Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-11 / 137. szám

4 KÖZÉLET DÉLMAQYARORSZÁQ CSÜTÖRTÖK, 1992. JÚN. 11. Amerikai minta a Maros mentén Környezetbarát mezőgazdaság a cél Környezetbarát mezőgazdasági technológia meghonosításának szándéka vezetett négy amerikai szakembert hazánkba. Dr. Roy Cameron, az amerikai mezőgazdasági miniszter tudományos tanácsadó testületének tagja, a Közép és Kelet-Európai Mezőgazdasági Környezetvédelmi Regionális Project amerikai vezetője, dr. Stephen E. Ragone, az Amerikai Geológiai Szol­gálat tudományos igazgatóhelyettese, dr. Peter Patterson, az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium Talajvédelmi Szolgálata környezetvédelmi tanácsadója, és dr. Mary Ann Rozum, az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium Tanácsadó Szolgálat országos program vezetője tegnap délben adott részletes tájé­koztatást, mi az amerikai project lényege. Lapunk kérdésére Cameron úr elmondta, a Közép és Kelet­Európa országainak nyújtandó környezetvédelmi amerikai se­gélyprogram részese hazánk mellett valamennyi volt szocialista ország. A régióban olyan felszíni, illetve felszín alatti vizekkel rendelkező területeket kívánnak feltérképezni, amelyek nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek ellátására hivatottak, akár két szomszédos országéra is. A kiválasztás e szempontjának a Maros folyó (magyarországi) vízgyűjtőrendszere felel meg. A project keretében a Szőregi Tisza-Maros Szög Termelőszövetkezet területein végeznek a magyar környezetvédelmi szakemberek méréseket, vizsgálják a művelésre fogott föld szennyezettségét is. A kapott adatok tükrében változnak majd az alkalmazott mezőgazdasági technológiák. Az új eljárások hatásfokáról kont­rollmérésekkel győződnek meg. Cél: a környezetre minél ártal­matlanabb, eredményes földművelés, állattartás meghonosítása. A környzetvédelmi felügyelőség szakemberei nagy jövőt jósolnak a projectnek. Ok tudják legjobban, hogy például Románia és Magyarország között éveken át nem volt érdemleges együttműködés a Maros vízminőségének javítása érdekében. Az amerikai projectnek tehát missziószerepe is van, mint hírlik Románia is rendkívül fogadókész a víz-és környzetbarát technológiák iránt. A felügyelőség egyik mérnöknője megjegyezte, a műtrágya és a különféle növényvédő szerek okozta szennyezések mértékét még sosem vizsgálták olyan átfogóan, mint amilyenre most készülnek. M.E. Barokamrán innen és túl Véletlen találkozás Farkas Bertalannal - Mit tesz a „véletlen", hát nem az első magyar űrhajóssal mutatatták be n barokamrás vizsgálatot Kecskeméten, a Bundeswehr katonaorvosi de­legációjának. - Ez tényleg véletlen ­mondja Farkas Bertalan a német katonaorvosok gyűrű­jéből és a barokamra hősé­géből kiszabadulva. Ugyanis az évenkénti rcpülőalkalmas­sági vizsgálatra jöttem a hét elején a kecskeméti repülőor­vosi intézetbe. Ha már így adódott, megkértek, szálljak be akkor a barokamrába, amikor a német vendégek itt lesznek. Ezt a vizsgálatot minden évben rajtam is és másokon is el­végzik. Hozzátartozik az éven­kénti kontrollhoz.' - Mit kell kibírni ebben az űrhajára emlékeztető „ masi­nában"? - Arra való, hogy oxigénhiá-' nyos környezetben - 5 500 méteres magasságnak megfe­lelő körülmények között ­mérjék a légzésszámot, a pul­zust, a vérnyomást, nézzék az EEG-t, EKG-t. Magyarán azt vizsgálják, hogy szervezet miként reagál, hogyan bírja az oxigénmentes környezetet, jelez-e rendellenességet. - Szemre semmit nem vál­tozott, kitőnő kondiban van, egy grammot nem hízott, tán még fiatalabbnak látszik, mint 12 évvel ezelőtt. - Ez részben adottság, de sportolok, karban tartom ma­gam, nem szeretném, ha a szervezetem már elhaszná­lódna, hisz ha számításba jöhet még egy magyar űrrepülés, akkor... - Mondja ki! -Tizenkét éve az a vágyam, hogy újra repülhessek az űrbe. Nagyon szeretném, ezért vi­gyázok a szervezetemre. - Ha nincs kontrollvizs­gálaton Kecskeméten, akkor mit csinál az ezerdes úr? - A Magyar Honvédség repülőszemlélő helyetteseként FOTÓ: SCHMIDT ANDREA a repülőalakulatok szakmai irányítása a feladatom. Magam is repülök kéthajtóműves utas­szállító gépen. Ezenkívül elő­adásokat tartok a műegyete­men, ahol elsősorban nem oktató, hanem kutató munkát végzek. Jómagam is sok felvé­telt készítettem az űrben a földről, ezeket és más űrha­jósok, űrszondák gerontoló­giailag értékes, hasznosítható fotóit tanulmányozom. No, meg tagja vagyok néhány nemzetközi szervezetnek. -... éspedig? - Számomra a legfontosabb a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség. Ennek végrehajtó bizottsági tagja vagyok. Ha­marosan utazom Amerikába a szervezet következő kongresz­szusára. A másik szívügyem: a környezetvédelem. Tavaly Párizsban - egy környzetvé­delmi program keretében ­világméretű kísérletsorozat indult a föld erdőinek felmé­résére és mentésére. E kísér­letsorozat koordinálására igaz­gatótanács alakult, amelynek tagjává választottak. - Tud valamit egykori tár­sáról, Magyari Béláról? - Kissé gúnyorosan kérdez­te ezt, de nem csodálkozom, hisz bennünket mindig is a sajtó akart össszeugrasztani, de nem sikerült. Bélával mind a mai napig jó a kapcsolatunk és találkozunk. Annak idején, azt írogatták, ő összeroppant, ami­kor megtudta, hogy én repülök. Azt azonban elfelejtették köz­zétenni, hogy a kiképzés ideje alatt mindketten tudtuk, csak az egyikünk mehet az űrbe. A vesztés mindkettőnk paklijá­ban benne volt. - Ezért borult el tekintete, amikor megtudta, hogy újság­írók vagyunk. Am felcsillant Szeged hallatán. - Szeretem azt a várost, sok barátom van ott, akikkel né­hány görbe estét eltöltöttünk. - Akkor a szegediek nevében köszönöm a beszélgetést. KALOCSAI KATALIN Huszonhét hónap alatt Autópálya épül Győrtől a határig Hazánkban jelenleg 350 kilométer hosszúságú autópálya van, ám az egyes szakaszok nem alkotnak összefüggő hálózatot. Ezen a téren igen nagy a lemaradásunk. Európában már csak Románia és Lengyelország van mögöttünk. Az autópálya-építés: állami monopólium. Az államnak viszont közismerten kevés a pénze. Ezért, hogy az eddigi 25 éves lemaradásunk ne növekedjen tovább, nem marad más hátra, átmenetileg (jelen esetben 35 évre) le kell mondani a monopolhelyzetről, s magánkézbe adni az autópálya építésének jogát. Az előkészületek már igencsak előrehaladottak. Annyira, hogy megtörténtek a nemzetközi koncessziós pályázatok fontos fordulói. Öt nagy európai cég (három francia, egy olasz és egy spanyol cég) maradt versenyben. Augusztus 17-én dől cl. hogy közülük melyik fogja majd megépíteni az Ml-es, illetve Ml5-ös autópálya-szakaszokat Győr és az országhatár (Hegyeshalom, illetve Rajka) között. Kedden este Győrött erről rendeztek lakossági fórumot a Spade International Média Ügynökség és a közlekedési minisztérium Koncessziós Autópálya Igazgatósága sok, a témában valamilyen módon érintett szakember részvételével. A lényeg, hogy a szóban forgó, hatvan kilométeres, nemzetközileg is igen fontos szakasznak 27 hónap alatt, vagyis 1995. június 30-ig el kell készülnie. Addigra kész lesz a már most is erős ütemben épülő, Győrt megkerülő autópálya. A teljes kiépítéssel a megyeszékhely, valamint Mosonmagyaróvár, Öttevény és Abda lakossága megszabadulhat az elképesztően nagy, már szó szerint is fojtogató forgalmi tehertől. (Részletkérdések még hátra vannak, az önkormányzatoknak majd a pályázatot megnyerővel kell tárgyalniuk - egyebek között kör­nyezetvédelmi kérdésekről.) Anti már most is biztos: az új autópályán díjat kell majd fizetni - a meglévőn azonban nem tervezik ennek a bevezetését, hallhatták a fórum résztvevői az illetékes szakemberektől. J. F. Törvénymódosítás Az Országgyűlés szerdán nagy többséggel elfogadta az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társa­dalmi szervezetek vagyonelszá­moltatásáról szóló törvény mó­dosítását. Az Országgyűlés a módosítás elfogadásával tett eleget az Al­kotmánybíróság április 21-i hatá­rozatának, amely megsemmisítette a törvény 8. paragrafusát, mert abban nem szerepelt határidő arra, hogy a szervezeteket meddig korlátozzák a tulajdonuk feletti szabad rendelkezésükben. A most elfogadott módosítás az elmúlt rendszerhez kötődő egyes tár­sadalmi szervezetek elidegenítési, illetve megterhelhetőségi tilalmát legkésőbb december 31-ig mondja ki. A módosítás ugyanakkor rög­zíti azt is. hogy a tilalom nem vonatkozik azokra a szervezetekre, amelyeknek elszámolását az Állami Számvevőszék jelentése alapján az Országgyűlés elfogadja. Kriminalexpo '92 A bűnözés társadalmi okait gyökereiben kell megszüntetni, ebben az esetben valószínű, hogy a bűnözés maga is csökken ­mondta egyebek között Göncz Árpád köztársasági elnök szerdán, a Kriminalexpo '92 című szak­kiállítás megnyitásakor, a Buda­pesti Nemzetközi Vásárközpont D pavilonjában. A rendezvényt az Ügyészek Országos Egyesülete szervezte. Göncz Árpád beszédében szólt a bűnözés robbanásszerű növeke­déséről, annak különböző meg­nyilvánulásairól: a fiatalkorúak bűnözéséről, az erőszakos bűn­cselekmények számának növe­kedéséről, valamint a szervezett bűnözés megjelenéséről. Hang­súlyozta: a kábítószer-keres­kedelemben Magyarország tran­zitútvonallá vált, s hazánkon megy keresztül a hasadó anyagok ille­gális kereskedelme is. Rámutatott, hogy a társadalom átalakításához, ezen belül a szegénység, a mun­kanélküliség és az ifjúság lét­bizonytalanságának megszünte­téséhez, valamint az életszínvonal emelkedéséhez hosszabb időre van szükség. A társadalom közérzetét ma rontó bűnözés ellen azonban rendőri erőkkel, és azonnal fel kell venni a küzdelmet. A szakkiállítás jelentőségét méltatva utalt arra, hogy a bűnözők eszköztára ver­senyben van a bűnüldözők techni­kájával, és az utóbbiaknak nem szabad lemaradniuk. A szak­kiállítással egyidejűleg nem­zetközi bűnüldözési és igazság­szolgáltatási konferenciát is tartanak neves külföldi és hazai szakemberek részvételével. Mit üzen a Tilos Rádió? Médiatörvényre várva... Az Országgyűlés kedd délutáni ülésén Bálás István és Zacsek Gyula MDF-es képviselők interpellációikban kifogásolták, hogy a Soros Alapítvány törvénytelenül működő rádióknak, a Tilos Rádiónak és a Kalóz Rádiónak nyújt támogatást. Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész válaszában elmondta, hogy vizsgálódásuk nyomán megtudták: az említett, összesen egymillió forintnyi összeget részben a törvényes és bejegyzett Tilos Kulturális Alapítvány kapta, a másik részt a mai napig nem folyósították, mert a Kalóz Rádió jogi személyisége tisztázatlan. Miután bebizonyosodott, hogy a Tilos Kulturális Alapítvány támogatja a törvénytelenül működő Tilos Rádiót, az ügyészség fölszólította tevékenységének beszüntetésére, a Soros Alapítványt pedig felhívta, hogy vonja vissza a két szervezet támogatására szóló döntését. Nemrégiben érdekvédelmi szervezetbe tömörültek a magyarországi kalózrádiók, s együttesen csatlakoztak a Szabad Rádiók Európai Szövetségéhez. Ebből az alkalomból interjút kértünk a nagy port felvert Tilos Rádió alapító tagjától, aki - lévén a Tilos mindmáig illegálisan működik - nevét nem árulta el. - Mi lenne, ha mégis elárulná a nevét? Mitől kell ennyire félnie? Hisz az elvitetések, behívatások ideje lejárt. - Ez igaz. Csakhogy megbüntetnének sajtóren­dészeti vétségért, ami ellen tiltakoznánk, netán mások aláírásokat gyűjtenének az érdekemben. Ezt nem akarom. A Tilos Rádió nem demonstrálni, nem mártíromkodni s legfőképpen nem politizálni akar. Hanem műsort sugározni a közönségünknek, akik keresik az adást. Lehetőleg minél előbb szabadon, törvényes jogunkkal élve, amit egy tisztességes mé­diatörvény biztosít a számunkra. - A készülő médiatörvény eddig megismert változatában szó sincs a kalózrádiókról. - Azóta változott a helyzet, mert két munka­társunk szakértőkkel konzultálva kidolgozta a hiányzó passzusokat, és a Fidesz fölvállalva ben­nünket, hivatalosan benyújtotta azokat a törvény­előkészítőknek. - Nyugaton mennyire elterjedtek az önökéhez hasonló rádióadók? - Teljes mértékben. Ezektől a kis, közösségi adóktól senki sem félti a demokráciát a hagyo­mányokkal rendelkező demokratikus államokban. Általában az alternatív létformát élő fiatalok hallgatják, ami nem azonos az önpusztító kemény drogosok és alkoholisták világával. Különösen Hollandiában, Franciaországban vannak a kalóz­rádiózásnak hagyományai. - Úgy tűnik, a politikában sokan idegesek maguk­tól. Időről időre napirendre kerülnek a Parlamentben is. - Pedig mi nem politizálunk, és nem vagyunk profitérdekeltségűek sem. Mindenféle érdekcso­porttól függetlenül működünk. - Éppen ezt vitatják bizonyos politikusok. - Á Tilos Rádiót, hiszen a magam nevében csak erről beszélhetek, a törvényes és bejegyzett Tilos Kulturális Alapítvány támogatja. Ám a helyzet nem ezért tisztázatlan, hanem a máig feloldatlan frek­vencia moratórium és a médiatörvény hiánya miatt. - Kik tömörültek most érdekszövetségbe? - Nézze, nem árulkodom, mert minek zaklassanak másokat is, akikre eddig legfeljebb a hallgatók figyeltek fel. Annyit elárulok, hogy Budapesten nem miénk az egyetlen szabad, közösségi adó. De működnek már mások Siófokon, Székesfehérvárott, Pécsett, Kaposváron, s ha már Szegedről érdeklődik, elmondhatom hogy szegedi barátaink is forgatnak hasonló terveket a fejükben. Természetesen nem az úgynevezett profi rádiósokra gondolok. GAZSÓ Vízre bocsátották a Barosst Vízre bocsátották és Baross névre keresztelték az első - az ősszel megnyíló Duna-Majna­Rajna csatorna speciális követel­ményeinek is megfelelő - magyar önjáró motorhajót. Mint Fáy András, a Mahart vezérigazgatója elmondta: a hajót az igényektől függően később várhatóan több is követi. Jakab György vezérigazga­tó-helyettes arról is beszámolt: a hajót - mely biztonsági felszerelt­ségének köszönhetően veszélyes anyagok szállítására is alkalmas ­elsősorban konténerszállításra tervezték, saját felhasználásra. Kiss Gyula Genfben Kiss Gyula munkaügyi mi­niszter a Nemzetközi Munka­ügyi Szervezet (ILO) genfi konferenciáján kijelentette: ha a nemzetközi közösség egyet­ért is abban, hogy elő kell se­gíteni a demokratizálódás és a gazdasági átalakulás folya­matát Közép-Kelet-Európa országaiban, a hogyanra nincs még válasz az eddigi történe­lemben. Jó gazdaságpolitikát ­amely egyszersmind jó szoci­álpolitikát is jelent - és hatékony munkahelyteremtést javasolt a miniszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom