Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-09 / 161. szám
1954 JULIUS 9 ék Mam Ir nyilatkozata A Magyar írók Szövetsége közgyűlésének második napja : Phenjan (TASZSZ) Phenianfoan közzétették Nam Ir-nak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyiminiszterének nyilatkozatát a koreai kérdésnek a genfi értekezleten történt megvitatása eredményéről. A nyilatkozat ismerteti a genfi értekezlet előzményeit, kifejti a koreai kérdés megvitatásának menetét és összegezi a kérdés megtárgyalásának eredményeit. Nam ír — a nyilatkozat során emlékeztetett azokra a javaslatokra, amelyeket a koreai kérdéssel kapcsolatban a genfi értekezleten a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság küldöttsége előterjesztett majd hangsúlyozta, hogy ezek a javaslatok megteremtették a koreai kérdés sikeres, békés megoldásának minden lehetőségét. Az Egyesült Államok küldöttsége és az Egyesült Államoknak engedelmeskedő (Országok küldöttei azonban elutasították ezeket a javaslatokat és ezzel megmutatták, hogy ellenzik a koreai kérdés békés megoldását, a nemzetközi feszültség enyhítését. A világ népei még világosabban megértették, hogy érdekeikkel a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának politikái? egyezik, amely kormányok türelmesen és kitartóan harcolnak a koreai békéért Korea demokratikus alapokon való békés egyesítéséért, a nemDelhi (TASZSZ) Július 7-én a lapok közölték Nehru levelét, amelyet a kormányon lévő indiai Nemzeti Kongresszus Pártnak az indiai államokban működő bizottsági elnökeihez intézett azokról a tárgyalásokról. amelyeket Csou En-lajjal, a Kínai Népköztársaság népi közigazgatási tanácsának elnökével folytatott Nehru emlékeztet arra, hogy Csou En-lajjal folytatott tárgyalásai után közös nyilatkozatot tettek közzé és hasonló közös nyilatkozatot adtak ki Csou En-laj és a burmai miniszterelnök tárgyalásai után. A múltban néhány évszázadon ,-t az ázsiai problémákat főképp:"- Ázsián kívül döntötték el — nangzik a levélben. — Ez az irányzat ma * fennáll, de fokozott mértékben tér, hódít annak felismerése, hogy a jövőben már nem lehet figyelmen kívül hagyni azt. mi a véleményük ázsiai országoknak sajátmagukró;. vagy szomszédaikról. Nem kétséges, hogy országunkban igen sokan üd- vözlik ezeket a közös nyilatkozatokat. Ez arról tanúskodik hogy ezek a nyilatkozatak megfelelnek a kor szellemének és népünk követelései! Eden nyilatkozata zetközi feszültség enyhítéséért. Tekintet nélkül arra, hogy elvi kérdésekben a koreai kérdés békés megoldása problémájának megvitatása alkalmával komoly nézeteltérések mutatkoztak, a genfi értekezlet során bebizonyosodott, hogy megvan a lehetőség egyes alapvető kérdésekkel kapcsolatos kölcsönös megegyezés létrehozására. Ezután is erőfeszítéseket kell kifejteni Korea egyesítése kérdésének tárgyalások és értekezletek útján való rendezése érdekében. Meggyőződésünk, hogy a haza békés egyesítésére vágyó egész koreai nép egyöntetű kívánsága és kitartó harca az egész világ békeszerető népeinek támogatása mellett lerombolja az Észak- és Dél-Korea közötti ideiglenes sorompókat, közel hozza egymáshoz Észak- és Dél- Koreát. Meggyőződésünk, hogy találunk lehetőséget hazánk tárgyalások útján való egyesítésére. Észak- és Dél-Korea egész népének elszánt har ca és az egész világ békeszerető népeinek követelése meg kell, hogy hiúsítsa az amerikai uralkodó körök és délkoreai cinkostársaik háborús kalandorterveit, akik ismét a háború szakadékéba próbálják sodorni Koreát. Koreának a fegyver- szünetről a békére kell áttérnie, Koreát egyesíteni kell békés úton és demokratikus alapon. Ez a hazáját szerető koreai nép egyöntetű követelése. Ez a kívánsága a Távol-Kelet és az egész világ békére törekvő összes népeinek. tükrözik. E nyilatkozatok külpolitikánk természetes fejleményei. Nehru rámutat, hogy India külpolitikájának alapelve a más nemzetekkel való barátság a cselekvési szabadság fenntartásával és hogy ez a politika a gyarmatosítás, vagy egyik országnak a másik felett való uralma ellen irányul és hogy India politikája mindig békés jellegű volt. A békét éppúgy, mint a biztonságot, leginkább a kollektív békére és a háború elhárítására irányuló ..Tőfeszítésekkel lehet fenntartani. Ha ezt nem lehet megtenni az egész világon, akkor meg kell kísérelni jlyan térségek létrehozását, ahol az •íven békét fenn lehet tartani. Az yen térség fokozatosan bővülni fog. Szívesen kötnénk hasonló egyezményeket más .országokkal — írja Nemű levelének befejező részében — El kél! azonban ismerni, hogy minden realista politikának figyelem he kell vennie az Ázsia és az egétz világ viszonyaiban végbement mély vá. te zásokat. V. M. Molotov visszaérkezett Genfbe Genf (TASZSZ) V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió külügyminisztere július 8-án megérkezett Genfbe. V. M. Molotov a következő nyilatkozatot nyújtotta át a sajtó képviselőinek: „Az indokínai béke helyreállításának kérdésével foglalkozó genfi értekezletnek a legközelebbi időben a külügyminiszterek részvételével kell folytatnia munkáját. Az elmúlt több mint két hét alatt a miniszterek helyett Genfben maradt képviselők olyan munkát végeztek, amely szükségképpen nem -‘sekély jelentőségű lesz a genfi értekezleten pozitív eredmények elérése szempontjából. Remélem, hogy a külügyminiszterek tanácskozásának felújításáig lesz néhány napom pihenésre és konkrétabban megismerkedhetek mindazzal amit itt az utóbbi időben végeztek“ Eisenhower nyilatkozata Washington (TASZSZ) Eisenhower elnök július 7-i saijtóértekezletén megismételte, teljes mértékben és változatlanul szembehelyezkedik azzal, hogy a Kínai Népköztársaságot felvegyék az ENSZ-be. Felkérték az elnököt, mondjon véleményt arról a követelésről, hogy az Egyesült Államok lépjen ki az ENSZ-ből, ha felveszik e szervezetbe a kínai kormány képviselőit. Eisenhower ellenezte ennek a kérdésnek előre való eldöntését. Azt mondotta, ha az Egyesült Államok vereséget szenved Kínának az ENSZ-be való felvétele kérdéséiben, akkor majd eldöntik azt a kérdést, milyen lépéseket tesz az Egyesült Államok. Az elnpk hozzátette, hogy ez saját véleménye, és hogy ő mindaddig nem enged valamely küzdelemben, amíg nem szenved teljes vereséget. A bonni kormány jóváhagyta Adenauer külpolitikáját Berlin (MTI) A nyugatnémet külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a bonni kormány szerdai ülésén külpolitikai kérdéseket vitatott meg és jóváhagyta Adenauer kancellár külpolitikáját, amelynek tengelye az európai védelmi közösségről szóló nárisi egyezmény és a bonni szerződés. Megfigyelők véleménye szerint Adenauer azért követelte kormányától az említett határozatot, mivel Franciaország elleni provokáló rádió nyilatkozata nyugatnémetországi körökben is ellenérzést váltott ki. Csütörtökön reggel a budapesti városi tanács Váci-utcai termében folytatódott a Magyar írók Szövetségének közgyűlése. A délelőtti ülésen folytatódott a vita Darvas József beszámolója felett. Az első felszólaló Szabó Pál, Kossuth-díjas író azokról a változásokról beszélt, amelyek a magyar faluban a kormányprogramm óta végbementek. Valahányszor lemegyek a falumba, olyan változást tapasztalok, hogy alig tudom figyelemmel áthidalni azt az időt, mely alatt nem voltam otthon. — Amikor én időről-időre megláttam ennek a változásnak a különböző állomásait és próbáltam ennek itt-ott hangot adni — mondotta, — bizony, nemcsak kritikusaim egy része vonta ezt kétségbe, de még az írók is —, hogy nincs ilyen nép, nincs ilyen lány... itt van a zsebemben egy fénykép, a debreceniektől kaptam. Egy parasztlányt, termelőszövetkezeti tagot ábrázol, japán blúzban, szandálban és szépen vezeti a lovat a tengeriföldeken. Elv- társak! Ilyen változások varrnak és rendkívül sok ilyen lány, ilyen Molnár Eszter és Hajdú Klári van, a mi gyermekeink így járnak és így dolgoznak. Ezután Urbán Ernő Kossuth-díjas író szólalt fel; szintén országjárása élményeiről beszélt. Hangsúlyozta, sem ő, de véleménye szerint nőtársainak többsége sem tudta még felmérni, hogy a kormányprogramm nyomán milyen rohamos fejlődés bontakozott ki hazánkban, s erről a fejlődésről számot kell adni az íróknak. — Eléggé tájékozottak vagyunk-e arról, — folytatta, — ami ma az országiban történik, s amikor az élet igazabb, teljesebb ábrázolásáról beszélünk, hallomásokra, hiedelmekre, vagy tényekre támaszkodunk-e, amelyek az írói ábrázolás számára nemcsak a mit-et, de véleményem szerint a hogyan-t is megszabja? A falu népének hangulata, termelői tevékenysége nemhogy napról-napra, de szinte óráról-órára növekszik. A körülbelül nyolcszáz kilométeres utam során egyetlen hold, de még egyetlen barázda parlagon heverő földet sem láttam. Eltűnt az a csaknem egymillió hold tartalékföld, illetve, parlagföld, amelyen tavaly semmi, vagy csak a hullott szemből való gabona termett. Urbán Ernő felszólalása után Sar- kadi Imre szólalt fel. Többi között a prózairodalomról szólt s ezzel kapcsolatban feltette a kérdést: megvan a veszélye annak, hogy a kormány- programm adta nagyobb szabadságot egyes írók úgy értelmezik, hogy ezentúl csak a hibák között kutat- gassanak, mentői több hibát kutassanak fel? Ez a veszély feltétlenül megvan — mondotta a többi között — csak eddig nem jelentkezett még prózairodalmunk gyakorlatában. Király István szavai után Somlyó György szólalt fel. Ezután Méray Tibor Kossuth-díjas emlékeztetett arra, hogy nincs nagy irodalom világszélességü látókör, nemzetközi távlatok nélkül. Nekünk volt már ilyen nemzetközi, ilyen békeharcos, erős, őszinte és mozgósító irodalmunk. Egyesztendő óta — ahogy mondani szokták — mintha elvágták volna! Mintha költőink egyszerűen megfeledkeznének a világról. Sok a feladatunk — fejezte be szavait — a magyar valóság megismerésében, a nemzetközi távlatok, a világpolitikai helyzet megismerésében. Egymásnélkiül egyik sem megy. A nagy tapssal fogadott felszólalás, után Erdei Sándor beszélt az irodalomkritika feladatairól. Hangsúlyozta: irodalomkritikánk legsürgetőbb feladata most az, hogy az eddiginél nagyobb eszmei igényességgel az új irodalmi művek társadalmi szerepét kutassa, tárja fel az irodalom és a társadalom életének kapcsolatát, az eddiginél sokkal részletesebben és konkrétabban. Erdei Sándor hozzászólásával véget ért a vita, s Darvas József népmű- vel'si miniszter emelkedett szólásra, hogy válaszoljon a hozzászólásokra. Darvas József bevezetőben hangsúlyozta, hogy a felszólalók jelentős része egyetértett a referátummal és azt, mint mondotta — helyesen kiegészítette. Ismételten leszögezte, hogy mind drámairodalmunk, mind költészetünk komoly mértékben fejlődött. Ugyanígy prózairodalmunkban is van fejlődés. — Azt hiszem — mondotta végül — ezt a mostani tanácskozásunkat úgy kell számbavennünk, mint amely elindulást jelent ahhoz, hogy az irodalmunk fejlődésében az elmúlt hónapokban felmerült eseményeket most már konkrétan és nemcsak elméletileg tudjuk figyelembevenni, számításba venni és feladatunk a számbavétel mellett az ebből adódó konzekvenciák nagyon bátor és határozott levonása. A zárszó után Kuczka Péter felolvasta a közgyűléshez érkezett üdvözlő-táviratokat, majd szünet következett. A közgyűlés három óra után folytatódott. A d. u. ülésen Kónva Lajos Kossuth-díjas, a Magyar írók Szövet ségének titkára megtartotta szervezeti beszámolóját a szövetség munkájáról. Mezőgazdasági hírek a Äzovjetaaiöltol és iiépideniokráeiákbé! Nehru levele a Csou En-lajjal folytatott tárgyalásokról az alsóház szerdai ülésén London (MTI) A londoni rádió jelenti. hogy Churchill angol miniszter elnök és Eden külügyminiszter a washingtoni értekezlet után szerdán jelent meg először az alsóházban. Eden kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy „hajlandó lenne ismét résztvenni a genfi tanácskozásokon amennyiben úgy erezné, hogy bárminő hasznos szolgálatot tehetne az indokínai tűzszünet létrehozása érdekében'“. Ezután megkérdezték Edent, mi- lven formában szándékozik Nagy- Britannia folytatni a tanácskozásokat az Egyesült Államokkal. Eden közölte, hogy szerdán az angol és az amerikai kormány szakértőiből álló bizottság tanácskozásokat kezdett Washingtonban, hogy „részleteiben is tanulmányozza a délkeletázsiai térség problémáival kapcsolatos kérdéseket“. Az angol küi- ügyminiszler rámutatott, hogy ennek a bizottságnak, valamint az európa. kérdésekkel foglalkozó, Londonban ülésező angol-amerikai bizottságnak a felállítását Washingtonban határozták el. „A Londonban ülésező bizottság elsősorban a német szövetségi köztársaság nemzetközi státusával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik“' — mondotta Eden. A külügyminiszter a továbbiakban hangsúlyozta, „arról szó sincs, hogy Nyugat-Németország képviselői is résztvegyenek a londoni angol-amerikai tanácskozásokon“, majd hozzátette, hogy a francia kormányt „folytatólagosan és teljes mértékben tájékoztatják'“ a megbeszélések menetéről és a francia kormányt „bevonják majd a bizottság jelentése alapján hozandó kormánydöntések végső részleteinek kidolgozásába.“ UJ KOLKOZVILLANYTELEPEK A volkovi kerületi kolhozok (Grod- noi terület, Bjelorussz SzSzK) villanytelepek építésére 720 ezer rubel kölcsönt kaptak. A Sztálin- és a Harcos-kolhozok az állami köílcsönből már megvásárolták a szükséges felszereléseket. Kolhozközi vizierőmű épül a Volpe-folyón. Az új vizierőmű nemsokára 9 kolhozt lát el vil- ' amosenergiával. * ERDEI MAGVAK VETÉSE — REPÜLŐGÉPRŐL Gavrilin, a polgári légiforgalmi társaság pilótája gázt ad és gépe i levegőbe emelkedik. A gép szolcat- ’an terhet — fenyőmagot — visz magával. A pilóta meglátja a tájékoztató jelzéseket, bekapcsolja a szórókészüléket és a repülőgép sötét sávot húz mag.a után. A krasznobori erdőgazdaságban megkezdték a fenyőmag vetését — repülőgépről. A oilóta egy nap alatt kb 50 hektárt vet be. Egy-egy hektár bevetéséhe? ‘gy kilogramm fenyőmag szükséges Ugyanezt a területet kézzel 400 munkás vetné be egy nap alatt. Idén a/ rchangelszki területen több, mim 1 ezer hektárt vetnek be ilyen mólon fenyőmaggal. KÖZEL NEGYVEN MÁZSÁS KÖLESTERMÉS EGY-EGY HEKTÁRON A szárazságtűrő mezőgazdasági nö vények egyike a köles. Aszályos esztendőkben, amikor az egyéb gabonafélék alig adnak termést, a köles valóságos áldást jelent. A köles mates terméshozamáról tanúskodnak a Kamenszkij-kerületben lévő Molotov kolhoz tapasztalatai, ahol 1953-ban '9.5 mázsás átlagtermést értele e! tő hektárnyi területen. A kölest jót megmunkált, gyommentes talajba vetették, amelyen a megelőző évben cukorrépát termeltek. Még a cukorrépa alá hektáronként 10 tonna tele- vényt, három mázsa szuperfoszfátot és 15 mázsa . kálisót munkáltak be a talajba, s ezért a köles vetése előtt nem trágyáztak. A talaj előkészítését már ősszel megkezdték, október elején, amikor a cukorrépa lekerült a földről, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az őszi (24—25 cm mély) mélyszántás 30—50 százalékkal növeli a köles terméshozamát. Tavasszal, mihelyt rá lehetett menni a földre, fogasolták. A vetésig még hátralévő 3—4 hét alatt a talaj megülepedett s a gyommagvak kikeltek. Vetés előtt háromszor por- hanyítottak s minden egyes alkalommal elfogasolták a talajt. így megőrizték a talajnedvességet és a gyomokat i.s elpusztították. Közvetlenül vetés előtt és után nehéz hengerrel tömörítettek a talajt, ami kedvező feltételeket teremtett az aprószemú kölesmag egyenletes kelésére. Hektáronként 18 kg kölest vetettek 44.5 cm sortávolságra. Az alátakarás mélysége 4.5 cm volt. A sorközök első megmunkálását 5—6 cm mélyen végezték sorolás után, a másodikat a növények bokrosodása kezdetén 7 —8 cm mélyen, a harmadikat pedig 8—10 cm mélyen akkor, mikor a bugáját hányta a köles. így bizto- u'tották a talaj laza szerkezetét, nedvességét és gyommentességét. 9 HEKTÁRONKÉNT 733 MÁZSA SÁRGARÉPA A Molotovi-terület Svemyik-kol- hozában O. Poncmarjova konyha, kerti brigádja a múlt évben 5.8 hektáron hektáronként 735 mázsa sárgarépát takarított be. A sárgarépa előveteménye ősalrozs volt. A rozs betakarítása után mélyszántást végeztünk. Koratavasszal boronáltunk Közvetlenül vetés előtt kultivútoroz- tunk, újra boronáltunk, majd hen- gereztünk. Lófogatú zöldségvetőgéppel vetettük el a sárgarépát két cm mélyre, kétsorosán. 50 centiméter sáv- és 17 centiméter sortávolságra. Hektáronkénti 6 kilogramm volt a kiszórási norma, nehogy kiritkuljon a sárgarépa. Amint kikelt a vetés, kapáltaik, s azután a nyár folyamán háromszor kultivátoroztak. A második kultivátorozás előtt kézzel gyomláltak. Azt mondják, hogy két talajlazítás félér egy öntözéssel. Ez így is van. A múlt év száraz volt, mégis rekordtermést értek el. A terméshozam terv túlteljesítéséért csupán prémiumként 1208 mázsa sárgarépát, 155 mázsa káposztát, 276 má zsa cukorrépát, 33 mázsa paradicsomot, 155 mázsa káposztát, 276 mázsa cukorrépát, 33 mázsa paradicsomot és 16 mázsa hagymát kapott a brigád. A brigádvezetőnek kiegészítő részesedésként 30 mázsa zöldség, iutott. A brigád idén vállalta, hogy minden hektárról átlag 300 mázsa zöldséget és 250 mázsa burgonyát takarít be. * SZÉPEN FEJLŐDNEK AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK A BOLGÁR NÉP- KÖZTÁRSASÁGBAN A felszabadulás után a Bolgár Népköztársaságban 108 állami gazdaság létesült. Az állami gazdaságokban már 1953-ban 97.3 százalék- ben gépekkel végezték el az őszi mélyszántást, teljes egészében gépesítették a sorvetést, a gabonaföldek 84 százalékán arató-cséplőgépek takarították be a gazdag termést és jelentős mértékben gépesítették a többi munkaiigényes mezőgazdasági munkát is. Az állami gazdaságok az új terjesztésének élharcosai. — így például az országban először az észak-bulgáriai állami gazdaságokban kezdték meg a rizstermelést és csak azután terjedt el ez a fontos növénykultúra a termelőszövetkezetekben és az egyéni gazdaságokban. Az állami gazdaságok kezdettől fogva minőségi vetőmagvakkal látják el a termelőszövetkezeteket és az egyéni gazdaságokat, sőt a legtöbb állami gazdaságban faiskolákat is létesítettek, amelyek már Másban ötszörannyi gyümölcsfacsemetét adtak más gazdaságoknak, mint 1944-ben az ország valamennyi faiskolája. Az állami gazdaságok ugyan akkor tenyészállatokkal is ellátják a termelőszövetkezeteket és a falvakat. Az élenjáró aigro- és Zootechnikai módszerek alkalmazásával az állami gazdaságok dolgozói évről-évre szebb eredményeket érnek el. 1953- ban 49-szer több búzát és rozsot, 14- izer több tehén- és juhtejet, 9.0-szer több húst, 2.4-szer több tojást és 2.6-szer több gyapjút adtaik, mint 1951-ben. SZÉP EREDMÉNYEKET ÉRNEK EL AZ ALBÁN NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN A JUHOK KÉTSZERI NYÍRÁSÁVAL Az Albán Népköztársaságiban számos kísérletet végeztek a juhok évi kétszeri nyírásával. Megállapították, hagy ennek a módszernek az alkalmazása nemcsak növeli a juhok gyapjúhozamát, hanem jelentősen javítja is a gyapjú minőségét, kiváltképpen a durvagyapjas fajtáknál. Ezt a kiváló módszert 1952—53- ban már minden állami gazdaságban bevezették és rohamosan elterjedt nemcsak a termelőszövetkezetekben, hanem az egyéni gazdák közt is. A módszer alkalmazásával 37—42 százalékkal növelték a juhok átlagos gyapjúhozamát. A legszebb eredményeket Skodra területen a dobracsi termelőszövetkezet tagjai érték el, akik egy juhtól átlag 3.6 kilogramm gyapjút nyertek. A kiváló eredmények egyre több egyéni gazdát győznek meg a módszer előnyeiről. Stoj faluban például már több egyéni gaz da dicsekedhet azzal, hogy 3.3 kilogrammos nyírósúlyt ért *1, /
