földvári János elvtárs ismertette a sellyei járás meg­szűnésének alapvető okait El­mondotta, hogy 1950-ben nép­rajzi meggondolásokból alakí­tották ki a sellyei járást, hogy egységes közgazdasági keretet biztosítsanak az Or­mánságnak. Mint azóta kitűnt, nem sikerült az akkori elkép- aeléseket megvalósítani, hi­szen továbbra is két járás­ban — a sellyeiben és a siklósiban — éltek az or- mánságiak. Akkoriban előtér­be került Sellye és környéké­nek nagyobbarányú iparosítá­sa is. Most viszont tudjuk és állítjuk, hogy nem lehet az iparosítást megosztani, elap ró zni. Sellye a távlatokban sem lehet ipari centrum, Siklós viszont fekvésénél és adottságainál is városiasodó, iparosodó község. Ezért is került előtérbe az utóbbi időkben Siklós, Harkány & Máriagyűd várossá fejlesz­tése. Ezután a Hazafias Népfront siklósi járási bizottsága 13 tiw gú járási végrehajtó bizottság­ra tett javaslatot és ismertette a Népfront jelöltjeit. A tanács­ülés egyhangúan elfogadta a javaslatot. A megválasztott Járási vég­rehajtó bizottság megtartotta első ülését. Ezután ismertet­ték a tanácsüléssel, hogy ki­ket választottak meg az egyes funkciókba. A végrehajtó bi­zottság elnöke lett: Vida Sán­dor, a volt sellyei járási ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke, elnökhelyettesek: Szarka Árpád éa Zsáfkó Fe­renc, a siklósi járási tanács volt elnökhelyettesei, titkár: Török Zsi gmond, a volt sellyei járási tanács végrehajtó bi­zottságának titkára. A végre­hajtó bizottság tagjai: Balogh János, a kovácshidai termelő­szövetkezet elnöke, Balogh Jó­zsef, a Siklósi Faipari Vállalat igazgatója. Kis György, a sik­lósi járási KlSZ-bizottsag munkatársa, Marenics János, az MSZMP siklósi járási bizottságának első titkára, Má- der Ferenc, a villányi termelő- szövetkezet főagronómusa. Nagyváradi János, a magyar­teleid termelőszövetkezet el­nöke, dr. Tóth István vajszlói körállatorvos, dr. Vigh József, magyarbólyi körorvos, Wein- redch Józseíné, a Magyar Nem­zeti Bank siklósi fiókjának vezetője. Ezután megválasztották a nyolc állandó bizottság tag­jait és vezetőit. A hagyomá­nyos állandó bizottságok mellett megalakult az állam igazgatási és jogi állandó bi­zottság, amely új elképze­lést valósit meg és megyénk­ben ehhez hasonló vá­lasztott testület még nem működik. Az Elnöki Tanács határoza­ta értelmében a sellyei járási tanács és szerved 1963. decem­ber 31-én megszüntetik műkö­désüket A megnagyobbodott siklósi járásban a most hozzácsatolt 41 községgel, összesen 86 falu lakossága tartozik. Piros szemű gépeh mesterei AMIKOR a Mohácsi Farost­lemezgyárban a szakszerve­zeti bizottság titkára azt mondta: „szívesen vennénk, ha az újság foglalkozna a Polgár brigáddal", kissé el­kedvetlenedtem. Nem a témá­tól viszolyogtam, hanem at­tól, hogy sok brigád élete, munkája került már az új­ságok hasábjaira, tudok-e va­lami újat, az olvasó számára is érdekeset mondani róluk. A titkár elvtárs azonban máris elém tette a brigád naplóját Kinyitottam « füzetet. Első oldalán szép vonalú, piros be­tűkkel írt mondatot olvastam: „Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni." Tömör, vilá­gos, megszívlelésre méltó mondat, de ettől ugyan még „nem leszünk angyalok”. Olvasni kezdtem a brigád írásban rögzített életét és közel három óra hosszat le sem tudtam tenni a kezem­ből. Azon vettem magam ész­re, hogy szinte önkéntelenül is „jegyzetelem a blokkomba” — szinte kimásolom, amit ol­vasok. „1962. április 19. Kevesen jelentek meg a szakszervezeti gyűlésen. Ha ez így megy tovább, a vezetőségnek nem lesz kedve o dolgozókat tá­jékoztatni a gyár életéről.” „A III. műszakban dolgo­zunk, éjszakások ' vagyunk. Ilyenkor a hét elején még igen nehezek az éjszakák, az emberek kedvetlenek, szótlar nők. Jelenleg a termelésünk Uj műszak A Pécsi Vegyesipari Válla­lat kötőrészlegében második műszakot indítottak. Ezzel tíz nőnek biztosítottak munkát, akik most még tanulókként, a jövő hónaptól kezdve pedig már normában dolgoznak. Az utóbbi időben jelentős változás történt a kötődé mun­kájában: emelkedett a telje­sítmény, javult a minőség és a munkafegyelem, s ma már ott tartanak, hogy termékei­ket a kereskedelem igyekszik előre lekötni. Eddig minden gép kéziműködtetésű volt, most átalakítottak kettőt mo­torikus meghajtásúra. Ezzel a gépek teljesítménye két és félszeresére emelkedik. nem megfelelő. Igen sokat ál­lunk anyaghiány miatt.” „Nem vagyunk rnegelegedve a ter­metessel. Képtelenek va­gyunk elérni azt a lendületes termetest, amit a gépére nagy­javítása előtt prouukáiiunk." Másutt ezt írják: „Azt hit­tük, hogy az éjszakai műszak idején nem lesz olyan nagy meleg. Sajnos tévedtümc, mert a hőség változatlan, kü­lönösen a présgépek környé­kén, főleg akkor, ha északi szél fúj. Ilyenkor nem cseré­lődik a levegő, a présesek „imádkoznak” egy kis déli szélért, mert rajtuk csak ez segít.” Csak példának másoltam ide ezt a néhány mondatot annak bizonyságául, hogy ez a kollektíva őszintén nemcsak megmondja, hanem le is írja, ami munkájukat akadályozza. A 23 TAGÜ BRIGÁD veze­tője Polgár Tibor. Elénk te­kintetű, gyors mozgású, 30 éves férfi. Három esztendővel ezelőtt még hajós volt. Ami­kor ez a gyár mind jobban termelni, bővülni kezdett, őt is magához vonzotta. — A brigádunk 1959-től együtt dolgozik — mondja. — Tavaly elnyertük a „Szocia­lista munkabrigád" címet. Ebben az esztendőben is az elsők vagyunk. Nem dicsekvő természetű, azt már nem is említi, hogy nemcsak elsők, hanem az év minden hónapjában nevük elsőként került ki a munka­versenyt értékelő táblára. Ez az eredmény pedig ott, ahol mind a hat brigád szinte azo­nos feltételek és körülmények között dolgozik — nagyon el­ismerésre méltó. Munkahelyük két hatalmas csarnok, összesen közel 120 méter hosszú „szalagban” dol­goznak. Járjuk a két, egy­másba nyíló üzemrészt. Az első munkamenettől — ahol egy hosszú, nagy kádban úszik az apróra őrölt fa­massza — egészen addig, amíg szép fényű lemez nem lesz belőle. Hatalmas, piros szemű gépek automatasora továbbítja, préseli, vízteleníti, fűrészeli a nyersanyagot. Ha nem dolgozik a gép, zöld üvegszem gyűl ki á2 oldalán. Ha munkára állítják, üveg- golyónyi piros lámpák jelzik. A brigád munkahelyét, ezt a két nagy csarnokot végig lehet látni. Telve gépekkel, a gépek mellett gyors mozdu­laté emberek — a Polgár brigád. A gépeket „sürgetni” nem lehet, az anyag, amivel dol­goznak, egyforma ennél a bri­gádnál is, a másiknál is, a „szalag” azonos munkát kö­vetel minden brigádtól — s mégis a Polgár brigád 22 em­bere hórfhpról hónapra első. Erre keresek magyarázatot a brigád tagjaitól. Mi az, ami­vel ők egyénileg járulhatnak hozzá az egész kollektíva ki­váló eredményeihez? Gyermekgyilkosok éi vették. Mindezt hat hónap alatt — módszeresen és tuda­tosan. Sárika mindebből nem ér­tett semmit. ötéves, csonttá soványodott teste csak az üté­seket érezte és a hideget. A tanúik jegyzőkönyvbe mond­ták, hogy ritkán sírt, csak az utóbbi időben jajgatott. Ko­rábban száraz szemmel, né­mán tűrte, hogy Török bele­rúg a csizmájával, aztán el­veszi Walcsek Magdolna pa­pucsát és azzal üti. Először a szennyes’ádán ve­tettek ágyat neki. Ágyat? Vac­kot, mint a kutyának. Ron­gyokat, meg egy kimustrált katonaköpenyt terítettek alá és pokróc volt a takarója. Ké­sőbb kikerült a konyha ce­mentlapos padlójára, de ott sem maradhatott sokáig — kilakoltatták a nyári kony­hába. Sárika a padlón feküdt, és a szabadtűzhely nyitott ké­ményén, az üvegezellen ab’a- kon át nyama'ó szél dudo- rászó hangja ringatta álom­ba minden este. Már hajnalban fölzavarták. Egy szál ruhában kicsapták pz udvarra. Az udvaron tsz­szerel ők dolgoztak. Hatkor kezdtek, de Sárikát már ott találták. Vacogott és rémül­ten nézett rájuk. Rettegett a felnőttektől. A szerelők tüzet raktak az udvaron és odahív­ták. Melegedjen fel egy ki­csit. Sárika minden naipja ve­réssel kezdődött. Walcsek Magdolna hol főzőkanállal, hol bottal ütötte, hol a papu­csát vette le. Ha a szerelők rászóltak — repükázatt, hogy „semmi közük hozzá, törődje­nek saját gyerekükkel”. Egy reggel Sárika pogácsát ka­pott Tóth Józsefnétői. Wal­csek Magdolna észrevette Behívta a konyhába. „Dobd el a pogácsát!” — aztán a két kis remegő kezet az asztalra rántotta és véresre verte a vékonyka ujjakat. Október végén már nagyon rosszul nézett ki Sarka és sokaiknak feltűnt állapota. Wa’csek MagdoCna alibit akart bizonyítani, ezért Wemer Fe­renc előtt a gyerekre terelte a szót és más ő panaszkodott: — Képzelje, a gyerek az éj­jé. elikékült. Orvosnál is vol­tunk, de nem tudnak raita segíteni. Azt mondta az orvos, vigyük haza, már nem sokáig húzza. Egy szava sem volt Igaz! Két nap múlva Török haza jött a munkából és minden ok nélkül pofonvágta Sárikát, aztán csizmájával haisbarúg- ta. Sárika mind a két kezé­vel a gyomrához kapott, töb­bé nem is tudott kiegyenesed­ni. Török még ezután is ver­te a gyereket. Másnap Hirt János, Törö­kék szomszédja előtt újabb magyarázkodást rendezett Wa'csek Magdolna: „Nem tudom, mi van a gyerekkel. Regigei óta szóde’.eg!” — de orvoshoz még ekkor sem vit­te. Sárika október 28-án éjjel meghalt — a konyhában az ajtó mellett az ócska katona- köpenyen. Meg kell hagyni Törökék igazán szép végtisztességet ren deztek számára. Azonnal meg fürdették, sovány testére tisz­ta pizsamát húztak és a szoba ban tiszta ágyba fektették. Mintha csak ott halt volna meg. Az emberek jogos gya­nakvását már nem lehetett el- attaitni... A két elvetemült gyilkost ’etartóztatták és rövidesen át­adják az ügyészségnek. Akár­milyen súlyos ítéletet hoz is a bíróság Török Antal és Walcsek Magdolna előre megfontolt szándékkal elköve­tett gyilkossága ügyében — felvetődik a környezet fele­lőssége is. Csak október 19-én véletlenül értesült a sásd: gyámügyi előadó helyettese a kislány kínzásáról és amikor Török más ügyben a tanácson járt, szóba hozták eőtte. „Pletyka és hazugság az egész” — vágta rá Török. A helyszíni vizsgálatra nem ke­rült sor. Pedig akkor még megmenthették volna Sárika életét, akinek halálát a rúgá­soktól származó máj repedés, belső vérzés okozta. Nem elegendő a sajnálat, amit Törökék udvarában dol­gozó szerelők nyújtottak időn ként a didergő kislánynak. A 'egeisó embertelen veréskor fel kellett volna hívniok a hatóság, a tanács figyelmét Walcsek Magdolnára. A rendőrségi nyomozáson túl — reméljük — a társadal­mi vizsgálat ezekre is részle­tesebben fényt derít, hogy a jövőben hasonló eset ne for­dulhasson elő és idejében, kel­lőképpen közbeléphessünk a zsendülő gyermekéletek érde­kében, Gáidonyi Béla A HOSSZÚ beszélgetései és érdeklődés során kikereke» üik a valasz a miértre is, « hogyanra is. Együenangzuan mondják, a november nőnap volt eddig a legnehezebb, Mar-már úgy látszott, hogy aa az eves elsőségük nincs is veszélyben, de novemberben meg keli elégedniük a máso­dik hellyel. Mint a futótűz terjedt a brigád tagjai közoU — baj van. Tudtak ezt öle, hiszen eleget bosszankodtak a gépállások miatt. „Ha a kö- vetkező napokban ú valami hiba halrallatja a tervteljesi- test, az eddiginél is jobbat» összefogunk” — így határ©, zótt a brigád. Már másnap „élhettek” is a határozattal, A présgéppel, a szalag legion- losabb munkahelyével történi a hiba. Dugattyút kellett cse­rélni. Ismerős hiba ez, nem először ferdui elő. Szólni kell a TMK-nak, aztán várni, míg kijavítják. Várni —> igy volt- regebben. De nem most! Aki csak tehette, sietett as TMK-sok segítségére. S as eredmény? A szokásos másfél óra helyett 40 perc alatt vé­geztek a munkával, — indul­hatott a gép. Nemcsak „megadják”, ha­nem meg is követelik a jó munkát. Ez év szeptember 21-én ezt jegyezték be a bri­gádnaplóba: „Ma műszak át­vételekor mind a négy prést állva vettük at anyaghiány miatt. Kérjük az üzem veze­tőségét, vizsgálja felül az anyaghiány okát, hogy a jö­vőben ilyen kirívó hibák ne ismétlődhessenek meg egyik műszakban semf Polgárék brigádnaplója ér= dekes olvasmány az üzemve­zetőség számára. Olvassák is! A piros tintával írt bejegyzé­sek — párttitkár, szakszerve­zeti titkár, igazgató kézjegyei — azt bizonyítják, hogy for­gatják ők ezt a naplót és azonnal intézkednek a hiba kijavításáért. Nem, egyáltalán nem „haragszanak” a brigád- ra azért, mert őszintén meg­írják a hibákat. Sót! — Bárcsak minden brigád ilyen szókimondó lenne! Ta­lán még jobb eredményeket érnénk el — mondja a szak- szervezeti titkár. — Most már nagyjából lát­ni lehet, hogy a mennyiségi terveink mellett a minőségi tervünket ú az év végéig mintegy tíz százalékkal túl­teljesítjük — mondja Polgár Tibor. Nem a véletleneken múlik ennek a brigádnak munkasi­kere. Mert ha a brigádnaplót olvassuk, többek között ilyen bejegyzéseket is találunk: „Ma két dolgozónk jelentkezett az általános iskola VI., illetve Vili. osztályának elvégzésé­re.” S abban * az üzemben, ahol az összdolgozók felének még a 8 általános iskolai végzettsége is hiányzik — figyelemre méltó újabb bizo­nyítéka annak, hogy a bri­gád a jövőben sem akar ki­sebb eredményekkel megelé­gedni. A GYÁR, de a többi bri­gád szempontjából is hasznos lenne, ha mielőbb tapasztalat- csere jelleggel egybehívnák a brigádok vezetőinek értekezle­tét. Mert amilyen eredménye­ket elér a Polgár brigád, el­érhetik a többiek is. Garay Ferenc felhívás A VAROS LAKOSSÁGÁHOZ! A Pécsi Gáz- és Hőszolgáltató Vállalat, az élet- és vagyonbizton­ság, valamint a gázszolgáltatás biztonságának fenntartása érd ké­ben az alábbiakra hívja fel a fi­gyelmet. 1. A hideg idő beálltával a talaj ^tfaeyása miatt nagyobb a lehető­sége a gázcsőtöréseknek. Gázc ő- törés esetén gázmérgezés vagy robbanás feltételeit megteremtő gázömlések, szivárgások kcletk.-z- hetnek. A, balesetek és egyéb ká­rok megelőzésében igen fontos az észlelés utáni gyors, szakszerű Intézkedés. Ezért kérjük a város lakossá­gát. ha utcán, épületben, lakásán, munkahelyén gázszagot észel vagy ismeretlen okból' tarkóján erős fejfájást és hányingert érez, azonnal értesítse a Pécsi Gáz- és Hőszolgátató Vállalatot (Légszesz­gyár u. íi. Telefon: 80-85. 60-88.). Továbbá felhívjuk a gázszolgál­tatással rendelkező épületek ház­felügyelőit és lakóit, hogy a lép­csőházak. alagsorok ablskah aj­tóit tartsák zárt és zárható álla­potban a gázvezetékek befag *- sának megakadályozása érdeled­ben. vá£u2áz" * HöszolsA1*** 4 A tanúk egyöntetűen állí­tották; Sárika egészséges, jól - táplált kislány volt, amikor még az édesanyja gondozta. Tavaly nyáron azonban Tö­rök Antall — akkor még má- gocsi lakos — elvált a felesé­gétől és a sásdi járásbíróság az apának ítélte az ötéves kis lányt. Török ekkor már összeis­merkedett Walcsek Magdolná­val. A lány abban az időben még nem volt húsz éves. Tö­rök tíz évvel idősebb nála. A hivatalos házasságnak semmi akadálya, mégis csak vadhá­zasság lett az ismeretségből. Törökék Sásdra kö’tűztek és odaviíték Sárikáit is. Nem titkolták, azért vették maguk­hoz a gyereket, mert nem akartak négyszáz forint tar­tó,sdíiat fizetni. Ezt Walcsek Masdo'na többszőr is hangoz­tatta ismerősei előtt. Néhány hét múlva Sárika jnegvék on vöd ott. Már nem volt v'dáim, nem is pajk^- nem kerek az arca, szeme be­esett. Walcsek Mapdo'ma mondta is a szomszédoknak: „Nem tudom, mi lelte ezt a kölykök Még tbc-s lesz és megfertőz mindenkit”. Ekkor már e1 döntötték, hogy Sáriká­nak meg kell halnia. Először « négyszáz forintot sajnálták altartá’-áért, aztán az életét is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom