Délmagyarország, 2009. december (99. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-19 / 297. szám

2009. DECEMBER 19., SZOMBAT AKTUALIS C7IAC7t3 A P'ncéiében egy csőtörés után mintegy 40 köbméter víz gyűlt Dfc ICI össze. A víz felszínén egy patkány úszkált, majd alábukott, kotoráSZERKESZTi LÉVAY GIZELLA szott' és 5 Perc alatt eltűnt az összes víz. Jelen. Tas Imre szegedi mérnök elmondása szerint a közművek építői többször beleütköztek a föld alatti falakba. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA utca tengelyében van a Szent Ferenc utca ezen részén, csak a páratlan oldalra eltolva tudták megépíteni a föld alatti falakat ugyanis nem tudták áttörni. Elmondása szerint az 1970-es évek elején vízvezetéket cseréltek az utcában. A Szent Ferenc utca 2. szám alatti házba a vízbekötést a mészkőfalak miatt nem tudták kicserélni. A Szent Ferenc utca 2. számú ház gázvezeték-bekötését is ez idő tájt cserélték. A gázvezeték-szerelők is találkoztak a falakkal. Az 1980-as évek elején a Szent Ferenc utca 4. számú ház szennyvízcsatornáját szerették volna a városi csatornahálózatra rákötni, de a falak útban voltak, nem tudták a csövet a Szent Ferenc utca felé átvinni a túloldalon lévő aknába. A szennyvizet a szomszéd telken keresztül az Indóház tér felé vezették el. Tas Imre még két példát mondott arra, hogy valami furcsa dolog lehet a föld alatt. - A Szent Ferenc utca 4. szám alatti ház udvari vécéjét 0,8 köbméteresre „hitelesítették", ám 16 köbméter víz kiszivattyúzása után nem folytatták a munkát a szippantások. Máskor a 2. szám alatti ház pincéjében egy csőtörés után mintegy 40 köbméter munkálatok alkalmával érdemes lenne feltárni a területet. ALSZEGED VOLT A MAI ALSÓVÁROS? Petrovics István, a Szegedi Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékének docense érdekesnek találta a szegedi mérnök felvetéseit. A történész szerint azt tudni kell, hogy a legtöbb vitás kérdés a később Alsóvárosnak nevezett városrész kialakulásával kapcsolatos. Nagy kérdés, hogy Alszeged a mai Alsóvárost jelentette, vagy inkább csak azt a városrészt, amit későbbi szóhasználattal Palánknak neveztek. - Egy dolog viszont kevés maradt fenn eleve, olyan pedig egyetlenegy sem, ami ilyesmiről tájékoztatna. Korabeli vagy közel egykorú vizuális ábrázolást (veduta) vagy térképet sem ismerek. Tudtommal régészed ásatás sohasem folyt azon a területen - mondta Petrovics István. Ez utóbbit megerősítette Horváth Ferenc régész, a Móra Ferenc Múzeum tudományos igazgatóhelyettese. - A múzeum adattárában nincs az Indóház tér környékéről nyilvántartott régészed lelőhelyünk, én sem hallottam a rejtélyes falakról. Ettől még komolyan veendő, mivel számtalan esetben hasonló bejelentések vezettek el fontos régészeti eredményekhez mondta Horváth Ferenc. Ügymenet. Ha Tas Imre bejelentést tesz az ügyben, a Móra Ferenc Múzeum dokumentációt készít a helyről (helyszínrajz, fotók, szakvélemény), amit megküldenek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak (KÖH). Amennyiben a szakvélemény indokolttá teszi, a körzetet a KÖH feltételezett régészeti lelőhellyé nyilvánítja, és fölveszi a lelőhely-nyilvántartásába. Ha ez megtörténik, minden olyan építkezés előtt, ahol 30 centiméternél mélyebb földmunkát végeznek, az örökségvédelmi törvény értelmében örökségvédelmi régészeti hatástanulmányt kell készíttetnie a beruházónak. A hatástanulmány alapján a KÖH régészeti felügyeletet, próba- vagy megelőző feltárást írhat elő a beruházó költségére. Tas Imre megtette bejelentését. LEHET, HOGY A SZENT PÉTER-TEMPLOM ROMJAIRA BUKKANT >f A Szent Péter-templom fekvését illetőleg annyit tudunk, hogy Szilágyi László egyik kőpalotájával átellenben volt. s így hihetőleg alsóvároson lehetett. Kincs az Indóház tér alatt? Múlt. Egy 1800-as évek végén készült fotó a nagyállomás előtti térről. FOTÁ VIRTUALSZEGED.HU Tas Imre szegedi mérnök állítása szerint kincs van az Indóház tér alatt. Az 55 éves amatőr várostörténész nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a keresett Szent Pétertemplom mészkőfalai rejtőznek a föld alatt. A történész és a régész érdekesnek találja a felvetést a rejtélyes falakról. A titokra fény derülhet, ha a tér mostani felújításával feltárják a területet. Óriási szenzáció lenne, ha megtalálnák a középkori romokat. KULTÚRTÖRTÉNET SZABÓ C. SZILÁRD Tas Imre hosszú évek óta kutatja a nagyállomás környékének történetét. A szegedi mérnök nagyszülei 1930-ban már a Szent Ferenc utca 2. szám alatti házban laktak, így az ötvenes évektől kezdve hallott a rejtélyes mészkőfalakról, amelyek elmondása szerint a Szent Ferenc utca Indóház tér felőli végén, a buszmegállók alatt vannak, de benyúlnak a közeli műemlék jellegű épület alá is. éltek. Egy nagy templom romjairól beszélt, ami itt volt az állomás építése előtt. Elmondása szerint a Indóház tér alatt kincs van, de utána is olvasott a dolgoknak. Reizner János Szeged története című művében például azt írja - hangsúlyozta a mérnök -, hogy „a mohácsi vész előtt Mátyás királynak 1458. évi többször említett adománylevele szerint a városnak négy plébániatemploma volt, nevezetesen: a Szent Demeterről, Szent Györgyről, Szent Péterről és végül a Szent Erzsébetről czímzett templomok". Reizner így folytatja művében: „a két elsőről már szóltunk, az utóbbi kettőről csak sejtelmeink vannak. Szent Péter A NAGYÁLLOMÁS TÖRTÉNETE Az első szegedi indóház 1854-ben, a Cegléd-Szeged-vasútvonal megnyitásával egy időben épült. Szeged vasútállomás felvételi épülete mai formájában 1902 óta áll az utazóközönség rendelkezésére. Tervezője a neves vasúti építész, Pfaff Ferenc volt. Az állomás akkor átmenő pályaudvarként üzemelt, 1920 után azonban egyre inkább fejpályaudvarként működött. Szeged állomás területét 1944-ben több bombatámadás érte, amelyek elsődleges célpontja a rendező pályaudvar volt. A felvételi épület körüli bombarobbanások sérüléseket okoztak az épületben is, döntően a homlokzat, a tetőszerkezet és a perontető károsodott. rosrésznek is kellett plébánia-templomának lennie." ÁTTÖRHETETLEN FALAK, TITOKZATOS ÜREGEK A szegedi mérnök saját megfigyeléseiről, tapasztalatairól is beszámolt. Elmondta: a szennyvízvezeték nem az víz gyűlt össze. A víz felszínén egy patkány úszkált, majd alábukott, kotorászott, és 5 perc alatt eltűnt az öszszes víz. Bizonyára valamilyen épületüreg vagy csatornaszakasz lehet a házhoz közel - mondta a mérnök. Az Indóház teret hamarosan felújítják. Tas Imre szerint a vitán felül áll: a 15. századra, különösen annak második felére a mai Mátyás tér központtal valóban egy új városrész áll már előttünk. Ehhez elvileg kapcsolódhatott olyan épület, ami a mai Indóház környékén állott. Hogy ez szakrális vagy világi építmény volt-e, arra látatlanban SZITÁR NÉNI MESÉLTE, REIZNER MEGÍRTA - Emlékszem, gyermekkoromban a nagyszüleim udvarán sokat mesélt a vonattal piacra érkező kofáknak a nyolcvanéves Szitár néni, akinek már a szülei és nagyszülei is Alsóvároson terepszint 2-4 méterrel lejjebb volt az Indóház környékén abban az időben, később töltötték fel a területet - mondta Tas Imre, aki nemcsak a szájhagyomány útján terjedő legendák miatt gondolja, hogy az templomáról egy 1499. évi oklevélben is emlékezés van, s fekvését illetőleg annyit tudunk, hogy Szilágyi László egyik kőpalotájával átellenben volt, s így hihetőleg alsóvároson lehetett. Ezen ősi és népes váJövő. Ilyen lesz a felújított Indóház tér. FELVÉTELÜNK LÁTVÁNYTERV