Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-16 / 39. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1994. FEBR. 16. Reklámszakmai napok Kárpótlásijegy-részvény-cserelehetó'ségek Társaság neve átváltás millió Ft névérték jegyzés 476 1.000 február 21-ig 439 10.000 jan. 24-től febr. végén jegyzési hely Polgári Bank Polgári Bank, Coopturist A napjainkban egyre növekvő piaci verseny a vállalkozások, vállalatok marketingtevékenységének dinamikus fejlődését idézte elő. A Szegcdi Nemzetközi Vásár a marketingkommunikáció eszközeit alkalmazó, vagy alkalmazni kívánó gazdálkodó szervezetek részére lehetőséget kíván biztosítani a régiónkban működő reklámügynökségek, médiák, reklámeszköz-tulajdonosok, reklámvállalkozások, stúdiók, nyomdák megismerésére. Az 1994. február 23-24 között Szegeden megrendezésre kerülő Reklám- MIX szakkiállítás válogatási lehetőséget kínál a cégek számára a reklámtevékenységet folytató vállalkozások közötti eligazodáshoz, a partnerválasztáshoz. 9 Távolsági buszon utazott. Az országnak az a tájéka volt ez, ahol a szik sója kiüt a szántók rögein, talajvíz csillog a táblákon, s a földarcú tizenhárom éves gyerek messze pöcköli a talpas cigaretát, mielőtt föllépne a buszra. Errefelé az embereknek szaga van, és olyat tudnak köpni, hogy az eső se mossa el a nyál nyomát. Az ország déli részén jártak, a közel a határhoz. Szomszédja telt arcú, szürke szemű ember volt. Idősebb, mint ő, kicsit testesebb is. Szív Ernő valami régi hetilapot olvasgatott, s mint a hírlapírók többsége ő is úgy futotta át az írásokat, hogy az első három mondat után tudta, érdemes-e folytatni, vagy nem érdemes. Csakhogy a szomszédja fészkelődni kezdett mellette. És nagyon fészkelődött a telt arcú, szürke szemű szomszéd. Egészen izgatottan fészkelődött. Végül megszólalt. - Azt frást a harmadik oldal alján nem is olvassa el? Szfv Ernő meglepetten bámult a szürke szempárba, aztán a harmadik oldalra lapozott és elolvasta a tárcát, amely arról szólt, hogy az (rőt mindig hamarabb kiszolgálják a kisközértben, mert egyszer dicsérőleg írt a vegyeskereskedésről, és hogy az idősebbik eladó hölgy, akit Melindának hfvnak feltehetően szerelmes is az íróba, de az (ró még habozik, mert nem tudja, hogy Melinda kisasszony az emberi tulajdonsáA kiállítással párhuzamosan a DmKIK február 23-án és 24én reklámszakmai napokat tart, ahol a szakma jeles képviselői tartanak előadásokat. A szakma jeles szakértői előadásaikon keresztül bepillantást engednek a reklámszakma aktív művelőinek hétköznapjaiba. Éebruár 23-án Szászkő László, a HAT Reklám és Kereskedelmi Kft. kreatív igazgatója „Suzuki, a mi autónk" cfmmel tart előadást a Suzuki reklámkampányáról, Michelberger Miklós, a DDB Needham Worldwide kreatív igazgatója „Kovács úr és Volkswagenjei" címmel a Volkswagen reklámkampány folyamatába enged betekintést, N. Ernőfy Éva, a Magyar Reklámszövetség főmunkatársa az „EPICA Szív gaiért kedvelte meg őt, vagy csak egy ideába, egy (ró ideájába szerelmes. Szív Ernő fölpillantott. - Tetszett? - kérdezte a szürke szemű. - Tetszett - mondta előrelátóan Sztv Ernő. - Komolyan mondja? - Komolyan mondom. - Ez szerintem is jól sikerült - bólintott a férfi, és a szeméből eltűnt a szürke szfn. Zöld lett a pillanatása. - A hetvenharmadik (rásom - dőlt hátra. - A hetvenharmadik? kérdezte bizonytalanul Sztv Ernő. - Ez a rögeszmém, hogy számolom őket - magyarázta a férfi - Minden (rónak van valami rögeszméje. Az enyém az, hogy számolom az írásaimat. Habár a huszonkettedik után abba akartam hagyni. Alkotói válság, tudja. Szörnyű érzés volt. De hála Istennek, túltettem magam a dolgon. Hiszen maga is olvashatta. Ezzel a novellával már minden rendben van. Vagy nincs rendben? - Minden rendben van mondta gyorsan Sztv Ernő. Atkeltek a Dunán. Kőhordó uszály vonult alattuk, s a természetvédelmi területen majdnem elütöttek egy őzet. Már lágyan hullámzott az út, olykor napfoltos területen haladtak keresztül, remegett körülöttük a koratavaszi levegő. '91" díjnyertes reklámfilmjeit mutatja be. Február 24-én dr. Kandikó József, a Modern Üzleti Tudományok Főiskola főigazgatója „A marketing és marketing kommunikáció 1994" címmel tart előadást, Murányi Róbert, a Postabank Rt. ügyvezető igazgatója „A Postabank image-e és annak megváltoztatása" címmel megismerteti az érdeklődőket a Postabank reklámtevékenységével, dr. Németh György, a Gazdasági Versenyhivatal tanácsosa „Reklám, versenyszabályozás és gyakorlat Magyarországon" cfmmel tart előadást. A kiállítással kapcsolatban bővebb információ a Szegedi Nemzetközi Vásárigazgatóságnál a 62/312-76l-es telefonon Sebők Zitától, a szakmai programmal kapcsolatban a DmKIK-nál a 62/321-343-as telefonon kérhető. Vetőmag Mintegy 10-20 százalékos forgalomnövekedésre számít az OKzág legnagyobb hazai vetőmagot forgalmazó cége, a Kertimag Kft. - mondta Frieszné Kaszás Mária, a Kft. ügyvezető igazgatója hétfőn az MTI-nek. A kereslet növekedésének - szerinte - az az oka. hogy a növekvő számú kis- és középbirtokosok közül egyre többen kívánnak berendezkedni zöldségtermesztésre. A szakemberek optimizmusa mellett szól a cég januári forgalma is: ez már 15 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év hasonló időszakában. A Kertimag Kft. hozzávetőlegesen 300 fajta-vetőmagot kfnál a termelőknek. A cég a vevők jobb kiszolgálása érdekében az idén az egész országra kiterjedő márkabolt-hálózatot kíván létrehozni, ahol a viszonteladók különféle kedvezményeket kapnak. E téren a legnagyobb újdonság: a vevőknek lehetőségük lesz az el nem kelt árut visszavásároltatni az eladóval. Alkaloida Rt. 10:12 BIOGAL Rt. 1:1 Pillér II. Ingatlan 2:3 Jelenleg hazánkban (és az egész térségben) a privatizáció kétségkívül a legnagyobb horderejű gazdasági, politikai, társadalmi folyamat, amely állandóan óriási támadások kereszttüzében áll. Valószínűleg a privatizációt lehetetlen közmegelégedésre véghez vinni. Az embereknek a privatizációval szembeni ellenséges hozzáállása, negatív társadalmi reakciója jórészt a folyamatokból való kívülmaradás, a kívülrekedtség érzése miatt alakul ki. Ugyanakkor a gazdaságnak ilyen nagymértékű szerkezeti és tulajdonosi átrendeződését nem lehet sikeresen megvalósítani a társadalom támogatása nélkül vagy a társadalom ellenállásával szemben. A Budapesti Értéktőzsde 1990. évi alapítása idején a hazai és külföldi szakemberek egyöntetűen hangsúlyozták a tőzsde kiemelkedő szerepét a magyar privatizáció folyamatában. A privatizáció és a tőzsde ugyanis egymást feltételező, egymást kiegészítő, egymásra utalt viszonyban vannak. A jó minőségű állami vállalatok tőzsdei privatizációja kiváló alkalmat kfnál a kisebb pénzű emberek részvényvásárlásba való bekapcsolására is, ugyanis a kis címletérték és a nagy kedvezmények miatt szinte bárki számára hozzáférPrivatizáció és tőzsde hetőek ezek a részvények. A tőzsdei piac nyilvánossága, ellenőrizhetősége további bizalomébresztő tényező. Az emberek százezrei válhatnak így részvényesekké, és szinte észrevétlenül közelébe kerülhetnek a tőkepiacnak és a tőzsdének. Ennek kiemelkedő fontossága van egy olyan országban, ahol évtizedeken keresztül nemzedékek nőttek fel úgy, hogy a tőzsdét politikai és ideológiai megfontolásokból olyan élősdi intézménynek fogták fel, amelyet azonosítottak a rossz értelemben vett spekulációs üzletekkel, a munka nélkül szerezhető jövedelmekkel. Pedig a tőkepiac, a tőzsde gazdasági jelentősége vitathatatlan: a sok kis töredék megtakarított pénzösszeg a nyilvánosan forgalmazott részvények megvásárlásával a gazdaságba, a vállalkozásokba vándorolhat, beruházásokat finanszírozhat. A tőkepiac kiépülése érdekében a kisbefektetőket kedvezményesítő, nyilvános részvényeladás formájában megvalósuló privatizáció emiatt is fontos funkciót tölt be. A privatizálást végrehajtó államnak ugyanis mindenképpen szüksége van a működő tőkepiacra, hiszen érdeke, hogy a feljavuló privatizálandó vállalatok tőkeigénye, pótlólagos tőkebevonása részvénykibocsátás után is megvalósítható legyen! Továbbá a részlegesen privatizált vállalatokból az állam előbb, vagy utóbb ki akar vonulni és a még birtokában levő részvényeket likvidálni szeretné. Ez igaz azokra a befektetőkre is, akik a privatizálás után csak a cég feljavításában érdekeltek. Az így megcélzott tulajdonosváltozásokat, részvényeladásokat a működő tőkepiac jelentős mértékben elősegítheti. Az. állam számára a nyilvános részvénykibocsátás útján történő privatizáció bár költséges, de ezt a legobjektívebb ár, a legellenőrzöttebb allokáció kfséri, s így politikailag a legkevésbé támadható a zárt ajtók mögött ellenőrizhetetlen alkufolyamatokkal, a „kótyavetyéléssel". (Részlet az AVÜ Privatizációs füzetek (12) sorozatának Hardv Ilona „Privatizáció tőzsdei részvényvásárlással" című kiadványából. Kapható az ügyfélszolgálati irodában.) Ernő Kihelyezett ügyfélfogadás vidéken Ügyfélfogadó napokat tartanak a Progress Vállalkozói Központ alközpontjaiban: Makón (közösségi házban) február 16-án 9-12; Szentesen (polgármesteri hivatalban) február 17-én 9-12; Csongrádon (polgármesteri hivatalban) február 22-én 9-12; Deszken (polgármesteri hivatalban) február 25-én 10-12 óráig várják az érdeklődőket. Vendégsarok rnő és egy másik író Meleg lett a buszban. Hallgattak néhány percig, aztán Szfv Ernő csak megkérdezte. - A századik írása után nagy ünnepet csap? - Jaj dehogy. Igazi író ne ünnepelje magát, ez az első szabály. Majd ünnepel az olvasó, ha jónak látja - mondta a szomszédja. - Ezek szerint maga igazi (ró - mondta Szív Ernő, - író vagyok - hajtotta oldalra a fejét a másik. Szerény, világos és ártatlan volt a pillantása. Már egészen kéken "csillogott a szeme. Athéntól délre ilyen kék a tenger. - És milyen érzés frónak lenni? - kérdezte óvatosan Sztv Ernő. - Ne is mondja - sóhajtott gondterhelten az író - ez egy nagyon nehéz és nagyon fárasztó vállalkozás. Rámegy az életünk. írónak lenni egy misszió! Ráadásul magyar író vagyok, ami egy külön feladat. Iszonyatos felelősség. Megharcolni az igazunkért, aztán ott a hadseregnyi gáncsoskodó, az irigyeinkről nem is beszélve! Megküzdeni fzlésdiktátorokkal, rosszízlésű szerkesztőkkel, politikával! Gondoljon csak Ady Endrére. Szív Ernő Ady Endrére gondolt, miközben a szomszédja elhallgatott, de azért látszott, hogy erősen gondolkodik. - Viszont van az íróságnak szépsége is - mondta. - Amikor, teszem azt, magának tetszik az írásom, az engem minden fájdalomért, minden igazságtalan bántásért kárpótol. Biztosan tetszett? - Értem - mondta Sztv Ernő. - Nekem nyugodtan megmondhatja, ha nem tetszett. - Tetszett - mondta Szív Ernő. Hallgattak egy keveset. A táj megszelídült, a lankákra és a domboldalakra piros cserepeket szórt a nagy tájszerkesztő. Görögfehér oszlopházak, nyári lakok, színes ablakú villácskák is feltűntek. Kegyelem tisztán ragyogott az ég, s fű is zöldellni kezdett, mintha egy másik országban jártak volna. Hegyi patakok futottak versenyt a busszal. - Különben író-olvasó találkozóra megyek - mondta az író. - Értem - mondta Sztv Ernő. - Látom, érdekli magát a téma - mondta az író. - Érdekel - mondta Sztv Ernő. - Ahogy elnézem magát fiatalember, szerintem magának is Volt néhány szárnypróbálgatása. Sztv Ernő zavartan hallgatott. - Ne is válaszoljon - mosolygott égkék szemmel az író. - Látszik magán, hogy igen. Persze versekkel kezdte. Különben, ha tényleg komolyan gondolja, mert kérem ezt a szakmát nem lehet hobbiból művelni, mint a gyufadobozgyűjtést, elküldhet nekem néhány frást. Segítek, ba gondolja. Ha jó írások, segftek elhelyezni őket. Az író lefirkantotta a címét. - Csak géppel írjon, arra kérném - mondta. - A legjobb (rásait küldje, mondjuk öt darabot. Ne többet. Sztv Ernő elvette címet. Budapesti cfm volt. - Miféle témákkal próbálkozgatott eddig - kérdezte az (ró. Sztv Ernő óvatosan megjelölt néhány témát. - Igen, általában ezzel kezdik - bólogatott az (ró -. A szokványos ügyek. Majd eszébe jut eredetibb is, ne féljen. Sztv Ernő nem mert többé megszólalni, és az trón is látszott, hogy valami eszébe jutott, simogatta az arcát, nagyokat sóhajtott, egészen mélyre szívta a levegőt, koncentrált, s olykor egész mondatokat mondott magának. Nyílván írt. Sztv Ernő tehát elszunnyadt. Egyszerre csak megrázták a vállát. - Nem soká megérkezünk - mondta az író és erősen nézett Sztv Ernőre, aki érezte. hogy akar tőle valamit a másik, de képtelen volt kitalálni a kívánságot. - Nem akarja, hogy dedikáljam? - kérdezte akkor az író, és a régi hetilapra mutatott. - Nem mertem kérni - sóhajtott Szív Ernő. Az író mosolyogva dedikálta a tárcanovellát. - De csak azért, mert tetszett - mondta. A busz éppen egy kisváros fényes főterére fordult, aztán nagyot zökkenve megállt. Az (ró ráesett Szív Ernőre, elfolytott egy könnyed szitokszót, aztán szedelődzködni kezdett. Végül a kezét nyújtotta. - Megtetszett nekem, fiatalember - mondta - Szimpatikus volt nekem. Lehet, hogy egyszer írok magáról. - Nagyon szépen köszönöm - mondta Sztv Ernő. - Hagyja csak. Hiszen ez a dolgom - mosolygott szerényen az (ró, szerényen elmosolyodott, aztán letolakodott a buszról, intett Szív Ernőnek, és elsétált valami üzletsor irányába. Meg-megállt az író, úgy tűnt, élvezi a fényt és az illatokat, úgy tűnt maradéktalanul elégedett. Szfv Ernő mégis esküdni mert volna, hogy az író szeméből már kihunyt az égikék lobogás. Igen, egészen tompa és szürke volt a pillantása, ahogy utoljára még visszanézett. Darvasi László MAGYAR NEMZETI BANK Valutaárfolyamok pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre. forintban Angol font 148,30 149,80 151,30 Ausztrál dollár 72.05 72,72 73,39 Belga frank (1(K)) 280,57 283,32 286.07 Dán korona 14,82 14,97 15,12 Finn márka 17,86 18,03 18.20 Francia frank 17,01 17,18 17,35 Francia frank (100) 40.05 40,45 40.85 Holland forint 51.55 52,07 52,59 ír font 142.23 143.63 145,03 Japán yen (100) 95,80 96,73 97,66 Kanadai dollár 75.26 76,02 76.78 Kvéaiti dinár 340.25 343.58 346,91 Német márka 57.79 58.39 58.99 Norvég korona 13,35 13.49 13,63 Olasz Itrat 1000) 59,88 60,49 61.10 Osztrák schilling (100) 822,15 830,50 838,85 Portugál escudo (100) 57.34 57,91 58.48 Spanyol peseta (100) 70.95 71,68 72.41 Svájci frank 68,55 69,21 69,87 Svéd korona 12,55 12,67 12.79 USA-dollár 101.18 102,18 103,18 ECU (Közös Piac) 112,16 113,28 114.40 Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS