Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-14 / 87. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek MMNMI SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2007. ÁPRILIS 14. WWW.DELMAGYAR.HU HUSZONHÉT EVE JART AZ ELSŐ MAGYAR AZ ŰRBEN Farkas Bertalan, Az első magyar és profi kozmonautát, Farkas Bertalant a magyar származású szupermilliárdos űrturista, Simonyi Károly űrutazása alkalmából kértük beszélgetésre. - Az űrből köszönte meg önnek a segítséget Simonyi Károly... - Mégiscsak ő a második magyar az űrben, ezért természetes, hogy minden tapasztalatom megosztottam vele. Kétszer jártam nála Amerikában, illetve az indulás előtt többször a Csillagvárosban. Az angolul, illetve oroszul elhangzó szakmai fölkészítést megfejelte az általam az anyanyelven elmondott néhány „finomság" például a súlytalanság furcsa állapotáról, az összekapcsolódásról, a visszatérésről, a pszichés megterhelésről. - Az űrhajós szerint az elindulás vagy a megérkezés a nehezebb? - Az űrkabinba lépéstől kezdve egészen a Földet érés pillanatáig mindent tudatosan át kell élni. Mert nem csupán az a kilenc-tíz perc a stresszes időszak, ami alatt a világűrbe röpíti az űrhajóst a rakéta. Az űrállomással való összekapcsolódás is fontos mozzanat, hiszen ha nem sikerül, akkor szinte értelmét veszti a küldetés. A munka oroszlánrésze az űrállomáson történik. A feszültség a viszszatéréskor, mikor az űrkabin koppan a földön, akkor szűnik meg. Mikor kintről kopogtatnak az űrkabin ajtaján, az tényleg jelzi: hazatértünk. - Gyerekkori álma teljesült az űrutazással Simonyinak... - O egy évvel idősebb, mint én. Más utat futottunk be. Engem az élet a katonai pilótái *Me t*OI.ÍT4*ÍA(, ícTtsOtjerwK DELMAGYARORSIAG Szovjet—magyar ürpáros a kozmoszban A Szojuz—36 fedélzetén Valerij Kubászov és Farkas Bertalan A kozmonauták közérzete jó — Készülnek a találkozóra az űrállomással Magyar űrhajós IMO. maják Vtüi:. ::««cfc v»J :<K Mtcrtat St át» 2* < pwrtor. IkkUswmí Mi wcriot akik m*. tnrJ* •.ka SscvMMs P«y A Xt^jcsut** é» * Mx#v*< Yaierij KJuutin iuhm- Ki|Mtt*»MÍ« ^ruroi*." — :»•;• íd öt¥ 24 ptmfew » <&•*{>*- 8-tei'rta doigoMuk FM WtrtiH vAs*><>» nx*v.culí« Hf* -.míótan WVxs iiisiák » S**- pbtytUt tpbb hmokUIÍ fc/iyn «<„.i;.i>slo <irMé$Afc rgjütlA szovjet-magyar űrpáros titokban előkészített útjáról lapunk is részletesen beszámolt -a 27 évvel ezelőtti szokásoknak megfelelően FOTÓ: FRANK YVETTE - Mi a különbség a profi űrhajós és az űrturista küldetésében? - A profi módon fölkészített űrhajósnak az ország műszaki-tudomápályára sodort, vadászpilóta lettem, s ebből a körből választják ki a profi űrhajósokat. Talán a szerencsémnek is köszönhettem, hogy a társaim közül éppen én járhattam a kozmoszban. - Utazásakor lapunk is beszámolt arról, milyen szigorú feltételeknek kell megfelelnie egy profi űrhajósnak. E téren az elmúlt huszonhét évben mi változott? - Az űrkabin mérete adott, amiből következnek az abban utazók testének minimális és maximális jellemzői. így például egy 195 centis ember nem repülhet az űrbe. De Simonyi e 27 éve alig változó fizikális paramétereknek megfelelt. Változtak viszont a műszaki feltételek, ugyanis mi a Szojuz-36 fedélzetén csak ketten utazhattunk. Óriási, hogy ma már hárman repülhetnek a Szojuz TMA-10 révén. nyos színvonalának csúcsát képviselő műszerekkel kell kutatást végeznie a világűrben. A Pille nevű magyar fejlesztésű műszer velem együtt érkezett először a világűrbe, de nem csak a Szojuz-36-Szaljut-6-Szojuz-35 űrkomplexumon, hanem 1980 óta minden űrállomáson használják sugárzásmérésre, s most a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) Simonyi Károly is használja. Az átlagos űrturista a pénzéért víMás európai országok egykori űrhajósai küldetésükhöz méltó életformát alakíthattak ki. Vadászrepülőből űrhajós Esti mesét is olvasott az űrből az ország űrhajós kedvence, mindenki „Farkas Bercije" Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan Gyulaházán született 1949. augusztus 2-án. A Kilián György Repülő Műszaki Főiskolát 1967-69 között végezte el. A pápai vadászrepülő alakulatnál 1972-től 1978-ig dolgozott vadászpilótaként, önként jelentkezett űrhajósnak. Farkas Bertalan (és Magyari BéFOTO: ARCHÍV la) a Gagarin Űrhajós Kiképző Központban végezte a felkészülést szovjet kollégáikkal együtt 1978-80-ig, a magyar szervezők választották ki az űrrepülésre. 1980. május 26-án indult a világűrbe Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. A Szaljut-6 űrállomáson Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajós fogadta őket. A nyolcnapos úton Farkas a magyar kutatóintézetek által tervezett orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket és megfigyeléseket hajtott végre. 1980. június 3-án tértek vissza a Földre a Szojuz-35 űrhajó fedélzetén. Farkas Bertalan 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán szerzett oklevelet, a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának kutatócsoportjában dolgozott vezetőségi tagként. 1995-ben dandártábornokká nevezték ki, 1996-1997-ben légügyi attasé volt az Egyesült Államokban. Tagja a Nemzetközi Űrhajós Szövetség intézőbizottságának, 1997 óta nyugállományú dandártábornok. Az Sky-Hungary nevű légitársaság, és egy külföldön bejegyzett nemzetközi kereskedőház résztulajdonosa. kendezhet az űrben. Ám Simonyi szereposztása más, mert fölkészült mérnök, aki szakmai tudását is hasznosítja, miközben például szigorú játékszabályok szerint megvizsgálja az ISS számítógép-vezérlésű berendezéseit. Tapasztalatait az oroszok, illetve a NASA bizottságai előtt is megjeleníti a Földet érést követően. Az ilyenfajta űrturistáskodásból mindenki nyer. - Mi, magyarországi magyarok mit nyerhetünk egy magyar származású, de amerikai milliárdos útjából? -A világsajtó figyelmét, mert Simonyi útját magyar utazásnak is tekintik. Ráadásul az űrrepüléstől függetlenül is ismerik- mint a Microsoft egyik egykori vezető fejlesztőjét, aki milliárdjait nem trükkös ügyeskedéssel, hanem tudásával és munkájával szerezte. De példaértékű az is, ahogy a fiatalokra figyel - Amerikában a kultúra egyik szponzoraként is népszerű, miközben a magyar fiatalokat is motiválja ez az út, melynek során kapcsolatba lép diákokkal, rádióamatőrökkel. - Mondhatjuk, hogy a hazai tudomány kozmoszban hasznosított eredményei révén Szeged is jelen van az űrben? - Jól emlékszem, hogy például a szegedi egyetem egykori rektora, a kémikus Márta Ferenc akadémikus is járt Bajkonurban. De a politikai változások miatt elmaradt a második magyar űrrepülés, így az ilyen irányú kutatómunka is mérséklődött. Márpedig az az ország, amelyik részt vállal az emberiség űrkutatási programjából, az kiváló minősítésnek örvendhet minden irányból. - Mi az, amit ön profitált pályáján a saját űrutazásából - például más nációk kozmonautáihoz képest? - Máig komoly kapcsolatokkal rendelkezem szakmai körökben. Erről találkozóinkon Simonyi Károly is megbizonyosodhatott. Tény, hogy más európai országok egykori űrhajósai küldetésükhöz méltó életformát alakíthattak ki, anyagi és erkölcsi megbecsülésnek örvendenek, megtalálták a helyüket. Magyarországon más a helyzete a nemzet űrhajósának... De hagyjuk ezt a témát! - Mikor jut ismét magyar az űrbe? - Erre nem tudok válaszolni. Csak annyira látok előre, hogy indulok Moszkvába, hogy az elsők között ölelhessem magamhoz Simonyi Károlyt, és gratulálhassak a második magyar űrutazónak. ÚJSZÁSZI ILONA Charles Simonyi, a 12. látogató misszió résztvevőjeként kísérleti videofelvételeket is készít a Földről FOTÓ: MTI a dúsgazdag feltaláló űrkalandja Naponta több millió ember hasznosítja Charles Simonyi, a magyar származású programozó találmányait. A leggazdagabb élő magyar a Space Advantures vállalkozás szervezésében jutott az űrbe, de ott nemcsak turistáskodik, hanem komoly kutatómunkát is végez. Magyar kísérleteket is végez az űrben Charles Simonyi. A második magyar kozmonauta, az első magyar űrturistaként hazánkban is közismertté lett amerikai üzletember, számítógépes programozó és feltaláló azzal a Pille sugárdózismérővel is dolgozik, melynek korábbi példányát Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós is használta. Ugyanakkor most kísérleti videofelvételeket is készít a Földről. Egy másik programban Simonyi a mélyen húzódó emberi izmok sorvadását vizsgálja a súlytalanság körülményei között, regisztrálva az űrhajós „szubjektív deréktáji fájásérzetét". A harmadik kísérleti programban pedig az ISS-en élő mikroorganizmusok fajtáit és az űrrepüléshez való alkalmazkodásait kutatja. A sűrű műszaki-tudományos program nem szokatlan az 58 éves Simonyi számára, hiszen informatikusként az amerikai Microsoft szoftvercég Word és Excel programjának atyjaként vált ismertté. Találmányait milliók használják - gondoljunk csak a szövegszerkesztővel írt betűk formázásának egyszerűsítésére, vagy hogy nyomtatáskor azt a szövegképet kapjuk, mint amit a monitoron látunk. A Microsoft egyik vezetőjeként a cég részvényei tették milliárdossá Simonyit, aki 2002-ben saját vállalkozást (ISC) alapított, ahova magával vitte kutatási eredményeit. Az ISC olyan technológián dolgozik, amelynél nem kódokkal, hanem mindenki számára érthető grafikus és szöveges felületen történik a programozás - olvasható a Haszon magazinban. Ez forradalmi változásokat indíthat el a szoftverfejlesztésben. Az ilyen és ehhez hasonló problémamegoldó képessége Simonyinak meseszerű üzleti gyarapodást hozott: ma ő a világ leggazdagabb programozója. Háza még az amerikai eliten belül is kuriózumnak számít. Simonyit megrögzött agglegényként ismerik, mégis szoros szálak fűzik Amerika leghíresebb háziasszonyához, Martha Stewarthoz. Charles Simonyié a világ nyolcadik legnagyobb magánjachtja, de saját F-5-ös vadászrepülőgépe is van. Mert a Magyarországról 18 évesen turistavízummal távozó Simonyi Károly (a legendás Fizika kultúrtörténete című mű szerzőjeként is közismert tudós Simonyi Károly fia) álmait szinte mindig megvalósítja. U. I. Milliárdos turisták a Földön kívül 2001. ÁPRIUS 28.-MÁJUS 6.: A világ első űrturistája, az amerikai Dennis Tito két tapasztalt orosz kozmonauta társaságában a kazahsztáni Bajkonurból egy Szojuz TM-32 orosz űrhajó fedélzetén indult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A nyolcnapos sikeres űrutazás Utónak húszmillió dollárjába került. 2002. ÁPRIUS 25,-MÁIÜS 5.: A Szojuz TM-34 orosz űrhajó, majd a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére a dél-afrikai Mark Shuttleworth húszmillió dolláros jegyet váltott. 2005. OKTÓBER l-ll.: A Szojuz TMA-7 űrhajó, fedélzetén az amerikai űrturista, Gregory Olsen amerikai tudós, aki ezért 20 millió dollárt fizetett. 2006. SZEPTEMBER 18-29.: A Szojuz TMA-9 fedélzetén a világ első űrturistanője, a húszmilliós útra vállalkozó Anoushe Ansari iráni származású amerikai. 2007. ÁPRIUS 9-20: A Nemzetközi Űrállomáson tartózkodik az amerikai-magyar Charles Simonyi űrturista és két profi kozmonauta, Oleg Kotov és Fjodor Jurcsihin. Simonyi 25 millió dollárért utazhatott az űrbe, a tervek szerint április 20-án a Szojuz TMA-9 űrhajóval indul el az űrállomásról, s még aznap leszáll Kazahsztánban.