Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-11 / 137. szám

ry CSÜTÖRTÖK, 1992. JÚN. 11. GAZDASÁG 5 Csődök és az ő hátterük A Heti Csődértesítőben a „csődeljárások" címszó alatt szerepel a Domet Ecsetgyár és a Szegedi Bőrdíszmű Ipari Szövetkezet. A csődeljárások hátterében feltehetően egészen különböző gazdasági folyamatok és kilátások húzódnak. A cégek anyagi és piaci helyzetéről, jövőjéről a vezetőket kérdeztük. - Az állam felé van adótartozásunk, és kamattartozásunk egy nagykereskedelmi vállalat felé - mondja Debreceni Pál, a Domet elnöke. - Várhatóan könnyen megegyezünk majd a hitelezőkkel, mert a vagyon és a készlet bőven nyújt fedezetet a követelésekre. De valószínűnek tartom, hogy felszámolási eljárás következik majd, mert a cég a jelenlegi formában nem versenyképes, a termékek nem forgalomképesek. - Gondolom, ennek részben a piacszűkülés az oka. - Jelentős a piacvesztés. 75 százalékban hazai piacra termeltünk, itt egyrészt csökkent a kereslet, másrészt megjelentek a konkurensek és az importőrök. Kínából például dömpingáron érkeznek ecsetek. 25 százalékban termeltünk külföldi piacra: az NSZK-ba, Ausztriába, Svájcba, Japánba, Amerikába és a Szovjetunióba. Ezeken a piacokon a termékeink leértékelődtek, mert nem munka-, hanem anyagigényesek. Ráadásul más országok, például Románia, korábban Jugoszlávia sokkal olcsóbb nyersanyagból dolgoznak, ezért jóval alacsonyabbak az áraik. Ma már csak ecsetet gyártunk, a seprűkkel már 1989-ben leálltunk, mert nem volt rentábilis. - A csődbejelentés részünkről csak formai dolog, sem gazdálkodásunkat, sem piaci helyzetünket tekintve nem fenyeget bennünket a csőd mondja Molnár Mihályné, a bőrdíszműipari szövetkezet elnöke. - A bejelentés augusztus végéig fizetési moratóriumot biztosít a cégnek, de mi folyamatosan fizetjük vissza a tartozásainkat. A szállítóknak 4 millió forintot, az APEH-nek 2,5 milliót fizettem vissza április óta. A többi tartozásról is megegyeztünk a hitelezőinkkel, augusztus végéig mindent kifizetünk. - Hogyan gyűlt össze ennyi tartozás? - A szövetkezet az utóbbi két évben jelentősen átalakult. Korábban a szovjet és a hazai piacra gyártottunk igen rossz minőségű női táskákat, ma nyugati értékesítésre és megrendelésre készítünk táskákat és sokféle aprócikket. Az átállás nagyon sokba került és sehonnan nem kaptunk anyagi segítséget. Gépeket vásároltunk, külföldi szakértőket hívtunk, betanítottuk a dolgozókat. A külföldi alapanyagért előre kell fizetni, a szállítást is azonnal kell finanszírozni, nekünk viszont csak jóval az átvétel után utalják át a pénzt. - Hogyan tudja visszafizetni a tartozásait úgy, hogy közben a gyártást is finanszírozza? - Úgy, hogy teljes kapacitással, szombaton és vasárnap is dolgozunk, folyamatosan növeljük a létszámot és még így is alig tudjuk teljesíteni a megrendeléseket. A piaci pozícióink rendkívül jók, termékeink kelendőek, üzleti partnereink elégedettek. KECZER Hármon áll... Azt mondják, a sajtó a rendszerváltás óta szerepzavarban van. Mert már mindent meg lehet írni, de még nem mindenü tt alakultak ki a normák, hogy miről, mikor és hogyan. Különösen a gazdasági újságírás terén vetődik fel élesen ez a kérdés, mert itt nem „pusztán " jó hírnévről van szó, hanem sok pénzről is. Egyszerre többféle váddal is találkozni. Az emberek úgy vélik, a lapok nem élnek kellőképpen a sajtószabadság adta lehetőségekkel, még mindig hallgatnak a vagyonátmentésekről, az állami tulajdon megkurtításáról, egyesek jól jövedelmező ügyeskedéseiről. A másik vád a gazdasági élet szereplőitől érkezik, hogy a sajtó visszaél hirtelen megnőtt lehetőségeivel. Amikor a cégek gazdasági szennyesében turkál, üzleti lehetőségeket ront, anyagi károkat okoz, üzleti érdekeket sért. Annak, hogy a sajtó jól játszhassa szerepét az lenne a feltétele, hogy a két fél, akik között közvetít maguk is világosan lássák mi az ő szerepük ebben a folyamatban. Fejlett demokráciákban a polgárok aktívan részt vesznek az őket érintő döntések meghozatalában, a végrehajtás ellenőrzésében, a politikai, társadalmi, gazdasági folyamatok alakításában. Öntudatos választópolgárként, munkavállalóként, fogyasztóként véleményt formálnak, észrevételeiknek - akár a sajtó útján, azzal együttműködve, nem névtelen levelekkel, haragos telefonokkal rendszeresen hangot adnak. A gazdasági élet szereplői pedig tisztában vannak azzal, hogy ami nem üzleti titok, a nyilvánosságra is tartozik, és mint gazdálkodó szervezeteknek tájékoztatási kötelezettségük van. Ahhoz ugyanis, hogy az újságíró megfelelően végezhesse dolgát, pontos információkra van szüksége. Ha ezekhez nem jut hozzá a megfelelő forrásból és időben, de eleget kíván tenni annak az elvárásnak, hogy bemutassa, ami a gazdaságban éppen történik (ha fejlődés, azt, ha csőd, akkor azt) kénytelen névtelen informátorokra hagyatkozni, találgatásokba bocsátkozni, utalni és célozgatni. A dolgok olajozott működéséhez természetesen megfelelő közegre és hagyományokra is szükség van. Hogy az állampolgár azt tapasztalja, véleménnyilvánításának foganatja, és nem kellemetlen következménye van, a gazdasági mutatók évtizedeken keresztül ne titkosak és manipuláltak, hanem mindenki számára hozzáférhetők legyenek. És persze az, hogy a sajtó, ha teheti, objektíven, pontosan és gyorsan tájékoztasson. KECZER GABRIELLA Az első napon meglehetősen sok ügyfele volt az új helyre költözött Országos Kárpótlási Hivatalnak. (Bp„ Kecskeméti u. 10-11.) Hol kaphatók a kárpótlási nyomtatványok A Magyar Posta az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal kérésének megfelelően megkezdte az 1992. évi XXIV. törvény alapján benyújtandó kárpótlási igények nyomtatványainak árusítását. Az árusítással valamennyi városban működő postahivatal, valamint a 4-5000 lakost meghaladó lélekszámú településeken lévő postahivatalok foglalkoznak. Csongrád megyében a városokban és a nagyobb településeken az alábbi helyeken lévő postahivatalok árusítják a II. kárpótlással kapcsolatos nyomtatványokat: Apátfalva, Asotthalom, Balástya, Csanádpalota, Csanytelek, Derekegyháza, Fábiánsebestyén, Földeák, Kiszombor, Mórahalom, Nagymágocs, Pitvaros, Rúzsa, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Szegvár, Székkutas, Tömörkény, Üllés, Zákányszék, Kistelek, Mindszent, Csongrád, Makó, Hódmezővásárhely, Szentes. Magánfuvarozó kontra Volán? A Tisza Volán belföldi áruszállítással foglalkozó üzeme előbb leányvállalattá, majd kft.-vé alakul - adtuk hírül egy munkásgyűlés kapcsán. A morgolódó tehergépkocsivezetők akkor azt is elmondták, nem érzik alkalmasnak a leendő céget arra, hogy kitegyék a piac farkastörvényeinek: elavult ugyanis a géppark, s drágábban termel, mint a maszekoké. Azok ugyanis 18 forintos fűtőolajjal közlekednek... Főleg a legutolsó kitétel miatt ragadta meg a telefont Demeter Sándor szállítási vállalkozó, mellesleg a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, s a Szegedi Ipartestület elnökségének tagja. Később, amikor , személyesen is találkoztunk, megnyugtatott: ritka az az őrült maszek, aki tönkreteszi a motorját a fűtőolajjal. De nem csak emiatt tartotta fontosnak, hogy elmondhassa a véleményét. - A szakma egységéért kellene mindenkinek küzdenie, s nem kígyót-békát kiabálni egymásra. A maszek sincs irigylésre méltó helyzetben. Elég kimenni a Szent István térre, és megnézni, hány magánfuvarozó áll ott munka és jövedelem nélkül, miközben fizeti a tébét, a helyi adót, és még sorolhatnám. Attól félek, ennek az acsarkodásnak az lesz a vége, hogy majd a különböző cégek, vállalkozók egymás alá mennek az áraikban, és ez senkinek se jó. - Ön szerint mi lehet a megoldás? - Koncessziót kellene bevezetni a belföldi teherfuvarozásban is, amely körülhatárolja, hány fuvarozóra, teherautóra, kamionra van szükség. A nemzetközi árufuvarozásban ugyanis nemrégiben ilyen kőkemény szabályozások léptek életbe. - Hogy látja volt volánosként a mai volánosok helyzetét? - Ha igaz az, hogy 60 millió forintos felértékelt vagyonnal, s 10 millió készpénzzel, zéró kintlévőséggel engedi el az új kft.-t a Volán, akkor lehet miből gazdálkodni. A magánfuvarozónak általában van fölvett hitele, ami után 40 százalék kamatot fizet, van olyan kintlévősége, amit sose tud behajtani... Miért lenne ez irigylésre méltó állapot? A konklúzió tehát csak az lehet, hogy össze kell tartani a szakmát. S, hogy sikerült-e? A mai viszonyok közepette ez igencsak kétséges. FEKETE KLÁRA Az EGK piacának kulcsa 1993. január elseje után Nyugat-Európa, mint a termékek és szolgáltatások piaca bezárul mindazon vállalatok előtt, amelyek nem tudnak eleget tenni egy időben a három következő követelménynek. Az exportálandó termék vagy szolgáltatás minősége elégítse ki a piac igényeit, sőt a fogyasztó látens elképzeléseit is. A termék teljesítse a termékre vonatkozó nemzetközi előírásokat, mégpedig eltérések nélkül - ez a terméktanúsítás. A gyártó és az előállító rendelkezzen gyártóképességi minősítéssel. Ez utóbbi követelményt az ISO 9000 szabványsorozat írja le részletesen. A minőségbiztosítás nemzetközileg elfogadott szabványaként az ISO 9000 egy sor irányelvet tartalmaz, amely a szállítók és a gyártók számára megadja, hogy milyen elvárások vannak a gyártóképesség és a gyártási körülmények tekintetében. A Nemzetközi Szabványosítási Szervezet 90 tagországának mintegy 20 ezer résztvevőt számláló műszaki bizottságainak egyeztetett munkája eredményezte az ISO 9000 szabványsorozatot, amely a nemzetközi gyártóképességi garanciát adja a vállalatok közötti nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban. Az ISO tagországai nemzeti szabványaik közé is bevették az ISO 9000 sorozatot, valamint az európai szabványgyűjteménybe is bekerült, mint a világon legszélesebb körben elfogadott gyártóképességi szabvány. A szabványsorozat öt részből áll. Az ISO 9000 a minőségirányítási és minőségbiztosítási szabványok kiválasztásának és alkalmazásának alapelveit tartalmazza. Az ISO 9001 a vállalati minőség biztosítási rendszer követelményeit írja le a tervezés, a fejlesztés, a gyártás, a szerelés, a vevőszolgálat során. Az ISO 9002 a vállalati minőségbiztosítási rendszer követelményeit tartalmazza a gyártás és a szerelés során. Az ISO 9003 a vállalati minőségbiztosítási rendszer követelményeiről szól a végellenőrzés során. Az ISO 9004 a minőségügyi rendszer alapelveit rögzíti. A szabványsorozat első három szabványa közül kell választania egy vállalatnak a minőségbiztosítási rendszerek kialakításához, ha a nemzetközi piacon akar maradni, vagy erre a piacra szándékozik betörni. A választást különböző körülmények determinálják. Gyakorta a vevők igénybejelentése dönti el a kérdést. Bizonyos iparágakban a jellemző tevékenységek alapján a gyártók már kialakították egységes véleményüket. Kétes helyzetben a tanácsadó cégek rövid felmérés és tapasztalataik alapján megmondják a választandó szabványt. A nemzetközi tanúsító testületek jogosítványaik alapján bármikor megadják a választ az érdeklődő cégek számára. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet közvetlenül nem ad ki tanúsítványt, hanem tanúsítási jogokat adott ki néhány nemzeti szabványügyi hivatalnak és tanúsító irodának, amelyek mint regisztrált tanúsítók az ISO nevében eljárhatnak. Bármely tanúsítvány megszerzését is célozza meg egy vállalat, az erre való felkészülés időszaka körülbelül 10-12 hónap még akkor is, ha a vállalat a legcélirányosabban cselekedve halad a megcélzott állapot felé. A nemzetközi tanúsító testületek egy, a bevezetési időszak után legalább három hónapos próbaműködési időszakhoz kötik az első tanúsító látogatásuk legkorábbi időpontját, mivel a szabványban meghatározott dokumentálási rendszer adatokkal való feltöltéséhez ennyi idő szükséges. A tanúsítvány érvényességi ideje 12 hónap, amely után a tanúsítvány megújítandó. A tanúsító testület fenntartja magának a jogot, hogy az egyes érvényességi időszakok során, előzetes bejelentés alapján, felülvizsgáló látogatásokat tegyen az adott vállalatnál. A bevezetett minőségbiztosítási rendszer folyamatos karbantartást igényel, és jelentéskockázattal, valamint anyagi veszteséggel jár a tanúsítvány elvesztése, ami ellen csak jól kiépített, kockázatcsökkentő tényezők védenek. K&