Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-11 / 213. szám

CsfitorfSk, 1980. szeptember 11. 3 Képviselőcsoportok megbeszélése Borsod, Hajdú-Bihar és Veszprém megyében ülést tartott szerdán aZ országgyűlési képviselők megyei csoportja. A Borsod megyei képviselőcsoport miskolci ülésén részt vett és felszólalt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Miskolc város országgyűlési képviselője is. A Hajdú-Bihar megyei képviselőcsoport Debrecenben tartotta ülését. A képviselők tájékoztatót hallgattak meg a tanácsi költségvetés és fejlesztés végrehajtásának megyei tapasztalatairól, és az országgyűlés őszi ülésszakának előkészületeiről. Az országgyűlési képviseszakáról, majd a képviselők Veszprém megyei csoportjának Veszprémben tartott ülésén tájékoztató hangzott el az országgyűlés soron következő őszi üléslők megvitatták és jóváhagyták a csoport, második félévi munkatervét. (MTI) A szövetkezeti kereskedelemről Az V. ötéves terv során kedelmi és vendéglátó te400 ezer négyzetméterrel vékenység fokozása megköbővült a szövetkezeti ke- veteli a szövetkezeti dereskedelmi hálózat Az mokrácia betartását, a haÁFÉSZ-üzletek 45 százaléka új, felépültek a tervezett áruházak is — közölte Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese a fogyasztási szövetkezetek felügyelő bizottságainak kétnapos országos értekezletén, amely szerdán kezdődött Balatonszepezden. A megnövekedett szövetkezeti vagyon nagyobb felelősséget ró az ellenőrzésre — hangsúlyozta. A következő években is tartani kell a lakossági áruellátás színvonalát, s ennek ellenőrzése is e társadalmi bizottságok feladataihoz tartozik. Megállapították, hogy a szövetkezeti üzlethálózat megfelelő, most és a közeljövőben a kihasználtság, a gazdaságosság fokozása a fő feladat. Ugyanakkor az új üzlethálózat jövedelméből többet kell juttatni a kis települések és a tanyavilág üzleteinek fejlesztésére. A szövetkezeti vendéglátóiparban az árak színvonalához kell emelni a szolgáltatások színvonalát is, mert ez sokhelyütt még nincs így. Hangoztatták, hogv a szövetkezeti kerestékonyabb ellenőrzést. Látogatás Pakson A paksi atomerőműépítkezés vezetőinek és dolgozóinak vendége volt szerdán Farkas Bertalan alezredes, az első magyar kutató űrhajós. Az Atomerőmű Vállalat tanácstermében megtartott találkozón, ahol jelen voltak Tolna megye és Paks város párt- és tanácsi vezetői, valamint a beruházás irányítói, Szabó Benjámin, a beruházás kormánybiztosa köszöntötte a vendéget. A beszélgetés során Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója képet adott hazánk eddigi legnagyobb ipari vállalkozásáról. Ezután Farkas Bertalan a helyszínen ismerkedett meg az építkezéssel. A program délután az atomerőmű beruházás jnegvalósításán tevékenykedő | vállalatok helyi vezetőinek, a dolgozók képviselőinek részvételével rendezett beszélgetéssel folytatódott, ahol Farkas Bertalan beszámolt űrhajós élményeiről. Ózongyár épül Ráckeve térségében, a Csepel III'3-as számú Vízmű részeként A gyár naponta százezer köbméter vízből fogja kiszűrni ózonizálássa] a vas- és a mangánionokat Az építkezés ideje alatt — a felvonulási területen — már üzembe helyeztek egy kísérleti ózonizálót. Így a beruházás elkészültéig a helyszínen, a valóságnak megfelelő körülmények között végezhetnek tisztítási próbákat és pontosíthatják a tisztítási technológiát Eredményes munka zegedért Mérlegre tette négyévi munkáját a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága. Nem mondható hibanélkülinek, amit végzett, de ahhoz, kétség nem fér, hogy sikeresen erősítette a város különböző rétegeinek kapcsolatait, segítette a lakosság összefogását, hozzájárult a helyes várospolitika kialakításához. t. Támaszkodva a munkásságra, az üzemekben sikerült élénkíteni a népfrontmozgalmat. A szocialista brigádok megértő támogatásával a fizikai dolgozók tízezrei kapcsolódtak be a lakóhelyi társadalmi munkába, a városfejlesztésbe. Jelentős segítséget nyújtottak a szakszervezetek. A népfront és a szakszervezet testületi üléseken elemezte például a munkásművelődés helyzetét, a környező községekből bejáró dolgozók problémáit. Javaslatokat tettek az élet- és munkakörülmények javítására, a munkások közéleti tevékenységének fokozására. A népfrontmozgalomban részt vesznek továbbá a szövetkezeti gazdák, a tudományos és kulturális élet képviselői, pedagógusok, írók, festők stb. Jogászok, tanárok, közgazdászok, agrárszakemberek, műszakiak, orvosok, vegyészek előadókként is segítik az ismeretterjesztést, az egészség- és környezetvédelmet. A kisiparosok, kiskereskedők erősödő mozgalmi kapcsolatait jelzi, hogy az új lakótelepeken javult a szolgáltatás1. Igen sok nyugdíjas dolgozik a városi népfrontmozgalomban. Az ö tapasztalataik nélkülözhetetlenek az idős emberek szociális ellátásában, s jórészt nekik köszönhető, hogy széles aktívahálózat segíti a házi szociális gondozást. A rendszeres látogatások során összegyűjtött vélemények alapján javasolták a tanácsnak több száz idős ember segélyezését. Rendszeressé vált a szociális otthonok látogatása, az öregek hetének rendezése, a nyugdijasok klubjának támogatása. A nők képviselete közel 45 százalékos a népfrontban, s az őket érintő szociális kérdések vizsgálatában (kereskedelmi ellátás, bölcsődei-óvodai helyzet, szolgáltatás, családon belüli munkamegosztás) mindig lehet rájuk számítani. Az ő javaslatukra kezdeményezték például a kismamaklubok létrehozását, amelyek közül a felsővárosi és a móravárosi tartalmas programmal működik. Bizonyosan része van a népfrontnak is abban, hogy a nők társadalmi, családi helyzetével kapcsolatos maradi nézetek eltűnőben vannak. 2. A népfront városi bizottsága fontos feladatának tekinti, hogy a lakókörzetekben segítse a szocialista demokrácia kibontakozását, s fejlessze a jó politikai légkört. Ezért támogatta igen tevékenyen a párt- és tanácsi szerveket abban, hogy a lakossági eszmecseréken, ,vitafórumokon minél többen jelenjenek meg. Az utóbbi négy esztendőben legkevesebb 15 ezer állampolgár vett részt Szegeden a különféle népfronttanácskozásokon, s a megjelenteknek körülbelül 20 százaléka véleményét is elmondotta. Valószínűleg ezek az eszmecserék is hozzájárultak ahhoz, hogy javult a peremkerületek kereskedelmi és egészségügyi ellátottsága, bővült a szolgáltatások köre. Különösen fölélénkült a. népfrontmozgalom a tanácstagi és országgyűlési képviselő-választások idején. A jelölő; gyűléseken kis híján 18 ezren jelentek meg, s több mint 1100-an föl is szólaltak. Jól érzékelteti a lakosság fokozódó érdeklődését, hogy a gyűléseken 679 közérdekű bejelentés is elhangzott. 3. Fontos szerep jutott a népfrontmozgalomnak a népgazdasági és a helyi gazdasági tervek ismertelésében. Az e célból szervezett fórumokon sok érv ós okos szó hangzott el a munkafegyelem javítása, az ésszerű takarékossági szemlélet térhódítása, árpolitikánk megértetése, külgazdasági helyzetünk megvilágítása érdekében. A népfront segítette a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését és áruik értékesítését, jelezte a kistermelők gondjait a felvásárló szerveknek. A közel 400 kiskerttulajdonost számon tartó kertbarátok részére szakmai előadásokat szerveztek, s évente meghirdették a Mintakertmozgalmat. Eredményesnek könyvelhető el a várospolitikai tevékenység. ami annak is köszönhető, hogy a városi tanács igényli a népfront útján beérkező lakossági véleményeket, javaslatokat. S o lakosság önzetlennek bizonyult akkor is, amikor cselekedni kellett a városért, amikor közvetlen segítségért fordultak hozzá. Mutatja ezt az is, hogy a IV. ötéves terv idején is 107 millió forint volt a szegediek társadalmi munkájának értékei, az ötödik ötéves terv első négy esztendejében azonban ezt megkétszerezték. Hogy mást ne mondjunk, a lakosság munkája nyomán lett kész 82 kilométer hosszú járda, 50 sportpálya, 6 játszóudvar, az úttörő-vízi telep, eredményes a Tiszta, virágos Szegedért mozgalom, s a tavaszi-őszi tisztasági akció. Még mindig jelentkezik azonban a régi szegedi betegség, hogy a felajánlott társadalmi munkát, szervezési hibából, nem tudták fogadni, vagyis néha „elfelejtettek" megfelelő föltételekről és eszközökről gondoskodni. Hosszú lenne fölsorolni, hogyan segítette a városi népfrontbizottság a közművelődést, annyi azonban bizonyos, e tekintetben sem kell szégyenkeznie. Persze sok gyenge pontja van még ma is a mozgalomnak, amiről a vezetők és az aktivisták igen sokat beszélnek, tárgyalnak. Szükség is van erre, mert valószínűleg ez év végén kerül sor a népfrontszervek újjáválasztására, amikor is részletesen és tárgyilagosan be kell majd számolni a munki mennyiségéről és minösegf röl problémákkal is találkozunk. Vannak orvosok. akik „közlekedési rendőr" szerepét játsszák, ami azt jelenti, hogy nem látják el a szükségleteknek megfelelően a hozzájuk fordulót, hanem kényelmi okok, vagy a felelősségtől való tartózkodás, esetenként. a feltételek hiánya miatt, inkább továbbküldik. Akadnak orvosok, akik nem tartanak lépést a szakmai követelményekkel. mások megjegyzéseikkel bizalmatlanságot ébresztenek kollégáik iránt. Előfordul a hálapénz és más problémák is. E jelenségek ugyan az egészségügyi dolgozóknak csupán kisebb részénél jelentkeznek. társadalmunk azonban hajlamos az általánosításra. Éppen ezért az egészségügyi dolgozóknak is érdekük, hogy szűkebb környezetükben fellépjenek az etikátlan magatartás ellen, „önvédelemből" is jobban kell ügyelniük a hivatás, a magatartás tisztességére. A készülő etikai kódex bizonyára több területen ad eligazítást. azonban semmilyen központi instrukció nem pótolhatja a legkisebb kollektíva erkölcsi magatartásának emberformáló erejét. Ott. helyben, szemtől szembe kell rendezni a problémákat, fellépni a kispolgári magatartás megnyilvánulásai ellen. Nem mindig kifogástalan az egészségügyi ellátásra szoruló állampolgárok magatartása sem. Nem lehet elfogadni a „kikövetelt" gyógyszerek metódusát, a házipatikák sok szempontból káros jelenlétét A betegek egy része rögtön az egészségügyi ellátás magasabb lépcsőit igyekszik igénybe venni, miközben indokolatlanul bizalmatlan az alapellátás intézményeivel szemben. A tömegpolitikai munkának is hozzá kell járulnia ahhoz, hogy meglegyen az alapellátás társadalmi rangja. A társadalmi elismerés nem aszerint illet bárkij is. hogy egy adott -hierarchia" mely lépcsőjén áll. hanem aszerint, hogy a társadalmi munkamegosztásban általa vállalt feladatokat milyen színvonalon látja el. Ebben természetesen a legtöbb magukon az alapellátás dolgozóin múlik, de a közszemléletet is formálnunk kell. Az egészségügyi dolgozók között viszonylag sok a nő. Ez kétségtelenül szervezési, esetenként terhelési többletet is jelent. A dologban a leglényegesebb azonban mégis csak az. hogy a nők nagyszerűen helytállnak az egészségügyben. Számarányuk egyébként minden bizonnyal még hosszú ideig magasabb lesz. mint a férfiaké. Ez egyéb összetevők mellett, abból is ered. hogy az- értelmiségi pályára alkalmas és ahhoz vonzódó nők is jobban megtalálják képességeik kifejtésének lehetőségét, mint némely más. diplomát igénylő szakterületen. Megyénkben megkülönböztetett jelentőségű az orvosi utánpótlás nevelése, hiszen minden ötödik egyetemet, főiskolát végzett egészségügyi dolgozó a mi intézményeinkből kerül ki. Ezért is nagyon lényeges. hogy a felnövekvő orvostársadalmat a ma létező problémák megoldására, illetve az általunk előidézhetők lehetséges elkerülésére is felkészítsük. Gondolkozni lehetne azon is. miként tudnánk az iskolaorvosi hálózatot bekapcsolni az orvostársadalom potenciális utánpótlásának tudatos kiválasztásába, már a középiskolai tanulmányok idején. Intézményeink általában humánusan foglalkoznak az idős. nyugdíjba vonuló dolgozókkal, és a gazdag élettapasztalatok hasznosítását éppúgy szem előtt tartják mini az emberi törődést. Ugyanakkor találkozunk soraikban megbántódott emberekkel is. akikkel /& jövőben körültekintőbben kell foglalkoznunk. Az egészséges életmód propagandája Az egészségügyi és a szociálpolitikai tényezőknek nagy jelentőségük van az életmód fejlődésében. így közrejátszanak a családi élet alakulásában, amely az életmódnak fontos eleme. Közismert tapasztalati tény, hogy a társadalmi körülmények pozitív változása nem hat automatikusan a családi életre. A javuló körülmények ellenére megyénkben is érzékelhető, hogy több a válás, újabban ismét csökken a népszaporulat, növekszik az állami gondozásra szoruló gyerekek száma, és sorolhatnánk még a problémákat. De vannak más tények is, melyek arra intenek, hogy a szellemi kultúra mellett többet kell foglalkoznunk a testkultúrával. A fogyasztási lehetőségek bővítése nem mindig jár együtt az egészséges étkezési kultúrával. Az alkoholizmus széles körű társadalmi probléma, és nálunk is súlyos gondokat okoz. összességében sok múlik rajtunk, hogy ne következzék be az a helyzet, amelyben a nyomor betegségeit leküzdve ránk törnek a jólét nyomorúságai. Az egészséges életmódra való nevelésnek ezért a jelenleginél nagyobb társadalmi rangot kell adnunk. A társadalom egészségügyi műveltségét növelve a betegségek megelőzéséhez is hozzájárulhatunk. Ez utóbbinak az egészségügyben is meg kell adni a gyógyítással egyező rangját. Mindez a tömegpolitikai munkára is meghatározó feladatokat is ró. Szükségesnek tartjuk, hogy a párt- és tömegszervezetek propagandamunkájának rendszerében a je lenleginél nagyobb helyet kapjon az egészséges életmód témája, ebben az egészség úgy és a szociálpolitika, a testkultúra. Ennek szellemében Csongrád megyében tervezzük az esti egyetem keretében speciálkollégium indítását e témakörből, hasonlóan a már bevált kultúrpolitikai fórumokhoz. Ugyancsak indokoltnak tartjuk — a munkásmozgalom története és a kultúra kapcsolatának feltárásához hasonlóan — feldolgozni, hogy az egészségügyi és szociális követelések milyen helyet foglalnak el a munkásság osztályharcában. EgészségÜgyi és szociális ellátásunk nemzetközi összehasonlítása is sok olyan tényt tartalmaz, amelyet a tömegpolitikai munkában hasznosítani lehet és kell. A szemlélet formálásához tehát nemcsak az egészségügyi pártalapszervezetnek, hanem a pártélet egészének, benne az agitációnak, propagandának, tájékoztatásnak is fokozott mértékben hozzá kell járulnia. Ezzel is segíthetjük a XII. kongresszus határozatának megvalósítását, amely egyebek között kimondja: „A hatodik ötéves terv éveiben az eddiginél gyorsabban bővüljenek. korszerűsödjenek az egészségügyi intézmények, javuljon felszereltségük. Nagyobb figyelmet kell fordítani az alapellátásra, a betegségek megelőzésére, a munkahelyi, környezeti ártalmak kivédésére, a rehabilitációra, a lakosság egészségügyi kultúrájának fejleszésére. Bővíteni kell a szociális otthonok hálózatát, emelni a gondozás színvonalát Az egészségügyi irányítás és a szervezettség javításával. az orvostudomány új eredményeinek alkalmazásával növekedjék a megelőző és gyógyító munka hatásfoka" E célok valóra váltásához ugyanis nemcsak anyagi eszközök szükségesek, hanem az is, hogy az egészségügyi és a szociálpolitika helyzete, az e területén elért eredményeink és a szükséges erőfeszítések méltó helyet kapjanak közgondolkodásunkban. Ez nagy tartaléka lehetőségeink jobb hasznosításának, a körülmények további javításának. DR. KONCZ JÁNOS