Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-07 / 184. szám

4 Csütörtök, 1980. augusztus Hatszázezres gyorsreaktor Egyes országokban kételkednek az atomenergetika célszerűségében. Bizonyba körök, elsősorban az olajmonopóliumok helyezkednek 6zembe az atomenergetika további fejlesztésével. A szakértők, a tudósok többsége azonban világszerte azt tartja, hogy az atomenergetikának nincs alternatívája és, hogy a század végére az atom. a magreakció lesz a Jő energiaforrás. Ebben az irányban fontos lépés volt az. hogy a Szovjetunióban üzem behelyezték a belojarszkt atomerőmű turbinaegységet. a világ legnagyobb — 600 000 kilowatt — teljesítményű gyorsreaktorával. A nemcsak villamos energiát, hanem nukleáris fűtőanyagot — plutóniumot — is termelő reaktor megalkotása a szovjet tudomány *wigy vívmánya. A gyorsreaktorok az atomenergetika második nemzedékét képviselik, lehetővé teszik az atomnyersnnyag legracionálisabb felhasználását, lehetőséget nyújtanak ahhoz, nogy az atomenergetika gyakorlatilag korlátlan mértékben legyen fejleszthető. Világviszonylatban a Szovjetunió volt az első, amely kutatasokba kezdett az energetikai gyorsreaktorok területén, majd sor került eme teljesltményreaktorok loar1 alkalmazására ls. 1973-ban a Kaszpi-tenger partián, Sevcsenko városban üzembe helyezték a 350 000 kW teljesítményű ipari gyorsreaktorral működő atomerőművet, amely a várost és a Mangislak-félszigetet villamos energiával látja el. továbbá hőt szolgáltat a tengervízlepárló berendezéseknek. Most pedig itt van az újabb előrelépés — a 600 000 kW teljesítményű ipari gyorsreaktor. A közeljövőben fejeződik be további ilyen — 750 000 kW és 1,5 millió kW teljesítményű — ún. szaporító (tenyésztő) raektorok kidolgozása Szovjet tudósok véleménye szerint a nagyméretű turbinaegységekre való áttérés lehetővé teszi a fajlagos beruházási ás üzemeltetési költségek csökkentését. A Szovjetuniónak az ú1lipusú reaktorok megalkotasában szerzett tapasztalata más országokban is erős lökést adott ezen iránvzat fejlődése számára. A „Fortuna" amerikai folyóirat szerint ma a franciák, a nyugatnémetek. az angolok és a Japánok meggyőződéesel beszélnek arról, hogy a szaporító gyorsreaktoroxé a jövő. Franciaországban, a Rhone partján már épül az 1,2 millió kW teljesítményű, szaporító reaktorral tels/erelt első kereskedelmi áramfejlesztő telep, a „SuoerPhoenix". amelynek üzembe helyezését 1983-ra tervezi*. Ezt a reaktort egy nemzetközi konzorcium építteti. Ugyanez a csoport nrra készül. hogy később az NSZKban egy második reaktort építtessen. Amikor az atomreaktorok második nemzedékének kísérleti laboratóriumokból sikerrel átállítja ipah vágányokra. egy sor ország nagyarányú tudományos kutatásokat folytat az irányított termonukleáris szintézis — azon harmadik atomreaktor-nemzedék tzrületin, amely kimeríthetetlen energiaforrássá válhat és hosszú időre megszabadíthatja a világot a tüzelőanyagválságtól. Nem könnyű ez az út. A tudomány immár mintegy harminc éve világszet le szívós harcot folytat a termonukleáris reakció megfékezéséért. Ebben az. ;rányban a Szovjetunió tette az első biztató lépést; kidolgozta a „Tokamak'.'-koncepc'ót. Ez az elgondolás külföldön elismerésre talált, A Szovjetunióban, az USA-ban. Japánban már épültek Tokamak-típusú kísérleti berendezések. Szovjet tudósok kezdeményezésére épül e> egyesített európai „Tokamak" is. A termonukleáris energetika létrehozása terén bősfcges tudományos-műszaki tapasztalatokkal rendelkező Szovjetunió eltökélt híve a jövő energetikájának megteremtésére irányuló további még szorosabb nemzetközi együttműködésnek. Gleb Szplridonov APN—KS JT Uj rendelet Áz iparjogvédelmi szakemberképzésről A Tudománypolitikai Bizottság egy évvel ezelőtt átfogó intézkedéseket irányozott elő a Jogvédelmi, valamint a licenc és know-how forgalommal kapcsolatos oktatás és szakképzés rendszerének továbbfejlesztésére. Ennek jegyében a Minisztertanács rendeletet hozott az iparjogvédelmi szakképzésről. Az új rendelkezésekről az Igazságügyi Minisztérium illetékesei tájékoztatták az MTI munkatársót: A közelmúltban nyilvánosságra hozott jogszabály — amely módosítja a szabadalmi ügyvivőkről szóló kormányrendelkezéseket is — alapfokú újítási, illetve közép, vagy felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítést különböztet meg. amelyeket a megfelelő előkészítő tanfolyam elvégzése után. és sikeres szakvizsga letételével lehet megszerezni. Az iparjogvédelmi szakképzés rendjét és feltételeit az igazságügyminiszter a művelődési miniszterrel, az Országos Találmányi Hivatal elnökével, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével és az érdekeli miniszterekkel egyetértésben fogja szabályozni. Az eddigi alap- és Középfokú Iparjogvédelmi tanfolyamok mellett felsőfokú i pár jogvédelmi tanfolyamokat is szerveznek. Az új képzési formával a felsőfokú végzettségű (elsősorban műszaki, közgazdász, mezőgazdász, vegyész. jogász, szakemberek széles körének teszik lehetővé sokoldalú iparjogvédelmi ismeretek megszerzését. Erre azért van szükség, mert csak szabadalmi ügyvivők — nevezetesen: Jogi szukvizsga alapján iparjogvédelmi Képesítést szerzett mérnökök es természettudományi felsőfokú végzettségű szakemberek — ma már nem tud;ak megfelelően kielégíteni az Iparjogvédelmi vezetők és szakemberek iránti megnovekedett népgazdasági igényeket. A továbblépést egyrészt az Jelenti, hogy lenetővé teszik valamennyi érdekelt, egyetemet vagy főiskolát végzett szakember r-ámara a felsőfokú Iparjogvédelmi szakképesítés megszerzését, másrészt a felsőfokú ,parjogvédelmi képzés eddigi — többnyire jogi képviseletre orientált — tematikáját korszerűsítik, a KGbT keretében kidolgozott Komplex tématervek figyelembevételével. Az új tematika az iparjogvédelem hazai, külföldi és nemzetközi szabályai mellett felöleli maid az Iparjogvédelmi vizsgálatok módszertanát, a dokumentációs és információs tudnivalókat, valamint a licenc és know-how forgalmi ismereteket. A felsőfokú iparjogvédelmi képzés új rendszere feleslegessé teszi a korábbi szabadalmi ügyvivői vizsgát. A minisztertanácsi rendelet szerint ezután bármely felsőfokú végzettségű szakember szerezhet felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítést. Ugyanakkor — az eddigi szabályozással összhangban — az iparjogvédelmi képviselettel hivatásszerűen foglalkozó szabadalmi ügyvivők névjegyzékébe továbbra is csak azokat le het bejegyezni, akiknek e szakképesítésük melleit mérnöki vagy természettudományi szakos egyetemi oklevelük ls van. Az Ürs jgos Találmányi Hivatalnál vezetik a szabadalmi ügyvivők névjegyzékét. „Szkafander" 1724 szeptemberében Portó Santo (Madeira-szlgei) sziklás partjánál hajótörés: szenvedett a holland xeieiIndiai társaság Hotter Hoge vitorlása 1730-ban a hajón maradt kincsek egy részei John Losbridge 18 méler mélységből a felszínre hozta. A ma élő Róbert Stenwfi búvár miután sikeresen kutatott az elsüllyedt hajó után, ellenőrizte John Losbridge találmányára vonatkozó ismereteit. Az angol és a francia levéltáraxban végzett kutatósok érdekes lelettel szolgáltak: megtalálták a találmány létráját, mégpedig a feltaláló saját tollából. F. leírás alapján Stenwit elkészítette 4 szkafander pontos mását, egy var abroncsokkal megerősített. a vizet látni engedő vastag üvegtappal. a kéz szabad mozgásához két nyílással. valamint a könyök fölött a hermetikus szigetelést biztosító bőr uiakkal ellátott tölgyfahordót. Stenwit. miután leszállt a mélybe a leírásnak megfelelően pontosan elkészi'tP hordóban. bebizonyította, hogy Losbridge annak 'delén valóban hozzá tudóit jutni a kincsekhez. fi Visztula Múzeum Lengyelország múzeumi hálózata rövidesen érdekes, új Intézménnyel gazdagodik: a Gdansk közeleben levő tczewi Központi Tengeri Múzeum tagojataként működő Visztula Múzeummal. A kiállítási tárgyak sokoldalúan tájékoztatnak a nagy folyóról. Megudiuk geológiai adatait, törtene cl, képet kapunk a folvóoarli településhálózat kialakulásáról, arról, milyen szerepet játszott a Visztula Európa XV—XVIII. századi gazdaságtörténetében. Ez a víziót segítette ugyanis hozzá annak idején Lengyelországot a gazdasági virágzasnoz. A Visztula azonban n XIX, században, a vasút térhódításával elvesztette szállitóúti jelentőségét. Számot ad a kiállítás arról ls, hogy a Visztulát — más európai folyókkal ellentétben — nem szabályozták. Cazdasági funkciói ugyan a múlt században háttérbe szorultak, mégis Jelenlőj szerepet töltött be azzal, hogy a szétszabdalt ország egyes részeit összakótótie egymással. Számos irodaimi. zenei alkotásban úgy szerepelt, mint a lengte! nemzeti egység szimbóluma. Érdekes része a múzeumnak a régi folyami hajókat bemutató kiállítás. A tárgyak általában a XIX szazadból valók. Szerepel azonban itt egy öt évvel ezelőtt felfedezett hajóroncs is. amely a XV szazad második feléből származik. Az elsüllyedt teherhajó — hajdanán — bányászati, kohászati termékeket, gabonát, fát, erdei gyümölcsöket szállított Az egyik teremben a Jövő Visztulája látható. Itt találhatók azok a dokumentumok. amelyek a nagyszabású Visztula-program különböző szakaszairól szólnak. Tervek, krónikák, fiimek „mesélnek" erről a most megvalósuló lervről. (BUDAPRESS— INTERPRESS) Miről írnak a magyar nyelvű szovjet lapok? A Szovjetunió augusztusi száma időszerű tudományos kérdések egész sorával foglalkozik. A vezércikk Farkas Bertalan űrutazasa alkalmából a magyar tudósok űrkutatással kapcsolatos eredményes munkásságát méltatja. Fényképes összeállítás olvasható a szovjet sajtónak a magyar űrhajósról szóló cikkeiből. Szakemberek a fejlődő országoknak címmel nyilatkozatot közöl a folyoirat. A megitatott Éhség-sztyeppe című riport a közép-ázsiai öntözőrendszerek kiépítéséről szól. Az idei Lenin-díjas munkák sorában több szovjet tudós és mérnök közős találmányát találjuk: egy alapvetően új rendszerű hengersort. Jártak-e a földön más bolygók lakói? — izgalmas vitáról olvashatunk J- Golovanov az amerikai F. Creek és L, Orgel biokémikusok feltevései, valamint Erich von Danikén író elképzelései nyomán. A 8. szám tudomá-" nyos profiliába jól beleillik a Távfűtés és haltenyésztés című kénes beszámoló, hasonlóképpen A. Intrin Látogatás a gyermekklinikákon című riportja. A művészet kedvelőihez, szól a pusklni palota sok színes művészi felvétellel Illusztrált bemutatása. Expedíció a „Senki szigetén" Ezen a nyáron a tatai természetbúvárok népet csoportja vert tanyát két hétre a Duna egyik lakatlan izigetén, a folyam almásneszmélyl szakaszán. Nem a háborítatlan sziget romantikája vonzza ide a táborverőket, hanem elsősorban arra kíváncsiak, hogy milyen az állat- és növényvilága, földtani szerkezete ennek a dús vegetációjú, terjedelmes homok-kavics zátonynak. A Jókai Aranyemberébe illő „Senki szigete" sokféle csemegét ígér a különféle természettudományi szakágak művelőinek. A vlz ölelte, ösDuna alkotta óriás zátony természetadta elzártsága folytán sajátos arculatú élővilágot rejt. Az expedíciós csoport tagjait ezért úgy állították öszsze, hogy lehetőleg minden, a kutatásokkal kapcsolatos „szakma" képviselve legyen. Többek között biológusok, omitológusok, botanikusok és geológusok vesznek részt az akcióban, A geológiai szakcsoport például a sziget üledékrétegeit vizsgálja, az őshordalék korára, ásványi összetételére szeretne adatokat nyerni. A földtani jellegű kutatások során a szakemberek a homok-kavicsrétegek esetleges aranytartalmét is meghatározzák. Egy-egy brigád foglalkozik a madárvilággal, az apróemlőeökkel, rovarokkal és a különféle növénytársulásokkal. Régészeti szempontból is átkutatják a szigetet. Feltételezhető ugyanis, hogy a távolabbi múltban rövidebbhosszabb ideig lakott volt a sziget, a háborús időkben rejtekhelyül ls szolgálhatott. A felderítés kiterjed a helyi klimatikus viszonyokra, a folyam sziget körüli víztömegének sokrétű vizsgálatára is. A komplex kutatási program koordinálója dr. Skoflek István állami díjas archeobotanikus. Mint a neves szakember elmondta, a sziget sokrétű megkutatását azért szorgalmazzák, mert a gabcslkovo—nagymarosi vízi erőmű elkészülte után véglegesen hullámsírba merül el a földdarab. Az expedíció ezért leletmentő jellegű, a tárgyi anyag begyűjtésén, a helyi viszonyok megfigyelésén kívül fotó. ós filmdokumentáció ls készül a szigetről. Az esetleges régészeti leletek, a kiállításra érdemes darabok múzeumba kerülnek, az adatok összesítése, feldolgozása után pedig monográfiában adnak számot a munka eredményeiről. Ráb Erzsébet A Lányok-asszonyok legújabb számában az országos középiskolai orosznyelvű vers és prózamondó verseny idei döntőiéről Weisz György számol be, A holnap ma születik — címmel a kijevi „gyermekek ötéves tervéről" tájékoztat J. Taratuta képes riportja. Megrendítő L. Sulzsuk három katonaözvegyet bemutató írása. Mindhárom aszszony Batyuskovo faluban él. s ma ls dolgozik nyugdíjasként. örmény-magyar kapcsolatokról számol se a Hogy a Balaton közelebb kerüljön a Szevan tóhoz című riport. A Nálatok hogyan csinálják? — rovat ezúttal két étteremmel foglalkozik: Sas Klára a budapesti Bajkál vendéglöt, N. Makszimov pecüg a moszkvai Budapest éttermet mutatja be. A Szovjet irodalom augusztusi számát teljes egészében Szibériának szenteli. Az ojvasó hű képet kap a szibériai próza, költészet és publicisztika tematikus sokszínűségéről, az írók sajáto* stílusáról. A próza rovatban Georgij Markov. Szergoj Szártákov, Szergej Zaligin, Anatolij Ivanov. Aszkold Jakubovszkij és Vaszili, Suksin egy-egy elbeszélése tárja elénk különböző nemzedékek érzelmi viszonyulását, ragaszkodását a barátokhoz. természethez, szülőkhöz. szerelmesekhez, harcostárshoz — azaz a szülőföldhöz. A népköltészet rovatban manysi, orosz, nyugat-szibériai, tatár, tuba és erdei tuvai népdalokat. és nyenyec népmeséket közöl a folyóirat Bede Anna, Rab Zsuzsa és Kelemen Sándor fordításában. A líra rovatban Leonyid Martinov és Jevgenyij Jevtusenko versei mellett Szibéria népeinek költészetével ismerkedhetünk meg. Alekszandr Vampilov egyfelvonásos vígjátéka jellegzetes szibériai életképet tár az olvasó elé. majd a Szibériáda című új szovjet filmről nyilatkozik a szerző, Andrej Mihalkov —Komcsakovszki. Tudósok és műfordítók tájékoztatnak szakterületük Szibéria magyar kapcsolatairól. A Fáklya augusztus elején megjelenő 15. számá.ink központi témája a szovlet Balti-köztársaságok, a Lett, Litván és Észt SZSZK megalakulásának 40. évfordulója. Mind»n etves balti -ö/.társaságról gazdag és változatos anyaggal emlékezik meg. A lap további tartalma sem szűkölködik érdekességekben. Megtaláltuk a szokásos tájékoztató és politikai jellegű írásokat, sportrovatában érdekes cikkeket az olimpián szereplő sportolókról, s a keresztrejtvény ez alkalommal is lehetővé teszi, hogy a megfejtés beküldése után az olvasó végig izgulhassa: kedvez-e neki sorsoláskor a Szerencse. A Szovjet Sportmagazin a kajak, kenu, íjászat, labdarúgás, ökölvívás, 3jlyeme, lés sportágakkal foglalkozik legbővebben, A Szovjetunióban megjelenő SDOrtkjadványokról: újságokról, folyóiratokról, könyvekről Vaszllij Szklasztyenyenko a könyvkiadással és könyvkereskedelemmel foglalkozó állami bizottság elnökhelyettese nyilatkozik. Egy írás a krnsznodarl sakkozókat mutatja be — ebben a városban vezették Se az általános sakkoktatást — a leglfjabbaktól a nagymesterekig. Egy magyar sportember címmel A stadionok csillagai sorozatban Wiehmnnn Tamás kajak- és kenuba.) nokot ismerteti meg közelebbről a lap. A Szputnyik :|«Lmos érdekes olvasmánya között első helyen kell megemlíteni az SZKP közelgő XXVI. kongresszusa jegyében közölt anyagot: A politika középpontjában: az ember. Az Interjúk Leninnel címmel a folyóirat felelevenít) azokat a beszélgetéseket, amelyeket Lenin külföldi újságírókkal folytatott A folyóirat beszámol a legmodernebb szovjet helikopterekről és azok alkotóiról. Az Utazás a múltba című riport a csodálatos északi orosz mesevárosba, Kizsiba kalauzol el. A Tudomány es technika című rovat címei. Egl lámpásunk, a Nap ; Tengervízzel öntözött töldek; Készítsünk féldrágakövexet; A tunguzkai rejtély és a kérdőjelek; A világóceán múltja és jelene. Szvetlana Mozseleva orvos-kozmetológus A szépségért meg kell küzdeni címmel megszívlelendő tanácsokat ad a nőknek. A Konyhaművészet című rovatból megtudjuk, milyen az igazi jó tea A lap ezúttal Vaszil 3ikov Magyarországon is népszerű író Farkas"sorda című kisregényéből közöl részieteket.