Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-14 / 241. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM ARA! 50 FILLÉR 1959. OKTÓBER 14. SZERDA December elején csúcstalálkozó? Nyugati tanácskozások a csúcsértekezlet megtartásáról Adenauer a csúcstalálkozóról Eoy év alatt 12 százalékkal nőtt állami ipar irpi termelése 30 százalékkal több kenyér- és takarmánygabona között kormányfői vagy kül­ügyminiszteri síkon. Washingtoni hivatalos körök­ben úgy vélik, hogy a csúcs- értekezlet diplomáciai előké­szítése valószínűleg nem lesz elegendő. A nyugati hatalmak előzetes találkozójáról azon­ban eddig még homályosaik az elképzelések. A tervezett csúcsértekezlet napirendjén előreláthatólag nemcsak Berlin kérdése sze­repel majd. Washingtonban úgy látják, elkerülhetetlen, hogy a né­met kérdés és a leszerelés is szóba kerüljön. Az értekezletről sem a berlini kérdést, sem a leszerelést ille­tően nem várnak végleges döntéseket. Lehetséges, hogy a kormányfők biztató ösztön­zést adnak majd a külügymi­nisztereknek, vagy az új tíz tagú leszerelési bizottságnak újabb részletes tárgyalásokra. Adenauer hangoztatta, hogy véleménye szerint „viszonylag közelinek lát­szik” a csúcsértekezlet. Vé­leménye szerint Hruscsov amerikai látogatása „sikere­Átszállás egy kisebb rakétára, s irány a Hold Szovjet tudós nyilatkozata lönböző cikkeket, egyebek kö­zött élelmiszert lehet szállítani a bolygóközi állomásra. Nyilván előnyös lesz olyan bolygóközi állomást rendszere­síteni — mutatott rá Sternfeld — amelynek pályája mindösz- sze néhányezer kilométer ma­gasan halad el a Hold-felszín fölött. Ebben az esetben se­bessége viszonylag kicsiny lesz és az űrhajósok könnyen elér­hetik a Holdról; Igaz, hogy az állomás két- havonként egyszer kerüli meg a Holdat, viszont a Föl­det öt Ízben közelíti meg. Sternfeld utal arra a lehető ségre, hogy a bolygóközi állo­más pályáját stabilizálhatják, s az nem ütközik majd össze a Holddal,, ha a Hold vonzása vagy más tényező következté­ben elliptikus pályája torzu­lást szenvedne. A pályakorrekciót végezhet­né egy kis rakéta-meghajtó mű, amelynek ereje alig né­hány századrésze a korszerű repülőgépeknél alkalmazott rakéta-hajtóművek erejének. A TASZSZ munkatársa azt a kérdést intézte Arij Stern­feld szovjet tudóshoz, hogyan képzeli el a bolygóközi állomá sok szerepét az űrhajózásban. Sternfeld válaszában kifej­tette, hogy a jelenlegihez ha­sonló, de annál sokszorta na­gyobb bolygóközi állomások rendszeres utakat tesznek majd a világmindenség mélyé­be. Ezek a mesterséges égites­tek „átszállással“ bonyolítják le a forgalmat bolygónk és a Hold között. Az űrhajósok ki­sebb rakétán közelítik meg az állomást, majd átszállnak rá és ezen mennek tovább, amikor a Hold közelébe jutnak, ismét átszállnak egy kisebb raké­tára, s úgy érik el a Hold felszínét. Megfelelő pályán közlekedő bolygóközi állomásról az űrha­jósok évente J3—14-szer repül hetnek a Holdba, amely mind­annyiszor más és más fázis­ban lesz. Az űrhajósok minden két hétben leereszkedhetnek a bolygóközi állomásról a Föld­re. Ugyanakkor a Földről kü­Űzemanyagtároló állomás A szovjet tudós szerint nem előnyös olyan bolygóközi állo­más használata, amely körala­kú pályán, nagy magasságban halad a Föld felett, ahogy azt néhány külföldi szakember el­képzeli. A köralakú pálya ne­hezebbé tenné az állomás meg közelítését a Földről és min­den kilogramm hasznos teher át juttatásához lényegesen na­Kísérletek védőöltözetre A harmadik szovjet űrraké­ta sikeres felbocsátása még kö zelebb hozta az ember űrre­pülésének megvalósulását. Az űrrepülés és a sztratoszféra­repülés szempontjából rendkí­vül nagy fontosságú olyan vé­Tobb mint ezer általános iskolában gondoskodnak a politechnikai oktatásról gyobb sebességre kellene szert tenni, mint megnyújtott ellip­szis-pálya esetében. Sternfeld szerint minden le­hetőség megvan egy olyan „la­katlan“ automatikus bolygó­közi állomás létesítésére, amelyen a távoli utakra ki­induló rakéták emberi közre működés nélkül üzemanya­got vehetnének fel. dőöltözet szerkesztése, amely megfelelő biztonságot nyújt az embernek nagy magasságok bán, biztosítja a megfelelő lég nyomóst, véd a gyorsulás ká­ros hatásai ellem Caccia, Anglia washingtoni nagykövete hétfőn délután megbeszélést folytatott Herter külügyminiszterrel. Ezt a meg­beszélést úgy tekintik, mint a csúcsértekezlettel kapcsolatos nyugati tanácskozások kezde­tét. Ha a nyugati hatalmak hoz­zájárulnak, akkor a kelet— nyugati csúcstalálkozót még ebben az évben, valószínű­leg december elején meg­tartják Geníben. Jólértesült helyről származó közlés szerint az Egyesült Ál­lamok kérte Párizs, London és Bonn állásfoglalását és ezzel egyidejűleg javaslatokat is ter­jesztett eléjük a csúcsértekez­letről. Mint legfontosabb kérdést azt kell tisztázni, hogy a nyugati hatalmak a csúcs- találkozó előtt tartana k-e még megbeszélést egymás Adenauer kancellár kedden a külföldi sajtószövetség által rendezett villásreggelin rövid beszédben foglalkozott nem­zetközi kérdésekkel, majd vá- laszolt újságíróknak. Központi Statisztikai Hi- ■ tál kiadta jelentését a har­madik negyedév gazdasági eredményeiről. Ebben az .idő­szakban az állami ipar napi átlagos teljes termelése 12 szá­zalékkal volt több, mint 1958 azonos időszakában és ezzel a harmadik negyed­évi termelési tervet 6 szá­zalékkal túlteljesítette. Az év elejétől számítva a ter­melés tíz százalékkal haladta meg a ^ múlt év első három- hegyedévében elért színvona­lat. Szénből 5. kőolajból 30. villamosenergiából 9, acélból U. alumíniumból 14, nitro­gén műtrágyából 37, cserép­ből 17, cementből 15, pamut­szövetből 11, porszívógépből 9« nadlókefélőgépből 51, tele­víziós műsorvevőből 131 szá­zalékkal gyártottak többet, mint egy évvel korábbam. Az egy munkásra jutó nap! átlagos teljes termelés 4 szá­zalékkal volt több. mint 1958 hasonló időszakában. A mezőgazdasági termésered menyek is kedvezőbbek voltak, mint a múlt években. Mint­egy 30 százalékkal több kenyér és takarmánygabonát takarí­tottak be, mint az elmúlt év­ben. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövet kezetek termésátlaga az összes ga­bonafélékből jelentősen fe­lülmúlta az egyéni gazdasá­gok eredményét. A külkereskedelmi forgalom tovább növekedett, a kivitel 8 százalékkal, a behozatal 33 százalékkal múlta felül a har­madik negyedévben a múlt év azonos időszakának forgalmát. Mind a kivitel, mind a beho- »»tali tervei túlteljesítettük. A lakosság a negyedév fo­lyamán összesen 8 százalék­kal több pénzbevételhez ju­tott. A nagyobb vásárlóerőnek meg­felelően jelentősen megnőtt a kiskereskedelem forgalma is. A felszabadulás előtt Bara­nya lakosságának többsége a mezőgazdaságból élt, az ipar­ban mindössze kilencezer mun kás dolgozott. A nagyarányú ipari fejlődés az 1949-es évvel, az államosí­tás után vette kezdetét. Komlón több mint kétmil­liárd forintos beruházással Sztálinvárosnak kokszolható szenet adó célüzem, 24 000 lakosú bányaváros épült. A felszabadulás előtti ötven vagonnal szemben Komló je­lenleg már több mint 400 va­gon szenet termel naponta és részesedése a mecseki fekete­széntermelésben i— a pécsi szénmedence fejlődése ellenére is — az 1950. évi 30 százalékról 55 százalékra nőtt. A mecseki feketeszénbányá­szat fejlesztése változatlanul előtérben áll: az idén fejeztél: be 60 millió forintos ráfordí­tással a pécsi szénmosó bőví­tését, befejezéshez közeledik a pécsi szénmedence szállítási rendszerének átépítése száz­millió forintos nagyságrendű beruházással, Pécsszabolcson és Hosszúhetényben nagytelje sítményű új aknát mélyítenek. Komlón az 550 millió forintos l költséggel épülő zobáki akna sebb volt, mint amire ő (Adenauer) számított.” Adenauer hosszasan foglal­kozott az angol—nyugatnémet kapcsolatokkal és azt állította, hogy lényegében két kérdés­ben állnak fenn nézeteltéré­sek Bonn és London között. Az egyik ilyen kérdés, hogy Nyugat-Németország a „politi­kai integráció” felé vezető lé­pésnek tekinti az európai kö­zös piacot, viszont az angolok a gazdasági egyesülésre vetik a súlyt. A másik vitás kérdés Ade­nauer szerint az, hogy „az an­golok a NATO iránt vállalt nyugatnémet katonai kötele­zettség rovására a katonai erők ritkítására törekednek Európában”. A bonni kor­mány — hangoztatta, „soha­sem járul hozzá NATO-beli szerepének korlátozásához”. Utalt Adenauer a Rapacűd- tervre is és azt állította, hogy ebben a kérdésben elsősorban a bonni kormány és az Angol Munkáspárt közt forog fenn nézeteltérés. Száz arsb főiskolai hallgató érkezik ¡lazánkba Egy hónappal ezelőtt uta­zott el Magyarországról 69 arab mezőgazdasági főiskolai hallgató, miután egyéves gya­korlatot folytattak ■ a magyar kísérleti és tangazdaságokban. A Magyar Népköztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság kulturális egyezményének ke­retében néhány nap múlva a Kafr el Sheikh-1 mezőgazda- sági főiskola újabb száz nö­vendéke érkezik hazánkba. A Kafr el Sheikh-i mezőgaz­dasági főiskola növendékei Magyarországon szerzett gya­korlati ismereteikről egy év múlva vizsgán adnak számot, s erről bizonyítványt is kap­nak. üzembehelyezésének előkészí­tésén dolgoznak. Baranya ipari fejlődésé­nek alapját képező kőszénbá­nyászaton kívül jelentős ütem­ben fejlődött a többi iparág is. A múlt évben helyezték üzembe a lignitből magas nyo­mással jó minőségű brikettet sajtoló Hidasi Brikettgyárat. Az idén kezdte meg a ter­melést évi tízezer tonnás kapacitással a Mohácsi Fa­rostlemezgyár, amelynek to­vábbépítését 30 000 tonna összteljesítményűre — júli­usban megkezdték. Az 1944-ben lerombolt Dráva- szabolcsi Kendergyárat újjá­építették, korszerű cseh és magyar gépekkel szerelték fel. Harmadik éve épül és első 32 000 kllowattos gépegységé­vel év végén áramot ad a 200 megawattosra tervezett új pécsi erőmű. A Komlói Erőmű kapacitását a felszabadulás óta eltelt idő­szakban kétszeresére növelték. Teljesítménynövelő beruhá­zásra egyébként az államosí­táskor köztulajdonba került alamennyi Baranya megyei gyárban sor került. A Pécsi A Művelődésügyi Miniszté­riumban elmondották, hogy a politechnikai oktatást 1026 általános iskolában vezették be, több helyen, mint ahogy azt tervezték. A mezőgazda- sági jellegű politechnikai képaés aránya az idén 57,5 százalékra növekedett Több millió mS-rel több gáz előállítá sát teszi lehetővé — az idén készült el. A Pécsi Sopiana Gépgyár modern szerelőcsar­nokot, a Porcelángyár új alag- útkemencét, cserépkályhagyár- tó üzemrészt, lakatosműhelyt kapott és az idén további húsz millió forintos beruházási program megvalósításához kéz dett. A Pécsi Bőrgyár új cse­res és krómos üzemmel, a Kesztyűgyár a 110 főt foglal­koztató siklósi üzemrésszel gaz dagodott többek között. Jelen­tősen fejlődött az építőanyag­ipar is. Hidason, Mohácson például új téglagyár épült. Pécsett az Idén „házgyár” építését kezdték meg, az innen kikerülő előregyártott elemekből komplett házak állíthatók össze. Baranyában 1950—58 között 11200 lakás készült el állami erőből, ennyi lakásból Mohács vá­rost kétszer lehetne felépí­teni. Az élelmiszeripari üzemek közül a Pécsi Pannónia Sör­gyár évi termelése 100 000 hek­toliterrel nőtt az á=zoktér és •'hmvniumtankosítás eHmé- ".V'kőnt. Komlón é'; Mohárion mi-* 70 iskolában a szülők, a patront'6 üzemek segítségé­vel rendezték be a műhely- permet. A minisztérium eddig a különböző üzemektől 5—*i millió forint értékű használa­ton kívüli anyagot vett á* Ez az értéit az újabban átadás­ra kerülő anyagokkal mintofy 20 millió forintra emelkedik. A hagyományos baranyai ipari termékek mellett új gyártmányok, többek között húsipari gépek, farostlemez, porcelánszigetelő, lignitbrikett készülnek a megyében. Tete­mesen nőtt — az 1953 évi 25,5 millió forint értékről 50 millió forintra — a baranyai iparcikkek exportja. A gyáripar fejlődése ered­ményeként a munkáslétszám a felszabadulás előtti kilenc­ezerről 40 000-re ugrott. Komlón például a bányászok száma 2500-ról tízezerre futott fel. A munkások fele áttért a nyolc óránál rövidebb mun­kaidőre, anélkül, hogy kere­setük csökkent volna. Bara­nya ipari munkásainak átlag- keresete 1949 óta minden év­ben emelkedett és 1958-ban 1828 forintot ért el. A^ megye iparának 15 éves fejlődéséről, a jelenleg gyártott termékekről és a kongresszusi verseny eredményeiről 30 ba­ranyai üzem az MSZMP me­gyei bizottságának és a Szak­szervezetek Megyei Tanácsá­nak kezdeményezésére a VTI. pártkongresszus tiszteletére no vemberben megnyíló kiállítá­son számol tan. A szovjet tudósok évek óta sikeresen kísérleteznek alkal­mas védőöltözetek kidolgozá­sával. Az Ogonyok című szov- jet folyóirat képes riportban számol be az egyik tudomá­nyos kutatóintézet munkájá­ról. A folyóirat tudósítója meg rrja, hogy az intézet munkatársai állat- és emberkísérletek egész so­rozatán sikerrel próbáltak ki olyan védőöltözékeket, ame­lyek nagy magasságokban is biztosítják az emberi test számára szükséges légnyo­mást. A tudósok az önkéntes kísér­leti személyek segítségével igyekeznek megfelelő védelmi intézkedéseket kidolgozni a hirtelen gyorsulásnál fellépő nagyarányú túlterhelés ellen» A kísérletek bebizonyították, az emberi szervezet rendszeres edzéssel képes elviselni na­gyobb szabású gyorsulást is. A túlterhelés ellen olyan külön­leges öltözéket készítenek, amely megkönnyíti a szív­működést, elősegíti a vérke­ringés viszonylagos normális működését a hirtelen gyorsu lás közepette is. Mint az intézet egyik tudomá­nyos munkatársa a lap tudósí tójának kijelentette: a kísérlet sorozatok eredményeként meg állapítható, az ember képes el viselni a rendkívül nagysebes­ségű repülés következtében fel lépő gyorsulást; Mit üzen a Hold? Hamarosan lehetségessé vá­lik a Föld—Hold Szputnyik ál­tal szerzett észlelések, mérések alaposabb megismerése. Ezzel kapcsolatban dr. Kulin György csillagász, a következőket mon dotta: — Az automatikus bolygó­közi állomás október 18-án ér földközelbe, amikor a távolság a Földtől 40 000 kilométer tesz. Az űrállomás másfél perc alatt tesz meg a csillagok közt any- nyi utat, mint amennyi a Hold látszó átmérője. Megfigyelésé­re a hazai csillagászat is felké­szül/ A Hold közelében egyre sű­rűsödő elektronfelhő talál­ható. A Lunyik in-nak egyik fel­adata lehetett ennek a zóná­nak teljes felkutatása, amiből elméletileg is következtetése­ket vonhatunk le a Hold mág­neses terére, vagy annak hiá­nyára. Ez azért fontos, mert még nincs tisztázva, milyen okokra vezethető vissza az égi­testek mágnesességének kiala­kulása. A Hold esetében mind a pozitív, mind pelig a negatív eredmény a tudomány számá­ra egyaránt értékes» — A másik nagyon fontos do lóg az, hogy egy ilyen, a Hol­dat megkerülő rakéta mozgás- változásaival pontos adatokat szolgáltathat a bolygóközi tér anyagi sűrűségéről» Eddig minden szovjet raké­tában volt mikrometeorszám- láló berendezés, bizonyára e tekintetben a Lunyik III. is bővíteni fogja eddigi ismere­teinket» A híradások szerint a Lu­nyik IlI-on található kép­távíró is. Segítségével felvéte leket készíthet a Hold túlsó feléről. Ezeket az adatokat nem volt célszerű holdközeiben sugároz- tatni. Megvárják azt az időt, amikor az automatikus bolygó­közi állomás földközelbe jut és egy radar jellel elindított magnószalagról hívják le a magnóra rögzített képet. A Föld—Hold Szputnyik to­vábbi útjára, a Holddal törté­nő újabb találkozás időpont­jára csak ezután lehet majd pontos számításokat végezni, ha az űrállomás egy-két ke­ringést végzett a Föld körül. Az első pálya ugyanis a Hold által erősen módosított pálya volt. A további keringése so­rán a holdhatás kétféleképpen érvényesül, ami a pálya ellip­szis nagytengelyének nyúlásá­ban vagy rövidülésében nyil­vánul majd meg — hangzott a l nyilatkozat» Kokszművek új telepe —« amely gázgenerátor U^l mvórgyár, Vémőnden. Pécsett hatalmas sajtérlelő pincék épül 15 év eredménye: iíj város, új gyárak épültek9[y négyszeresére nőtt a munkáslétszám Baranyában

Next

/
Oldalképek
Tartalom