Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-04 / 183. szám
VTL Ír- r>7for wj / \ i ^^SÍjL ' # / A BARANYA MCCYEI PAR VBIZÜT ÍÓA'(, f S A MEGYEI DUNÁNTÚLI XIII. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1956 AUGUSZTUS 4 Az országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés pénteken folytatta tanácskozását. Az ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Ács Lajos, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kiss Károly, Kovács István, Me- kis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Rónai Sándor, Egri Gyula és a Minisztertanács tagjai. Résztvettek az ülésen a hazánkban tartózkodó lengyel parlamenti küldöttség tagjai is. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai testület több tagja. Az ülést Rónai Sándor az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Baranya megyei választókerületben a lemondás folytán megüresedett képviselői helyre S u- d ár Ferenc soronkövetkező pótképviselőt hívták be. Ezután az országgyűlés áttért a bizottságok megválasztására. Megválasztották az országgyűlési bizottságokat Visulasiap el... Közeledik a hatodik vas- utasnap. Alig több, mint egy hét választ el augusztus 12- től, az 1956-os év vasutasünnepétől. Már javában folyik a találgatás: hogyan értékelik majd a vasút munkáját, kit jutalmaznak, kit léptetnek elő. Az elmúlt szigorú tél, majd az országot, de különösen Baranyát sújtó elemi csapás, a mohácsi árviz alaposan próbára tette a vasutasok képességeit, a vasút teherbírását. S a vasutasok helytálltak a legnehezebb időszakban, s helyt állnak azóta is. A nagy épít- 1 ek, a nagy szénszállítások és mezőgazdasági betaka- r tás idején megnövekedett forgalmat, s az eddigieknél sokkal nagyobb személyszállítást is — mondhatnánk zavartalanul, csupán kisebb zökkenőkkel — jól ellátják, bár rakodógépeik, mozdonyaik, fűtöházaik, erősen modernizálásra szorulnának. A vasút munkáját a lakosság szemében elsősorban nem a tervek teljesítése, nem a százalékok döntik el, hanem az, hogyan elégíti ki az igényeket. Ez egyaránt vonatkozik a személy- és teherszállításra. A személyszállítás legfontosabb követelménye a menet- rendszerű indulás és érkezés, a kocsik tisztasága, kényelme. S ezen a téren még bőven vannak tennivalók. A Budapest felől érkező személy és gvorsvonatok rendszeresen késnek, és sok bosszúságot okoznak az utazóközönségnek. Az a tapasztalat, hogy a helyből induló vonatok késését szigorúan ellenőrzik, s mulasztás esetén nem marad el a felelősségre vonás. Ez helyes! De miért nem lehet ugyanezt megtenni a Budapestről induló vonatokkal? A teherszállítás legnagyobb problémája a gyors kocsiforduló, a kocsitartózkodási idő lerövidítése. A pécsi pályaudvaron dolgozó kocsirendezők szép eredményeket érnek el. Különösen kiemelkedik Kö- vcsdi József kocsimester brigádja. De elegendő e a gyors kocsifordulóhoz a vasutasok jó munkája? Semmi esetre sem. A kocsitartózkodási idő minimálisra csökkentése elsősorban harmonikus együttműködés kérdése. Harmónikus együttműködés a szállíttató felekkel. S ezzel az együttműködéssel évek óta baj van, igen lassú a fejlődés. Még ma is egymást érik a kényszerkirakások, a fekbérek. Egy év alatt milliókat fizetnek ki büntetésképpen a szállíttató vállalatok, de még ezzel nincs megoldva a kérdés, mert a vasutasok munkája ezzel nem gyorsul, nem javul. Hosszú hónapok óta szóbeszéd tárgya, hogy meg kellene valósítani a darabáruhoz hasonlóan a ko- cslrakományú áruk háztól-há- zlg való szállítását is, amit szintén a vasút végezne el. Sok kellemetlenségtől, nagy anyagi károktól, s jelenté« bünte‘"sektől mentené ez meg a szállíttató feleket, ugyanakkor a vasút munkája is meggyorsulna, a kocsitartózkodási id<"t a minimálisra csökkentenék. A közelgő hatodik vasutasnap indokolttá teszi, hogy értékeljük vasutasaink munkáját. S az értékelés azt mutatja. hogy a vasutasok bár helytálltak és helytállanak, mégis bőven van javítani való, s bőven van megvalósításra való elgondolás. A közelgő vasutasnap legyen az erőgyűjtés és az újabb eredmények elindításának napja. Az anyagi és erkölcsi megbecsülés adjon erőt, lelkesedést a nagy őszi szállítási feladatok végrehajtásához. Tizenöt baranyai gépállomás versenye a megyei párt- bizottság vándorzászlajáért A nyári munkák megindulá- I sakor a Baranya megyei párt- bizottság vándorzászlót alapított, amelyet augusztus végén ítélnek oda első ízben a legjobb gépállomásnak, állami gazdaságnak és járásnak. A megye 15 gépállomásán ezekben a hetekben hősies munka folyik a gabona gyors elcsép- léséért: a dicsőséget jelentő vándorzászlóért. Egy hónappal az első versenyszakasz lejárta előtt még nehéz volna megállapítani, hogy melyik gépállomás az esélyes. Az élen mindenesetre Baranya két legnagyobb gépállomása — bólyi és villányi gépállomás — halad. A bólyi gépállomás körzetében, ahol mintegy harminc cséplőgép dolgozik, az összes gabonának csaknem felét elcsépelték már és augusztus elejére túlhaladták kombájnesépAz elmúlt félesztendőben pontosan 300 újítást vezettek be a Komlói Szénbányászati Trösztnél, ez egyben 1,715.000 forint megtakarítást eredményezett. Erde, les megemlíteni, hogy mindössze négy újítás nem került csak bevezetésre, s még egy szám: az összes beadott javaslat, ötlet kettő híján elérte az ezret. Az újítások közül feltétlenül meg kell említeni Wilk Jánós- m.k, a gépüzem vezetőjének és Kaposvölgyi Józsefnek, a szállító főkörlet vezetőjének újítását, amivel naponta 20—24 csile szenet nyernek. Ennek az a lényege, hogy a buktatóból gumiszalagon viszik a meddőt a palahányóra, a szalag mellett álló emberek a követ lehányják, s a szalag a rajta maradt szenet visszaviszi a szénosztályozóba. Eddig nem volt válogatás, s így minden szén lési tervüket is. Kiválóan teljesítik a vándorzászló elnyerésének feltételeit a villányi traktorosok is. A gépállomás 25 cséplőgépének napi átlagos teljesítménye 130—150 mázsa között van. Ugyanakkor a szemveszteség a 0,4 százalékot is alig haladja meg. A villányi traktorosok vállalták, hogy már a hónap közepére befejezik a cséplést. A baranyai gépállomások, amelyek az aratás során csaknem harmincezer holdról takarították be a gabonát, most több mint félezer cséplőgéppel dolgoznak a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák szérűin. Csütörtökig 356.000 mázsa gabonát csépeltek el, azaz egy-egy gépre, mintegy hétszáz mázsa elcsépelt termény jut. Az összes cséplés- nek közel egyharmadát a bólyi és a villányi traktorosok végezték el. — ami a buktatóból kijött — Iveszett. Figyelmet érdemel Krisz György ötlete is. A főművezető rájött arra, hogy a rázok vondrúdjai, amelyek eddig merev vasból voltak, sokkal tar- tósabbak lesznek, ha acélsodronyból. készülnék.. .Újítása nagyszerűen be is vált, az egyik vonórúd már hatodik hete van beszerelve, s még mindig nem történt semmi baj. Nagyon ötletes Orbán Imre újítása is. Ez az ún. hőjelző festék. Lényege az, hogy a festékanyaggal be kell vonni a gépeket, s annak világos piros színe megfeketedik, ha a motor felmelegszik. Sok motor ment már tönkre azért, mert nem vették észre a nagy hőemelkedést, így most az ilyenértelmű meghibásodás teljesen kiküszöbölhető. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság Először megválasztották a huszonegy tagú jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságot. Tagjai: Ács Ferenc,' Csikesz Józsefné, Dávid Ferenc,- Diny- nyés Lajos, Gábri Mihály, Harrer Ferenc, Katona Sándor, Kopácsi. Sándor, Kovács - István, Kristóf István, Köböl Józ ef, Kakucska János. Nagy Kálmán, Nánási László, Nezvál Ferenc, Pongrácz Kálmán, Reszegi Ferenc, Szabó Gusztáv, Szentíványi Lajos, Varga Sándor, Vigh Istvánná! A külügyi bizottság Utána ugyancsak huszonegy tagú külügyi bizottságot váCsütörtökön több budapesti kerületben tanácskozást tartott a kommunista pártaktíva, s megtárgyalta a Központi Vezetőség 1956 július 18—21-i ülésének határozataiból adódó feladatokat. A VIII. kerületi aktíva-értekezleten Suhajda József elvtárs, a Központi Vezetőség taglasztottak. A bizottság tagjai: Andics Erzsébet, Barcs Sándor, Biró Mihály, Dénes István, Dögéi Imre, Gáspár Sándor, Gosztonyi János. Horváth Márton, Ilku Pál, Izsák Júlia,' Kiss Károly, Matécz János, Mihályfi Ernő, Nógrádi Sándor; Péter János, Rusz- nyák István. Sebes István, Szálai Béla, Szádeczky-Kardoss Elemér, Vájdai Lajosné, Vég Béla. A honvédelmi bizottság A honvédelmi bizottság is huszonegy tagú: Bajtai Károly. Bereczki László, Egri Gyula Gerő Ernő, Házi Sándor, Horváth Nándor, Janza Károly, Konyecsni György, Környei ja, a pártbizottság első titkára tartott beszámolót. Megjelent és felszólalt a tanácskozáson Szalai Béla elvtárs, a Politika1 Bizottság tagja, a Központi Vezetőség titkára. A XI. kerületi pártaktíván Apró Antalné élvtársnp, a pártbizottság első titkára mondott bevezetőt Felszólalt az aktíván Kovács József, Kusnyér Zoltán, Loy Árpád, Madarász Ferenc, Marosi Károly, Matusek Tivadar, Márton András, Molnár István, Pocza Istvánná, Szabó István, Szomszéd László, Vár- konyi László, Zsofinyecz Mihály. A terv és költségvetési bizottság A terv- és a költségvetési bizottságba 31 képviselőt választottak: Anros István, Achátz Imre, Balogh József, Berki Zoltán, Beresztóczy Miklós, Bódi Jánosné, Dedinszki János, Földvári Rudolf, Friss István, Gazda Géza, Hajdú Jó(Folytatás a 2. oldalon) István elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Vezetőség titkára. Az V. kerületben Vigh Ilona elvtársnő, a pártbizottság első titkára tartott beszámolót. Rész.tvett és felszólalt a tanácskozáson Apró Antal elvtárs, a Politikai Bizottság tagja. A IV. kerületi tanácskozáson Végh Józsefné elvtánsnő, a pártbizottság első titkára mondott beszámolót, felszólalt az értekezleten Csergő János elvtárs. a Központi Vezetőség tagja. A IX. kerületi pártaktíván Horváth János elvtárs, a pártbizottság első titkára mondta cl a beszámolót, résztvett és felszólalt a megbeszélésen Horváth Imre, elvtárs, a Központi Vezetőség tagja. A XXII. kerületben Oswald Ernő elvtárs, a pártbizottság titkára tartotta meg a beszámolót, felszólalt az aktíván Mező Imre elvtáre, a Központi Vezetőség tagja. Pénteken Nógrád és Szolnok megyében is tartottak pártaktívát. Nógrád megyében Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára mondott bevezetőt. Felszólalt az érte- , kezleten Vég Béla elvtárs, a Központi Vezetőség titkára. Szolnok megyében Kálmán István elvtárs, a pártbizottság titkára tartotta a beszámolót. Felszólalt az aktívaülésen Csergő János elvtárs. a Központi Vezetőség tagja. Teljes lenieltel folyik a cséplés a sellyei járásban Megkezdték a len nyüvését A palotabozsoki gépállomás Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Miltner brigádjának tagjai Szitás Ferenc, Pál Ferenc, Horváth József és Fülöp Jeromos körzetükben az aratást már befejezték és most a Dunántúli Rostkikészítő Vállalat vókányi nostró területén megkezdték a rostlen gépi nyüvését. Három nap alatt 32 kh. lent nyüttek ki. Nyári tervük teljesítésénél 70 százalékra állnak. ___t_____|____________________ Mu nka után Szép.szórakozás a qalatnbászat Fél év alatt 300 újítást vezettek be Komlón Aktíva-értekezleteken tárgyalják meg a kommunisták a Központi Vezetőség határozatait — Éppen most jöttem Mohács-szigetről, ahol a gyógyszertárat szedtem széjjel, mert az is teljesen szétázott, - - mondja Bojett Mátyás, a Baranya Megyei Gyógyszer- tár Vállalat asztalosüzemének dolgozója. — De alig vártani, hogy hazajöhessek, mert itthon kellemesen felüdülök édes galambjaim körében. Mert ők aztán, valóban galambok. En a máltaiakat szeretem. Nincs ezeknek közük sem Málta szigetéhez, sem bizonyos lovagrendhez. A feltevések szerint az angol Bagdetta és a páva galamb kereszteződéséből származnak. Még 1927-ben szerettem meg őket, amikor Hergert asztalostól kaptam az első négy darabot. Ekkor 19 éves voltam. Azóta nem tudok megválni tőlük, dédelgetem, ápolgatom, tenyésztem ezt a fajtát s csak 1945 óta is több (Baja, Kaposvár, stb.) országos első díjat nyertem. — En öt éve vagyok egyesületi tag. L 1—655-ös a padlásszámom. Ez annyit jelent, hogy a Magyar Galambsport Szövetségnek 655. tagja vagyok s galambjaim egyik lábán ez a gyűrűszám. Másik lábukon a nevem olvasható. Törzskönyvezett fajtáim igy vannak országosan nyilvántartva. — Pécsett hány tagot tartanak nyilván? — A magyar galambászat hazáia tulajdonképpen az Alföld. Messze földön híresek például - gyógyszerész galamb a pában Pécsett aránylag kevés a galambász és érdekes, hogy a galambászok zöme a pécsi bányavidékről kerül ki. A pécsi Galamb Sportegyesület kis iskolásoktól öreg orvosokig hivatalosan csaknem 100 galambászt tart nyilván. De volt már százhatvan is. — Es csupán dísz galam- bászattal foglalkoznak a pécsiek? — Még két nagy válfaja van a galambtenyésztésnek, amivel a pécsiek szívesen foglalkoznak. A röpgalam- bok (komáromi szives, szegedi sirályka, stb.) igen kedveltek. Minden évben röpga- lamb versenyt is rendezünk. Ez úgy történik, hogy megfigyelik a repülő galambot, hogy mennyi időt tölt a levegőben az eltűnéstől a visz- szatérésig. A postagalambok tavasszal és ősszel tartják versenyüket. Nagy bánata van a pécsi postagalambá- szoknak. Az egy-két hónappal ezelőtt megtartott verseny alkalmával a vasúton feladatott galambok 90 százaléka elveszett. Ilyen még soha sem fordult elő. A díszgalamboknál a versenyek alkalmával az előírások (szín, láb, nyak, törzs és faroktar- tás) a döntők. Szép szórakozás a galambászat! A pécsieknek ezt nem kell külön mondani. hisz minden pécsinek kedvencei a Széchenyi téri galambok Mégis kérjük a légpuskázó fiúkat: ne lövöldözzenek a galambokra, és ha gyűrűs galambot találnak, juttassák el egyesületünknek, a városi tanács épületében lévő helyiségébe. H. O. A sellyei járás minden községében és termelőszövetkezetében teljes lendülettel folyik a cséplés. Az őszi árpa 50 százalékát, a búza 20 százalékát csépelték el. A dráva- foki tsz már végzett is a nagy munkával. Hogy meggyorsítsák a kenyérgabona mielőbbi betakarítását, két aprómagra beállított cséplőgépet ismét átalakítottak gabor.acséplésre. Az egyiket Sumonyba küldték el, a másikat pedig Felsőszentmárton kapta meg. Felsőszentmártonban dolgoznak a járás legjobb cséplőbrigádjai. A község máshova is küldött brigádokat, mintegy 15-öt szerte a járásba. Felsőszen tmártoniak dolgoznak Drávafokon, Markócon, Bog- dásán és másutt is. Két-három holdas gazdák ezek, akik ezzel szerzik meg az évi kenyér- gabonát; A kenyérgabona beadásában általában nincs fennakadás —* közvetlenül a géptől viszik a begyűjtőhelyre. A drávaíoki és markóc! tsz már száz százalékra teljesítette beadását. Jól halad az „É‘‘ gabona beszállítása is. A hegyszentmártoni tsz feleslegéből egy vagon búzát adott el az államnak.
