Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-09 / 161. szám

MDP BARAN YÁM EGYEI B I ZOTT S A'CA'N A K LAPJA

DUNÁNTÚLI

V/IÁC PROLETÁBJA! ECYEfÜLJETEK!---------------------------------------------------------------—------A MAI SZAMBÁN;

Xam Ír nyilatkozata (2. o.) — V. M. Molotov visszaér kezeit uentbe (2. o.) — A Magyar Írók Szövetsége közgyűlésének második napja (2. o.) — A parttitkar (3. o.) — Újra a bányában (3. o.) — „Tovább kell fejlesztenünk első félévi eredményeinket“ (3. o.) — Pécsi írók — pécsi irodalmi élet (4. o.) — Baranyai népi együttesek Siófokon (4. o.)

XI. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM

ARA 50 FILLER

PÉNTEK, 1954 JÚLIUS 9

A termelési bizottságok felelősségteljes munkája

Amennyire elhúzódott az aratás, olyan egyszerre érik be ezekben a napokban minden gabona. Még a leg korábban érő ősziárpa negyedrészét is alig vágtuk le, máris kasza alá kívánkozik a rozs és a hét végére már arathatjuk a búzát is. A baranyai fa’vak lakossága most kezdett bele a legnagyobb munka dandárjába, amellyel csalk úgy juthat előre, ha a marokszedő asszonyokon, ka- lászgyüjtő gyerekeken kívül, a gépállomásaik segítségén kívül is sorompóba állítanak minden erőt, elsősorban a falu legjobb gazdáiból választott termelési bizottságok meggyőző szavát a tetteikből okuló példamutatás erejét.

A falu új szervei, a termelési bizottságok legtöbb községben derek a- s.tr, segítettek a tavaszi munkák során. A szigetvári járás számos helyén rendbehozták a legelőket, a sellyei községi termelési bizottság pedig a növényápolásban, a silózásban végzett komoly munkát. Ahol a pártszervezet és a községi tanács kikérte véleményüket, munkával bízta meg őket, ott az időben elvetett, később tisztán tartott, gyomtalan dűlőkben mutatkozott meg a haszna. Az idei betakarítás, tarlóhántás, másodvetés, cséplés elvégzése újfajta feladatokat szab termelési bizottságainknak, az egész falu gazdái, te-- melőszövetkezeti tagjai érdekében.

Legyen akármelyik járásban, — bármelyik községben, a termelési bizottságok legfontosabb teendője az aratás megindítása. A múlt esztendőkben a tanácsok kidobolták, vagy hangoshíradón közhírré tették; viasz- érésben a gabona, menjenek aratni a gazdák, mert különben saját veszteségük tetejébe büntetés is éri őket. A kormányprogramm és a mezögaz- daságfejlesztési határozat megjelenése után most a legtöbb községi tanács egyedül a gazda belátására bízza, mikor kezdje a betakarítást. Azt hiszik ezek a falusi végrehajtóbizott- ságok, hogy most már nincs rá mód, „kormányprogramm ellenes“ figyelmeztetni a termelőket az aratás meg kezdésére, mondván, ez „a dolgozó parasztság zaklatása". A múltban divatos adminisztratív intézkedések megszüntetése azonban nem zárja ki, hanem egyenesen első helyre hozza a gazdák meggyőzését, a tanács, a vb. és leginkább a termelési bizottságok által. Felsőszentmártonban Pandur Pál és Baric Pál termelési bizottsági és mezőgazdasági állandó- bizottsági tagok a többiekkel együtt határszemlét tartottak. Megnézték, kinek az árpája érett már be, mikor kezdődhet az aratás az egész határban. Értesítették az érdekelteket: ne várjon tovább, mert pereg a szem. ök maguk állapították meg az aratás befejezésének határidejét, úgy, ahogy sokévtizedes tapasztalataik alapján a legjobban megfelelő. A fel- sőszentmártoni termelési bizottság a tanáccsal együtt nem várta meg a ’arái- rendelkezését, nem ült ölhetett kézzel, sültgalambot lesve, hanem m:nt falujuk gazdái, öntevékenyen intézkedtek az aratás megkezdésére. Ne várjunk a „felsőbb“ utasításokra. fogjuk a kaszát, sarlót, és vágjuk a rendet.

Az aratás gondjával minden esztendőben együttjár a tarlóhántás és a másodvetés is. Sok községben már a múlt években meggyőződhettek a gazdák, érdemes a kasza nyomán ekét járatni, mert nyirkos marad a föld, a hántott réteg alatt a legnagyobb nyárban is könnyen végezheti a vetőszántást. A másodvetésekben már kevesebben bíznak, száraz nyártól tartva, féltik a tarlóba vetett magot. Révfalun a termelési bizottság tagjai, akik elismerten a legjobb gaz

dák az egész környéken, személyes példájukkal bizonyították be, hogy nemcsak a tarlóhántással járnak jól, hanem a másodvetéssel is, különösen az ilyen csapadékos esztendőben. Alig learatták ősziárpájukat, már fogták is az ekét és elkészítették a magágyat. Másodvetésként száznaoos kukoricát vetettek bele. Akik eddig bizalmatlankodtak, nem hittek a sikerében, a termelési bizottság példáján felbuzdulva maguk is utánuk csinálták. Éppen ma jelentették, hogy tizennégy révfalusi gazda végezte el tarlója felszántása mellett a másodvetést is.

Az aratással csak fél lépést teszünk idei kenyerünk biztosításához. A terménybetakarításnak csak akkor jutunk végére, ha már zsákokban a gabona. — Addig még sok a teendő és a termelési bizottság a hordásnál, csópeltetésnél is megtalálja munkáját. Közömbös-e a gazdák számára, hogy mikor végeznek f csépléssel? Nem, mert fontos érdekei fűződnek hozzá: ha július 15 előtt begyűjtő-helyre szállíthatja köte-ezett ségét, öt forinttal több mázsánként a vételár. De a gyorsbeadási prémium csak egyik része a korai csépléssel járó előnyöknek: aki korán csépeltet, korán ad be ,az korábban, a többieket megelőzve viheti terményét a szabadpiacra, amikor még nagyobb a gabona ára, mint a cséplés vége felé. A gépállomás így is — úgy is elvégzi a cséplést, reméljük, nem lesz hiba az idén, de ha a termelési bizottság azt mondja a gazdáknak: hordjuk közös szérűre a gabonát, mert különben a sok gépállítgatással, huzatással elmúlik hz idő — akkor előbb végez a község. A helesfai termelési bizottság és a tanács szavára a kézzelfogható példák alapján hamar hajlottak a gazdák: elhatározták, ők az idén közös szérűn csépelteinek. Megjár nekik a gyorsbeadási jutalom is, kevesebb a géprész, szabadpiacra is előbb mehetnek, — megéri. A sellyei termelési bizottság még ennél tovább is gondol: nem kerüli el figyelmét majd az sem, hogy kiket állítanak a csét>- lögépek dobjához, mert az etetőn múlik jórészt, veszik-e a szalmában a szem. Elhatározták, odahatnak, hogy minden gazda rendesen készítse el, fedje be szalmakázlát, nehogy a becsurgó eső, a téli hóié megzo- hassza, mint közel egyharmadáva! tette az idén.

Nagy munka vár a termelési bízott Ságokra ezekben a heteikben, jórészt az ő helytállásuktól függ, hogy idén eisők leszünk-e a megyék között folyó aratás-cséplési vetélkedésben. De egyedül az ő példamutatásuk, évtizedes tapasztalatuk nem elégséges — állandóan haladniuk kell, nekik, a falu első gazdáinak is a mezőgazda- sági tudományokkal. Ezért csak az a termelési bizottság dolgozhat igazán eredményesen, ahol jó a kapcsolat tagjai és a kihelyezett agronómu- sck között. Az agronómusok Iskolában szerzett tudása a gazdák régi gyakorlati ismereteire támaszkodva, hatalmas erő. Jól tudja ezt Kis Halas Gyula, a szentlőrinci termelési bizottság tapasztalt elnöke, aki igen sokszor -beszélget Horváth Jenő ag- ronómussal egy-egy munka előtt, meghányják-vetik Ismereteiket és azt is, hogyan tud segíteni a gépállomás.

A legnehezebb mezőigazdasági munkák dandárjában járunk. Falu első gazdái, termelési bizottsági tagok, segítsék győzelemre kenyerünk betakarításának és a jövő évi gazdag termés előkészítésének, a tarlóhántás, másodvetés ügyét. Rájuk figyel a falu, nyomukban halad ha jól dolgoznak, példát mutatnák.

Befejezték as árpa aratását

A megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelenti:

Alsószentmárton, Terehegy, Siklós nagyfalu, Cun, Egyházasharaszti (Harcos tsz), Gordisa, Páprád, Kis- harsány, Kovácshida, Matty, Nagy- harsány, Na-gytótfalu, Old — ezeknek a községeknek a termelőszövetkezetei befejezték őszi-, tavasziárpa és a rozs aratását.

Bisse, Bogádmindszent, Drávapalkonya, Pirics, Drávapiski.'Kisszent- márton, Rácfalva, Adodjás, Baranya hídvég, Vejti, Old, Kovácshida, Cun. Beremend egyéni dolgozó parasztjai ugyancsak végeztek — a búza kivételével — az aratással.

Termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok kövessétek példájukat! Járjatok elől ti is a gabona- betakarítás munkájában, ne vesztegessétek az időt! _ _ __

Me

zőgazdasági újítók a betakarítás

szolgálatában

Az ökőrfogattal bajlódó kommenciós cselédek fiai és lányai, akiknek szemében 1945 előtt a kocsis- ság elérése a társadalmi ranglétra felső fokát jelentette, ma már ott ülnek a kombájnok kormánya mellett, egyformán elboldogulnak a Sztállnyeccel, Univerzállál, Lanz Bulldoggal, Zetorral és a Hoffherrel. Meghódították, elsajátították a szebb paraszti élet megteremtésének, a nehéz mezőgazdasági munkákat megkönnyítő gépek kezelését, irányítását. Népünk alkotó készségét, életrevaló ügyességét dicséri, hogy nemcsak megismerte, megtanulta a legbonyolultabb masinák megindítását, vezetését, javítását, de ahol csak mód nyílik rá, változtat, javít rajta — újítóvá, a mezőgazdasági gépészet úttörőivé válnak. Sztárcsevics József. Fábián Vilmos és Lakatos Mihály nevét már régebbről ismerik országszerte. Helyükbe, melléjük, új traktorosok, szerelők, kovácsok kerülnek és az idei betakarítást már az ő újításaik is könnyebbé, gyorsabbá, eredményesebbé teszik.

A mezőgazdasági technika baranyai úttörői jelentik:

Beremendi komba jnosok:

Kombájnnal csépeljük a borsót — 330 mázsa szemet, nyolcvankétezer forintot takarítunk meg

Huszonkét baranyai állami gazdaságban és tizenhat gépállomáson ott porosodik, heverészik a kombájn a gépszínekben egyik aratástól a másikiig, mintha másra nem is használhatnánk, csupán a gabonafélék betakarítására? A Szovjetunió példája és a haza; tapasztalatok mást mutatnak! A Beremendi Vörös Csillag Állami Gazdaságban június 28-án kipróbálták a, gépeket, Hadra József felült az arató-cséplőre és nekiirányította a 413 holdas borsótáblénak, ahol a petren- cék egymás mögé sorakozva várták a gépet. A munkások a lassan haladó kombájnba vtillázták a terményt. Először túlságosan kicsi volt a fordulatszám, mert megfordították a dobtárcsát. Mikor eredeti helyzetébe visszaállították és erősebb szelet adtak, tökéletesen tisztává vált a munkája. Még azon a délutánon hét kombájn állt a boraócséplésnek és most, egy hétre rá, 14 vagon betakarítása után a búza aratásra várnak.

Mit jelentett a beremendi gazdaság kombájnosai- nak szokatlan munkája népgazdaságunk számára? Hasonlítsuk össze a múlt évi borsócsépi éssel — akikor is 550 holdon termett belőle, mint az idén. Tavaly felszedték, kocsira rakták, kocsival a szérűre fuvarozták, onnan kazlakba villázták, majd a kazlakról gépre- hányva elcsépelték. A tömérdek borsóval még augusztus végére sem tudtak megbirkózni és a sok átrakás következtében holdanként legalább hatvan kiló borsó kipergett. A kombájnnál megtakarítják a behordást, kazlazást, cséplést, elkerülik a szemveszteséget és ami a legfőbb, még a búza betakarítása előtt elvégzik ezt a nagy munkát is. A könyvelőség számításai szerint a gépcsoport a kombájnok felhasználásával 32 ezer forint munkabért és 50 ezer forint értékű borsót takarított meg — három új traktor árát.

Baranya többi állami gazdasága, de a termelőszövetkezetek is bátran követhetik a beremendi példát!

Roské Zsigmondi, Harkány:

Nálunk az aratógép mellett tarló- hántóiárcsát és hengert is vontat a traktor!

Minden gépállomás tudja, hogy az aratást tarló- hántásnak kell nyomon követnie. Jól-rosazul megszervezik a nappal arató traktorok éjszakai, tárcsázó műszakját — ez a legtöbb, amit felmutatnak ennek érdekéiben. Mást is csinálhatnának? A harkányi gépállomáson összevonták a két munkafolyamatot. Roskó Zsigmond elvtárs így nyilatkozik róla:

— Addig gondolkodtam, mit csinálhatnánk, amíg eszembe jutott, elvégezhetnénk a két munkát egyszerre is. Miért ne? Az aratógépvontatás csak egyhar- madát használja ki a 35 lóerős traktor vonóerejének, mert csak kettes sebességgel haladhat vele, kényelmesen elbírna két levél tárcsát és egy háromtagú hengert.

Így kezdődött A kivitelezést az öreg Gál bácsi végzi. Külön vonószerkezetet szerelt a tárcsára, melyet négy szegvassal erősítenek a traktorhoz. Egyszerű kapcsolással illesztik a tárcsa után a két levél boronát, vagy a háromtagú hengert, öt aratógépükre szerelik fel.

Ha papírt, ceruzát fogunk, kiderül, jól gondolkodtak a harkányiak. Mit jelent ez nekik üzemanyagban? Üzemanyagfogyasztás 1 hold aratásánál 4.71, tárcsázásnál 3.73, hemgerezésnél 1.50 káló.

Ha külön-külön végzik el a munkát, összesen 9.94 üzemanyag fogy. Ha a gép erejét a kapcsolás segítségével kihasználjuk, nem fogyaszt többet hét kilónál, megtakarítás minden holdon 3 kiló gázolaj, 150 holdon 450 kiló, öt gépnél majdnem huszonhárom mázsa. — Emellett jól keres a traktorista is, hisz a műszaknorma teljesítése esetén is közel háromszáz forinttal többet számolnak el részére egy-egy dekád alatt a kapcsolt munkáért. Jól jár a gépállomás az üzemanyag- megtaikarítással, a traktoros a több keresettel, a termelőszövetkezet az időben végzett tarlóhántással. — Rosszul egyedül csak az újító jár — tudniillik eddig egy krajcár újítási díjat sem kapott Roskó elvtárs.

Sztárcsevics József. Sátorhely:

Drága és nehézkes gyári masina helyett — házilag előállított, könnyű szalmakocsi. Megtakarítás egy gépen 4500 forint

A kombájnok után készített gyári szalmagyüjtő- kocsik nehézkesek, drágák. Sztárcsevics József, a Sátorhelyi Béke őre Állami Gazdaság kitüntetett újító kovácsmestere új szalmagyüjtőkocsit készített — jóformán hulladékanyagokból, házilag, legfeljebb ha ötszáz forintba belekerül darabja. Végtelenül egyszerű: két kerékre kétrészes deszkaaljat erősített fel, mely önműködően billen. Ha megtelik a kocsi, menetközben a szalmát magától lerakja, a kombájnt meg sem kell állítani. A lebillent kocsit egy emelőkarral állítjuk vissza eredeti helyzetébe, akár egy gyerek is elvégezheti. A gyüjtőkocsí egy szekérre való szalmát fogad be.

A gyári szalmakocsi nehézkessége, drágasága miatt azért sem vált be, mert állandóan elszakadt a lánca és a kombájnt is akadályozta a betakarításban.

— Szívesen újítok — mondja Sztárcsevics elvtárs, — de mostanában egészen elvették a kedvemet. Amikor ezt a szalmagyüjtőkocsit is elkészítettem, ígérték, mivel minden állama gazdaság rendszeresítette, hogy mindegyiktől harminc forintot kapok. Négy megküldte, a többi nem. Készítettem én mást is. a bári kertészetnek egy bakhátoló kapát, Kossuth-díjat. meg nem tudom, még mit nem ígértek, végül nagynehezen kiutaltak száz forintot. Elgondolkozik az ember — érdemes ezek után újítani?!

Az újítási díj nem könyönadomány. nem ajándék, hanem munkabér! Visszatartása, megnyirbált kifizetése egyet jelent a munkabér megvonásával és önkényes megcsorbításával. Pusztán ezzel az öt-hat sZalmagyüjtő kocsival összesen 27 ezer forintot taikarított meg Sztárcsevics elvtárs a népgazdaságnak. Rendezzék újítási díjait!

Danada András. Harkány:

Tíz perc alatt letakarítjuk a kombájn után maradt szalmát

A Sztárcsevics-féle szalmagyüjtőkocsi arra jó,

hogy összegyűjtse a kombájn által elcsépelt szalmát, utána rakásokban leteszi a tarlóra. Hogy kerül le onnan — hisz így akadályozza a tarlóhántó traktort?

Danada elv társ Harkányban megmutatja újítását és magyaráz:

— Régi dolog ez a szalmahordó, az Alföldön 25— 30 évvel ezelőtt alkalmazták már, csak a Dunántúlon volt ismeretlen. Egyszerű szerkezet az egész, olyan, akár egy kis kocsi. Három és fél—négy méter széles, öt, öt és fél méter hosszú, négy keréken gördül, legfeljebb hetven centi magas. Elé fogunk egy-két lovat és a kombájn után haladunk. Amint kiüríti a szalmát, két petnencés rudat a rakás alá dugunk, ráemeljük erre a kis kocsifélére, akár hármat is, és már visszük a kazalba, nyugodtan dolgozhat a tárcsa. — Hogy mi az előnye? Ha kocsira villannánk fel. 30—3« percet venne igénybe, ennél pedig legfeljebb negyedrészét.

Mang Béla, Bóly:

Tisztítószerkezetet szer elun k a kombájnokba:

Mang Béla elvtárs, a bólyi gépállomás főmérnöke régi mezőgazdasági gépesítési szakember — kiváló munkájáért előbb a „Gépállomások Kiváló Dolgozója1', majd a „Szocialista Munkáért" érdeméremmel tüntették ki. A gépszin előtt most is egy újfajta szerkezettel foglalatoskodik. Varga elvtára, gépállomási igazgató magyarázza:

— Ez elvtárs egy kis tisztítómű, amit majd a kombájnok tisztítóművének tetejére szerelünk fel. ugyanúgy működik, mint a cséplőgépnél. Előnye: nem kell a kombájn által csépelt búzát még külön szelektoroz- tatni — legfeljebb szárítani.

Kiderül, hogy a kis tisztítóművet Katona Mária kombájnjára akarták először felszerelni, de a kipróbálás során kiderült — a meghajtás javításra szorul. Mire visszatér BelvárdgyuIáról a bólyi Kossuth tábláira. Mang elvtársék újítása már készen várja ...

Teljes erejükkel dolgoznak a magyar mezőgazdaság újfajta emberei, az újítók. A marad hsa*; gáncsolja még őket, a részvétlenség ideig-óráig elveszi kedvüket, de dolgoznak becsülettel, rendületlentü, hisz Rákosi elvtárs szavai hozzájuk szólnak: „üzenem minden magyar sztahanovistának, újítónak és .cszszerüsítőnek: kezdeményezzen bátran, ne riadjon vissza a nehézségektől, mert mögötte áll az egész magyar nép, a Magyar Dolgozók Pártja és kimeríthetetlen tapasztalatainak kincsestárával a hatalmas Szovjetunió."