Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-13 / 216. szám

s, \r. vV VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. évfolyam, 216. szám 1986. szeptember 13., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint i § Urhajóskongresszust rendeznek Budapesten Az Űrrepülések. Résztvevői Szövetségének Végrehajtó Bizottsága szeptember 8. és 11. között Budapesten ülésezett. A ta( nácskozáson részt vett Alekszej Leonov (Szovjetunió), Russel Schweickart és Edgár Mitchell (Egyesült Államok), Sigmund Jáhn (NDK), Szultán al-Szaud (SzaúdArábia), valamint Farkas Bertalan (Magyarország). A végrehajtó bizottság tagjai megvitatták a szövetség második kongresszusának előkészítésével és megrendelésével kapcsolatos kérdéseket. Döntöttek arról, hogy a kongresszust október 13—17. között Budapesten rendezik meg, s a taiiácskozáson a tervek szerint 12 ország mintegy 40 űrhajósa vesz részt. A kongresszus fő' témája: „A világűr, mint az élet közege". Az űrhajósok előadásokat tartanak a kiemelt témáról, kicserélik információikat a végrehajtott űrrepülésekről, napirendre frűzik a szövetség szervezeti szabályzatát, emblémájának, jelszavának, valamint más, szervezeti kérdéseknek a megvitatását. A szövetség első, alapító kongresszusát 1985 októberében, Párizsban tartották, 13 ország 25 űrhajósának a részvételével. A végrehajtó bizottság budapesti ülésén hangsúlyozták, hogy a szövetség feladata a jövőbe« is azon tervei támogatása lesz, amelynek célja a világűrnek és az űrtechnikának az egész emberiség érdekeinek megfelelő felhasználása. Megújulás, vagy...? Félév után a textilművekben A Szegedi Textilművek termelési adatait figyelve, első látásra úgy tűnik, mintha a sötétre festett országos helyzetkép viharfellegei elkerülték volna mostanában ezt a vállalatot. A tavalyi eredményüket ugyanis az idei év első leiében jelentősen túlszárnyalták. A szegedi vállalat közel négy évtizedes pályafutására erősen rányomja bélyegét, hogy munkahelyteremtő beruházásként ,hozták létre. Az 1950-ben induló fonoda mellé 13 évvel később ragasztották a szövődét, de a folyamat utolsó fázisa, a kikészítő üzem létrehozása elmaradt. Így a gyakorlatban közvetlen piaci kapcsolatokra alkalmatlan, alapanyaggyártó üzemet hoztak létre Szegeden, ami a mai napig a Budaprint kebelében működik, 7 más, hasonló nagyságú vállalattal együtt. Az elmúlt esztendőkben azonban az egykor bőségesen rendelkezésre álló munkások száma egyre inkább megcsappant. A ma már 2 ezer 400 embernek megélhetést " biztosító szegedi gyár is zátonyosabb gazdasági viszonyok között volt kénytelen hajózni az elmúlt években. Szerencsére, a termelés csökkenését mára már sikerült megállítani. Ezt igazolják az év első felének termelési adatai. Fonalból 134 tonnával több, szövetből pedig 200 ezer négyzetméterrel nagyobb mennyiség hagyta el a gépsorokat, mint ahogyan tervezték. Emellett, ha kis mértékben is, de tovább javult a termékek minősége. Ma már száz méter fonadból 93 métert első osztályúként tudnak értékesíteni. Az eredmények mellett azonban egyre sürgetőbben jelentkeznek a továbblépés diktálta gondok is, úgy is mondhatnánk, egyre keményebben meg kell fizetni az elmúlt évek „válságdíját". * .Mára már Szegeden is egyre világosabbá vált, hogy az alapítással egy idős — jelentős részben „nullára írott" — gépekkel, még szigorúbb munkafegyelem és korszerűbb szervezési eljá>rások mellett sem tartható fenn olyan termelés, amely hosszú távon versenyképes termékeket, tudna előállítani. A világpiacon ugyanakkor a minőséggel szemben támasztott követelmények rendkívül megugrottak. A A gazdasági szakemberek által hosszabb ideje „válságágazatnak" minősített textilipar termelése az elmúlt öt esztendőben 28 százalékkal nőtt. Az exportált termékek mennyiségében 40 százalékos emelkedést könyvelhettek el ebben az iparágban. Mindezt annak ellenére, hogy a szakmához tartozó vállalatok fejlesztési forrásai az elmúlt időszakhoz képest felére csökkentek. A népgazdaság idei tervei a textilipar termelésének 7 százalékos emelkedését, az export 8-10 százalékos növelését irányozták elő. Hogy mennyire sikerül majd megfelelni a gazdasági környezet diktálta feltételeknek? Erről ma még korai lenne beszélni. Az azonban bizonyos, hogy az elmúlt esztendőkben a könnyűiparban a talpra állásra irányuló vállalati erőfeszítések lényegesen erőteljesebbek voltak, mint számos más iparágban. Ám, amig más országokban eközben szerkezeti átalakulas, megújulás ment végbe, addig nálunk halogató, elodázó, a radikális változásokat nélkülöző, rövid távú toldozásra-foldozásra futotta csak. Hogy textiliparra a jövőben is szükségünk lesz, arról aligha érdemes vitatkozni. Arról már annál inkább, hogy nem a jelenlegi formában, a mai vállalati és termelési szerkezetben és főleg méretben. Az elkerülhetetlen megújuláshoz még jelentős erőfeszítésekre lesz szükség. A talpra állításhoz azonban elsősorban az érdekeltek saját erejére, ötleteire és főleg vállalkozószellemére lesz szükség. korszerűsítési program 1984ben — jelentős fáziskéséssel ugyan, de — elkezdődött, Az elképzelések szerint a vállalaton belül profiltisztítást hajtanak végre. A szegedi vállalatot az igényesebb textilalapanyagok gyártására jelölték ki. Két éve kezdődött meg a tisztító-, kórtológépek cseréje, automatikusan szabályozott gépsorok beállítása. A folyamatos fejlesztés legújabb állomását a nemrégiben üzembe helyezett 24 román kártológép jelzi, amit az év végén egy nyugatnémet pamuttisztító gépsor követ. Az idei összes beruházás eléri az 50 millió forintot, ¡amit a váljlalat saját fejlesztési alapjából finanszírozott. * A konfekcióipar szakemberei a megmondhatói, hogy a hazai textíliák világpiaci mértékkel, mérve jóindulattal sem sorolhatók az olcsóbbak közé. így azután a konfekcionált divatcikkeik nagy részéhez a külföldi megrendelő szállítja az alapanyagot, amit feldolgozva kap vissza. Óhatatlan hát a kérdés, a fejlesztések, változások képesek leszhek-e az olcsóbb termelés irányába hatni. Ma még úgy tűnik, aligha. Az elsősorban minőségjavítást célzó erőfeszítések mellett továbbra is magas anyagköltséggel. jelentős élőmunkaráfordítással készített termékek árát tovább srófolják a vállalat befizetési kötelezettségei is. Az árstabilitásra törekvő gazdasági elképzelések hatására az árhivatal a belföldi értékesítésbón az idén nem járult hozzá az árak emeléséhez. Kiélezett piaci, viszonyok között kell tehát a jövőben megtalálni a szakembereknek azt az utat, amely a ráfordítási költségeket képes csökkenteni. A hatásosabb utat minden bizonnyal a fejlesztés intenzívebb iránya cölöpözhetné ki, vagyis a műszaki színvonal, a korszerűbb gépek és eljárósok meghonosítása. Az is igaz, hogy a központi keresetszabályozásban működő vállalat évi 4 százalékos bérfejlesztéssel aligha képes lényeges ösztönzést elérni. A keresetszint-szabályozásba váló átlépéshez pedig sokkal nagyobb jövedelmezőségre, no meg merészebb vállalkozói kedvre lenne szükség. A tisztes erőfeszítések elfenére azonban az ágazat vállalatainak többsége ma még nem áll igazán szilárdan a talpán. Számos ellentmondással tarkított útján nem utolsósorban saját belső nehézkedési törvényei is lassítják ezt a folyamatot, amely egy ésszerűbb, gazdaságosabb, feszítettebb munkatempóra sarkallhatná. Hogy végül is talpra áll-e, az legfőképpen saját erején múlik. Kívülről .legföljebb csak drukkolni lehet hozzá. Rafai Gábor Tanévnyitó ünnepség a tudományegyetemen Szeged tudományegyetemének tanévnyitó ünnepségén Csákány Béla rektor ama híres nyílt levélből idézett, amelyet — éppen az idén lesz száz éve — Eötvös Loránd írt az akkori vallásés közoktatásügyi priiniszternek, Trefort Ágostonnak: „Csak azt mondhatjuk tudományosan képzettnek, aki elméjét egy vagy más szak beható tanulpiányozása által a gondolkodásra általában képessé tette és aki széles körű irodalmi ismereteket szerzett magának, úgyhogy a tudományban vagy az életben felmerülő feladatokat — talán csak hosszú megfontolás után és sok segédeszközzel, de végre is — meg tudja oldani." Az egyetemi képzés feladatai lényegileg ma sem másmilyenek — mondta a rektor, így bevezetve az egyetemi életről való beszámolót. Először a számok: az elmúlt tanévben összesen 620 fiatal szakember kapta meg oklevelét a JATE-n. A bölcsészkaron 56-an, a természettudományi karon 45-en szereztek doktori címet, a korábban itt végzettek közül 118-an vettek részt egész éves tanári továbbképzésen. Az új tanévben összesen 2400-an tanulnak a nappali tagozaton, 800-an az estin és levelezőn. Közöttük 562-ea vannak az újonnan felvett nappali tagozatosok, 298-an az esti és levelező tagozaton kezdik meg tanulmányaikat. Akiktől tanulhatnak, azok közül az elmúlt évben hárman szerezték meg a tudomány doktora akadémiai fokozatot, további 12 oktató pedig -a kandidátusi fokozatot. Az egyetem oktatóinak tollából 53 szakkönyv és 976 szakmai cikk jelent meg. A JATE számottevő szerepet tölt be az ország tudományos életében. A kulatásokra fordítható szerény összeget most ki tudják egészíteni 50 millió forinttal, amelyet az oktatók és tanszékek pályázat útján nyertek el az Országos Tudományos Kutatási Alapból. Az alkalmazott kutatási pályázatokat ezután bírálják el A tanévnyitó elnöksége (az elmúlt évben a szerződéses munkák 31 milliós bevételt eredményeztek). Ha itthon anyagiakkal kevéssé is, külföldi meghívásokkal nemzetközileg ij elismerik" az intézmény kutatóinak tudományos eredményességét. Tizenöten kaptak hosszabb időre külföldi meghívást, 196 alkalommal tartottak előadásokat különféle konferenciákon. Az egyetemnek 15 külföldi város tudományegyetemével van együttműködési szerződése. Az oktatómunka erkölcsi és anyagi feltételeiről szólva Csákány Béla elmondta, hogy az idén a hallgatók régi jogos kívánsága teljesül: 32-nél nem lehet több a heti óraszám. Ugyancsak örvendetes hír, hogy tíz százalékkal felemelhették az ösztöndíjakra fordítható öszszeget. A tárgyi feltételeket javítja, hogy a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolával közösen használandó új diákotthonban (erre a célra a Délép Kossuth Lajos sugárúti munkásszállóját vásárolták meg) nemcsak az életveszélyes Irinyi kollégium lakói férnek majd el, hanem más kollégiumból is költözhetnek át hallgatók, enyhül a zsúfoltság. Csütörtökön adták át a Ságvári gyakorló gimnáziumnak a Hunyadi János sugárúton felújított volt kollégiumi épületet — szolgálva ezzel a szegedi közoktatás ügyét is. Az egyetem egyébként is egyre több szállal kötődik, kapcsolódik a városhoz; ezt a célt szolgálják a kulturális intézmények, melyek az elmúlt évben is sok értéket teremtettek. A rektor tanévnyitó beszédében köszöntötte az elsősöket és az egyetem öreg diákjait, az 50 vagy 60 évvel ezelőtt végzetteket, akik jubileumi diplomákat vehettek át. Az állam- és jogtudományi kar gyémántdipiómása: Marik Dénes. Az aranydiplomások: Arányi Miklós, Bertényi László, Endrényi \ Ferenc, Fórián Szabó László, Gémes Lajos, Harasztos Tibor, Helley András, Kiss István, Kovács JáKun Sándor felvétele nos, Kristóf Árpád, Méhes Kálmán, Mészáros Győző. Róna Pál, Séra Gyula,[ Szabó István, Talpai Emil, Toókos György, Tószegi Ferenc, Zoltán György, Dombos László, Galántai László, Medgyesy József, Sarkadi Ferenc. A bölcsészettudományi karon végzett aranydiplomások: Csethe, Istvánná Lippenszky Erzsébet, Frivolaszky Melinda, Lieli István, Tálasi Istvánné Varga Anna, Visy József, Vörös Mihály. A természettudományi karon végzett aranydiplomások: Czeglédi Domokos, Hortobágyi Tibor, Sasvári Kálmán, Vitkai Aránk a. A rektor bejelentette, hogy a művelődési miniszter több évtizedes szakmai munkássága elismeréseként címzetes egyetemi tanári címet adományozott Orbán Sándornak, az MSZMP KB Párttörténeti Intézet tudományos tanácsosának; a művelődési miniszterhelyettes címzetes egyetemi docensi címet adományozott Tamasi Mihálynak, a Csongrád Megyei Hírlap főszerkesztőjének. Ligeti Lajos akadémikus alapítványának díját, a Kuun Géza-díjat az idén Kristó Gyula professzornak — kimagasló tudományos kutatói munkássága elismeréséül — ítélte oda az Egyetemi Tanács. A Kanyó Zoltán emlékére létesített alapítvány ez évi jutalmazottja Odorics Ferenc tudományos ösztöndíjas — az irodalomelmélet terén elért eredményeiért. A tudományegyetemi tanévnyitó ünnepségre eljött Pusztay János művelődési minisztériumi osztályvezető. Ott volt Hézsö Ferenc, a megyei pártbizottság tagja, Schmidt József, a városi pártbizottság titkára, Szabó G. László megyei, Müller József né városi tanácselnökhelyettes, valamint a KISZbizottságok, a népfrontbízottságok, a szakszervezetek és a szegedi felsőoktatási intézmények képviselői. S.E.