Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-16 / 13. szám

1954 JANUAR 1« NAPCö Ä PARI ÉS PÁRT ÉPÍTÉS * Aktívaértebozleíet tartottak a pécsbáuyatelepi kouinmui^ták JANUAR 14-ÉN a pécsbányatelepi Pártbizottság kommunista aktíva ér­tekezletet tartott. Az értekezlet a Központi Vezetőségnek az alapszer- Vezet,i pártvezetöségek és a pártvá­lasztmányok beszámolási kötelezett­ségéről, a pártvezetőségek, pártszer- Vek űjjáválasztásáról szóló hatá­rozatából adódó feladatokat ismer­tette az aktívák előtt. A beszámolót Körösi Lajos elvtárs, a pártbizottság titkára tartotta. Elöljáróban arról beszélt Körösi elvtárs, hogy február elsejétől már- ciits 13-ig kell újjáválasztani az alap- szervezetek vezetőségét.. A vezetősé­gek újraválasztásánál nagy feladat hárul a kommunistákra. Az új vezetőségnek, hogy ered­ményes munkát végezhessen, mindenben meg kell felelnie a Párttagság bizalmának. Vizeken a taggyűléseken majd részt kell vennie minden kommunistának. Bátran hozzá kell szólni, fel kei! tár- ni a problémákat, ha azok akár a pártvezetőséggel, vagy a párt mun­kájával kapcsolatosak, akár a ter­meléssel. Az, hogy a vezetősegvá- lasktó taggyűlés mindenben megít­éljen feladatának, elsősorban a kom munjsta aktívák jó munkájától függ. Körösi . elvtárs ezután ismertette, nogy Pécsbánvatelepen többen már hónapok óta nem fizetnek tagdíjat. Hiba. van a tagdíjfizetéssel még a vezetőségi tagoknál is. Peyer Laics elvtárs, alapszervezeti titkár sem fí- *et rendesen tagdíjat. A párttagok­nak szavazati joguk csak akkor van ha három hónapnál .hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági díj fizetésével. Éppen ezért kell az ak­tíváknak vasárnap fel keresni ök azo- Jfat a párttagokat, akik elmaradtak nogv még a gyűlés előtt rendezzék tagdíjukat, hogy ők is szavazhassa- nak és fel kell világosítani őket, hogy olyan vezetőket válasszanak, akik azt megérdemlik. A beszámoló után hozzászólások következtek. Peyer Lajos elvtárs el hiondta. hogy rosszul áll Pécsbánya a tagdíjffafetéssel. Még olyan eset is előfordulhatott, hogy ő, mint alap­Esö veri, rozsda maria Nyár óta hányódik a szabad ég oFűtt Raposszekcsőn a sásdi gépál- wrhás egy cséplőgépe. Ugyanúgy hagyták, ahogy a cséplést befejez­ték, asztalai is szétnyitva, veri az eső, ellepi a hó. Hogy javítják ezt ki a sásdi traktorosok? Hogy po­csékolhatják így a népvagyont? Köz ségünk dolgozói felháborodva be­szélnek a gépállomás hanyagságá­ból, ahol úgy látszik, azt sem tud­lak, hogy mennyi cséplőgépük van, ha ez sem hiányzik! Vonják felelősségre azt, akit illet es kezdjenek azonnal a gép kijaví­tásához! BAÁN ÁRPÁD MDP-titkár, Kaposszekcső. szervezeti titkár nem fizetett két hó­napig akkor, amikor másokat a tag­díjfizetésre buzdílott. Az új vezető­ségnek nagyobb segítséget kell majd adnia az alapszervezetek vezetőinek, mert akkor a pécsbányatelepi kom­munisták megint előljárnak a párt­munkában és a termelésben egy­aránt. Hegyi elvtárs az új vezetőségtől várja, hogy a tagdíj fizetésnél is megkönnyíti a párttagok munkáját. Eddig sohasem tudta, hogy kinél kell fizetni, mert minden hónapban más­tól kapta a bélyeget. — \7, U.T VEZETŐSÉGNEK nagy gondot kel! majd fordítania arra, hogy az aiapszervezetek is jól dol­gozzanak, ne úgy, mint eddig, mert az alapszervezetek keveset dolgoz­lak — mondotta Vidákovics Károly elvtárs — alapszervezetünk nem is tudott volna többet dolgozni, mert nem volt meg a vezetőség létszá­ma. Két vezetőségi taggal nem lehet úgy elvégezni a feladatokat, ahogy káli. Nagyon kell vigyázniok a kom­munistáknak, hogy azok, akiket meg válasz!anak, megérdcmlik-c a bizal­mat. Nem szabad előfordulnia, hogy az alapszérvezeli titkár nem jelenik meg a gyűlésen, amikor neki kellene tartania a beszámolót. Ez történt meg Budai elvtárssal. Nekünk olyan vezetőséget kell választa­nunk, amely sohasem feledkezik meg arról, hogy mit vár tőle a párt. — Pécs VI. kerület dolgozóinak egyharmadát fiatal dolgozók teszik ki — kezdte hozzászó'ását Gyurkó János elvtárs. — Mégis az* kell mondanunk, hogy nem látszik meg az, hogy fiatalok is vannak Pécsbá- nyatelepen, mert nem működik a DISZ, nem fogja össze a fiatalokat. Pedig ha erős DISZ-szervezet lenne, akkor még szebb eredményeket ér­hetnénk el a termelésben. — Mint fiatal kommunista, boldog vagyok, hogy a pártvezetőség megbízott, vi­lágosítsam fel azokat a dolgozókat, akik elmaradtak a tagdíjfizetéssel, ígérem, úgy teszek eleget ennek a megbízásnak, hogy nem csalódik ben nem a párt. Szabó József (36) élvtárs arról be­szélt, hogy hónapok óta. kérik már a DISZ fiatalok, hogy egy fejtést kapjanak. De kérésüket eddig még nem teljesítették. — Nagyon szép eredményeket érhetnénk el, mi erős fiatalemberek. Tervünket nem 110— 120, hanem 130—140 százalékra tel­jesítenénk. Mi sokat várunk az ój vezető­ségtől és reméljük, hogy hozzá­segít minket, fiatalokat ahhoz, hogy kapjunk egy fejtés*. AZ AKTÍVAK megtárgyalták a vezetőség újjáválasztásának fomtos kérdéseit. Az elkövetkezendő hetek­ben nagy feladat vár rájuk. Jó mun­kájuk eredményezte azt, hogy fellen­düljön Pécsbánván a pártélet, aktí­vabbak legyenek a párttagok. De nem szabad megfeledkezni a párton- kívüli dolgozók politikai felvilágosí­tásáról sem, hogy-minél erősebb szá­lak kössék össze a pártot és a dol­gozó tömegeket. A. I. r „Eleíi a kormtínvlmfárosát adta lehetőségekkel66 ncm szabadna többet szerződni, mint egy holdat, meg hát hol terem meg a búza, a kukorica, a burgonya, a bab, a mák stb. Meghat akkor ne­kem alig lesz beadásom! (Lám-lám milyen gondjai vannak szegény, be­gyöpösödött fejének?) így aztán há­rom órai várakozásom ellenére sem intézhettem el ügyemet, mert szerin­te a pannonbükköny és tavaszi bük­köny szerződések érvénytelenek. Ha pedig elvetettem, akkor kihágást kö­A minis/' -'j^^^^Hiatározata a ter vnelési szcrz<N^HK$(>téséröl, az elő­ző evekkel szennmért fokozott kedvez­ményeket és megnagyobb jövedel­met biztosított. £n a múlt évben is leszerződtem két és egynegyed hol­dat és ez a terület a kisebb kedvez­mény mellett is jól jövedelmezett. Miután az idei feltételeket tüzetesen tanulmányoztam, elhatároztam, élek a kormányhatározat adta lehetősé­gekkel és még nagyobb területen tér mclck ipari és gazdasági növénye­ket. Őszi gabonáimat pannonbük­könnyel vetettem, tavasszal a zabra tavaszi bükkönyt vetek. A cukor­répa földemet megtrágyáztam és még az őszön mélyszántottam. A gazda tervez — a bürokrata vé­gez! 1954. január 13-án (mondja vala­ki, hogy nem „szerencsétlen“ nap) behivattak a tanácsházra az 1954 es gazdalajstrom adatfelvételi lapjának megtárgyalására. Türelmesen vár­tam három óra hosszat, míg rám ke­rült a sor. Ott aztán egy öreg bü­rokrata kisütötte, hogy 12 holdamra vettem el, mert nem tartottam be a tervelőírást. Szóval szabotálok! Helyes volna, ha a pécsi járási tanács begyűjtési osztálya kioktatná az ilyen vaskalaposokat, hogy a ter­melési szerződések kötését nem kor­látozza senki sem kisebb vagy na­gyobb területre, azt egyedül a gazda 'löntheti el. Bárki leszerződhet akár egész területére is. Az pedig texmé szetes, hogy mentesül a beadás alól, hiszen népgazdaságunknak termel fontos ipari nyersanyagokat. BOLCSKEI SÁNDOR 12 holdas gazda, Egerág. Gazdaságos, kifizetődő a cukorrépatermelés Minisztertanács mezőgazdasá­gi határozatának egyik igen fontos része állattenyésztésünk fej­lesztését és a talajerő megőrzését es növelését tűzi ki célul. Ezen ^élok elérésének egyik helyes mód- •1a olyan növényeket termelin.i, me- lyek amellett, hogy terméseredmé­nyükkel önmagukban is jövedelme­zők, melléktermékeikkel a .növeke­dő állatállomány takarmányszükség- Kjtét is biztosítják és a földet olyan állapotban hagyják, amely a követ­kező növény jótermését is biztosít- ja. Ilyen növény a cukorrépa. A cukorrépa alá végzett mély­szántás, a kiszórt foszfor, káli és nitrogén műtrágyák nemcsak a ma- Sas cukorrépatermést biztosítják, ha­dern a cukorrépát követő utónövény egészséges gyors fejlődését és jó termését is. Elég itt csak arra hi­vatkozni, hogy a cukorrépa után ve búza vagy árpa már június vé- tehát a július elején hirtelen fellépő forróság előtt beérik és így megtöppedésnek nincs kitéve. A cukorrépa jó taliajmunikát, töbszö- ri gondos kapálást kíván, de ezt nemcsak bőséges termésével fizeti vissza, hanem az utónövény számá­ra is nagy segítség, hogy a kapálá­sok során gyomoktól megtisztult, be­érte földet kap. A jó talajerőben, kitűnő beéredettségbep maradt föl dön igényesebb, bővebben termő búza, árpa fajtákat termelhetünk. Ezek a cukorrépaföldek gyors érle­lő hatására korán beérnek és így tarlóikat korábban, tehát nedves­ségben gazdag állapotban törhet­jük fel, jobb munkát végezhetünk, mint az egyéb elővetemények után vetett, csaik a július forró napjai­ban beérő búza és árpa tarlókon. Látjuk tehát, hogy a cukorrépa­termelés megjavítja, átalakítja gaz­dálkodásunkat. Nem véletlen, hogy megyénk jó cukorrépatermelő szö­vetkezetei és egyénileg dolgozó pa­rasztjai más növényeknél is az át­lagosnál . jóval magasabb termése­ket érnek el. \ A jó cukorrépatermés nagytöme­gű értékes takarmányt úi^iósít a termelőnek. Kétszáz mázsás holdan­ként! termésnél egy hold cukorré­pa 50—70 mázsa répafejet és 130 mázsa nedves szeletet vagy 600 kiló száraz szeletet és 100 kiló melaszt juttat a gazdaság részére, ami 4—5 szarvasmarba 3 hónapi ttéli takar­mányozását fedezi. Nem számítva még azt, hogy silózásnál melasszal és répaszelettel tudunk legjobb eredményt elérni, mert ezekkel együtt a silózásra kevésbbé alkal­mas egyéb takarmányok is siló- érettebbek lesznek. A cukorrépatermelés ezen hasz­nosságai melleit az átvételi feltéte­lek is igen jelentős mértékben meg­javultak. Érdemes ezt néhány ter­melőszövetkezetünk és egyénileg dolgozó parasztok eredményén ke­resztül megvizsgálnunk. Termelő terület heve lakóhelye hat, hold ? UJ Tavasz tsz Cshkósiöttös 17 Táncsics ész, Kaposszekcső 10y2 Mi Alkotmányunk, Kistapolca 5XU 'jervár József Drávasziára 427G-ÖZ Hró/j József Szigetvár Kis József U. Denesháza Há/ Ernő Somogyhatvan vehét József Bír sérd Nyári Lajos Ssentlőrinc üajilsz János Baranyajenő 515 880 410 600-110 400 1953. évben Kapott 1953-ban Ugyanannyi t adott holdanként mellett 1954-ben mázsa átlag mázsa cukor kg Készp. Ft cukor kg Készpénz 4100 241 8240 ■37454 8240 84601 2217 210 4435 19364 4435 42492 1089 20 7 2178 9456 2178 20634 51 19 7 102 436 102 920 71 222 142 627 142 1389 84 152 168 583 168 930 62 ■241 124 562 124 1221 79 210 158 686 158 1510 60 235 120 54* 120 1230 52 207 104 478 104 987 kap: A táblázat is mutatja: érdemes cukorrépára termelési szerződést kötni. Érdemes, mert dolgozó né­pünket cukorral látja el, érdemes. 1 mert a termelő munkáját is bősége- 1 sen j utalmazza. 1 Elekes Józsrl cukorrepatcrmelési rerugyelő Á versenynyilvánosság új, hatásos formája Kom ón A Komlói Szénbányászati Tröszt munkaverseny csoportja sokoldalú­an gondoskodik a munkaveTBeny- eredmények nyilvántartásáról. Ver senyiláblákon, plakátokon és a film­színházban bemutatott diapozitíve- ken keresztül, népszerűsítik az élen­járó dolgozókat és ostorozzák az el­maradókat. A színes, kézzel festett dia-pori ta- vek humorosan, maró gúnnyal hív­ják fel azokra a figyelmeit, alak bumliznak, megsért.ik a tervfegyel­met, vagy éppen nem hajtják végre azokat a feladatokat, amelyekkel megbízzák Őket. Dicsérik azokat a dolgozókat, akik jő eredményeket érnek ed- és akik élenjárnak a je­lenlegi széncsatában is. Ilyen öia- pözitíveket mutattak be január 13- én este is a komlói Május 1 kul­túrotthon filmszínházában. Az egyik 13-án bemutatott dia­pozitív szén hegyem ülő, fejét támasz tó bányászt ábrázol egy fejtésben. A fejtési munkahely mán- bepókháló sodott, a vájár pedig a fejét töri. vájjon mikor küld legalább egy ürescsfflfét Rácz elvtárs, a szállítási üzem vezetője? A másik diiaipazltfven táncoló 'bo­rospohár — két magáról megfeded- kezsefjt bányászt csábít maga után a bányából: Hru-bl Adolfot és Szász .Józsefet, az Aknamélyítő Vállalat bumlizóit. „Akinek a csákánya Jövirágzlk'1 gúnyos feliratú diapozitiven egy fejtésben virágzó csákányt, Szegődi Ottó, Anna-aknai vájárt várja, aki januári tervének eddig esedékes ré­szét mindössze 59.4 százalékra telje­sítette és nem vesz úgy ré,sz,t a szóncsaitábam, mint ahogy azt tőle társai elvárnák. A bemutatoftt dnapozitívek igen nagy hatással vannak azokra, akiket kigúnyolnak. De nemcsak »azok vál­toztatnak munkájukon, akikéi egy­szer kinevetlek a fiimelőaoás részt­vevői, mert akiket megdicsérnek, még jobb eredményeket igyekeznek átérni azuilián. Krakkó Józsefet a Il-es üzem vájárát 159, Falcz Ádá- root, Anma-aikma csapatvezetői é t 127.4, Ernsat Ádámot, az Akmamé- Iyítő V<VWalat kétszeres szlshánovis- táj-át 197 százalékos január 12-í eredményéért dicsérték meg a d:ia- poz.it ívem a munkavcrseny-csoport tagjai. A Komlói Szénbányászati Tröszt munkavensemy csoportjának kez­deményezése követendő példa. —• Szakszervezeteink, rn unka verseny­nyilvántartóink gondoskodjanak min dear ült az. eredmények gyors, sok­oldalú nyilvánosságra hozataláról — Segítsék ezzel is a széncsata «ike­rét! „Javaslatokat dolgozunk ki a mezőgazdasági termelés fellendítésére46 A mezőgazdasági termelés fellen­dítéséről hozott határozatot Mozs- gón külön ülésen tárgyalta meg a pártszervezet vezetősége. Elhatároz­tuk, javaslatokat dolgozunk ki, ame­lyekkel válunk, helyben előmozdít­hatjuk a mezőgazdasági termelés fellendítését. Mivel trágyázás nél­kül nem emelhetjük a terméshoza­mot, elhatároztuk, mozgalmat indí­tunk a községben lévő valamennyi trágya kihordására, még a tél fo­lyamán. A pártszervezet javasolta a közsé­gi tanácsnak, hogy a mostoha őszi időjárás miatt fejlődésükben elma­radt kalászosok fejtrágyázásához szükséges műtrágya beszerzése vé­gett idejekorán lépjen érintkezésben f öldm üvesszövetkezettel. J avasol­tuk: írassa össze, melyik gazda mennyit rendel és így elkerülhet­jük a helytelen elosztást, az ide-oda száliítgatást. Javaslatot tettünk a községi le­geltető bizottságnak is. hogy mi­helyt az idő engedi, kezdjék meg legelőink tisztogatását, boronálásót. A falu kommunistái házról-házra járva, népnevelőmunkát végeznek azért, hogy minél többen vessenek tavasszal lucernát, használják ki államunk segítségét — a két évre szóló kölcsönvetőmagot. De nem­csak a kommunisták agitálnak, ha­nem a legtekintélyesebb pártonki- vüli középparasztok és a politikai iskola hallgatói is. Amikor a hatá­rozatot ismertetjük, sok új javasla­tot kapunk, amelyeket minden eset­ben megvitatunk a pártvezetőség topjaival. Hisszük, hogy munkánk egész községünk és országunk mezőgazda­ságának fellendítése érdekében — eredményes lesz. KISS GYÖRGY párttitkár, Tíz napnal a határ dó alt kászülneV el a száa’ó-ve í- tataiművelö gének javításával a szeatmártanansztaiak A Szemtmártanpusz- tai Állami Gazdaság kiváló dolgozói — akik között olyanok van­nak, mint Szubotics Imre kétszeres szta- hánovista traktoros, — az ősszel is megmu­tatták, most a télen is bizonyságot tesznek róla: jó gazdái a gond- jukra bízott 2.700 hold földnek. • Az őszi vetéssel ha- tárioő előtt, az Őszi mélyszántással pedig idejében elkész.ültek, a trágyázás és a sillózás tervének egyidejű túl­szárnyalása mellett. Ezért kezdhr ' lek nyom ban a szántás után a gépjavításhoz. Két javítóbrigódot alakítottak. A szántó- traktor javítását vég­ző brigádnak az élére Szubotics Imre állít. — Példájára úgy igyekez tek, hogy január 14-én a tavaszi talaj munká­hoz szükséges kultivá- torok, boronák a mű- trágyaszórókkai! együtt készen álltak s az utolsó simításokat vé­gezték a vetőgépeken. A január 31-i határ­idő helyett erre a nap­ra készült el Szubo- tics Imre és társa, Nyulasi Károly szere­lő a négy szántótrak­tor generáljavításával is. Már csak a trak­torok össae«ze.relése van hátra, amit az késleltet, hogy a hen­gerfúrást végző válla­lattól nem érkeztek vissza az alkatrészek a gazdaságba. Csütörtökön reggel a még hátralévő há­rom traktoreke és két tárcsa kijavításához kezdtek. A brigódta- gok vállalták, hogy ezt a munkát egy hét alatt befejezik. így a határidő előtt tíz nap­pali végeznek a ta­vasszal szükséges gé­pekkel és máris el­kezdik a cséplő- és aratógépek megjavítá­sát. Sz. 11. A villányi A kisjakabfalvi Úttörő termelőszö­vetkezet befejezte az öntözőmü fő­csatornájának építését. A Karadra és a pogányi árok kö­zött elterülő hatvan hold területen már a tavaszon megkezdik a kaszáló öntözését. Úgy tervezik, hogy egye­lőre kisebb területen — megkísérlik a rizs telepítését is. A hiányzó három kis lecsapoló árkot még a télen meg ássák a termelőszövetkezet tagjai. v Zsákokat foltozva, krumplit válo­gatva hasznosítják a téli napokat a villányi Uj Alkotmány termelőszö­vetkezet asszonyai. A tsz épületében Gergely Sándor- né, Kardos Istvánná, Wertmüller Károlyné és Bauer József né varrják a lyukas, kirojtosodott zsákokat. — „Megkeressük mi a munkát, akárhol legyen is, — mondják. — Eddig ku­koricát morzsoltunk, krumplit válo­gattunk, ha ezzel is végzünk, nád­pallót kötünk a kertészet számára, nem henyéljük el a telet.“ * Vince József villányi egyénileg dolgozó paraszt eddig 70 kocsi trá­gyát, hordott ki 1000 négyszögöles járás hírei szőlőjére. „Eddig bizonytalanságban voltam, féltem, hogy eltagosítják a szőlőmet. Hároan-négyéves trágya volt az udvaromban. Az új kormány Programm, meg a mezőgazdaság fej­lesztéséről hozott határozat meghoz­ta az én kedvemet is, nincs az ud­varomban egyezem trágya se, még vennék is, — de nincs kitől — mert mindenki kihordja saját földjére“ — mondotta. * Két hét óta munka nélkül ácsorog- nak a kútásók. November 14-e óta ássák a Pécsi Vízműépítő és Kútkarbantartó Vál­lalat dolgozói a villányi gyógyszer- tár kútját. Ennyi idő alatt már a földgolyót is keresztül lyukasztották volna, — de mivel a vállalattól nem kapnak szivattyút és tömítést — csak öt méterre jutottak. Nyolc és fél centit — egy negyed ásónyomot haladtak naponta! A vállalat hanyag 'aga, tehetetlensége miatt az embe­rek nem keresnek, a kút ás ás nem 'alad. Igazán fél évig akarják ásatní ezt is min* egerági kutat? Drag- mu­latsága. űznek a nép pénzével!

Next

/
Oldalképek
Tartalom