Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-07 / 184. szám

Csütörtök, 1980. atunisríiis 7. Megkóstolják Népi ellenőrök vizagál ják az üzemi és diákétkezdéket Megkóstolják a szakács főztjét, benéznek a kamrába, konyhába, mérik az adagot, tápértéket, elbírálják, elég választékos-e az étrend, s terepszemlét tartanak — a beszerzés lehetőségeit kutatva — a sütni-főznivalók forrásvidékén a népi ellenőrök a KNEB hamarosan kezdődő országos vizsgálata során. Hivatalos megfogalmazás szerint a lakosság tömegétkeztetésének ellenőrzése a feladat. Az üzemi étkeztetés kerül nagyító alá, ezen túl a gyermekélelmezésre, a diákok kosztolásának megszervezésére — az általános iskolai ellátás kivételével, lóvén erre egy másik vizsgálat keretében kerítettek sort a népi ellenőrök —, továbbá az önkiszolgáló, s az előfizetéses étkezést nyújtó éttermek működésének elbírálására tér ki a fölmérés. A gyermek- és diákétkeztetés témakörébe vágó kérdés: akik nem élnek lehetőségével, miért mondanak le róla, kényszerülnek-e a konyha kicsiny teljesítőképessége avagy az étterem szűkössége miatt, netán ízetlen az étel, esetleg kevés a cseperedő gyereknek, növésben levő ifjú embernek. Ugyancsak fontos ' kérdés, hogy a menü összeállítói figyelembe veszi-e az életkori sajátosságokat, étvágyat, fehérje- és vitaminszükségletet, törekednek-e a korszerű táplálkozás elveinek érvényesítésére. Afelől is tájékozódnak a népi ellenőrök, hogy az ételkínálat igazodik-e az étkezésben részt vevők munkaköréből adódó eltérő étkezési kívánalmakhoz, figyelembe veszik-e, hogy másfajta táplálkozást igényel az, aki nehéz fizikai munkával keresi kenyerét, megint mást, az, akit íróasztalhoz köt a mindennapi dolog. A konyhát és vidékét kutató népi ellenőrök száz és egy szempont alapján értékelik majd a helyzetet, a sok közül csupán néhány kulcskérdés: mi. lyen mértékű a vállalati hozzájárulás, kellő gondot fordftanak-e a higiéniára, milyen a haszonkulcs, jó ízú, változatos, elegendő-e, amit az üzemi konyha kínál. Napraforgó-bemutató Cj hazai fajta a köztermesztésben A Gabonatermesztési Kutatóintézet kiszombori nemesítő telepén tegnap, szerdán országos vapraforgóbemutatót rendeztek az érdekelt gazdaságok, a termelési rendszerek és a növényolajipari vállalat szakembereinek részvételével. A vendégelt megtekintették a különböző fajtákkal folytatott agrotechnikai kísérleteket, illetve a különböző fajta jelölteket, hibrideket. Dr. Frank József kandidátus, a nemesítő telep vezetője elmondotta, hogy hazánkban az idén minden korábbinál nagyobb területen, 250 ezer hektáron termelnek napraforgót, Ennek a területnek már csaknem a negyven százalékán díszlik az intézet kutatói által előállított „GK—70" jelű fajta, amely tavaly nyert állami elismerést, Az újdonság kitűnőre vizsgázott mindazokban a gazdaságokban, amelyek alkalmazták a javasolt technológiát. Szolnok megyében például a jászfelsőszentgyörgyi téesz több mint félezer hektáros ültetvényén tavaly harminchat mázsát meghaladó átlaghozammal fizetett, ami egyedülálló rekorderemény a hazai termesztés történetében. Az ország egyéb vidékein még legalább ötven gazdaság takarított be huszonöt-huszonhat mázsás terméshozamot. Az új hazai fajta felülmúlja a külföldieket nemcsak terméshozamban, hanem olajtartalmával is. Emellett egyszerre érleli termését s így gépekkel könnyűszerrel aratható. Jól tűri az időjárás viszontagságait s az ország bármely részén meghonosítható. Bemutatták a szakembereknek az ugyancsak magas olajtartalmú és a külföldi fajtáknál rövidebb tenyészidejű hibrideket is. A világ úgyszólván minden részéből származó négyszáz hibridváltozattal rendelkeznek. Két olyan hibridet nemesítettek kl, amelyeknek megkezdték az elszaporítását. A tudományos kutatók ez alkalommal is hangsúlyozták: a napraforgó megél a gyengébb minőségű talajokon is, de azok a gazdaságok járnak igazán Jól, amelyek nem erre alapozzák a termesztést, hanem a jobb minőségű földekre telepítik, figyelembe véve az egyes fajták tápanyag és művelési Igényét. A bemutató résztvevői végül ellátogattak a vetőmag elszaporításával megbízott több Békés megyei gazdaságba. 9ZEGEDI ÜNNEPI HETEK. A XXI. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Tóth Valéria szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolájában. Fo'óklubok 16. szegedi szalon ta a Bartók Béla Művelődési Központban. Bahget Iskander fotókiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban. Csóti Gábor inarművész kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben. Farkas Pál szobrai a Bar, tók Béla Művelődési Központ udvarán. Papp Gvörgv grafikusművész kiállítása a szentmihálytcieki Móricz Zsigmond Művelődési Házban, A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbűtorok és -vlsetetek; Kőolaj és földgáz; Szegedi Galéria: Lucsgyűjtemény; Hunok, avarok, magyarok; „Vasvirágok"; Móra-emlékszoba: ,Tűzön-vízen keresztül él Szeged". A Fekete-házban: „Szeged felszabadításától az ország felszabadításáig". Sárdy és a rózsaszín felhő — Micsoda helyre hozott engem? (A fölső páholysor magasságában ülünk, a bal oldali szektorban. Farkas Bálint meglepetése titkolhatatlan. őszinte. A második rész első képét próbálják, a búcsút, a színpad megtelik a karaván utasaival.) — Ezt nem tudtam. Sajnos nem volt, még időm feljönni ide. Eddig ls sejtettem, borzasztó nehéz lesz. csak a közönség segítségével tudom majd érzékelni, hogy azért figyelnek, nem oszlik el nyomtalanul ebben a tág térben, amit mondok — de hogy ez így néz ki... Hiszen nem látszik az arcunk! Olyasmi a különbség az operettszínházi és a szabadtéri munkánk között. mintha az embernek egy gyereke van. vagy tíz. Az volt a legelső törekvésem, hogy belakjam valahogy a színpadteret, kontaktusokat keressek a többiekkel a nézőtérrel. és el is higgyem, hogy teremtődhetnek. A nehezen szerzett hitet csakis a közönség tudia maid viszszaigazolni. Próba ez. mint mikor a súlyemelőnek nlusz 15 kilót rátesznek, és bár a salát ereiét használja, meglehet, nézőinek biztatása nélkül leejtené a súlyt. (Megint a színpadra figyel, kicsit megvidámodva mutogatja. hogy azért látni is le' het: Harsányi Gábor éppen nevet, és az ujján is megvillan egy gyürü. Illan a szokatlanság rémülete.) — Ellenkező előjelű élményem volt már. Az Operettszínházban ezren férnek, a I kamaraszínházunkban csak száz nézőnek van helye, Az <5, meg 0 eímú kétszemélyes darabot ott csináltuk Lehoczky Zsuzsával, s ott megy az Interjú is, amelyben Németh Marikával játszom. ' Káló: Farkas Bálint Szinte a nézők lábára lépünk, a visszafojtott köhögést. a szemek csillogását is érzékelni lehet. Nincs más, a bemutatóig el kell hitetnem magammal, hogy itt ls ugyanez történik. (Nyaranta nem szokott dolgozni, a pihenést szükségesnek tartja. Színházi pályafutása tíz évvel ezelőtt kezdődött. Egyik nap még úgy volt. állatorvos lesz. mint a család férfitagjai, általában. Utolsó éves egyetemistaként látta meg a felvételi hirdetést az operettszínházi előkészítőre, s mert jókedve volt éneklős, bement, s előadott a bizottságnak egy nótát. meg egy Romhányi-verset. Értesítést kapott, másodszor is meghallgatták, amikor is előadta ugyanezeket. harmadszor nemkülönben. Elkezdték tanítani, elkezdett tanulni, a West Side Story Toyy szerepében hetvenedmagával hallgatták meg, őt választották. / ezzel debütált. Azóta? A Sybili nagyhercegeként Honthv Hannának udvarolt. A mosoly országának Hátfalúig Ferijén kívül még egy Feri, a Noszty is volt már, és mérnök. Baracs Iván a Mágnás Miskában. A jelenlegi repertoár: A csárdáskirálynő; a Csókolj meg. Katám: az Interjú; a Violetta című nagyoperett.) — A lovakat sajnálom. d« a színházat szeretem. Túlságosan is érdekel. Tulajdonképpen nem tudom, hogy a szakmát mennyire tanultam meg. inkább azt mondanám, a színjátszás trambujiniét tanultam megtalálni. Az ember egy idő után kénes a leikét is dresszírozni. Én csak akkor szólalok meg a színpadon. ha egészen felszabadult vagyok, ha belülről jön, amit mondanom kelj, ha jókedvemben tudqk dalolni. Mint amikor ismerünk egy jó viccet, élvezettel kezdjük mesélni, mert szinte látiuk.x hogy a többiek mindjárt dőlnek a nevetéstől. Mindezek miatt is hiszem, hogy művészi teljesítmény bármilyen műfajban születhet. Én sohasem titkolom, hogy nagyon szeretem az operettet. Sárdy János mondta, ha elhiszem a rózsaszín felhőt, a néző is elhiszi. Ha jól esináliák. az operett sem kisebb érték az éppen divatosabb, vagy a komolyabb műfajoknál. Értéknek találom a Piros karavánt is. A cigánvsors ürügyén általános emberi dolgokról és az ötvenes évek politikumáról beszél érdekesen, úiszerűen. eredeti módon. Sokszínű figura Káló is, akit én alakítok. Amolyan fiatal eigányvaida. nagyon emberi, egymással gyakran ellentétes szándékokkal, indulatokkal. S. E. Végletektől a végletekig Egyedül új ember a szereplőgárdában A vízügyi előrejelzések ellenére, sok szegedi hétvégi üdülőház tulajdonosát érte meglepetés, amikor a Sárgára, a Tisza jobbparti üdülőtelepére indult: már csak csónakkal közelíthette meg a hétvégi házat. Ablakok maradtak nyitva függönyöket, bútorokat áztat a megáradt folyó, s az augusztus eleji vendégiárás egyik kedvelt éttermét, a halászcsárdát is be kellett zárni. A Piros karaván „utasainak még az éjszakai próbákon is kijutott a hőségből. „Hideget kérek, most lehet", Harsányi Gábor nagyokat kortyol az üdítőből* sóhajtozik, milyen jólesett. A színészbüfében a fölszolgáló láthatóan együttérez vele, a meleg, meg a munka miatt sajnálja, a csomag Negrót szelíd erőszakkal tukmálja rá, tudja ő, hogy itt mindenki a torkára vigyáz. A „művész úr" hálás érte. Jobbrabalra bólint, köszönget, Kovács Zsuzsa kisfiával megejti a szertartásos kézszorítást, amolyan játékos erőpróbát. A gyerek boldog. A színész körül pezseg az élet, kifogyhatatlan energiával teremti a barátságosság közvetlenség, vidámság légkörét. Hogy bírja? — Egyik barátom boxerhez hasonlított. Volt már kutyája? Kár. De talán tudja, hogy a boxer elég csúf pofájú állat, ezért nem gondolná róla az ember, milyen barátságos, elnéző, hálás és szeretetreméltó tud lenni. Egy bizonyos pontig. A tűréshatáron túl rettenetes; ugyanis nem képes elengedni, amit megharapott. Amit mond, el is játssza Aztán feszülten hallgatózik, nem őt szólítja-e az ügyelő. Talán közeledik a tűréshatárhoz? • — Túl sokat úsztam napközben, elfáradtam. És mt tagadás, idegesít kissé, hogy hátrányban vagyok a többiekhez viszonyítva. A Piros karavánt száznál is többször játszották az Operettszínházban, egyedül vagyok új ember a szereplőgárdában Amikor Vámos László telefonált, hogy vállalnám Szegeden Raffael szerepét, örültem, mert sikeres magyar musicalről van szó mert vonzó a szabadtéri, a közönBég, s nekem újszerű ez a feladat. A darab alapötletét és a zenét nagyon jónak találom. Bárcsak lenne több hazai musical. — Elég a munkája, nem? És változatos. Film, tévé, kabaré, drámák a Játékszínben — Mindenki azt hi6zi, túl sokat szerepelek, pedig nem többet, mint általában a kollégáim. Mindig igyekszem viszont nagyon odafigyelni az adott feladatra. Hiszek abban, hogy a színésznek a végletektől a végletekig kell játszani, mindenfélét, Láng Vincétől Arturo Uin, Naszredin Hodzsáig, Kakuk Marcin át egészen Amanda Lear-ig. És plóbáljon mindenben maximálisai produkálni. Tudom én, hogy például az Amanda-paródiát nem csinálta volna meg mindenki. Ne vegye szerénytelenségnek, de akárki nem is tudta volna. Azért szerződtem a filmgyárba, és azért is maradok ott, mert sokkal több lehetőségem adódik, hogy megismerjem színészi önmagamat, lehetőségelmet és korlátaimat. A színházakban napközben próbálunk, este előadás van, délutánonként marad három óránk. Pihenésre sem elég. Márnedig a színész akkor fejlődhet, ha sokféle feladatot kap, más és más rendezőkkel, kollégákkal dolgozik, új gesztusokat, gondolatokat fedez föl, tehát folyamatosan tanulhat, tapasztalhat, akkumulálódhat. Örömmel jelentem, hogy a filmgyárban mindenre van Időm. Jó beosztással élhetek, a meghívások közül szabadon választhatok. megengedhetem magamnak, hogy kizárólag az egyetlen aktuális szerepre koncentráljak0 A színházhoz nem lett hűtlen azután sem, hogy elszerződött a Thállából, Körülbelül havi 15 előadáson szerepelt az elmúlt évadban is, a játékszíni Egerek és emberekbon, a Lélekvándorlásban, a Aíata Hariban. Utóbbi filmjei; a Szász Péter rendezte Bolondok bálja és Karinthy Márton tévéprodukciója, Jókai Gazdag szegények című regényének filmváltozata. Tavaly nyáron a Nemeskürty-darabban játszott Gyulán, űsszei Hájdufy Miklós Vádindítvány címmel rendez tévéjátékot, ebben kapott szerepet, később a Vidám Színpadon átveszi a Nyitott ablak főszerepét. Az évad közepén még londoni színházlátogatásra is futotta az idejéből, Most lelkendezve meséli, hogy a ki tudja hányadik Jesus Christ-előadást látta, körülbelül a hatodik szereplőgárdával. Elragadtatva dicséri a Royal Court Theatre Hamletjét, Jonathan Pryce-t, a zseniális címszereplőt, aki kitalálta, hogy ő maga Jegyen tulajdon atyjának szelleme is, s Richárd Eyre, a rendező, elfogadta az ötletet Ez az „epileptikus" Hamlet, mint-' egy lelkének másik felével, találkozik az apjával, s a józanodás pillanataiban válaszol neki — fiúként. A mesének vége, színpadra szólítják a rendőrgyilkos Raffaelt. Aprppo: nem találja, hogy sok a gyilkos a repertoárban? — Dehogynem, Kicsit félelmetes a dolog, mert szokáRaffacl; Harsányi Gábor som szerint minden szerepben keresek valami pozitívumot, a gyilkos figurákban is. Ennek a Raffaelnek annyi a bűne, nem lehet büntetést kiszabni rá, legalább ötven év és két akasztás kijárna neki: Mégis szeretem. Szász Péter Agatha Christie Egérfogóját rendezi meg. éjszakai előadások lesznek az Astóriában, lezárják majd az utcákat, és bobbyk sétálnak az aluljáróban. Hátborzongatóan hitelesnek Ígérkezik. Mit gondol, mit Játszom benne? — A gyilkolt, akt rendőr, nek álcázta magát. — Nyert — mondja. Az egyetlen szó a veszedelem és fenyegetettség súlyától terhes, Riadalmamat látva — harsány hahotára fakad, és megy a színpadra. Sulyok Erzsébet