Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-16 / 13. szám

r 2 NAPCÖ 1954 JAICüAR W KÜLFÖLDI HÍREK Csatorna- és üntö ífmííveli Lon^ye’omágbait PEÍiING Joszida. japán miniszterelnök át­alakította kormányát A kormány­átalakítás során három tárca cse­rélt gazdát. Az INS hírügynökség január 9-i tudósításában azt írja. hogy Joszida a kormányátalakítással meg akar­ja erősíteni a „takarékossági pro- grammot'4 és „gyorsítani akarja Japán újrafelfegyverzését." BRÜSSZEL A belga sajtó közli, hogy a bur- zsoá pártok politikusai körében ko­moly nézeteltérések merültek fel az „eprópai védelmi közösségiről'' szóló szerződés ratifikálásával kap­csolatban. A kormányt támogató Keresztény Szociallste Párt tekinté­lyes tagjai szintén ellenzik ezt a szerződést, amely a német „Wehr­macht" feltámasztására vezet.. Struye, a szenátus elnöke kijelen­tette, hógy továbbra is ellenzi a szerződést .amely ellenkezik az al­kotmánnyal és a belga állam szn- verénitásával. Pholden szenátor, volt miniszter­elnök kijelentette, hogy azelőtt tá­mogatta ezt a szerződést, de most megváltoztatta álláspontját, mert az európai védelmi közösség" meg­teremtése nem segítené elő a nem­zetközi heljnzet javulását­ROMA A szakszervezetek, valamint a tő­kések szervez etei és a kormány között folytatott hosszú tárgyalá­sok után megegyezés jött létre a firenzei Pignone-gépgvár ügyében. Bitossi, a CGIL titkára rámuta főtt árra, hogy ez a megegyezés kézzelfogható bizonyítéka annak, milyen eredményeket tud az egy­seibe tömörült munkásság elérni. A Pignone-gépgyár üzemei tovább­ra ts fennmaradnak és termelnek. Ez az első eredmény. Egyetlen mun­kás sem kerül az utcára, ez a má­sodik eredmény. A firenzei dolgo­zók büszkék lehetnek arra — mon­dotta Bitossi, — hogy csaknem két hónapig tartó harcukkal egy újabb oldalt írtak az olasz munkásmozga­lom történetébe. PARIS * Több francia közéleti személyi­ség. köz ük Duhamel és Mauriac. fi francia akadémia tagjai, azzal a kéréssel fordultak Vincent Auriol elnökhöz, hogy adjon amnesztiát a gyarmati területekről származó po­litikai foglyok számára. ..Tekintve, hogy az ön elnöksége alatt sok olyan foglyot szabad'ábra helyeztek, akiket az ellenséggel foly­tatott együttműködés miatt ítéltek cL arra kérjük önt. hogy fordítson figyelmeit azok sorsára, akik nemes in dítóckckból követtek el cselekedetei­ket" — írják az elnökhöz intézett levelükben. MTI Amint a Reuter Kairóból jelenti, az Arab Liga most ülésező politi­kai bizottsága jóváhagyta Jordánia álláspontiát arról, hogy elutasítja a/ ENSZ ú.iabb felhívását. Az ENSZ arra szólította fel Jordániát, hogy közvetlen tárgyalásokat folytasson Izraellel a köztük lévő vitás kérdé­sek megoldására. Az Arab Liga politikai bizottsá Tovább emelkedett az alpesi lavinák áldozatainak száma • Becs (MTI): Az osztrák belügy­minisztérium — Reuter-jelentés sze­rint — közölte, hogy az ausztriai lavinák eddig 1 16 ember halálát okozták/ Az eltűntek száma húsz. Svájcban a hógörgeteg áldozatai­nak száma huszonkettőre emeike dett. Kétnapi hidegebb idő után c.sü- tön.ökön este újra emelkedett a hő­mérséklet az osztrák Alpokban, a havazás is megindult. • ezért újabb lavinák veszélye fenyeget. Pénteken reggel Stájerország észa­ki. részén példátlanul nagy lavina zúdult lie a Gross Sölik-folyóeska völgyébe. A völgy falvainak körül­belül ezer lakosát teljesen • elzárta a külvilágtól a leomlott hótömeg. Eise^wßr fel akaria emeltetni a munKások társadalombiztosítási adóját (MTI) A Reuter washingtoni je­lentése közli, hogy Eisenhower üze­netet intézett az Egyesült Államok kongresszusához, amelyben a „szo­ciális biztosítás megjavítására" tett javaslatot. A jelentésből azonban kiderül, hogy ez a javaslat újabb porhintés, amely végeredményben azt, a célt szolgálja, hogy tovább emeljék a munkások jövedelmét csökkentő adók egyikét, a szociális biztosítási adót, Gdansk tartományban nagy kiterjedésű csatorna- és DnMrániunM- latok folynak. A Mosczie Biota területen gyorsan folynak a talajjaví­tás! munkálatok, melyek befejeztével 7 ezer hektár főidet termőfölddé és legelőkké változtatnak. A Mosczie Blotán folyó munkák egyik leg­fontosabb ja a Red a folyó szabályozása. A „Czapla" Iszapszívó dolgozik a R eda folyón. Az iszapszívót Josef Mikosz öttagú brigádja kezeli, nor májukat 1250 százalékra teljesítik és ugyanakkor 15 százalék üzemanyagot takarítanak meg. Pályázat docensi állásokra az építőipari műszaki egyetemen gának ülésén résztvevő egyik liba­noni küldött Fuad Ammun közölte, hogy „az egyik albizottság ülésén elítélték a Jordán folyó vizének ki­használására vonatkozó amerikai tervet is.’4 Az ülésen Favzi Mulki, Jordánia miniszterelnöke közölte, hogy Izrael lel addig lehetetlen tárgyalást foly­tatni, p>níg „Izrael nem hajtja vég­re az ENSZ korábbi határozatait," A Reuter Washingtonból jelenti, hogy a Biztonsági Tanács egy hét­tel elhalasztotta csütörtökre terve­zett ülését, amelyen az Izrael és az arab országok közötti vitát kel­lett volna megtárgyalnia. KESZON A koreai politikai értekezlet kér­déseiről a két fél között megindult tanácskozások során a koreen-kínai fél összekötő titkára 1954 január 14-én Panmindzsonhain megbeszélést folytatott a. másik fél összekötő tit­kárával, hogy koreai-kínai fél ja­vaslatának megfelelően megvitassák a két fél közötti tanácskozás foly­tatásának időpontját. Az összekötő titkárok csütörtöki ülése az ame­rikai fél halogató magatartása kö­vetkeztében eredménytelenül vég­ződött. A koreai-kínai fél — annak a következetes álláspontjának meg­felelően, hogy előmozdítja a poli­tikai értekezlet mielőbbi összehívá­sét, — újabb erőfeszítést tett: bele­egyezett. az összekötő titkárok ülé­sének péntekre napolásába és abba, hogy a pénteki ülésen folytassák a tanácskozás újbóli megkezdése kér­désének vitáját. A koreai-kínai fél ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tanácskozás folytatását semmilyen feltételhez sem szabad kötni. Ha a másik fél őszintén akarja a ta­nácskozás folytatását, akkor semmi oka sincs arra, hogy megismételje csütörtökön tanúsított magatartását. NEWYORK Az „Espana Popular*4 című Mcxl hóban megjelenő lap beszámol ar­ról a harcról, amelyet a spanyol munkások vívnak jogaikért. A barcelonai „Batllo" texlílgyár- ban — írja a lap. — a munkások huszonnégy órás sztrájkkal tiltakoz­tak az ellen, hogy egyik munkatár­sukat alacsonyabb bérrel járó mun­kára osztották be. A gyárigazgatö- ság megtorlóintézkedésként húsz­napos „lock out“-ot rendelt el. de a dolgozók tiltakozására már nyolc nap múlva megnyitották a gyár ka­puit. A vicayai „Construccion Naval" és „Astilleros del Nervion*4 hajógyár munkásainak ezrei sztrájkoltak til­takozásul a munkások és alkalma­zottak rendkívüli segélyének csök­kentése miatt. Barredos szénbányában bányaom­lás történt, minek következtében két bányász életét vesztette. A bányá­szok erre abbahagyták a munkát, tiltakozásul az ellen, hogy a gyár Igazgatóság nem tartotta be a munkabiztonsági előírásokat. DELHI Január 14-én Bombay bői hazauta­zott M. D. Kovrigina, a Szovjet­unió egészségügyi miniszterének el­ső helyettese. TIRANA Az Albán Népköztársaság Nem­zetgyűlése Elnöki Tanácsának ha­tározata értelmében 1954 márciusá­ban lesznek Albániában a népi ta­nácsválasztások. BERLIN A Stahlhelm fasiszta hetoneseö­vetség január 17-én, tel iát nyolc nappal a külügymiiniírztemeík érte­kezletének megnyitása előtt „biro­dalmi alapítási ünnepséget“ akart tartami Nyugait-Berlmben. A legutóbbi napokban több, mint száz munkásküldöttség kereste fel a nyugaitberlini városházát és fölszólí­totta Schreiber polgármester*, hogy haladéktalanul tMtsa be a január 17 éré tervezett fasiszta összejöve­telt. A küldöttségek kijelentették, hogy szükség esetén Berlin mun­kássága maga hiúsítja majd meg a fasiszta provokációt, mely sérti a béke és a német nép érdekeit A berlini dolgozók egységes és elszánt ellenállása meghátrálásra kényszerítette a fasiszta provokáto­rokat. A Stahlhelm vezetősége csü­törtökön hivatalosan bejelentette Nyugat-Berliin elöljáróságának, hogy bizonytalan időre" elhalasztja ja­nuár 17-ére meghirdetett berftóni összejövetelét. A demokratikus német sajtó ez­zel összefüggésben kiemeli. hogy a berlini dolgozók akcióegysége ko­moly győzelmet aratott. KESZON A hadifogolygyilkos ügynökök pe­rének az indiai katonai bíróság előtt folyó tárgyalása csütörtökön a „tá- borrészleg-őrség" parancsnoka, aki, mint a „védelem tanúja’4 szerdán tett vallomást, kileleirtette, az őrö­ket azért állították fel a szöges­drótkerítés mentén, hogy „megaka­dályozzák a hazatelepítést óhajtó hadifoglyok szökését­Az amerikai „védőügyvéd1* szer­dán elvesztette türelmét, amikor „ tanúi" egymásnak ellentmondó val­lomásokat tettek. A csütörtöki tár­gyaláson nem jelent meg. Amint kitudódott, az egész napot azzal töl­tötte, hogy utasította a „védelem ta­núit’4, milyen vallomásokat tegye- _ nck. Az építőipari műszaki egyetem rek tora pályázatot hirdet az építőipari műszaki egyetem építészmérnöki ka­rán az I. középülettervezési tanszék, a lakóépületek tanszék és az ipari épületek tanszék egy-egy docensi ál­lására. A pályázatokat 1954 február 15-ig kell az építőipari műszaki egye tem építészmérnöki karának dékán­jához benyújtani, (Budapest, XI. Bu­dafoki út 4. központi épület). Rész­letes felvilágosítást az építészmérnö­ki kar dékánja, illetőleg a dékáni tit­kár ad. * ^ : A CÁFOLATOK ÉRTÉKE Irta: O. ORESZTOV Az Egyesült Államok esetle­ges „katonai segélyéről" folyó ame­rikaipakisztáni tárgyalások, továbbá az Egyesült Államok újaibb kísérlete, hogy ezúttal Pakisztán részvételével, középkeleti katonai szövetséget hoz­zon létre, jogos aggodalmat vált ki az ázsiai országokban. Mint ismere­tes, India, Burma, Afganisztán és más Pakisztánnal szomszédos orszá­gok közvéleménye és vezető szemé­lyiségei, nyíltan óvták a pakisztáni kormányt e lépések veszélyes követ­kezményeitől. Pakisztán szomszédai­nak aggodalma csak még erősödött, amikor Zafrullah Kán pakisztáni külügyminiszter nemrég a' közel- keleti országokban középkeleti kato­nai szövetség létrehozásáról tárgyalt. Dél- és Délkelet-Ázsia országainak politikai körei rámutatnak arra, hogy Pakisztán vezetői nem szívlelték meg szomszédaik figyelmeztetését. Csupán azt az egyetlen következte­tést vonták le, hogy nem nagyon kell szellőztetni azokat a tényeket, ame­lyek Pakisztánnak egy agresszív szö­vetségi rendszerbe való bevonására vonatkoznak. Az utóbbi napokban számos újabb cáfolatot tettek közzé. Ezeket azonban a jólértesült megfi­gyelők jogosan ködösítésnek tartják. így például Zafrullah Kán decem­ber 30-án Damaszkuszban beszédet mondott és kijelentette, hogy „min­den határozott cél nélkül látogatott el Teheránba és Damaszkuszba.. „Iránba a legjobb út Damaszkuszon keresztül vezet — mondta — és ez­ért az udvariassági?!) megkövetelte tőlem, hogy megállják Damaszkusz- ban." Zafrullah Kán ehhez még hoz­záfűzte: vétene a „diplomáciai eti­kett" ellen, ha elmondaná, miről tár­gyalt Szíria vezetőivel „udvariassági látogatása“ idején. Két nappal később pedig, január 2-án Mohammed Ali Pakisztán mi­niszterelnöke Dakkában kijelentette, hogy Pakisztánnak „nincsenek agresz szív szándékai semilyen országgal szemben'4, s hogv az amerikai „se­gély" kifejezetten békés célzatú, Ezek az állítások azonban sem meg nem győztek, sem meg nem nyugtattak senkit. Karácsonyi an­gyalnak feltüntetni az Egyesült Ál­lamokat, amely lég’ökéses repülőgé­peket és aknarakó hajókat hoz aján­dékba Pakisztánnak és cserébe nem kér semmit — enyhén szólva otrom­ba kísérlet. Annál is inkább, mert az amerikai politikusok és lapok egy­általában nem titkolják, hogy az Egyesült Államok vezérkarának messzemenő katonai tervei vannak Pakisztánnal. Az amerikai stratégák hangosan számolgatják, hány kato­nát tud adni Pakisztán, hogy az or­szág mely vidékein kell katonai tá­maszpontokat építeni és milyen fegy verekre van szüksége ehhez Pakisz­tánnak. Ezek a leplezetlen kijelenté­sek a nullával teszik egyenlővé a pa­kisztáni cáfolatok értékét. A .„Newsweek“ című amerikai fo­lyóirat azt írja, hogy Nixon, az Egyesült Államok alelnöke jelentést adott az ázsiai országokban tett uta­zásáról és ebben a „rendelkezésére álló értesülések alapján javasolta, hogy létesítsenek katonai szövetsé­get Törökország, Irán, Pakisztán, In­dokína, Formóza és Japán részvételé­vel, s így zárják be a gyűrűt" a Szov jetunió és a Kínai Népköztársaság körül. A folyóirat szavai szerint Nixon amellett foglalt állást, hogy nyújtsanak katonai segélyt Pakisz­tánnak India „ellensúlyozására" és kijelentette, hogy az amerikai poli­tikának „amerikai érdeken kell ala­pulnia, nem pedig holmi olyan ag­gályokon, hogy megharagítják Neh­mt.“ Knowlond szenátor, afci szintén nemrégiben tért vissza Ázsiá ból, közölte a lapok képviselőivel, hogy az Egyesült Államoknak India éles tiltakozása ellenére katonailag segítenie kell Pakisztánt, s azt fejte­gette, hogy Pakisztánból „új Török­ország lehet(!)... Ez az ország a Tá­vol- és Közép-Keleten a kommuniz­mus elleni védelem sarokköve..." Knowlandnek ez a bókja nagyon sú­lyosan esik a latba, ha figyelembe­vesszük, hogy Törökország már rég­óta az Egyesült Államok engedelmes csatlósa lett, s kénytelen fiainak életét áldozni amerikai katonai ka­landok kedvéért. Kmowlamd végeze­tül a következőket mondotta: „A helyzet olyan, hogy a segítséget min den körülmények közt meg kell ad­ni". Mint látható, az Egyesült Ál­lamok úgy döntött, hogy az ázsiai népek tiltakozása és magának, a pa­kisztáni népnek kívánsága ellenéire „megsegíti“ Pakisztánt. Az Egyesük Államok rá akar­ja erőltetni Pakisztánra katonai se­gélyét, ez a törekvés szerves kap­csolatban van a középkeleti katonai szövetség létrehozásának tervével. Ebben a katonai szövetségben veze­tő helyet szánnak Törökországnak, s vele együtt az „új Törökországnak1' is, ahogy Knowland Pakisztánt el­nevezte. Ezeknek az elképzelésnek adtak kifejezést Dél- és Délkelet- Azsia országainak fővárosaiban, s ezt bizonyítják azok a hírek, amelyek Zafrullah Kán közép- és közelkeleti utazásáról érkeznek. Egyébként ér­dekes, hogy ennek az utazásnak az útvonala teljesen azonos az ameri­kai politikusok utazásainak útvona­lával, azokéval a politikusokéval, akik már több év óta egy új agresz- szív blokkot szeretnének összetákol­ni ezen a vidéken. Zafrullah Kán járt már Irán, Szí­ria, Libanon és Transzjordánia fő­városában. (Itt kell megjegyezni, hogy ha Damaszkusz tényleg a Te­herán felé vezető úton is fekszik — ahogy ezt a pakisztáni miniszter ál­lította — úgy ezt egyáltalán nem lehet elmondani Ammanról, Transz­jordánia fővárosáról. Úgy látszik, nemcsak az „udvariasság4' késztette a minisztert arra, hogy jelentős ke­rülőt tegyen.) Senki előtt sem titok, hogy a kö­zépkeleti katonai szövetség létreho­zására vonatkozó katonai tervek ér­telmében az új agressziós tömb bá­zisai Törökország, Irán és Pakisztán lesznek. A tervek szerzői átlátszó utalásokat tettek arra, hogy a szö­vetségbe Irakot is be kellene von­ni. Irak azonban erős angol befo­lyás alatt áll és ezért várakozó ál­láspontra helyezkedett, egyelőre né­ma maradt. Zafrullah Kán elrepült ugyan Irak fővárosa, Bagdad fölött is, de még sem tartotta „udvariatlan­ságnak“, hogy megállás nélkül to­vább haladjon .... Az új katonai szövetség szerzői és előkészítői tisztában vannak azzal, hogy az arab országok népei határo­zottan ellenzik az amerikai katonai tömbökben és szövetségekben való részvételt, s ezért óvatosan tapoga­tóznak, igyekeznek egyenként a ma­guk oldalára vonni az arab államo­kat. Zafrullah Kán Szíriára, Liba­nonra és Transzjordániára összpon­tosította figyelmét. Ugyanekkor,. az iráni „Kejhan" című újság jelentésé szerint, az Egyesült Államok kormá­nya tárgyalásokat folytat Szaudi- Arábiával és Irakkal katonai szerző­dés megkötése céljából. Ugyanazon a napon, amikor Zaf­rullah Kán Damaszkusziban megcá­folta a katonai szövetség megköté­sének előkészületeire vonatkozó hí­reket, e város utcáin árusították az „Al-Bina“ című sziiriai újságot, amelyben arról volt szó, hogy a pa­kisztáni külügyminiszter azért láto­gatja meg „a középkeleti országok fővárosait, hogy ezeknek az orszá­goknak a részvételével tömböt ala­kítson." Az újság óvta az arab álla­mokat ennek a számukra veszélyes tömbnek a megalakításától. Kiderül tehát, hogy a cáfólatokat megcáfolták, s a ködösítés mögött egyre világosabban kirajzolódik a rút valóság. A valóság pedig az, hogy Pakisztán uralkodó körei rövid látó és veszélyes politikájukkal se­gítik az agressziós erőket egy új há­borús tűzfészek megteremtésében, s ezzel kockára teszik közvetlen szom­szédaik biztonságát. Ennek a politikának a veszé­lyességét éppen úgy látják Pakisz­tánban, mint a vele szomszédos or­szágokban. A Közel- és Közép-Ke­leten egyre határozottabban lépnek fel közéleti személyek és politikusok, akik követélik; hogy folytassanak valóban független külpolitikát a ke­leti országok nemzeti szuverenitásá­nak érdiében, akik azt akarják, hogy hazájuk no vesv°n i-Acrt sem­miféle katonai kalandban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom