Délmagyarország, 2009. december (99. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-19 / 297. szám

10 Szieszta SZERKESZTI; WERNER KRISZTINA 2009. DECEMBER 19., SZOMBAT AKTUALIS Tervek A NASA nagyszabású jövőbeli tervei közé tartozik, hogy ismét űrhajósok szálljanak le a Holdon és az emberes űrutazás a Marsra. AZ UNIVERZUM A CSILLAGASZAT GALILEI Emlékére az ENSZ és az UNESCO a 2009-es esztendőt a csillagászat nemzetközi évének nyilvánította. KUTATÁS FUTÓ PÉTER AHOL AZ ŰRKUTATÁSBÓL MINISZTÉRIUMOT SZERVEZTEK A NASA (National Aeronautics and Space Administratíon) az USA Nemzeti Légiügyi és Űrhajózási Hivatala, melyet egy 1958. július 29-én megfogalmazott törvény alapján 1958. október l-jén hoztak létre. A NASA a vüág legnagyobb űrkutatási szerve, a 2010-es évre előirányzott költségvetése 18,69 milliárd dollár. Tevékenységköre a bolygókutatáshoz és a csillagászathoz kapcsolódik. A NASA-nak jelenleg több mint húszezer alkalmazottja van. A célok megvalósítása érdekében a NASA űrprogramokat dolgozott ki, melyek közül kiemelkedő volt az Apollo-program, ennek keretében 1969 és 1972 között tizenkét amerikai űrhajós járt a Hold felszínén. Hobo cirkusza NEM Új IRÁNY, CSAK ÚJ FEJEZET Még magát Hobót is meglepte az a friss és modern rockzene, amit új lemezéhez a gitáros Madarász Gábor írt. A rajongótábor pedig még alig tért magához. A Circus Hungaricus lemezbemutató koncertjét az elmúlt hétvégén tartották Budapesten, ennek apropóján kerestük meg Hobót. ZENE LACZÓ BALÁZS - A blueskedvelő közönség hogyan fogadta ezt a meglepően új és érces hangú lemezt? - Nagyon nagy sikere volt. A Millenáris-koncerten eltértünk a megszokott lemezbemutatók forgatókönyvétől, mert üyenkor általában négy-öt szám hangzik el. Mi majdnem három órán keresztül játszottunk el harmincat - tizenötöt a „Circus Hungaricusból". Fel voltam készülve arra, hogy ott helyben szerkesszem át a koncertet, ha a közönség nem jól reagál, de erre nem volt szükség. - Meg szokta nézni, hogy az internetes zenei fórumokon mit írnak önről? - Bevallom, soha. Ennek oka van, jó pár Hobo-fórumon álnév mögé bújva gyalázkodnak egyesek, és erre nem vagyok kíváncsi. Egyedül a saját honlapomon olvasom el a teljes névvel érkező véleményeket, a személyes levelekre pedig még válaszolok is. Itt a nem gyűlölködő, érdemi kritikák nyugodtan megjelenhetnek a vendégkönyvben. Meg lehet nézni, mit írnak. - Elolvastam: pozitív a visszajelzés, és sokan alig térnek magukhoz a meglepetést ŐL mivel egészen új a produkció. Ebben a zeneszerző, Madarász Gábor akarata érvényesült vagy az öné? (Madarász a szokástól eltérően a kész szövegre írt zenét - a szeri) - Madit a menedzserem, Rozsonits Tamás mutatta be. Először a Késő van már című dal készült el, és engem is meglepett, hogy mennyire együtt tudunk gondolkodni: a nagyon rockos zene és a szöveg tökéletes összhangban volt. Ez össze is csengett az én elképzelésemmel, mivel nem bluesszövegeket írtam. A blues ennél sokkal intimebb műfaj. - A Bolondok hajója című dalt Rúzsa Magdival énekli. Lesznek még vele közős fellépések? - Igen, elképzelhető, hogy elfogadja a meghívásunkat. - A Megasztár és az ön világa elég távol esik egymástól. Nem volt kezdetben emiatt előítélete vele szemben? - Kétségkívül mindig elkapcsoltam a tévét, ha ment a műsor, nem szeretem, ahogyan osztják az észt a fiataloknak. De Rúzsa Magdira azért felfigyelhettem, láttam, hogy jól állnak neki például a Joplin-számok, ezért magam kértem, hogy vegyük fel vele a kapcsolatot. Egy presszóban találkoztunk, kedves, közvetlen és természetes jelenség volt, akivel jó együtt dolgozni. - Új irányt, új fejezetet jelent önnél a Circus Hungaricus? - Talán inkább úgy mondom, hogy kiemelkedően fontos állomás az életemben. Új irányról amiatt érdemes beszélni, mert én jóval a Hobo Blues Band megalakulása előtt kezdtem a pályát, azóta játszottam, írtam, énekeltem - csapatban és szólóban -, vagyis sok ilyen „új fejezetről" beszélhetnénk. - Ha már az előadóestjei jöttek szóba: zenésznek vagy színpadi embernek tartja magát? - Egyértelműen zenésznek: én nem tudok színészkedni. Azoknak a világát közvetítem, akik nagyon közel állnak hozzám: József Attiláét, a csavargó lelkű Faludyét, Viszockijét. De például Arany Jánosét, Adyét már nem merném, pedig nagyon szeretem őket. Most Pilinszky műveiből tervezek februárra előadóestet. - Értőbb volt régen a közönség? Vagy pedig most értőbb. - Legutóbb már a harmadik anyagot készítettem el József Attiláról. Korábban a „Hetedikkel" százhetvenötször, a Tudod, hogy nincs bocsánat cíművel már kétszáznegyvenszer léptünk fel. Csökken az érdeklődés, és ezt így hidalom át. - Nyáron óriási sikere volt a régi felállású Hobo Blues Bandnek a Pannónia Fesztiválon. A sokéves szünet után végül is lesz klasszikus Hobo Blues Band? - Nagy nyomás nehezedett a zenekarra a közönség felől, hogy álljon össze a klasszikus felállás. Sokat szerepeltem Deák Bili Gyula koncertjein és ő is az enyéimen, Póka Egon és Solti János együtt dolgoznak, utóbbi Tátraival is játszik, így nem volt nehéz az összeállás. Állandó vendégként Deák Bül Gyula is csatlakozott hozzánk. Valószínű, hogy jövőre kijelölünk egy hónapot, amikor a hétvégeken lejátszunk nyolc-tíz előadást az országban, így megoldható lesz mindegyikünknek. Remélem, lemez is készül belőle. NASA és magyarok Az Apollo-program idején Pavlics Ferenc vezette a Holdon kutató jármű tervezését. Idén éppen 400 éve annak, hogy Galilei saját készítésű távcsövét az elsők között fordította az ég felé és végezte vele korszakalkotó jelentőségű megfigyeléseit. Ez az évforduló kitűnő alkalmat nyújt annak bemutatására is, hogy Magyarország milyen tudományos kapcsolatokat alakított ki az űrkutatásban élen járó Egyesült Államokkal az utóbbi évtizedekben. A a nek. A Pille '97 berendezést a Discovery űrrepülőgép szállította fel a Nemzetközi Űrállomásra 2001. március 8-án. Az USA Alabama államának Huntsville nevű városában a NASA egy olyan speciális űrtábort üzemeltet, ahol a fiatalok - megfelelően biztosított feltételek mellett - átélhetik az űrhajóskiképzés fő állomásait. Ezt az űrtábort minden évben megrendezik, és az űrkutatás, az asztronautika iránt érdeklődő, legkitűnőbb pályaműveket beküldő diákokat hívják meg a világ minden tájáról. Magyarország 1992-ben csatlakozott a programhoz. A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) esszépályázatot hirdet meg évente, és a legjobb eredményt elérő diákok, egy középiskolás lány és egy fiú, plusz egy kísérő képviselheti hazánkat a Nemzetközi Űrtáborban. A NASA KEPLER-ŰRTÁVCSÖVE A legújabb tudományos kapcsolatok a NASA idén márciusban felbocsátott Kepler-űrtávcsövéhez köthetők. A Kepler feladata a tudomány történetében először - a távoli csillagok körül keringő, Földhöz hasonló méretű bolygók keresése. Ez a kutatás a következőn alapul: ha a keresett bolygó pályasíkja látóirányunkba esik vagy azzal elég kicsi szöget zár be, akkor ez a planéta a csillagának korongja előtti átvonulása alkalmával annak fényességét kismértékben lecsökkenti. így a csillag átmérőjének, a fényeSségcsökkenés mértékének és az átvonulás idejének ismeretében a bolygó átmérője és a pályájának paraméterei viszonylag pontosan meghatározhatók. A Kepler legalább 3,5 éves működési ideje alatt több mint 10.000 csillag fényességét fogja mérni a Hattyú, a Lant és Sárkány csillagképek határvidékén, mintegy 3000 fényév távolságig. A csillagok kiválasztásában az MTA csillagászati kutatóintézetének munkatársai is részt vettek, és ennek keretében az általuk javasolt 97 célpontból 92 biztosan bekerült a Kepler által megvizsgálandó csillagok közé. A Kepler-űrtávcső adatainak részletesebb feldolgozása érdekében egy tudományos konzorcium jött létre, melynek 14 munkacsoportja között magyar kutatócsoportok is vannak. A magyar kutatók programja az egyes csillagok pontosabb fizikai tulajdonságainak megismerésére irányul. Valószínűleg a robottechnológia nagyobb mérvű alkalmazása a naprendszerbeli bolygófelszíneken és a más csillagok körül keringő bolygók intenzív kutatása lesznek a legdominánsabb jövőbeli fejlődési irányok az űrkutatás területén. Ezzel párhuzamosan remélhetően nagyobb lesz a magyar szerepvállalás is a különféle amerikai és nemzetközi űrkutatási tevékenységekben. HOLDKŐZET A NASA Texas államban található lohnson Űrközpontjában készítettek 20 db holdkőzetminta-együttest, melynek minden egyes készlete 12 kőzet-vékonycsiszolatot tartalmaz. Ezeket a mintákat a világ különböző egyetemeinek adják kölcsön vizsgálatok céljából, így 1994 óta már többször is eljutottak az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. SOKOLDALÚ KAPCSOLATOK A holdautó tervezőprogramjának vezetője a magyar származású Pavtics Ferenc volt. Pavlics 1928-ban született egy Rába menti községben, Balozsameggyesen, és 1956-ban vándorolt ki az Egyesült Államokba. 1957-60-ig az amerikai hadsereg járműfejlesztésénél, majd 1960-tól a General Motorsnál dolgozott kutatómérnökként. Az Apollo-program idején Pavlics Ferenc vezette a Holdon kutató jármű tervezését. 1971-ben az Apollo-15 két űrhajósa D. R. Scott és /. B. Irwin 27,9 km utat tett meg a Hold felszínén az LRV-nek nevezett négykerekű járművel. A hosszú időtávú űrutazások alkalmával a kozmikus sugárzás dózisának is megvan az egészségügyi kockázati tényezője. Ennek a dózisnak a mérésére szolgál a „Pille" névre keresztelt műszer, melyet a Központi Fizikai Kutatóintézetben fejlesztettek ki. Ezzel a műszerrel meg lehet mérni az űrhajósok, biológiai kutatások alanyai áiltal elszenvedett sugárterhelés mértékét. A Pille első változatával dolgozott Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós is a szovjet Szaljut-6 űrállomás fedélzetén 1980-ban. Az 1990-es években erősödött a nemzetközi összefogás és 1993-ban az űrhatalmak létrehozták a Nemzetközi Űrállomást. Később az űrállomás fejlesztési programjához több ország is csatlakozott, és a Püle a vüág vezető űrügynökségeinek érdeklődési tartományába került. 1999-ben került átadásra a NASA-nak az a dózismérő berendezés (Pille '97), melyet a Nemzetközi Űrállomás amerikai moduljának fedélzeti műszerei közé szántak. Ezzel a műszerrel a magyar fél és a NASA szakemberei több méréstesztet is végeztek és bebizonyították, hogy a berendezés megfelel az űrállomás műszaki és biztonsági követelményei-