Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-06 / 157. szám

Szombat, 1985. július 6. 47 Fellendülőben egy kis téesz Újra bíznak a homokon Köztudott, hogy a tengeri Nem kis feladat az össz- hogy féltették a háztájijukagyló is megszenvedi, míg hangot megtalálni. Kacska- kat, hisz a másik téeszben a egy porszem köré igazgyöngyöt izzad ki magából. A homoki területek gazdaságai sem sokkal könnyebben boldogulnak, keményen m^pon7, 3,5 meg kell küzdeni az elemekkel, hogy kinyerjék a föld jól elrejtett kincseit Külön örül a szem, ha aranyló kalászú árpa- vagy búzatáblát, vagy szépen termő őszibarackost fedez föl a zegzugos dűlőutak között. ringók után az elnök azt közös gazdálkodáson van a reméli, hogy végre ismét hangsúly. jó felé haladnak. Fokozatosan átvették az Aa 1981-es év volt a ottani normákat, munkainmilliós vesz- tenzitást, mindenkiben tuteséggel zártak. A gondok datosult, hogy több vesztekorábban kezdődtek, 1977- séges évet már nem engedben kockázatos vállalkozás- hetnek meg maguknak. A ba kezdtek. Mindenkinek gépesítés mellett a vetéshitelt adtak, aki tojáster- szerkezetet megváltoztatták, melésre szerződött náluk, a náluk nem nyereséges Nem voltak elég óvatosak, dinnye-, káposzta, alma- és s a tyúkot tartók közé„csir- paradicsomtermeléssel felSzatymazon, a Homok- kefogók.", kalandorok is ke- hagytak. Most legnagyobb gyöngye Tsz irodája és ma- veredtek. Közben megcsap- területen árpát, búzát és rojorja tanyák sűrejében, a pant a kereslet a tojás iránt, zsot, valamint napraforgót falutól közel másfél kilo- Több évig tartott a bírósá- termelnek. Emellett egy keméterre található. Még mű- gi hercehurca, míe a tömér- vés kukoricát, s van egy út sem köti a belterülethez, dek pénz egy része vissza- kisebb területen g.vümölaz 5-ös útra járnak ki. Ta- csordogált a maguk igazát csös is. Az együttműködés Ián egyszer jut pénz és ösz- védő vállalkozóktól. Aztán keretében felvállalták a szefogás a befele vezető út- a 81-es esztendőben végre község teljes területén a hoz is. A munkagépek még tiszta lapoai indulhattak. A tejbegyűjtést. Az előnyösebb csak bírják a földúton, de korábbi években halogatott vetésforgó érdekében jövőaz itteniek motorja, bicikli- elavult BxDek Ieírását nem re olaÍretekkel és magluje ugyancsak belésüpped a mvult gepek leírását, nem cernatermesztéssel is prószáraz homokba, ha boltba, terT1>° ultetvenyek kivaga- bálkoznak. Ezek betakarítáiskolába mennek. Kis téesz sát ekkor kellett elszámol- sára alkalmasak a tavaly és ez, 1274 hektáron, 180 tag- niuk. A tagság egy részével '^én vásárolt adapteres pal gazdálkodnak, és ebből keménv harcok sora_ sik~_ is csak hetvenen aktív doL kemeny harcok soran Slke^ gőzök. Az emberben rögtön rult megertetni, hogy valfölmerül, életképes lehet-e toztatni kell a gazdálkodáegy, az átlagnak harmadát, sorii a munkafegyelmen. S^t'tv^ Akl nem t«d0" idomulni a dasag? Való igaz, hogy a követelményekhez, attól NDK-kombájnok. őszre ötszáz tonnás gabonatároló színt építenek, amelyben télen munkagépeiket tartják. S ami e változások életképességét bizonyítja, takezdetekben másutt is több me(JVÁltak_ Az akkori szaz. téesze volt egy-egy község- harminc tagból így lett het- valú sz<íz forint termelési nek, de idők során, egy-egy ven. Sokan magángazdái- költségre több mint húsz veszteséges év után egve kodásba kezdtek a család- 1°nnt nyereseg jutott. E haveszieseges ev uian egye- .. . e dt tékonysági mutatóval ötödisültek, újjászerveződtek. Síban a ttertTSS- kek a megyei rangsorban. Voltak errefelé is ilyen sze- mölCsöst foetak ki megmű- ^az, az idei szabályozóvállek. de eddig ellavírozott a vélni. A közösben elkerülkis közösség a veszélyek hetejlennéválta gépesítés között. tozások itt is éreztették hatásukat, kevesebb a támoga tás. s ehhez központi és megyei támogatást is kaptak. így Az elnököt az idén újabb Móricz Imre öt éve elnök sikerülhetett megtartani a öt évre megválasztotta a it» előtte három évig fő- korábbi termelési értéket, tagság. Csak úgy vállalhatagronómusként ismerkedett A Finn—Magvar Barátság ta ha minden tényezőt mére tájjal. A magával hozott Tsz-t kiielölték melléjük legelve bízni tud a jövőben, hazai, vásárhelyi téeszmo- eevüttműködő partnemek. a talpon maradásban. Ehhez delit hamar el kellett fe- Ez a téesz ióval erősebb, bizony szüksége lesz a palednie. Egyszerűen itt mások szieorúbb gazdálkodást foly- raszti származásából adódó a realitások. A tanyai em- tátott, s e segítséget joggal szívósságára, az itteni köberek zöme a háztájiban is hihette a tagság az e«vesí- zösséghez való kötődésre, dolgozik, nemcsak a téesz- tés előszelének. Az ellenkeben keresett "énzből él. zés oka elsősorban az volt. Tóth Szeles István Messze van-e Attól függ, honnan nézzük. Közel, ha a Kissorról, messzebb, ha Szegedről, de még mindig közel. Ha a távoli Zalában tesszük fel a kérdést, egyértelmű, hogy azt a feleletet várjuk, hát persze, hogy messze van. Meglepetés csak akkor ér, amikor az ellenkezőjét halljuk. A Balaton nyugati — Nem. Utána a Dunai Vasmű! Esem! — Magyarul: segédmunkás? — Igen. Ezután mentem 1976-ban Mórahalomra a söprűgyári üzembe. Lakatosnak. Szegeden pedig hivatásos gépkocsivezetői tanfolyamra jártam. Azután {visszamentem a Vasműbe olyan termelőüzem, al)ol "jogerős munkakönyvvel" dolgoznak. No én nem tartozom ehhez a „brigádhoz" — és civilként voltam ott. — Vépre fölvették.. Mit csinál agrármérnök úr? — Egyetem után a Biometod Agrárfejlesztő Betéti Társuláshoz kerültem, s most csücskében, párszáz méterre » egy hónapja ágaratveaetálAtsssx^rz ss? ásrjssis KESS-SSEÍBa,anel Horváth Zoltán all az kohászmérnök_hallgatónak. az ifjú, 28 éves gazda kezenyomát őrző új ház előtt, és felderült arccal bizonygatja, a kétszáz-egynéhány kilométernyi távolság mintha köztük sem lenne, úgy gondol a Szeged melletti községre. Hazai levegőt hoztam neki. — Mórahalmi? — Nem én! Dunaújvárosi. — Akkor meg Szegeden tanult és Mórahalomra járt udvarolni! — Ez sem nyert. — Hát akkor miért emlegette Márahalmntj — Mert az a pám oda való. Meg a nagyapám, Horváth József kovácsmester. És én is éltem, nevelődtem ott. Érettségi után dolgoztam is a szövetkezetben. — Hogyan lett egy mórahalmi dunaújvárosi? — Ahogy annak idején olyan sokan dunapenteleiek, majd sztálinvárosiak. Apám elment az iparba vágyók — vagy inkább kényszerültek — nemzedékével. Én már ott születtem, 1957-ben. — Városi gyerek lett. — Falusi élményekkel. Alföldi élményekkel! Rengeteget voltam Mórahalmon. — Iskolái? — Dunaújvárosban a Bánki ' Donát szakközépiskolában érettségiztem gépészeti szakon. — Es utána Mórahalmon... — JVIost nem kohász. — Nem annyira! Agrármérnök vagyok, Keszthelyen végeztem. — Simának nem nevezhető út... — Nem éppen, de nem zavar. Sőt, kifejezetten gazdagnak érzem magam élményekben, tapasztalatokban. Az egyetem előtt — a Vasmű után — még egy évet lehúztam a mezőgazdaságban a pálhalmai célgazdaságban. — Céí? — Nem állami gazdaság, cél-gazdaság. Szóval ez egy tonmogyoródi Virágzó Téeszben. — Milyen ágazat... — Giliszta. A biotechnológia érdekelt, és a téesz vezetője rámbízta, hogy alakítsak ki egy nagyüzemi gilisztatelepet trágyafeldolgozásra, humusz-előállításra. Ez a jövő iparága... — Hogyan gondol Mórahalomra? , — Mindjárt megmondom. Most kaptam levelet, de még nem olvastam. — Miért? — Mert egy újságíró kérdezget ... I. Zs. Tanévzáró után Majdnem háromezren „A marxizmus—leninizmus elméletének ma hazánkban valóságos fedezete és hitele van: a szocializmus építésének eddigi gyakorlata és kétségbevonhatatlan eredményei. Ezen az alapon jobb elméleti és propagandamunkával tovább lehet szélesíteni a tudatos marxista meggyőzödésűek körét is." Kanyó Ferenc, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának vezetője adatokat sorol. — A pártiskolán 54 tanulócsoportban ezerhét ember tanult. El kell mondanom. hogy a korábbi években, így tavaly is. csak ha<százötven volt a létszám. A marxizmus—leninizmus esti egyetemi oktatásban ezerkilencszázhatvanan vettek részt. Az általános tagozaton negyvenkilenc, a szakosítón tizenkilenc csoport volt. Huszonkilenc közösség pedig tanfolyami oktatásban részesült. — A számok önmagukért beszélnek... Sok ember fordul meg itt, szerzi_ meg azokat az ismereteket, amelyek nélkül nehezen boldogulna napi munkájában. Kanyó Ferenc odalép az; íróasztalához, felvesz egy paksamétát, mutatja. — Tavaly megrendeztük a vezető értelmiség .konferenciáját. Lukács • György centenáriumára pedig előadássorozatot szerveztünk. Ezek a rendezvények sikeresek voltak. — Véget ért az oktatási év... — És van érdekes vonása is. Növekszik a szakosító tagozat iránti érdeklődés. — Az ok? — Az embereket, meggyőződésem. egyre inkább foglalkoztatják a gazdaságpolitikával összefüggő kérdések. Csak jellemzésként mondom: el akartunk indítani egy, a korszerű vállalalatirányítás kérdéseivel foglalkozó tanfolyamot. Hármat kellett indítani. Egyre népszerűbbek a munkásmozgalom-történeti szakosítók is. Ügy gondoljuk. hogy mindez azért van. mert értelmes jövőkép nincs a múlt pontos ismerete nélkül. — Az intézmény egyik legfontosabb feladata a propagandisták képzése. — Szeretnénk, ha a hallgatóinkban erősíteni tudnánk a szocializmussal való azonosulás érzését. Tudatosítani akarjuk, hogy melyek azok az értékek, amelyek csak a szocialista társadalmat jellemzik. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy rok ember nem ismeri jól a mi társadalmunk alapelveit. zavarok mutatkoznak néhány fontos világpolitikai kérdés megítélésében is. Hogy mást ne mondjak, hallgatóink többsége nem ismeri behatóan például azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a szocialista közösség vezető országa, a, Szovjetunió tesz a béke érdekébein. — Hol lehetnek a probléma gyökerei? — Minden bizonnyal az iskolai történelemoktatásban. — A tavalyi jeles esztendő volt... — Felszabadulásunk! negyvenedik évfordulójába és pártunk XIII. kongreszszusára készültünk. Novemberben tudományos emlékülés is volt az oktatási igazgatóságon. A kongresszus anyagát előadássorozatokon ismertettük a hallgatókkal. — A hallgatókkal, akik kérdeznek... — Kérdeznek bizony és sokszor nem is könnyű a kérdéseikre válaszolni. Fölvetik a személyi jövedel-i mek i'vyét. Vitatkoznak az) életszínvonal alakulásáról, a gazdasági munkaközösségeknek a társadalomban, elfoelalt helyéről és szerenérői a szocialista intézményrendszer korszerűsítéseinek problémáiról. És nekünk ezekre a kérdésekre válaszolnunk kell. — Nincsenek könnyű helyzetben. — Azt hiszem, túloz — mondja Kanvó Ferenc —• nem ex cathedra oktatunk. Elvünk, hogy az. előadó exponálja a oroblémát. utána azonnal változzék át vitavezetővé. — Erről jut eszembe. Hány oktatót foglalkoztatnak? — Az oktatási ieazgatóságon 14 függetlenített tanár dolgozik, és több m'nt. 110 előadó, akik tiszteletdíjat kannak. A meghívott óraadókkal együtt összesen. 150 emberrel — ismerkedhettek még a hallgatóink a nemrégiben befejeződött oktatási évben. — Iskola ez? — Is. — Akadémia? — Is. — Vitafórum? — Is. A három kérdés és a három válasz kifejezi az itt folyó munka jellegét. Vitatkozó embereket szeretnének nevelni. olyanokat, akik meggyőződésüket hirdetni és védeni is tudják. — Ujabban retori'/át is tanítunk — mondja az oktatási igazgatóság vezetője. — Nagyon fontos stúdiumnak tartom. Bizonyárai tudja, hogy az oktatási igazgatóságon alapszervezeti párttitkárokat is kéoezünk. Fontos, ho~-- minden, olyan szituációra fölkészítsük őket, amelyben szavukat kell hallatniuk. Beszélgetésünk végén az igazgatóság vezetője elmondja, hogy nemrégiben készült el az igazgatóságon! az oktatást segítő videorendszer. melyet sikerrel tudnak hasznosítani. — Mik a tervek? — 1986-ot az ENSZ nemzetközi békeévvé nyilvánította. Készülünk ennek tudományos értelmezésére. Javítani óhajtjuk kapcsolatainkat a másutt marxizmust oktató intézményekkel. Kanyó Ferenc egy oolitikai füzetet emel föl az asztaláról. Ebből idéy- A megyei pártértekezleten hangzott el ez év márciusában. ..Az oktatási Igazgatóságunk a káderkéozés és továbbkénzés mellett a tömegoktatás oropagandistáinak felkészítésében. a propagandisták továbbképzésében eredményesen tevékenykedett. A tanfolvamstruktúra változásával, a speciális tnvábhkénzés kiszélesítésével sokoldalú képzési tr)t;ékenvsóp bontakozik k> a nártískolán. Intézményünk országos feladatok megoldásában is részt vesz. Tudományos kutatómunkája feilődött. kaorsolat- a társadalomtudományi és politikatudományi kutatóműhelyekkel szélesedett." P. F. Várják a gabonát A gabonaipar vallalatai országszerte felkészültek az aratásra, a termés fogadására — erről tájékoztatta az újságírókat pénteken Lénán Lajos, a Gabona Tröszt vezérigazgatója. Az állami ipar a termésnek hozzávetőleg kétharmadát veszi á.t. A termelőkkel a szerződéseket döntő többségben megkötötték, a várható gabona mennyiségének 90 százalékára van szerződéses fedezete az iparnak. Az idei szezonban számolnak azzal, hogy egy időben nagyobb tételek érkeznek majd az átvevőhelyekre. A ipar ezért 6 száVasutasoknak Új szociális létesítmény A 35. vasutasnap alkal- minőségben, 15 millió fo- 35 éves szolgálatért és jó mából tegnap Szemök Béla, rintért. munkája elismeréseként a MAV vezérigazgató-he- Az építésért dicséretet Kispétcr Lajos, Vajay Helyettese átadta a MÁV ba- kapott a Délép építésveze- zső, Nacsa Imre és Kolodapesti Gépjavító Üzem sze- tője Vörös Imre és műveze- nincs István a szolgálati gedi egységének új szociális tője Tölgyesi Sándor, 12 emlékérmet. dolgozót jutalmaztak. Az öreg üzem kiváló vaA 65 éves vasipari üzeni sas kollektívája megérdedolgozói vasúti kisgépeket melten veszi birtokba nékészítenek és javítanak, ón- hány nap múlva az új szotevékeny gyártását végzik ciális létesítményt, amely a itt. Az átadási ünnepségen munkakörülmények lényeciális létesítményt * kiváló vette át a 40 éves, illetve a ges javítását szolgálja. épületét a Tisza-pályaudvaron, amelyet Fenyvesi Jenő üzemegységvezetö vett át Gyors beruházással a Délép építette fel a 220 személy ellátását szolgáló szozalékkal fokozta műszakitechnikai felkészültségét; új átvevőhelyeket és -vonalakat létesítettek, helyeztek üzembe. Az országban 865 helyen fogadják a termést, amely csaknem 1700 átvevővonalon érkezik. A gabonaipar 12 órás műszakkal számolva naponta 350 ezer tonna fogadására kepes. Az természetesen elméleti teljesítmény; amenynyiben a gazdaságok kívánják, meghosszabbítják a telepek nyitvatartási idejét és szombaton, illetve vasárnap is átveszik a búzát. Az ipar tárolótere egy év alatt 100 ezer tonnával egészült ki. Mindent egybevetve azonban a raktárhálózatnak ez a bővülése továbbra sem teszi lehetővé a termés ipari tárolását. Ezért a mezőgazdasági nagyüzemekkel bértárolási szerződéseket kötnek. Július l-jétől 40 százalékkal emelték a bértárolás díjtételeit, I TOT-tal egyetértésben. A kalászosok felvásárlási ma és minőségi feltételei az előző évhez kénest nem változtak. A felvásárolt gabo->a minősítése, átvétele, az ellenérté kifizetése a tavalyi feltételek szerint történik. Az inar arra törekszik. hogy lehetőleg az áttétellel párhuzamosan fitessen a gabonáért. Megalakult a Fővárosi Tanács A Városháza dísztermében pénteken megtartotta alakuló ülését az újjáválasztott Fővárosi Tanács. A testület ülésén részt vett és felszólalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese; jelen volt Trautmann Rezsó, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. A Fővárosi Tanács elnöke ismét Szépvölgyi Zoltán lett, általános elnökhelyettesnek pedig Farkasinszky Lajost választották. A Fővárosi Tanács elnökhelyettesei: dr. Nyíró Rózsa, Gérnyi Kálmán. Nagy Richárd, dr. Pénzes János és Stadinger István. A tisztségviselők és a végrehajtóbizottsátf iovábbi tagjai ? tanácsteslület előtt esküt tettek. A korábbi 201-ről 151 tagúra szűkült testület ezután megválasztotta a bizottságok elnökeit és tagiait. a fővárosi népi ellenőrzési bizottság tisztségviselőit és tagjait. (MTI)