Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-04 / 183. szám

N A PLő 1956 AUGUSZTUS 4 ^ Arc országgyűlés pénteki ülése 1 (Folytatás at h oldalról) zsef, Harustyák József, Hegyi Imre, Iván István, Juhász Im­rémé, Kanda Zsófia, Kiss Ár­pád, Kiss Imre, Kossá István, Molnár Ernő, Nagy Antal, Nagy Dániel, Nagy Károly, Osvátb Károly, Papp Dániel, Seregély! József, Stozicski Fe- rencné, Szabó Rezső, Varga Károly, Vida Miklós, Wolf Johanna. Ä mezőgazdasági bizottság A mezőgazdasági bizottság 21 tagú: Birkás Imre, Bogos Domonkos, Borbás Lajos, Bo­ros Gergely, Dobozi Erzsébet, Fekete Miklós, Fodor Imre, Fodróczi Lajos, Hodos János, Hosnyánszky János, Kaszapo- vics András, Komócsin Zoltán, Kokad Jánosné, Lósonczi Pál, Makrai János, Mészöly Gyu­la, Mislóczki Mátyás, Z. Nagy Ferenc, Szabó Pál, Tisza Jó­zsef, Vas Zoltán. Az ipari bizottság Az ipari bizottság tagjai: Barczi Gyula, Blaha Béla, Bon- ta József, Csiki Lajos, Galló Ernő, Gácsi Miklós, Germa- dics Vilmos, Herczeg Ferenc, Horváth Ede, Inklovics Má­ria, Jármai Ervin, Kádár Bé­la, Moder Mártonná, Murvai András, Pioker Ignác, Sályi István, Sási János, Suszter Sándor, Varga Ferencné, Var­ga Lénárt, Úszta Gyula; A kereskedelmi bizottság Ugyancsak 21 képviselőt vá­lasztottak a kereskedelmi bi­zottságba: Czéh József, Csala László, Elek János, Földes László, Gém Ferenc, Gregor Sándor, Hortobágyi János, Kozma József, Lövő Ferenc, Miklós Árpád, Nádházi And­rás, B. Papp Mihály, Papp Sándor, Pála Károlyné, Rigó János, Szijjártó Lajos, Szige­ti Attila, Sztankovics Mátyás, Treppert Józsefné, Vadászi Elemérné, Wirt Ádám. A kulturális bizottság A kulturális bizottság 23 tagból áll: Béniké Valéria, Bog­nár Rezső, Boros Ida, Darabos Iván, Erdey-Gruz Tibor, Iva- nics Frigyesné, Kancsár Sán- dorné, Karácsonyi Béla, Kelen Béla, Kerek Gábor, Konya La­jos, Ladányi Ferenc, Lukács György, Majlát Jolán, Nagy Mária, Palócz Ilona, Suhajda József, Szabó Ferenc, Szeme- nyei Ántalné, Tenczer Béláné, Urbán Ernő, Veres Péter, Ve­tő Lajos; A szociális és egészségügyi bizottság A szociális és egészségügyi bizottság pedig 21 tagból áll: dr. Bárczl Gusztáv, dr. Bene Zoltán, Bárdosi Lajos, Dombi Jánosné, Dubi Ferencné, Ele­kes Ferenc, dr. Kende Zsig- mond, Kikillai Sándomé, Len­gyel István, Máté János, Mó- nus István, Németh József, Pa­taki Lajosmé, Pesta László, Sárii Rózsi, Sipos Istvánné, dr. Sivó József, dr. Szabó Mik­lós, Varga M. János, Váczi Sándor, Vámos Ferencné. A mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság Végül tizenegy tagú men­telmi és összeférhetetlenségi bizottságot választottak. Tag­jai: Ács Lajos, Berki Mihály- né, Bozsókl Ferenc, G rubies István, Győré József, Kovács Béla, Martin Ferenc, Nagy Já­nos, Parragi György, Szabó Piroska, Zentai József; A bizottságok megválasztá­sa után az országgyűlés áttért az interpellációk előterjeszté- sérej Interpellációk Elsőnek Mészöly Gyula Bács Kiskun-megyei országgyűlési képviselő interpellált a föld­művelésügyi miniszterhez a homoki szőlőtermesztés idő­szerű kérdéseiről. Az interpellációra Matolcsi János földművelésügyi mi­niszter válaszolt, és az ország- gyűlés tudomásul vette, majd Nagy Károly képviselő inter­pellált a Békés megyei víz­ügyi hatóságok összevonása és a csatornahálózat rendezése ügyében. A minisztertanács képvise­letében Erdei Ferenc, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese válaszolt az interpellálónak. A Minisztertanács elnökhe­lyettesének válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés tudomásul vet­te, majd ismét Nagy Károly mondott interpellációt; Az interpellációra Olt Ká­roly pénzügyminiszter vála­szolt. Válaszát az országgyűlés tudomásul vette; Rigó János A dunapataj-bajai vasútvonal építésével kapcsolatban tett fel kérdést Rigó János képviselő a köz­lekedés és postaügyi minisz­terhez interpellált a dunapa­taj-bajai vasútvonal építése tárgyában. Bebrits Lajos közlekedés és postaügyi miniszter válaszolt az interpellációra. Többi kö­zött elmondotta, hogy a duna­pataj-bajai vonal nemcsak he­lyi érdekű, fővonal is lesz, a tervek szerint ez szolgálja majd a Jugoszlávia és Bulgá­ria felé irányuló átmenő for­galmat is, amelynek az egy­vágányú Budapest—Kiskun­halas— Kelebia—Belgrád vonal már alig-alig tud megfelelni. A tervezett vonalnak, amely Kalocsán és Baján át vezetne az országhatárhoz, Baján túl folytatása is van mér egészen a jugoszláv határig. Rigó János képviselő a vá­laszt tudomásul vette. Sási János az építőanyagipar pótolja mu­lasztását. Ezután hangoztatta, hogy feltétlenül szükség van a me­gyei és a társadalmi szervek sokkal nagyobb aktivitására is annak érdekében, hogy helyi­leg minél több építőanyagot ál­lítsanak elő. A minisztérium a termelő­szövetkezeti építkezések elő­segítésére lehetővé teszi, hogy több termelőszövetkezet kö­zös építőbrigádot hozzon lét­re, amennyiben önálló építő­brigád létrehozása a szövetke­zet számára nem'volna gaz­daságos. Ugyanakkor a föld­művelésügyi minisztérium az építésügyi, a közlekedésügyi, valamint a város- és község­gazdálkodási miniszterrel egyetértésben intézkedett ar­ról, hogy a megyékben műkö­dő vállalatok adjanak na­gyobb műszaki segítséget a termelőszövetkezeteknek, s kivitelezésben is támogassák őket. A hiányzó faanyag he­lyett nagyobb mértékben jut­tatnak majd könnyű vasszer- kezeteket a termelőszövetkeze­A szövetkezetek beruházásaival kapcsolatban nyújtott be interpellációt Ezután Sási János képvise­lő interpellált a földművelés- ügyi miniszterhez a szövetke­zés számára. Remélhetőleg az építésügyi minisztérium intéz­kedései elősegítik majd, hogy tek részére. A földművelésügyi minisz­ter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Varga Károly A rétek és legelők víztelenítését tette szóvá zetek beruházásairól. Matolcsi János földműve­lésügyi miniszter az interpel­lációra adott válaszában le­szögezte, hogy a kormány a termelőszövetkezetek építései­re az idén körülbelül 20 szá­zalékkal fordít többet, mint az elmúlt évben. Ebből a ke­retből az interpelláló képvise­lő által említett Somogy me­gyei termelőszövetkezetek is nagyobb mértékben részesül­tek, mint bármikor az eddigi évek folyamán. A termelőszövetkezeteik épít­kezéseit nem pénzügyi keret, hanem építkezési anyag hiá­nya hátráltatja a jelen pilla­natban. Ennek egyrészt az az oka, hogy az építőanyagipar tervteljesítésében elmaradás mutatkozik, másrészt új fel­adatok jelentkeztek az építke­Varga Károly interpelláció­jában kifejtette, hogy egyes szervezeti intézkedések erő­sen befolyásolják a szarvas­marhatenyésztést. Matolcsi János földművelés- ügyi miniszter válaszában kö­zölte, hogy a kormány a má­sodik ötéves tervben vízrende­zésre 330 millió forintot irá­nyoz elő, amelynek tekinté­lyes részét a rétek és lege­lők víztelenítésére fordítják. Hangsúlyozta, hogy a májmé- telykór leküzdése érdekében szükség van különböző állat­egészségügyi intézkedésekre. Eddig már 150.000 szarvas- marhát kezeltek az állatorvo­sok. Megvan a lehetőség arra, hogy a közeljövőben a Distol árát mintegy 30—40 százalék­kal csökkentsék, hogy minél többen tudják állataikat kezel­tetni. A tenyésztési szerződé­sekkel kapcsolatban a minisz­ter kijelentette, hogy az ál­lamapparátus egyszerűsítése során ezt a kérdést újra felül­vizsgálják és igyekeznek biz­tosítani a tenyésztői munka egységes irányítását és abban a szakmai- szempontok helyes érvényesítését. Matolcsi János földművelés- ügyi miniszter válaszát mind az interpelláló képviselő, mind ?"■ országgyűlés tudomásul vette. Köböl József Hogyan kívánja biztosítan i a Minisztertanács, hogy a z állami hivatalok megbecsüléssel foglalkozzanak a képviselők ügyeivel? Köböl József országgyűlési képviselő feltette a kérdést: hogyan kívánja biztosítani a Minisztertanács, hogy az álla­mi hivatalok szeretettel és megbecsüléssel foglalkozzanak az országgyűlési képviselők és általában a választott tanács­tagok által képviselt munká­sok, parasztok igazságos ügyei­vel? — Azt hiszem — mondotta •— nem engedhető meg, hogy például Nagy Károly képvi­selőtársam, aki ma két inter­pellációt is mondott 1956. Ja­nuár I8-án fordult az állami gazdaságok minisztériumához és választ asjRa sem kapott. I gyancsak nem engedhető meg, hogy Berki Zoltán kép­viselő 1956. február 18-i bead­ványára a Veszprém megyei tanács július 13-án válaszolt. Hliva Ferenc képviselőnek képviselői beszámolója során elmondták Szabolcs megyé­ben, hogy a Szabolcs megyei villamosítási vállalat már múlt évben beszedte a villany bevezetése költségeinek össze­gét, de semmi munkát nem végeztek. A képviselő április végén, májusban eljárt a me­gyei tanácsnál és a villamosí­tási vállalatnál, de választ a mai napig sem kapott. Az ilyen jelenségek nem tűrhe- tők, Az interpellációra Hegedűs András, a Minisztertanács el­nöke válaszolt: Sajnos, elég sok adattal és ténnyel rendelkezünk arra, hogy egyes államigazgatási szerveink a képviselő elvtár­sak munkáját nem segítik megfelelő módon. A Minisztertanács végrehaj­tási utasítást készít, amelyben megszabja állami szerveinknek a képviselő elvtársakkal kap­csolatos kötelességeit. Rögtön hozzáteszem, hogy nem va­gyunk barátai a végrehajtásj utasítások szaporításának. Mégis úgy látjuk, hogy ebben az esetben szükség van ilyen végrehajtási utasításra; Először is ki akarjuk mon­dani, hogy a képviselő elvtársak által felvetett panaszokat és kérdése­ket az állami szervek vezetői­nek, illetve dolgozóinak azon­nal kell intézniök. Ki akarjuk mondani, hogy azoknak az ál­lami vezetőknek és dolgozók­nak kell az ügyekkel közvet­lenül is foglalkoznak, akik­hez a képviselő elvtársak a javaslatot beadták; A végrehajtási utasításban ki akarjuk mondani azt is, hogy a kérdést csak akkor le­het elintézettnek tekinteni, ha a képviselő által felvetett ügyekben érdemben intézked­nek. Rögtön hozzá akarom tenni: könnyen meglehet, az érdemi intézkedés az lesz, hogy nem helyes, vagy nem oldható meg a képviselő elv- társ által felvetett javaslat. De akkor is sokkal jobb a hatá­rozott érdemi intézkedés, mint a halogató, semmitmon­dó válasz; Ebben a végrehajtási utasí­tásban kötelezni akarjuk a megyei, városi és a járási vég­rehajtó bizottságokat arra is, hogy a maguk igazgatási te­rületein szintén hozzanak ha­sonló döntést. Ez arra vonat­kozzék, hogy igazgatási appa­rátusukban foglalkozzanak a munkatársak a tanácsok tag­jaival. A megyei tanácsok vég­rehajtó bizottságainak kell te­hát döntést hozniok arr§ vo­natkozóan, hogy az államap­parátusnak a végrehajtó bi­zottság alá tartozó részlegén hogyan kell foglalkozni pél­dául a Borsod megyei tanács tagjai által beadott kérdések­kel és javaslatokkal. Meg kell mondani azt is, hogy ennek a kérdésnek a megoldása a Minisztertanács és az államigazgatás számára nem jelent terhes kötelezett­séget. Nagyon fontos, hogy az egyes megoldásra váró problémákat a képviselő elvtársak elsősor­ban azokhoz a szervekhez jut­tassák el, amelyek a döntésre illetékesek. Arra kérem a kép­viselőtársakat, hogy lehetőleg az illetékes fórumhoz fordul­janak. Miért kérem ezt? Meg­említem i— példaként —Kap­tur képviselőtársam esetét, aki hozzám fordult, hogy segítsem Nyírtét községet abban, hogy bekötő utat kapjon. Én meg­mondtam, nagyon szívesen se­gíteném, de sajnos ebben a kérdésben nem vagyok illeté­kes. Abban, hogy a Szabolcs- Szatmár megyére adott bekö­tőútépítési hiteleket hova for­dítsák, szabályaink szerint a szakigazgatási szerv illetékes dönteni a megyében, másodfo­kon pedig a megyei végrehaj­tó bizottság és lehet panasszal élni a közlekedési miniszter­hez, aki minden útnak, a köz­lekedésnek a legfőbb felelősei Az interpelláló képviselő és az orezággyűlés a Miniszter- tanács elnökének válaszát tu­domásul vette; Gazda Géza. Mit kíván tenni a Minisztertanács, hogy a dolgozók anyagi érdekeltsége növekedjék? Gazda Géza a Miniszterta­nácshoz intézett interpelláció­iában megkérdezte, mit kíván tenni a Minisztertanács a kö­zeljövőben, hogy a dolgozók anyagi érdekeltsége növeked­jék az anyagtakarékosságban, a minőségi termelés fokozásá­ban? Az interpellációra Mekis Jó­zsef, a Minisztertanács elnök- helyettese válaszolt. Jelentős intézkedés lesz — mondotta — hogy kiszélesítjük a miniszterek és azon túl az igazgatók hatáskörét a bérek rendezésében, illetve a minő­ségi bérezés egyes területeken történő bevezetésében. Köz­pontilag nem lehet minden te­rületet feltárni, s nem lehet árszínvonal alakulásának meg« figyelését, egyes esetekben, amikor az áruk minősége a szabványnak nem felelt meg, az áru értékének megfelelően mérsékeltük az árakat) *— Különösen a május else­jei árleszállítás után éreztük fokozott kötelességünknek az áruk minőségének és az árak szilárdságának biztosítását» Május egy és július tizenöt kö­zött tizenhat esetben tettünk bűnvádi feljelentést az árle« szállítás során elkövetett visz-» szaélések miatt. Egy üzem el­len feljelentést tettünk árdrá­gító visszaélés címén, míg nyolc üzemmel kapcsolatban az állami ellenőrzés miniszteré­nek vizsgálatát kértük, mert szabálytalannak tartjuk, hogy a minőség romlása esetén a fogyasztói árak alapjául szol« gáló termelői árak változatja« nők maradjanak; — Ezeknél az intézkedések­nél természetesen nem állha­tunk meg és további erőfeszí­téseket kell tennünk az áruk minőségének további megjaví­tása és árak védelme érdeké­ben. Ezért az egyszerűsítési munka során felül fogjuk vizsgálni minőségi átvevői rendszerünket a szervezet egy­szerűsítése és a minőségért va­ló fokozott felelősség érdeké­ben; A minőség megjavítására a dolgozókat fokozottabban kell anyagilag érdekeltté tenni. A kereskedelem tovább szigorítja az áruk minőségi átvételét; Olyan esetekben, amikor má­jus 1. után romlott a minőség, az ipartól új termelői ármeg­állapítást kérünk és ennek megfelelően módosítjuk a fo­gyasztói árat. A miniszter válaszában vé­gül hangsúlyozta; az áruk 16 minőségét elsősorban a terme­lés vonalán kell biztosítani s ezért kérte az ipar dolgozóit, hogy a tervek mennsHségi tel­jesítése mellett fokozott gon­dot fordítsanak arra is, hogy a termelt áruk egyenletesen ló minőségben kerüljenek a fo­gyasztókhoz; Ezután Vajdai Lajosné a bel­kereskedelmi miniszterhez in­tézett interpellációjában meg­kérdezte; hogyan biztosította az árleszállítás után a belke­reskedelmi minisztérium az árak minőségének és mennyi­ségének védelmét és milyen intézkedéseket tettek és tesz­nek a burkolt árdrágítás meg­akadályozására. Az interpellációira a távol­levő belkereskedelmi minisz­ter írásban adott választ, ame­lyet az országgyűlés jegyzője ismertetett, A miniszter válaszában ki­fejtette: az interpelláló képvi­selő a dolgozók jogos kívánsá­gát tolmácsolta, amikor az áruk minőségének védelmére és a burkolt árdrágítás meg­akadályozására intézkedéseket kért, — Az áruk minőségének vé­delmére bizonyos intézkedése­ket már tettünk. Megszigorí­tottuk az áruk átvételét, a fogyasztói árak megállapítá­sánál sokkal nagyobb mérték­ben támaszkodunk minőség- ellenőrző szervek véleményé­re, megszerveztük 1200 leg­fontosabb cikknél a fogyasztói szinte a munkapadokig lejut­ni egy központi intézkedéssel, hanem meg kell adni a válla­latok igazgatóinak a jogot ar­ra, hogy ők döntsék el, hol milyen területen kívánnak él­ni ezzel, vagy azzal a bérezési módszerrel. Ez a rendszer azonban nem lehet ok arra, hogy a bérezés terén lazulás történjék és nem lehet ok arra, hogy ezen a cí­men szolgáltatás nélküli bé­reket juttassunk. Nagyon kell ügyelni arra, hogy ezek az in­tézkedések végső soron az ön­költség csökkentéséhez, a mi­nőség javításához és ezen ke­resztül a dolgozó nép életszín­vonalának emeléséhez vezes­senek. Vajdai Lajosné^ Ne alkalmazzanak 18 éven aluliakat éjszakai munkára! A válasz tudomásulvétele után Vajdai Lajosné következő interpellációjában megkérdez­te a belkereskedelmi minisz­tert, mit szándékozik tenni a belkereskedelmi minisztérium a rum és az égetett szeszesita­lok árának felemelésén túl a nagy mértékű fogyasztás meg­akadályozására. Interpellációjának második részében a könnyűipar! mi­niszterhez intézett kérdést ar­ról, mit kíván tenni annak megszüntetésére, hogy a 18 éven aluli fiatalokat a textil­iparban törvényellenesen éj­szakai műszakban foglalkoztat­ják, sőt a felvételnél figyel­meztetik erre a felveendő fia­talokat. Az interpelláció első részét kiadták a belkereskedelmi mi­niszternek azzal, hogy arra ké­sőbbi időpontban adjon vá­laszt, a második részére a tá­vollévő könnyűipari miniszter helyettese írásban adott vá­laszt, amelyet a jegyző olva­sott fel. A válasz szerint a könnyű­ipari minisztérium irányítása alá tartozó vállalatoknál a Munka Törvénykönyve 102. §-a alapján foglalkoztatnak 16, életévüket betöltött, de 18 éven aluli fiatalkorú dolgozó­kat éjszakai műszakban is. Ezek aránya a könnyűipari üzemekben alkalmazott összes dolgozókhoz viszonyítva mint­egy 2.5 százalék. A 18 éven aluli fiatalkorú dolgozókat fel­vételükkor alapos orvosi vizs­gálatnak vetik alá és ha egész­ségi állapotuk miatt éjszakai munkára alkalmatlannak bizo­nyulnak, nem cnztják be éj­szakai munkára. A felvételkor éjszakai munkára is alkalmas­nak bizonyult 18 éven aluli dolgozókat foglalkoztatásuk során rendszeres orvosi vizsgá­latoknak vetik alá. A Munka Törvénykönyve elő­írásainak betartására és ezen keresztül a törvényességnek a megszilárdítására már az ez év februárjában kiadott utasítás­ban intézkedtek. Bár a 18 éven aluli fiatalkorú dolgozók fog­lalkoztatása éjszakai műszak­ban a Munka Törvénykönyvé­ben meghatározott feltételek között nem törvényellenes és a könnyűiparban foglalkozta­tott fiatalkorúak aránya nem magas, helyes lenne az arány­nak további csökkentése. Ép­pen ezért a Munka Törvény­könyvében előírt feltételek kö­vetkezetes betartásának bizto­sítása mellett az éjszakai mű­szakokban is foglalkoztatott 18 éven aluliak arányának továb­bi csökkentésével fogjuk a 18 éven aluliak munkakörülmé­nyeinek javítását elősegíteni — hangzott a válasz. Vajdai Lajosné, az interpel­láló képviselő nem fogadta el a választ. A Munka Törvény- könyve leszögezte — mondotta — hogy 18 éven aluliakat éj­szakai műszakban nem foglal­koztathatunk. Több textilgyár­ban szinte gyakorlattá vélik, hogy az orvosi vizsgálat elle­nére továbbra is éjszakai mű­szakban foglalkoztatják a fia­talokat. Ezt nem tudom elfo­gadni, s további magyarázatot és intézkedést kérek ezzel kap­csolatban. Az országgyűlés eaután úgy határozott, hogy nem veszi tudomásul az írásbeli választ és felhívta a minisztert, hogy a kérdést alaposan megvizsgál­va, újra adjon választ az in­terpellációban előadott kén« désre, (Folytatás a 3. oldalon) ~Tajdai Lajosné: Milyen intézkedéseket tesznek a burkolt árdrágítás megakadályozására?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom