Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-31 / 126. szám

^ WOT MA Jt 8 81 NAPLÓ 8 Pártszervezeteink foglalkozzanak türelmesen és tervszerűen az értelmiséggel As októberi ellenforradalmi események, az ellenforradalom által terjesztett ideológia na­gyon megzavarta az értelmi­séget. Közöttük voltak olya­nok, akik lepaktáltak az ellen­forradalommal és komoly te­vékenységet folytattak a pro- ietárhatalom ellen. Az ellen- forradalom első napjaiban, ezek az elemeik, mint például a, pécsi járása tanácson dol­gozó dr. Rácz és a vókányi is­kolaigazgató, Kapes Ottó urak szakítottak az értelmiség zö­mével és a munkáshatalom el­leni harc útjára léptek. Az ér­telmiség zöme, a becsületesebb része azonban az ellenforrada­lom időszaka alatt és még utá­na is nem tudta, mit tegyen, nem ismerte fel merre vezet az út és ezért teljesen tanács­talanul, a várakozás álláspont­jára helyezkedett, egyeseket bizonyos félelem jellemzett. Az értelmiség legforradal­mibb elemei az ellenforra­dalom alatt és utána Is hűek voltak a prolctárhatalomhoz, összekapcsolták: sorsukat a munkásosztály sorsával. Az értelmiség körében még mindig tapasztalható bizonyos félelemérzet, passzív tartózko­dás. A Magyar Szocialista Mun­káspárt fontos feladatának tartja az értelmiség soraiban végzett eszmei és politikai munkát. A pártszervezetek kö­telessége, hogy az értelmisé­get megszabadítsák a régi bur- zsoá nézetek és gondolkodás- mód terhétől és tevékenyen bekapcsolják a . szocializmus építésének nagy ügyébe. Mert Egy táska keresi gazdáját A jó földműves szereti a má­jusi esőt. En az ócsárdi 2-es számú kézbesítő bosszanko­dom, ha esik. Ugyanis olyan rossz a táska, hogy eláznak benne a levelek és az újságok. Baj, hogy lyukast meg kellene javíttatni. De hogyan csinál­tassam meg, amikor nem akad gazdája. A posta szerint a ta­nácsé, a tanács szerint pedig a postáé... Kérem a Dunántúli Náplót, hogy hirdesse meg: hátha jelentkezik a táska gaz­dája. ROZAR SÁNDOR kézbesítő. az értelmiség csak abban az esetben töltheti be sikeresen szerepét, csak abban az eset­ben vehet tevékenyen részt a szocializmus építésében, ha megérti politikánkat és ha a gyakorlatban meg tudja való­sítani. Ebből következik, hogy az ellenforradalom által fél­revezetett értelmiséggel szemben ne legyünk bizal­matlanok, türelmetlenek, ha­nem győzzük meg őket a szocializmus igazságairól. Az elleneforradalom alatt az értelmiség egyrésze a pécsi járásban is a „nemzet veze- . tőjeként’* lépett fel a „nem­zeti forradalomban“ és szer­vezte a különböző forradalmi bizottságokat, s e bizottságok eszmei irányítója volt. Az el­lenforradalmi események is tanúsítják, hogy erre a fel­adatra az értelmiség osztály­helyzeténél fogva sohasem volt képes és a jövőben sem lesz. Az eddig ismert társa­dalmi formák igazolják, hogy az értelmiség, mivel társadal­mi réteg — nem osztály — képtelen önálló politikára, te­vékenységét azoknak az osztá­lyoknak az érdekei határozzák meg, amelyeket szolgál. A kapitalista társadalomban az értelmiség túlnyomó több­sége a vagyonos osztályokat szolgálja. Az értelmiség egy­részt a műszaki értelmiségre tagozódik, amely irányítja a termelést és ellenőrzi a mun­kásokat, hogyan dolgoznak; Az értelmiség másik része — tudósok, tanítók, művészek, stb. — kidolgozza és terjeszti a töltés társadalomban ural­kodó ideológiát, beoltja a tö­megek tudatába a burzsoá er­kölcsöt, ideológiailag alátá­masztja a burzsoázia uralmát.- Az értelmiségnek csak a leg­bátrabb és a legforradalmibb elemekből álló kis része he­lyezkedik a munkásosztály ál­láspontjára és kapcsolja egybe sorsát a munkásosztály sorsá­val; A szocializmust építő társa­dalmunkban megjelent az új, népi értelmiség. Ez az értel­miség új típusa, amely alap­vetően különbözik a régi ér­telmiségtől. Az új értelmiség zömében a munkásosztályból, a parasztságból, és a dolgo­zók más 'rétegeiből, valamint a régi értelmiségből tevődik ki. Az új értelmiség tevékeny­ségének jellege tekintetében is különbözik a régi értelmi­ségtől. Régen, a szocialista for­radalom előtt az értelmiség zöme oda volt láncolva a tő­ke szekeréhez és a vagyonos osztályok érdekeit kellett, hogy szolgálja. Ma, szocializmust építő tár­sadalmunkban az értelmi­ségnek dolgozó népünket kell szolgálnia. Az értelmiség a felszabadulás után lépten-nyomon tapasztal­hatta, hogy egyenjogú polgára a munkásnak, a parasztnak e hazában, hogy megbecsülik személyét és munkáját egy­aránt. A Horthy-rendszer uralkodó osztályai állami ideológiává tették a burzsoá nacionaliz­must és az értelmiséget ennek az ideológiának elterjesztésére használták fel. Az ellenforra­dalmárok is minden eszközzel arra törekedtek, hogy a haza fogalmát, mint a nacionaliz­mus fegyverét használják fel a proletárhatalom ellen. Az ér­telmiség is felkapta ezt s a nacionalizmus burzsoá eszmé­jét szembeállította az interna­cionalizmussal. Áta községben eltüzelték a marxista ideológiai könyveket, szovjet, angol és német írók szépirodalmi műveit. Bogádon megsemmisítették az egész könyvtárat. Az ellenforradal­mi események alatt és utáni időben számos esetben tapasz­taltunk szovjeteller.es meg­nyilvánulásokat: a hazánkban tartózkodó szovjet katonákról rémhíreket terjesztettek, mi­közben nemzeti hagyomá­nyainkról publikáltak, mai té­májú színművet nem is igen játszottak, arra való hivatko­zással, hogy ma nv embe­rek szórakozni ; :k és szórakozást csali a «Jsárdás- királynő, Mágnás Miska, Luxemburg grófja stb, nyújta­nak. Mi, kommunisták fennen hirdetjük, hogy ápoljuk, nem­zeti hagyományainkat, de fel­lépünk a nemzeti- hagyomá­nyaink felelevenítése ürügyén gyökeret verő nacionalizmus ellen. Az értelmiség közötti eszmei zűrzavart máról-hol­napra nem lehetett eloszlatni. A pártszervezetek szocialista hazánk, járásunk történelmi tapasztalatain mutassák be, hogy a burzsoá nacionaliz­mus ténylegesen a haza és a nép elárulását jelenti. Egyes pártszervezetek a régi jó tapasztalatokat eredménye­sen felhasználva, az októberi ellenforradalmi események óta rendszeresen foglalkoznak _ az értelmiséggel. A bükköséi párt- szervezet intéző bizottsága megbízott egy elvtársat, _ alá rendszeresen törődik az értel­miség gondjaival, problémái­val. A pártszervezetek zöme azonban még alkalomszerűen foglalkozik az értelmiséggel. A kiskassai pártszervezet csak egy-egy kampányfeladat el­végzése során gondol az ér­telmiségre és igényli segítsé­gét. Ez történt legutóbb, áp­rilis 4-én, hazánk felszabadu­lásának megünneplése alkal­mával is. Az ünnep után meg­feledkeztek az értelmiségről, tudatosan, tervszerűen nem foglalkoznak eszmei, politikai képzésével. Pártszervezeteink egyik igen fontos feladata, hogy türelmes szóval bevonják az értelmisé­get a társadalmi munkába. Ahol a pártszervezetek helye­sen számolnak az értelmiség fokozódó aktivitásával, mint ezt a szabadszentkirályi párt- szervezet intéző bizottsága teszi, hogy valamilyen feladat megoldásában kéri az értelmi­ség közreműködését, ott az értelmiségiek az élenjáró ne­velők, a legkiválóbb mezőgaz­dasági szakemberek támogat­hatják pártszervezeteinket a termelőszövetkezetek megala­kításában és megerősítésében, a szocialista termelés megho­nosításában. Gungl Ferenc a pécsi járási intéző bizottság munkatársa. OJÍTASI HÍRADÓ PÉCSI TRÖSZT A felvonulási raktárakat ed­dig típustervek szerint, jelen­tős faanyag felhasználásával, építették. Az István-aknai rak­tárt Kapuvári Gusztáv újítása szerint csővázas szerkezettel építették, így jelentős faanyag­megtakarítást értek el. (13 467 forint). Kiváló munkát végez a pécs- újhegyi bánya újítási felelőse, Marosics Károly. Nagyon sok a jelentős újítás. Az iszapsziták egyhónapos, rövid élettartama sok gondot okozott eddig Újhegyen. Kiss Gyula újító elhasznált acél­lapokat szerelt a szitakarók közé. Az így módosított iszap­szita 6 hónapon át zavartalanul működik. A szénszállító Csepel gép­kocsik hátsó rugói gyakran el­törtek. Fodor Ferenc újító a rúgóköteg harmadik lapjából főlapot készített (rövid hegesz­téssel megtoldják a szem előtt) s ezzel minimálisra csökken­tette a törések számát. Megta­karítás: 6549 forint. Az iszapsarabolókat eddig kézierővel, csőrlővel húzták. Dombai Ferenc és Solymár Henrik görgőt szerelt a sara- boló alá és így 3 perc alatt 30— 40 méterre lehet mozgatni a gépet. Ez a munka az újítás bevezetése előtt 2 órát vett igénybe. Évi megtakarítás: 28 892 forint 50PIANA Kubányi Lajos lépesős leszo­rító készüléket szerkesztett, mely jelentős mértékben meg­Lóvd teszik“ a televíziót... jj­Egész Magyarbólyt lázba hozta a hír, hogy Dancsóék a lottó legutóbbi jutalomsorsolá­sakor televíziós készüléket nyertek. A községbeliek közül többen elhatározták, hogy együttesen nézik és hallgatják majd meg a műsort, ha a ké­szüléket felszerelik. Erre azon­ban nem kerülhet sor, mert Magyarbólyig még nem tudják elvezetni a televíziós hullámo­kat. Dancsóék ezért elhatározták, hogy a televízióra Budapesten keresnek vevőt, ahol a televí­ziós adásokat már élvezni tud­ják. No, de azért nekünk is lesz hasznunk belőle — mon­dotta Dancsó Imréné — lovat veszünk az árán, hogy kis föl­dünket könnyebben művelhes­sük meg. Elmondotta azt is, hogy a lottószelvényeket mi­lyen módszerrel szokta kitöl­teni. Ezt a módszert azonban nem sokan tudják követni. Dancsóéknak ugyanis 11 gyer­mekük van és az ő éveik szá­mát, valamint születésük évét írogatja a szelvényekre. Farkas Lujza. könnyíti a munkadarab befoí gását. Braun József ás Mókus Béla 2 marót alkalmaznak egymás­után és így a munkadarab megmunkálásának idejét 50 százalékkal csökkentik. Gyimesi Ad ám az amerikai húsoló gép külső és belső bur­kolatainak új, magnélküli ön­tési eljárását dolgozta ki. PORCELÁNGYÁR A függő szigetelők acélcsap­jait eddig primitív technikával erősítették a szigetelőbe. Mi­sági László technikus egy köz­pontosító készüléket szerkesz­tett, mely ezt a munkafolya­matot hibátlanul és lényegesen gyorsabban végzL FINOMMECHANIKAI VÁL­LALAT Idézet Boross Béla egyetemi tanár, a Szemklinika igazgató­ja leveléből: „Novák Ernő és Németh Gábor orvosi műszeré­szek az Albricht-féle szemrög­zítő műszeren több módosítást eszközöltek. A csipesz tű-részé­nek fixálását megváltoztatták és az előbbi tolózárszerű rög­zítést elfordítható csavarossá alakították át, mely módosítás által a szemrögzítésben leg­fontosabb tűvég nagyságnak használata közbeni megválto­zását megakadályozták. Ezen módosításokkal az Albricht- féle rögzítő csipesz biztonságo­sabb és eredményesebb hasz­nálhatóságát érték el, mellyel az amúgyis nagyfontosságú szemészeti műszert tovább ér­tékesítették. A módosított csi­peszt műtéti gyakorlatban is kipróbáltuk és a módosításokat eredményesnek és hasznosnak tartjuk.” DOHÁNYGYÁR Az előkészítési osztályon ta­valy még maradi, 30 éves mun­kamódszerekkel dolgoztak. Je­lenleg Krómy Károly újítása szerint dolgoznak a szalag­rendszerű bálában tás saL En­nek előnye az is, hogy egy­öntetűbb lesz a dohánykeverék és a dohányvágásnál kevesebb lesz az anyagveszteség. Évi megtakarítás 720 ezer forint. Száz esztendő A szentmihályfapusztai Andrássy gró jók beláthatatlan erdejében — a Szigetvárt Sellyével összekötő, pántlikázó szekérút men­tén — már a múlt század elején úllt egy zsuppfedeles, füstösfalu csárda. Betért ide minden utas, ha Sellyéről jött, ha Szigetvár­ból hajtatott délnek. Márpedig ahol sok em­ber megáll, megfordul ott lassan kivész a fü letöredeznek a fák ágai s idővel a vastagtör­zsű tölgy meg juharfákból gerenda, szemöl­dökfa és ablaknak való keret lesz. így történt ez a csárda környékén is. Csakhogy amíg ott megalakultak az első zséllértanyák, sok gondolat átcikázott gróf Andrássy vagy inkább az intézője agyában. Először is az, hogyan lehetne olcsóit kitermel­ni az erdőt s nagy haszonnal továbbadni. Sze­gény a vidék, olyannyira elesett, elhagyatott, flógy még ember sem igen terem meg rajta. Örmányság, körös-körül, amerre a szem el­lát, Egyke a divat. S ami nem kell a kör­nyékbeli pómépnek, az nagyon elkelne a gróf úrnak. Menesztette hát leggyorsabb futárát nagy­ságos Sopron vármegye főispánjához, birtok­ló uraihoz, adnának neki telepest néhányat, hogy uradalmát gazdagítsa. A válasz igen vas­kos volt. Mindjárt vele érkezett néhány csa­lád. Utána meg a többi. Az új település helyét már nem volt nehéz kinézni. Magától kívánkozott az, ott a csár­da mellett. Ut is van, azon eljárnak a zsel­lérek áz uradalomba dolgozni, csárda is van, az meg odaköti őket, ha néha meggondolnák életüket. így szaporodtak a házak a csárda mellett, szép sorjában. Valamennyi az út mentén épült. Nevet is adtak az új településnek. Azt mondják, hogy az Andrássy grófok valami féne jó barátságban voltak a címeres Czin- deriekkcl. S mivel az egyik Czinderinek Tek­la nevű. s amellett szemrevali lánya volt, (mármint a grófoknak szemrevaló) hét élne­vezték a települést Teklafalunak, / ól megválasztották. Évszázad sem mosta le róla e nevet. Hanem gyorsan megbánták a telepesek, hogy hallgattak a hívó szóra, mert nem va­lami gyöngy élet volt az Andrássyak földjén. A gróf kiszabta, hogy meddig az övék. Min­den zsellér 2200 saroköl házhelyet kapott, de a kertek alatt már az urasági föld kezdődött s még az utat is sorompó keresztezte, nehogy zsellérláb tapossa „jogtalanul”. Mit tehetett a teklafalui nincstelen, ha egy kis pénzt szer­zett, akkor elment más határba — mondjuk Molványba — és ott vásárolt földet. Egy hol­dat, másfelet, mennyire futotta. Inkább sze- kerezett naponta 8—10 kilométert, csakhogy a magáét művelhesse, ha keservesen is. Mert bizony az uradalmi kenyéren felko­pott az álla Hírt Pali bácsi meséli, aki most éli hetvenegyedik évét, hogy emlékszik olyan esztendőre, amikor kukoricakenyeret, legjobb esetben árpából sültet ettek aratáskor. Ma meg! De addig még sok idő telt el. Adott házhelyet a gróf, de robottal szedte be annak az árát. S annyit dolgozott érte a cseléd, hogy munkája árán háromszor annyi földet is szerezhetett volna. A gróf rabolta a fát. önmagától rabolta, hogy szánthassa az*crdő helyét. S hogy gyor­sabban menjen az erdőirtás és kímélje a lo­vait, árkot ásatott és abba döntögették a fa­vágók a vastagtörzsú tölgyeket. Aztán földet szórtak rá. Bizony még tíz esztendő múltán is elakadt az eke egy-egy nagyobb törzsben s ilyenkor nem éppen kedves szóval emle­gették az erdő gazdáját. A ztán elérkezett az idő, amikor a gróf úr földjét már nem választotta el so­rompó a zsellérek kertjeitől. Kimérték a ha­tárt igazságosan és egyformán. Bizony nem is lett egy kulák sem a faluban. Ritka paraszt, akinek 15 holdnál több földje van. Fő ter­ményük — már évtizedek óta — a dohány. Évente 50—55 holdon is termelnek belőle a teklafalui határban. Érdemes egy kicsit részletesebben is körül­nézni a faluban. A falunak 720 lakosa van és 128 házat tar­tanak nyilván. Utcája csak egy van, de az há­rom kilométer hosszú és a Fő utca nevet vi­seli. A tanácson pontos nyilvántartásból is­meretes, hogy a faluban 72 háznál szól a rá­dió és ebből csak négy készülék néprádió, a többi nagy világvevő. Azelőtt? A gróf idejé­ben? Négy rádió volt mindössze s az is sze­gényes. A fejlődéshez írandó az is, hogy 23 motorkerékpár van a faluban s ezek sem akár milyenek. Aztán majdnem minden háznál van kerékpár, némelyiknél még kettő is. De hát nemcsak ezen lehet lemérni a fejlő­dést, a nagy átalakulást. A faluban mintegy ősi foglalkozásként ta­nulják a kőművességet. Apáról-fiúra száll ez. Most is 12 kőműves van a faluból. Ezek az­tán építenek. Ki az apjának, ki magának. S az építőanyagot az uradalmi épületek elbon­tásából nyerik. Már csaknem minden ház ud­varán ott piroslik a nagy halomba rakott bontásból eredő tégla. Mit az ősök verejtéké­ből magának építtetett a gróf úr, most az uno­kák széjjelverik és maguknak húznak belőle istállót meg pajtát. Mindenki építeni akar. A házak ma már úgy sorakoznak egymás mellett, hogy egy öreg épület, zsuppfedéllel, vékony, oszlopos tor­náccal s az elején évszám, hogy azt mondja: Épült 1867-ben. Mellette meg egy frissen va­kolt új ház, anno 1956-ból. Alig három év alatt 11 új ház épült s mennyi épül még. Ö zvegy Aschenbrunner Istvánná házát 1864-ben rakta a kőműves. De mellette már ott piroslik az új pajta meg istálló. A fia építette. Hálás gyerek, de valamennyi ilyen ebben a faluban. Hirt bácsinak is kő­műves fia emelt szép, tágas pajtát s még épít­keznek, hamarosan. Ennyi, amit a szem Iái. Valamit a szívből is. Hirt bácsi mondja: 16 éves voltam, amikor a grófnak már kaszáltam. Olyan rendet fog­tam, hogy beleremegtek az inaim, de nem akartam a többiektől lemaradni, mert kompá­niában arattunk akkoriban. Aztán 45-ben kap­tam a magam 5 holdja mellé még 7 holdat. Azon gazdálkodók. ö is a dohányt kedveli, mert jól fizet. S míg amúgy markából megkínálja jófajta füstölnivalóval a tanácstitkárt, elmondja, ta- ialy 15 ezer forint volt a haszna csak a do­hányból. Igaz, csaknem nyolc Wtéttét szállí­tott le egymaga. Épült 1864-ben — Cigarettát kapott-e? — Deméghogy mennyit. Egy nagy csollány zsákkal. Isten tudja már darabra mennyi vót. A kenyérről csak annyit mond, hogy az utóbbi tíz esztendőben nem kényszerült ku­koricakenyérre. Sőt! Mint molnárlegény — mert fiatal korában annak készült —, még a malmot is megválogatja, mert akármilyen lisztből nem süt a felesége kenyeret. ff át így van ez már, száz esztendő múl­■*"*’ tán, az öreg kopottfalú csárda körül. A csárda helyén is italbolt van már, s benne málnaszörpöt meg kevertet isznak, a jófajta kisüsti helyett és bllliárdoznak, ahol vala­mikor csak az ördög bibliája uralta a fehér- teritős asztalokat. De hát változik a világ s Teklafaluban is jó irányban változik. GALDONYI BÉLA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom