Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-06 / 157. szám

2 Szombat, 1985. július 6. Egy hónap a világűrben O Moszkva (MTI) Egy hónapja tartózkodik a világűrben a Szaljut—7— Szojuz T—13—Progresz—24 orbitális űrkomplexum két lakója, Vlagyimir Dzsanibekov és Viktor Szavinih. Pénteken speciális műszerrel a kozmonauták megmérték testsúlyukat és izmaik rugalmasságát, s különböző efönléti gyakorlatokat végeztek. Végrehajtották a karbantartó munkákat azon a berendezésen, amely a levegő páratartalmából nyer ki vizet számukra, s előkészítették az űrállomás hajtóműveit az üzemanyaggal történő feltöltéshez. Folytatják az űrhajósok a programban előírt geofizikai kísérleteket: a föld természeti erőforrásainak kutatását, tanulmányozzák a Föld felszínének természeti környezetét, szabad szemmel vizsgálják az Atlantióceán meghatározott térségeit és fényképeket készítenek róluk. Befejezéséhez közeledik a Progresz—24 teherűrhajóval érkezett eszközök és berendezések átszállítása az űrállomásra. Puccskísérlet @ Conakry (AFP) Guinea tengeri és légi határait lezárták a péntekre virradóra történt sikertelen államcsínykísérlet nyomán — jelentette be péntek délután a Nemzeti Újjáépítés Katonai Bizottsága. Az intézkedésnek az a célja, ihogy megakadályozzák a puccskísérlet szervezőinek kimenekülését az országból. Áramkimaradás ÉS Budapest (MTI) Pénteken délelőtt a KGST-országok egyesitett villamosenergia-rendszerében — magyar területen kívül — üzemzavar keletkezett. Emiatt hazánk egyes körzeteiben csaknem háromnegyed órán át tartó áramkimaradás volt, ami e területeken az áramfogyasztók majdnem egyharmadát érintette a közlekedésben, az Iparban, a mezőgazdaságban és a lakóterületeken. Az áramkimaradás idején mintegy 30 százalékkal csökkent a rendelkezésre álló villamos teljesítmény. Ezért egyes körzetekben a hazai energiarendszert védő automatikus kapcsolóberendezések működésbe léptek, az áramellátást leállítva, megakadályozták az egész magyar villamosenergia-rendszer hosszabb idejű szétkapcsolódását. Ezzel megelőzték a még nagyobb területekre kiterjedő áramellátási kieséseket. " Az érintett körzetekben délelőtt 9 óra 23 perckor szakádt meg az áramszol gáltatás, s az Országos Vil lamos Teherelosztó délelőtt 10 óra 6 perckor már valamennyi körzetnek engedélyt adott a visszakapcsolásra. Az áramszolgáltatást azonban csak a körzeti energiarendszer ellenőrzése után indíthatták meg, így körzetenként eltérő volt az áramkimaradás ideje. Külpolitikai reflektor 3) Mit jelent a szovjet— amerikai csúcstalálkozó bejelentése? A hét, de talán nyugodtan mondhatjuk, hogy egy kicsit az év eseménye az a Moszkvában és Washingtonban egyidejűleg elhangzott bejelentés. miszerint november 19—20-án, Genfben sor kerül Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan találkozójára. Már hetek óta nem voltunk híjával a különböző találgatásoknak a lehetséges időpontról és helyszínről, a szerdai közlés azonban már bizonyosságot jelent. További részletek még nem ismeretesek, a napirendet, amely ilyen esetekben a tárgyalásra kerülő főbb témaköröket tartalmazza, a „diplomáciai csatornákon" keresztül határozzák meg. A nagykövetek és szakértők aligha lesznek munka nélkül a következő több mint négy hónapban ... Mindenképpen tisztázódni látszott az összejövetel jellege, korábban volt ugyanis olyan amerikai elképzelés, hogv „ismerkedési találkozóra" kerüljön sor. A közös bejelentés, a tömör fogalmazás ellenére is, azt sugallja, hogy érdemi problémákat vitató csúcstalálkozó lesz Genfben. A világ már várta a hírt, s természetesen a nemzetközi közvélemény túlnyomó többsége örömmel üdvözölte, hogy a beszélő viszony a legfelsőbb szinten Is helyreáll a két nagyhatalom között. A hatvanas években, s különösképpen a hetvenes esztendők első felében megszokott gyakorlattá váltak a szinte évenkénti csúcstalálkozók. Az utolsó legmagasabb szintű közvetlen érintkezés a hat esztendővel ezelőtti. bécsi Brezsnyev—Carter összejövetel. a Salt—2 megállapodás aláírása volt. (Ezt a szerződést azonban az amerikai kongresszus nem iktatta törvénybe.) A csúcstalálkozók sorozatának megszakadása kapcsolatban lehetett a nemzetközi feszültség fokozódásával a kelet—nyugati kapcsolatok, a szovjet—amerikai viszony romlásával. A szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió mindent elkövettek, hogy a helyzetet elmozdítsák a nemkívánatos holtpontról, de — a sokat idézett mondás szerint — a tangóhoz és a tárgyalásokhoz mindig két félre van szükség. Egyébként Washingtonban is értetlenséget, visszatetszést keltett, hogy nyolc korábbi elnökkel szemben, Reagannek semmilyen személyes kapcsolata sem volt a Szovjetunió első számú vezetőivel, pedig lassan öt éve, hogy az elnöki székben ül. A csúcstalálkozó bejelentésének hírét természetesen megelőzték más események is: 1984 kezdete óta négy szovjet—amerikai külügyminiszteri Dárbeszéd zajlott, s várhatóan a hónap végén Helsinkiben úiabb összejövetel lesz: Genfben megindultak az új fegyverzetkorlátozási tárgyalások; rendszeressé váltak a konzultációk a válsággócok ügyében: felújították a kereskedelmi bizottság tevékenységét. Am az is nyilvánvaló lehet, hogy az ellentétek változatlanul komolvnk. s különösképpen Genfben nehéz a» előreléDés az amerikai űrfeavverkezési élkénzftlések miatt.. A csúcstalálkozó küldöttségeinek pontos összetétele természetesen még nem ismeretes, de nyilvánvaló lett, hogy Mihail Gorbacsov — protokolláris értelemben — a part főtitkáraként, illetve a Legfelsőbb Tanács újonnan megválasztott elnökségi tagjaként vesz majd részt a genfi találko.zón. A 6zovjet parlament ülésén ugyanis fontos személyi változások történtek: Gromiko lett az államfő, és helyette Sevardnadze az új külügyminiszter. (Előzőleg a párt Központi Bizottsága tudomásul vette Romanov nyugdíjba vonulását, s több új titkárt választott.) A változásokat kommentáló világsajtó leginkább azt emeli ki, hogy a korábban összevont főtitkári-államfői funkció megosztása tehermentesítést ad Gorbacsovnak, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint a belső gazdasági problémák megoldására irányuló erőfeszítések kerültek előtérbe. A csúcstalálkozón való részvétele azonban mutatja érdeklődését a legjelentősebb külpolitikai kérdéseket illetően is. Amint a genfi öszszejövetel hírével egyidejűleg bejelentették azt is. hogv Gorbacsov előzőleg október elején Párizsba látogat. Ez annak a szovjet, külpolitikai törekvésnek a folyamatosságát jelzi, amely a nyugat-európai országokkal kialakított kapcsolatokra. az eurónai enyhülésre különösképpen nagy súlyt helyez. 3 Milyen kilátásai vannak egy arab csúcsértekezletnek? Az arab világban szoká^ sos kedély- és hangulathullámzások után, július 28-ra összehívták az újabb arab csúcsértekezletet. (Legutóbb 1982 őszén tartottak i,lyen jeHegü tanácskozást, akkor fogadták el az első átfogó arab béketervet, noha a különböző országok azóta sem képesek teljesen egységesen értelmezni annak pontjait. Az ügy kényes voltát mutatja, hogy a „táborok háborúját" kívánják napirendre tűzni, a Libanon területén levő palesztin menekülttáborok körül kialakult összecsapásokat. Ez azonban elválaszthatatlan a palesztin mozgalom belső viszályától; Szíria t-s a PFSZ Arafat vezette irányzatának ellentététől; a jordániai uralkodó rendezési terveitől; Libanon belső állapotaitól. Aligha hihető, hogy a jelenlegi helyzetben ki lehetne bontani ezt a válságcsomagot — talán inkább a kulisszák mögötti erőfeszítések vezethetnének eredményre. Korábban Szíria kereken elutasította erj' csúcsértekezleten való részvételt, Algéria, Dél-Jemen, Líbia, Libanon többé-kevésbé habozik. Kérdés, ha nem változtatnak álláspontjukon, érdemes-e egy nem sok sikert ígérő „csonkacsúcsot" összehívni, hiszen a tapasztalatok szerint ezáltal inkább fokozódnak, mint csillapulnak az ellentétek. Egy kérdésben azonban egységesen foglalt állást az Arab Liga: bírálta az amerikai elnök döntését, amely a bejrúti repülőtér „elszigetelését" célozza. Egy ilyen lépés már csak azért is indokolatlannak tűnik, mert maga Libanon határozott el radikális intézkedéseket a fővárosban levő repülőtér biztonságosságának fokozására. Az arab országok — ezúttal egységesen — attól tartanak, hogy Washington ürügyként használja a legutóbbi túszszedést, a közelkeleti térségben megvalósított újfajta beavatkozás erősítésére. 3 Mi a helyzet Nicaragua körül? Erősödik a washingtoni nyomás Nicaraguára. Ez leginkább az észak—déli „harapófogó" két szonsszédállamát jelenti, Honduras és Costa Rica részéről szaporodnak a vádaskodások, provokációk, szemmelláthatólag egyfajta munkamegosztásról van szó. Washington — a kedvezőtlen hazai és nemzetközi visszhang miatt — nem maga akarja közvetlenül irányítani a beavatkozó akciókat, hanem közép-amerikai szövetségeseinek áttételével próbálja ugyanezt a politikát végrehajtani. Managua mindent elkövet az újabb roham kivédésére. Miközben határozottan viszszautasította a szomszédok rágalmait, fontos diplomáciai kezdeményezéseket tett. Tárgyalásokat javasolt Costa Ricának többek között egy demilitarizált határ menti sáv létesítéséről. Sergio Ramirez alelnök körutat tett a Contadora-csoport országaiban és kifejezte Nicaragua hajlandóságát az artierikaiak által megszakított manzanillói megbeszélések újrakezdésére. (Mexikót külön is felkérték a lehetséges közreműködésre) Figyelemre méltó, hogy három olyan ország, amely nemrégiben még jobboldali katonai diktatúrák uralma alatt állott — Argentína, Brazília és Uruguay —, a tárgyalásos megoldást támogatja. Ide kívánkozik annak, a héten történt eseménynek említése is, hogy Braztliu helyreállítja' diplo•máctui viszonyát Kubáyal. A sandinista fegyveres erők készén állnak a kontrák visszaverésére, de ki akarnak használni minden lehetőséget a békés megoldásokra. A nicaraguai diplomácia aktivitása, az észszerű tárgyalási javaslatok felkínálása máris megnehezítette az új amerikai taktika érvényesítését. Réti Ervin Magyar-kínai járműipari együttműködés Q Budapest (MTI) A MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat és ipari partnerei 60 millió svájci frank értékű szerződést kötöttek pénteken kínai partnerükkel, a China National Machinary Import and Export Co. céggel. A megállapodás alapján még ebben az évben ezer autóbusz-alvázat és fenékvázat szállít a MOGÜRT Kínába, és hosszú idő után először autóbuszokat is exportál: kettőszáz .Ikarus— 256 típusú luxus távolsági, légkondicionált járművet. A két ország közötti gazdasági kapcsolatokban egyre nagyobb jelentőségűek a járműipari együttműködések. A Kínai Népköztársaságban már régóta népszerűek a magyar járművek, 1952 és 1980 között a magyar ipar 14 ezer járművet exportált a távoli országba, elsősorban tehergépkocsikat és dömpereket. Néhány évi szünet után most ismét fellendülőben van a járműipari együttműködés. Ezt a korábbi jó minőségű szállítások alapozták meg, s az együttműködés bővítését szolgálták az elmúlt években a magas szintű ipari delegációk kölcsönös látogatásai is. A múlt évben hoszszú távú megállapodást kötöttek, eszerint magyar alvázakra a kínai járműipar autóbusz-karosszériákat épít. Az év elején kötött újabb szerződés alapján a Kínai partnerek Csepel és Rába tehergépkocsikat vásároltak. A most létrejött megállapodással együtt a magyar járműipar ebben az évben öszszesen 120 millió svájci frankért szállít Kínába járműipari termékeket. A MOGÜRT és hazai ipari partnerei megkezdték az előkészületeket egy Kínában létesítendő kereskedelmi iroda és vevőszolgálati központ telepítésére, ahol a magyar járművek garanciális és garancián túli szervizét is ellátnák. A pénteki szerződéskötésnél jelen volt Ma Lie, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. Közéleti napló ÜDVÖZLÖ Az Országgyűlés tiszti Kaiának, az Elnöki Tanac3oaiu cS a Minisztertanácsnál* a megválasztása alkalmaooi a szocialista országoK es SOK más ország állam- es kormányfője, valamint partaMVIRATOK menti vezetője táviraioan üdvözölte Losonczi Pölt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét és Sarlós Istvánt, az Országgyűlés elnökét. MAGYAR ÜRIIAJOSOK KÖSZÖNETE Farkas Bertalan ezredes, azok jókívánságait, akik az a Magyar Népköztársaság első szovjet—magyar közös űrhajósa és Magyari Béla űrrepülés ötödik évfordulóalezredes, kiképzett űrhajós ja alkalmából őket-'köüfZönezúton köszöni meg mind- tötték. nf NICARAGUAI KÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSA 1 Rafael Solis, a nicaraguai történelmi, társadalmi köNemzetgyülcs titkára veze- rülményeit. A küldöttség tésével négy párt képvise- megbeszélést folytatott Csertőiből álló parlamenti kül- venka Ferencnével, az Ordöttség tartózkodott július szaggyűlés alelnökével, ta3—5. között Magyarorszá- lálkozott dr. Bölcsey gon, hogy tanulmányozza a Györggyel, az Országgyűlés magyar alkotmányt, létre- jogi, igazgatási és igazságjöttének és módosításainak ügyi bizottság titkárával. Befejeződött a hadműveleti-harcászati gyakorlat A Budapest (MTI) Pénteken befejeződött a magyar néphadsereg, a szovjet hadsereg és a csehszlovák néphadsereg kijelölt törzsei és csapatai Duna—85 elnevezésű közös hadműveleti-harcászati gyakorlata. A hazánk területén június 30. és július 5. között végrehajtott gyakorlat hozzájárult a parancsnokok és törzsek munkájának, a csapatok együttes tevékenységének további tökéletesítéséhez, a testvéri hadseregek közötti fegyverbarátság elmélyítéséhez. Egy amerikai újságirónő, több híressé vált könyv szerzője, 1982-ben témát keresve elhatározza, hogy Közép-Amerikában keresi meg a nagy riportot. 1981l>en írta az „Imádságos könyv"-et, cselekménye egy képzeletbeli államban, Boca Grandéban játszódik. Charlotte Douglas, a regény főszereplője eltűnt, gerillának állt gyereke után kutatva érkezik meg ide. A tragikus halállal végződő történetben a fiktív állam — kísértetiesen emlékeztet a valóságra, egy valóban létező országra. Ez az északot és délt összekötő földrajzi köldökzsinór, két külön világot kapcsol össze. Még néhány éve is úgy látszott a történelemben ezek a kis országok egyáltalán nem játszanak szerepet — de az élet megmutatta: történelmi epizodistából is lehet főszereplő. Elég Kubára, Panamára vagy Nicaraguára utalni. Joan Didion 1982-ben nem ezeket az országokat választotta. hanem egy másikat. Ahogy mondani szokták: „az élet azóta sem állt meg". Ezt a mondást úgy módosíthatnám, hogy ott a halál nem állt meg: ugyanis Salvadorról van szó. A „Mérleg"-sorozatban megjelent. mindössze 120 oldalas könyv politikai röntgenkép az egyik legkisebb karibi államról: 20 000 négyzetkilométer — 4 millió lakossal. Ez a számunkra jószerint teljesen ismeretlen kis állam történelmileg is határvidék volt, a déli országok: Venezuela vagy Mexikó túl messze vannak, a két szomHáztáji a halálnak széd, Honduras és Guatemala indián kultúrái épp eddig értek, afféle kulturális senkiföldje, indián gyökerek nélküli, felemás mesztic terület lett. A helyszínen kell végigrettegni minden napot ahhoz, hogy valaki megértse ennek az országnak a népét. Félelemtől zavaros, szétesőben levő államot mutat az amerikai újságíró műve. Az ország múltjából a „matanzá"-t, a mészárlást emelik ki. Az állam a hadsereg. A megszállt területeken garázdálkodó, Wehrmachtra emlékeztetően öl mindenkit, aki gyanús; aki nem. azt pedig azért, mert nem gyanús! A halálbrigüdok alig leplezik a terrort. A „történelmi jogfolytonosságra" is hivatkoznak. Muximiliano Hhrnandez Martinez tábornokot, a halálbrígádok elsö vezetőjét emlegetik sűrűn egykori hazájában. A 60-as évek hírhedt diktátora regényhős lett. Ez az államfőnek álcázott hóhér a főhőse Gábriel Garcia Marquez regényének, A pátriárka alkonyának. Irodalmi háttér nélküli hóhérok: Magana a volt. és Napóleon Duarte a jelenlegi elnök. Egy választási komédia után a patelogikus gyilkos: Roberto d'Abuisson lett a parlament elnöke, a halálbrigádok egyik közismert padronéja. Lehet-e a halál hétköznapi? Joan Didion azt mutatja még, hogy igen. Salvadorban tanulta meg, mi a félelem. Maguk a rendszert támogató amerikaiak is félnek. A diplomáciai képviselet erőd, a DC rendszámú járművek autónak álcázott tankok, és titkolt útvonalakon közlekednek. A nagyköveteket sűrűn váltogató Egyesült Államok látványos, de nem nagy huderejű intézkedésekkel tudja csak befolyásolni a földreformot elodázó, a polgári szabadságjogokról szónokoló, az egyetemeket bezárató, a tudományt szellemi kacatnak tekintő rezsimet. Romero érsek halála óta az egyházat elnémították, de még létezik. A hívők félnek a rendszertől, gyűlölik, de tenni alig tesznek valamit. Akik cselekednek is, a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítást Front harcosai, a gerillák. Erejüket megosztja felépítettségük: 5 csoportból állnak — a csoportokon belül is léteznek frakciók. Talán ez az oka annak, hogy az áttörés eddig nem sikerült. Ürügy a terrorra: Kuba és Nicaragua. E két ország segíti a gerillákat. Táborukba nem ment vagy nem mehetett el a szerző — könyvében alig esik szó róluk —, az ország jövőjét mégis ők jelentik. „Az ember azért egyedi, mert szabad akarattal rendelkezik, és választásra képes" — írja Joan Didion. Ha a salvadoriak egyszer valóban választhatnak, nem kétséges, hogy mire és kikre adják voksukat. 'Rozsnyai Jenő