Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-17 / 114. szám

2 1990. május 10., csütörtök A DM megkérdezte : Ki ellenőrzi a hatóságot? Hogy fogalmat alkothas­sunk arról, miként csapják be, illetve mi módon káro­síják meg a kereskedők és vendéglátók a kedves vevőt, vagy a vendéget, kezdjük száraz statisztikai adatokkal! Az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség ve­zetője szerint a sütőipar ál­tal piacra dobott pékárúk át­lagosan 5 százalékkal keve­sebbet nyomnak állítólagos súlyuknál. E módon mintegy évi 400 millió forint meg sem termelt bevételhez jut­nak, az így ügyeskedő pék­üzemek. A fogyasztók megkárosítá­sának másik jellemző tüne­teként a pénztárosok — az országos mutatók szerint — minden ötvenedik vevőnél elszámolják magukat. A kis­településeken vásárolható élelmiszerek 30 százalékuk­ban lejárt szavatosságúak. Ha mindehhez hozzávesszük az önkényes árdrágításokat, a készletek visszatartását, s a többi csalást, mellyel na­ponta kell találkoznunk, szinte már említésre sem méltó a törvényesen védett márkák hamisítása, a hasz­nálati útmutatás nélkül, a szervízhálózat mellőzésével forgalmazott áruk tömkele­ge. Megyénkből tavaly 76 köz­érdekű bejelentés érkezett a fogyasztók érdekvédelmét ellátó főhatósághoz. Ezekből 71 esetet vizsgáltak ki, s a panaszok 47 alkalommal jo­gosnak bizonyultak. A rutin­ellenőrzések során minden második kereskedelmi egy­ségünkben hibázott valami, a Csongrád megyében fize­tett bírságok elméletileg több mint félmilliót tettek ki. A büntetések igen enyhék, s ráadásul behajtásuk sem látszik garantáltnak. Az Or­szágos Kereskedelmi és Pia­ci Főfelügyelőség ugyanis a helyi tanácsok hatáskörébe utalja azt. Ha figyelembe vesszük, Szegeden hány olyan másod-, harmadosztá­lyú étterem, vendéglő üze­mel, mely nem érdemli meg ezt a minősítést, márpedig ezekre engedélyt adtak, és állítólag folyamatosan ellen­őrzik tevékenységüket; ké­telyeink támadhatnak a bír­ságok behajtását illetően is. Lehetséges-e ilyen jellegű mulasztás a tanácsok részé­ről? Ellenőrzi-e a büntetést kiszabó főhatóság a bírságok behajtását? — kérdeztem a Kereskedelmi Minisztérium­ban tegnap megtartott sajtó­tájékoztatón. — Lehetséges, sajnos nem kizárt... — tudtam meg. Ezek után érdemes fölvet­ni; hatásos-e a fogyasztói ér­dekvédelem a jelenlegi for­májában? A válasz kézenfekvő; nem kimondottan, de legalább nem hasztalan, mert feltér­képezi a problémákat. Hiú illúzió abban hinnünk, hogy majd a piacgazdaság meg­oldja azt, amire az OKPF képtelen. Az egyre fokozódó drágaság hathatós, a fo­gyasztót védő intézkedéseket követelne. Időszerűvé vált a fogyasztóvédelmi törvény ki­dolgozása, de amíg az érdek­védelmet hivatalosan ellátó hatóság a Kereskedelmi Mi­nisztérium kötelékében végzi dolgát, nem tűnik realizálha­tónak. Széllel szemben ugyanis nem lehet... Amit viszont öntevéke­nyen megtehetünk; kérhet­jük a panaszkönyvet. Más kérdés, megkapjuk-e? (varga) országi rendszerváltást is. A gyilkolás sötét törekvését a középkor sötétségéhez szok­ták hasonlítani. A sötét kö­zépkor hosszú háborúival azonban a gyilkolás nem ért véget — hangoztatta. Máté­Tóth András a Bokor közös­ség képviseletében megem­lékezett azokról, akik az erőszak, a katonai szolgálat elleni fellépésükkel előre­vitték az erőszakmentesség ügyét. „E megemlékezés ere­jében kijelentjük, hogy a katonai szolgálat minden, közvetlen és közvetett for­máját ember- és emberiség­ellenes játéknak tartjuk, amely csak arra jó, hogy a világban a háború lehetősé­gét növelje, fiainkból pedig kihozza az embertestvér gyűlölésének és megsemmi­sítésének képességét" — mondta. A gyűlés szóvivője, Kopu niczky Zsolt ezután követe­léseket fogalmazott meg. „Legyen szabadon választ­ható a polgári szolgálat! A polgári szolgálat iránti kére­lemről ne a kiegészítő pa­rancsnokság döntsön! A pol­gári szolgálat terhei legye­nek egyenlóek a katonai szolgálatéval!" Ugyanakkor hangoztatta azt a követelést is, hogy a Katolikus Püspöki Kar vonja vissza evangéli­um- és zsinatellenes állási­foglalását a katonai szolgá­latról. A katonaiszolgálat-megta­gadók nemzetközi napja al­kalmából rendezett demonst­ráció tegnap este egy fórum­mal fejeződött be, melyen részt vett minden érintett fél — katonaság, tanácsi sor­kötelesek, polgári szolgála­tosok — képviselője. (balogh) Rádiótelex Félpénzkímélés Békés gyűlés az erőszak ellen Az OTP átutalási betét­számláját már aligha kell népszerűsíteni, megteszi ezt az a 35 ezer megyei számla­tulajdonos, aki él ezzel a lehetőséggel. Annál érthe­tetlenebb azonban, hogy nagyon sokan csak félmeg­oldásként alkalmazzák — hangzott el az OTP leg­utóbbi sajtótájékoztatóján. Jelenleg 4 ezer számlára utalnak nyugdíjat, 9 ezer­re pedig a vállalatok köz­vetlenül küldik a munka­bért, de több mint 20 ezren még időről időre elballag­nak a legközelebbi OTP-fi­ókba, vagy egy-egy postára. Ezer dolgozót foglakoztató nagyvállalatok is ellenáll­nak ma még dolgozóik mun­kabér-átutalási kérelmei­nek, arra hivatkozva, hogy Trxég nem gépesítették a bérelszámolást Pedig ez így csak félpénzkímélés. Az átutalásibetétszámla­tulajdonosok további kész­pénzkímélő fizetési formát — takarékcsekket — is használhatnak. Ehhez ter­mészetesen tiszteletet pa­rancsoló — legalább 20 ez­res — számlaegyenleg és rendszeres befizetés szüksé­geltetik. Egy alkalommal tízes tömböt kap az ügyfél, s egy csekkre maximum 20 ezer forint értékben vásá­rolhat (ha bútort vesz, egy­szerre három csekket is a pénztárnál hagyhat). Ez eddig teljesen szokvá­nyos, más pénzintézeteknek is van hasonló, ezzel talán versenyző szolgáltatásuk, például a hitelkártya. Ami nekem legjobban tetszik, az az, hogy nemcsak vásárol­ni, hanem fizetni is lehet vele. Többek között kártya­adósságot. Azonnal a klasz­szikus váltó jut róla eszem­be, amelyet nagyapáink is előszeretettel használtak — nemegyszer kétes adósság kiegyenlítésére is. Ma, a XX. század végén ez már máshogy megy. Füstös fél­homályban, a kártyaaszta­lok fölött akár ilyen mon­datok is elhangozhatnak: „Uram, elfogad ön OTP-ta­karékcsekket is?" (kovács) WASHINGTON. Göncz Árpád, a köztársaság ideigle­nes elnöke szerdán, helyi idő szerint délben, Washington­ba érkezett. Az államfő a délutáni órákban tanácskozott a képviselőháznak a kelet-európai parlamenti' intézmény­rendszer fejlesztésével foglalkozó csoportjával, majd a képviselőház külügyi bizottságának tagjaival. A magyar államfő számos további tárgyalást folytat az amerikai fő­városban szombatig tartó, nem hivatalos látogatása idején. Csütörtökön a sajtó képviselőivel találkozik, majd a wa­shingtoni magyarok vendége lesz. A .köztársaság ideiglenes elnökét pénteken, közép-európai idő szerint 16 órakor fo­gadja George Bush elnök. PRÁGA. Ismeretlen tettesek megtámadták és tettleg bántalmazták a Szlovákiai Független Magyar Kezdemé­nyezés két aktivistáját. Az incidens a hét végén, a Ko­márom járási Dunaradványon történt. Az esetről a Füg­getlen Magyar Kezdeményezés szóvivője tájékoztatta az MTI prágai irodáját. Az aktivisták. Szabó Béla és öster­reicher Tibor, a Kezdeményezés választási plakátjait akar­ták Dunaradványon kiragasztani. Két ismeretlen férfi előbb követte az aktivistákat, majd amikor látta, hogy folytatják a plakátragasztást, rájuktámadott. Szabó Béla olyan súlyosan megsérült, hogy kórházba kellett szállítani, ahol előreláthatólag két hétnél tovább kell ápolni. Az or­vosi jelentés szerint nem zárható ki, hogy egészsége tar­tósan károsodott, österreicher Tibort csak könnyebben se­besítették meg a támadók. MOSZKVA. Eduárd Sevardnadze és James Baker négyszemközti megbeszélésével szerdán délután Moszkvá­ban megkezdődtek a szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások. A szakértők Devonásával tartandó hivatalos szovjet—amerikai tárgyalások csütörtökön kezdődnek. ABIDZSÁN. Fizetésemelést követelő és életkörülmé­nyeikkel elégedetlen elefántcsontparti katonák szerdán reg­gel megszállták az abidzsáni televízió épületét, valamint a főváros repülőterét, amely az egyik legforgalmasabb egész Nyugat-Afrikában. Több repülőjáratot törölni kellett. A déli órákra a csendőrök visszafoglalták mindkét létesít­ményt. TIRANA. Szemtanúk szerdán megerősítették e múlt hónapi albán tüntetésről érkezett híreket. Bár Tirana a mai napig tagadja az utóbbi idők zavargásairól szóló je­lentéseket, a letartóztatástól félő, s magukat megnevezni nem kívánó hírforrások szerint a múlt héten meghirde­tett reformokkal az albán vezetés a megmozdulásokra kí­vánt választ adni. Áprilisban kétezer textilgyári munkás lépett sztrájkba magasabb béreket követelve, márciusban 600 fiatal egy labdarúgó-mérkőzést követően kommunista­ellenes tüntetésbe kezdett, januárban pedig fiatalok egy csoportja csendes tömeggyűlést tartott Tirana főterén. A két utóbbi megmozdulást a rendőrség oszlatta fel. Az al­bán parlament a múlt héten reformcsomagot hagyott jó­vá, amely az emberi jogok területén irányoz elő mérsé­kelt változtatásokat. „A haza védelme álszent kötelesség." „Lehet, hogy neked jó ez a harc, de ne taníts ölni, ha élni akarsz." Többek közt ezek a monda­tok szerepeltek a transzpa­renseken, melyek a Dugo­nics tér fáira voltak szögel­ve tegnap délután. A téren a Rosszpassz, majd a Gőz­erő együttes muzsikált, a szökőkút körül a szokásos napfürdőző tömeg többszö­röse üldögélt. Talán kevéssé közismert, hogy május 16-a a katonai szolgálatmegtagadók nemzet­közi napja. Ez alkalomból a Fidesz szegedi szervezete, a Bokor katolikus bázisközös­ség és az Egyházfórum Köz­életi Társaság rendezett de­monstrációt a téren. Nevük­ben előbb Kopniczky Zsolt beszélt a demonstráció cél­járól. Néhány, az eröszak-nélkül liség szép példáit megjele­nítő bibliai idézet elhangzá­sa után a Fidesz képvisele­tében ifj. Lippai Pál lépett a mikrofonhoz. Többek közt az erőszakmentesség szép példáit sorolta, megemlítve az erőszak nélküli, magyar­flKKNKKNKKXHSKKHKNXHKKKHKSNKHHKMNHXHSHSNHKNKKKKNHKKXKK Az „ARANYLABDA " étteremben május 21., 22., 23-án eredeti OLASZ alapanyagból ALESSIÓ MALAGIGI OLASZ szakács főzi Önöknek az OLASZ ételeket! Várjuk az „ARANYLABDA " étteremben május 21., 22., 23-án is! Szeged-Tápé, Budai N. Antal u. 27. Telefon: 24-082. iKNKKKKNNKNiv'NKKKKKKHKNKKNHNHNXNHHKHXXKNHHSKHKNKKKNKXN Társasági formába átszerveződő iparvállalat felvételre keres szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező főkönyvelőt. Fizetés megegyezés szerint. Leveleket önéletrajzzal „Gazdasági vezető 1930/12" jeligére kérjük a Sajtóházba. Sándorfalván építési telkek, zártkertek vásárolhatók, kedvező feltételekkel. Érdeklődni lehet: Magyar—Lengyel Barátság Mgtsz Sándorfalva, Szabadság tér 3. Telefon: 73-611. A tények lejáratnak? Hat éve, tavaly, tegnap - Raffay Ernő Majd egy éve, pontosan 1989. májuis 8-án közölt a Szegedi Egyetem című lap egy beszélgetést Raffay Er­nővel és Karsai Lászlóval, akik a József Attila Tudo­mányegyetem történelem tanszékének oktatói. A beszél­getés tárgya az a levél volt, amelyet Raffay Ernő 1984 novemberében írt a tanszéki könyvtár vezetőjéhez, s melyet most, 6 évvel megírása után, nyilvánosságra ho­zott a tárgykörben nem igazán illetékes Hócipő című kétheti lap. A levél megjelentetése újra zavarba ejti mindazokat, akik Raffay Ernő politikai megnyilvánulá­sait, képviselői munkáját ismerik. Ez a levél évekkel ezelőtt még inkább zavarbaejtő volt, hiszen egészen más politikai légkörben, és egészen más magatartást sugall­vafogalmazódott meg. Hogy ma idéz a Délmagyaror­szág a Szegedi Egyetem: egy évvel ezelőtti interjújából, annak oka egyrészt a ma újra előtérbe kerülő levél, másrészt a Délmagyarország tavalyi álláspontja, hogy tudniillik az időközi választások menetét nem nehezíti a jelöltek emberi kvalitásainak értékelésével, inkább a pártprogramok közlését helyezi előtérbe. A mai közlés legfőbb oka a város lakóinak tájékoztatása, lévén Raf­fay Ernő szegedi képviselő, s mint mondják, újabb fe­lelős pozíció várományosa. S a hiteles tájékozódás min­den polgár alanyi joga. A Magyar Hírlap 1990. május 16-i számában, a Hó­ciDŐ-beli közlést követően, megjelentették Raffay Ernő véleményét a levél újbóli idézéséről. Állítása szerint egy évvel ezelőtt a Szegedi Egyetem azért közölte ezt, hogy „lejárassa őt". Az alábbi részletek lehetőséget ad­nak az olvasónak, hogy maga döntse el: lejáratásról, vagy tárgyszerű közlésről van-e szó. (A beszélgetést 1989-ben Gróf Róza készítette.) kai is konzultáltam az ille­tő hallgatók felől. 4. Végezetül közlöm, hogy amennyiben írásos engedélyem nélkül hallga­tó megkapja a TDK anya­gait, a rendőrségnél eljá­rást fogok indítani. Fentiekről informálom a Történeti Szakcsoport El­nökét és a Történész Párt­alapszervezet vezetőségét. Tisztelettel; Szeged, 1984. nov. 23. Dr. Raffay Ernő, egy adj., a tört TDK vez." „A Történeti Szakcsoport Szakkönyvtára Vezetőjé­nek Szeged Tisztelt Könyvtárvezető Elvtársnő! Az alábbiakban szeret­ném ezúton írásban is a tu­domására hozni a történész TDK-nak (azaz a Tudomá­nyos Diákkörnek; a szerk.), a szakkönyvtárában elhe­lyezett anyagával kapcso­latban; 1. Tekintettel arra, hogy ezen anyagok zöme politi­kailak káros hatást is gya­korolhat a hallgatók egy részére, ezért az összes hallgató csak a történész TDK vezetője engedélyével (írásos eng.!) olvashatja ezen írásokat. 2. Tudomásomra jutott, hogy a TDK anyagai közé egyes oktatók (mint pl. dr. Karsai L. adj.) kimondot­tan antikommunista és szovjetellenes anyagokat helyeztek el az én megkér­dezésem és hozzájárulásom nélkül, kérem önt, hogy ezeket szíveskedjen a TDK anyagaitól elkülöníteni, mert ezekért természetesen az illető oktatóknak kell a büntetőjogi felelősséget (és természetesen az erkölcsit is) viselni. Miután ez meg­történt, erről szíveskedjen hivatalosan írásban érte­síteni. 3. Tisztelettel kérem, hogy juttassa el hozzám a csak TDK-anyagokat föl­soroló listát, amelynek alapján, én a most készülő Engedély segítségével en­gedélyezhetem az elolva­sást, miután más kollégák­Gróf Róza: — Megnevezné a könyveket? Karsai László: — Ma már egészen mulatságosnak látszik. Hitler Mein Kampfja ('84-ben ez még zárolt kiadványnak minősült), Bibó István művei, kisebb és nagyobb tanulmányai, a német—szovjet megnemtáma­dási szerződés és a német—szovjet barátsági és határ­egyezmény teljes szövege, meg Trockij 500 gcpelt ol­dalnyi írása, és még más egyéb volt, illetve van ott, mert már ezek átkerültek a dokumentációs tárba. Ezek­nek a műveknek a jelentős része ma már szabadon ol­vasható. (...) G. R.: — Raffay Ernőt mi késztette egy ilyen levél megírására '84-ben? Mi késztette olyan „terminológia" ha '-*nra. amivel a levélben él? Raffay Ernő:— (...) Meg kell indokolnom, hogy ezt a L-v-'-úetes terminológiájú levelet akkor én milyen okokból, illetve milyen vélt okoknál fogva írtam meg. A '81-es diákmozgalmak kapcsán, mint a legutóbbi számban már utaltam rá, engem részben egyetemi fő­nökeim, részben pedig a politikai rendőrség bizonyos tagjai — nem tudom, hogy fogalmazzak — megpróbál­tak megfélemlíteni. Ez időben pedig nekem: kapcsola­taim alakultak ki a budapesti ellenzékkel mivel nagy­fokú lelki és politikai rokonságot éreztem egyikükkel­másikukkal. De azt hiszem, nem ezért kaptak el en­gem. Valamikor, a pontos évszámra nem emlékszem, '81-ben vagy '82-ben, erdélyi magyar anyagok, nyílt le­velek terjesztése miatt felkerestek a rendőrök, és meg­fenyegettek. (...) Tekintettel arra. hogy mind az egye­temen egyes vezetők, mind pedig a rendőrségen meg­mondták azt, hogy minden lépésemet nyomon fogják követni, mikor megtudtam azt — ha jól emlékszem, egy akkori könyvtárostól —, hogy Karsai László kollé­gám ezeket a könyveket, amelyeket ő itt megnevezett, elhelyezte a könyvtárban, megírtam azt a levelet. (...) Akkori magatartásom oka, hogy írásos bizonyítékot akartam arra, hogy azok az anyagok nem a történész­kör diákanyagai között vannak .tehát én nem vagyok azzal vádolható, hogy ide becsempésztem! Ezt védekezé­si mechanizmusként képzeltem el. (...) Amiről még beszélnem kell. az a levél terminoló­giája. Én most ezt. bizony, elrémülve olvasom... úgy gondoltam, hogy ezzel a terminológiával tudom magam a pozícióban levő emberek előtt — ha szükség lesz ilyen írásbeli dokumentumokra — megvédeni. G. R.: — Továbbra is érthetetlennek tartom, hooy ebben a helyzetben Raffay Ernő azokkal fenyegetőzik, akik őt fenyegették: a rendőrséggel. R. E.: — Ez nem érthetetlen. Taktikai elem volt, hogy ezzel a terminológiával éltem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom