Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-29 / 124. szám

/ Csütörtök, 1980. május 29. Ma Választási nagygyűlés a Magyar Hajt­ás Daragyárban A Hazafias Népfront bu­dapesti és XIII. kerületi bi­zottsága május 29-én, csü­törtökön választási nagy­gyűlést tart a Magyar Hajó­és Darugyárban. A Magyar Rádió este 8 óra 30 perces kezdettel, a Magyar Televízió pedig este 8 órától számol be az ese­ményről. Pedagógusok kitüntetése A közelgő pedagógusnap alkalmából tegnap, szerdán kitüntetésátadó ünnepséget rendeztek Szegeden, a Jó­zsef Attila Tudományegye­temen. Az oktatási miniszter megbízásából a kitüntetése­ket dr. Anialffy György rek­tor nyújtotta át. Kiváló Munkáért kitünte­tésben részesült dr. Benedek Nándor egyetemi docens, Czirok Endre gépkocsiveze­tő, dr. Csűri József gimná­ziumi tanár, dr. Duró La­josné adjunktus, dr. Farkas Gyula egyetemi docens, dr. Rá cz Jánosné gimnáziumi tanár, dr. Szabó József egye­temi docens, Szamosy László osztályvezető-helyet­tes, dr. Tövisfalvy Bálint nyelvtanár. Vadas Győrgyné dr. hivatalvezető és dr. Vár­konyi Zoltánné adjunktus. Miniszteri dicséretet ka­pott Almási János tanszéki segédmunkaerő, dr. Szobonya Miklósné főelőadó, Herczeg Istvánná főelőadó, Koics Er­isébet előadó, Pópity Já­nosné takarítónő, Ribizsár Gyula technikus, dr. Kardos Józsefné gimnáziumi tanár. Scherer Ferenc tudományos munkatárs, Balázs Istvánná takarítónő, Szabó Tiborné előadó, Laczkó Piroska ta­nársegéd, dr. Simics Zsuzsa adjunktus. Pedagógus Szolgálati Em­lékéremmel tüntették ki Csonka L ászióné tanítónőt, dr. Szomora Józsefné tanító­nőt és Szilágyi Pálné gim­náziumi tanárt. Képviselőjelöltjeink Korán kel, reggelit készít, elindítja a gyerekeket az is­kolába, 6iet a buszhoz, mire beér a gyarba már várják; valakinek mindig adódik va­lami fontos közlendője a párttitkárasszonnyal az éj­szakások közül, aztán a nap tovább, a munka, értekezle­tek, viták, telefonok újra a busz az otthoni munka A késő esti órákban a tanulás, a kikapcsolódást jelentő könyvek. Napok látszólag egyformának látszó rétegei, hónapok, évek. — Az életnek vannak fon­tos napjai — mondom, — és vannak még ezeknél is fonlosabbak... — Fontos nap volt, amikor először léptem be a gyárka­pun: aztán volt az én éle temben két sorsdöntő nap is 1968-ban; ebben az évben mentem férjhez, a párom is itt dolgozik a textilben, s ebben az évben vettek fel a pártba. — Kétszer egymás után pálasztoiták országgyűlési képviselővé — Először 1971-ben, de ez az év másért is fontos, meg­született a kisfiam. — Annyit már elmondott, egyszer, régebben, hogy már a hatvanas évek közepétől sokat dolgozott a KISZ-ben. — Igen, mert fontos dolog­nak tartom, a mi ifjúsági szervezetünk mindig élenjá­ró munkát végzett, sok ve­zetőnek is alkalmas kommu­nistát nevelt. S azért is hangsúlyozom ezt, mert az ember ott tanulta a közéleti gondolkodás, cselekvés alap­jait. Tudja, én magam is, sokszor szóltam hozzá a vi­tás kérdésekhez mindenféle gyári fórumon, aztán később mór jöttek a lányok, asszo­nyok. te legközelebb még mondd el ezt is, meg azt is. Takács Imréné 1947-ben született Sze­geden. Édesanyja ko­rán meghalt, a nagyany­ja nevelte. Az általános iskola elvégzése ntán került a szegedi textil­művekbe, ahol később szakmunkás-bizonyít­ványt szerzett. Fonónő­ként dolgozott 1975-ig. Takács Imréné azóta a gyár pártvezetöségénck titkára. És mondtam. És vitatkoz­tam is valódi vagy vélt iga­zunkért. Megtanultam köz­ben, hogy érvekre van eh­hez szükség, az érvekhez meg valódi tudásra Elvé­geztem a marxista egyete­met. Pártiskolába is jártam. — Tíz év nagy idő. Két képviselői cilúus. Űjra jelöl­ték. — Büszke vagyok rá, és lehet, hogy furcsállja, de eb­ben a magam munkájának elismerése mellett a textil­ipar megbecsülését is látom. — Az iparét? Mosolyog, kortyol a kávé­jából. — Igen. Én az iparágban dolgozó, s bizony nagyon so­kat dolgozó lányokat-asszo­nyokat is igyekszem képvi­selni a Parlamentben, mert csak a választóimat, mert belülről ismerem a problé­mákat — tíz évig magam is ott álltam a gép mellett: — Választáskor — gondo­lom — a képviselő mérleget készít. . — Így igaz. Végiggondolja, mit sikerült elintéznie, mit nem. — Hová, merre billen a mérleg? — Ami megvalósulhatott a kerületben, úgy érzem meg­valósult, talán az egy do­rozsmai mozi kivételével, de azt korszerűsítették. Tenni­való persze nagyon sok van még. Égető szükség volna például Dorozsmán bölcső­dére, öregek napközi ottho­nára, vezetékes gázra; a pe­remkerületek is fejlődhetné­nek dinamikusabban. Szóval, ha megválasztanak, marad elég feladat, lesz miért érvel­ni, vitatkozni. Takács Imréné, a 4-es szá­mú országgyűlési választóke­rület képviselőjelöltje bú­csúzóban mond még egy fontos mondatot: — Ehhez a munkához, tudja, az emberek bizalma és szeretete adja az erőt Tudom, tudjuk. P. F. Ptrmtftzntki palántáznak A mezőgazdászok nem örültek az idei tavasznak, nehezen haladtak a vetéssel és amikor már a földbé került a mag, sokáig síny­lődött a kedvezőtlen időjá­rás miatt. Eső, hideg, szél akadályozta a munkák fo­lyamatát. Emiatt a szoká­sosnál később vetették el a gazdaságok a cukorrépát, a napraforgót és lassabban haladtak a palántázással, a kukoricavetéssel. Gondot okozott a szeszé­lyes tavasz a növényvéde­lemben. Többször kellett (el­tölteni a permetezőtartá­lyokat. mert varasodtak az almafák, gombásodtak az őszibarackosok és rettentően szaporodtak a táblákon a gyomok. Ettől függetlenül a határ szépen mutat, mert a gazdászok eredményesen vették föl a harcot a ter­mészet ellen. Ettől függetle­nül a május utolsó napjai­ban különös gonddal kell figyelniük a növényeket — ajánlja a MÉM agrokémiai központja —, mert több kór­okozó és kártevő veszélyez­teti a termést. Igen dús az őszi búza növényállománya és a szak­emberek szerint ez most aaért adja íel a leckét a növényvédőknek, mert a fel­melegedés nyomán felütheti fejét a lisztharmatfertőzés, amit a sűrű növényállomány , dunsztja" bizonyos fokig még felerősíthet. Ezért meg­kezdték az őszi gabonák erőteljes növényvédelmét. A növényvédelmi mun­kákkal egy időben palántáz­nak, lucernát vóghak, ka­pálnak a téeszekben, szak­szövetkezetekben. Ópuszta­szeren csaknem 100 hektáros dohányföld felét beültették, a szegedi Felszabadulás és a Tisza—Maros-szög Tsz-ben pedig szépen haladnak a lu­cernavágó gépek, Mihál.v­teleken, Pusztaszeren kapál­ják a szőlőt, Röszkén gazol­ják a vöröshagymát. Csangrád megyében a bel­vizes területeket kivéve, el­vetették a napraforgót, a kukoricát és a silókukoricát is. Több mint 100 ezer hek­táron. Ügy tervezik a ho­rnoki gazdaságok, május vé­gére elültetik a zöldséget, mivel, eddig 13 ezer 261 hektáron már elvégezték a munkát. Az összterület 90 százalékán. Hz állami oktatásról szóló párthatározat végrehajtása Szegeden Palántázzák a dohányt az ópusztaszeri Árpád vezér Tsz-ben Az állami oktatás helyzetéről és fejlesz­tésének feladatairól szóló párthatározat óta nyolc év telt el. Szeged pártszervei, ál­lami és tömegszervezeti testületei mozgósí­tották az erőket, és sokat tettek az oktatás­politikai határozat megvalósításáért — ál­lapította meg a városi pártbizottság. Dinamikusan fejlődött az óvodai ellátás. A IV. ötéves terv végén 4 ezer 988 óvodai hely volt a városban, mára azonban — a felújításokkal együtt — 7 ezer 254-re nö­vekedett a napközis ellátásban részesülő óvodások száma. A helykihasználtság 1979 őszén mégis 132,1 százalékos volt. Valószí­nűleg. a közeljövőben sem csökken az óvodák zsúfoltsága — ehhez még néhány esztendőre van szükség. Az oktatás és ne­velés tárgyi feltételei azonban jelentősen javultak, a legtöbb óvodában megtalálha­tók a modern, audiovizuális, matematikai és tornaeszközök. Az óvónők szakképzett­sége javuló tendenciát mutat, noha jelen­leg is 30 képesítés nélküli óvónő dolgozik a városban. Az óvónők munkájában kü­lönös hangsúlyt kap a közösségi nevelés, az egészséges életmódra szoktatás, az ön­kiszolgálás képességének kialakítása. Gon­doskodnak róla, hogy az iskolába lépés előtt legalább egy évet minden gyermek óvodában töltsön. Az 1980—81-es tanévre eddig beiratkozott 2 ezer 612 elsős gyer­mek közül mindössze 41 nem járt óvodá­ba. Számukra iskola-előkészítő tanfolya­mokat szerveznek. Szűnőben az általános iskolák közötti színvonal-különbség — húzta alá a jelen­tés és a vita —. igaz, ehhez a városi ta­nács több mint 4,5 millió forintot adott Az 1979—80-as tanévben Szeged 34 általá­nos iskolájában 16 ezer 578 tanköteles ko­rú gyermek tanult. A megnövekedett lét­szám következtében évről évre nő a válta­kozó rendszerben tanuló gyermekcsoportok száma. Az iskolai épületek állagának meg­óvásáért a városi tanács felújítást, kar­bantartást végeztet A napközis ellátottság javítása rendkívül fontos, hiszen az itt el­helyezett tanulók közel 70 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. A szakos ellátottság az általános iskolákban 97,2 százalékos. A tartalmi munka egyik fokmérője a tankötelezettségi törvény végrehajtása. Az igazolatlanul hiányzó gyermekek szüleivel szembeni hatósági fellépés, sajnos, még nem elég szigorú, ezért olykor eredményte­len. Szegeden 14 éves korig a tanulók 96,9 százaléka fejezi be az általános iskolai tanulmányait. A .fizikai dolgozók gyerme­keinek segítése a pedagógusok egyik leg­fontosabb feladata: a továbbtanulásra ké­pes tehetséges gyermekeket alkalmassá kell tenni a középiskolai továbbtanulásra Szeged 13 középiskolájában közel hat­ezer diák tanul, közülük 1964 gimnazista, 3 ezer 986 pedig szakközépiskolás. Mint a pártbizottság megállapította, a szakközép­iskolák egy része több megye szükségletét elégíti ki. Jelentős a középiskolák épület­gondja, felszereltségük azonban felülmúlja az országos átlagot. Bizonyosra vehető, hogy a következő években szükségszerűvé válik Szegeden a tanterembővítés. Habár 1972 óta Szegeden 828 új kollégiumi hely épült, a kollégiumok zsúfoltak. Megfelelő a szakmunkásképző intézetek személyi el­látottsága. Az öt szegedi szakmunkáskép­ző intézetben 261 főhivatású és 430 nem főhivatású nevelő 3 ezer 497 szakmunkás­tanulót tanít 62 szakmára. Stabil a középiskolák vezető gárdája, ki­nevezésre az elmúlt időszakban csak nyug­díjazáskor, illetve új intézmény átadása­kor került sor. A középfokú tanintézetek­ben csak két női igazgató dolgozik. Jobb a helyzet az általános iskolákban, ahol 15 a női igazgatók száma. Az intézményve­zetők szakmai és politikai ismereteik, fel­készültségük. vezetési stílusuk tekinteté­ben jelentősen különböznek egymástól, ezért nagy figyelmet kell fordítani a ve­zetői utánpótlás képzésére és továbbkép­zésére. A politikai képzés legelterjedtebb formá­ja az elméleti konferencia és a politikai vitakör. A nevelők rendszeresen tartanak pártnapokat, sokan jelentkeznek Marxista —Leninista Esti Egyetemre, speciális kol­légiumokra és szakosítóra. Jelentős ré­szüknek kiváló a szakmai felkészültsége. Az utóbbi években részt vállaltak vala­mennyi jelentós tudományos, oktatási, módszertani és nevelési kísérletből. A Szegeden folvó kísérletek országos, eseten­ként nemzetközi érdeklődést keltettek. Ügy értékelte a városi pártbizottság, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek tá­mogatása a közéjnskolai pedagógusok munkájának is szerves része. A tovább­tanulásra való felkészítés már a középis­kolák 1—2. osztályaiban elkezdődik. Dif­ferenciált osztályfoglalkozásokon. szak­körökön. korrepetálásokon egyenlítik ki az általanos iskolákból hozott tudás kü­lönbségeit. Számos nevelési gond azonban még nem oldódoti meg. A világnézeti nevelés ha­tékonysága intézményekként is változó. A pályára irányítás és a népgazdasági érde­kek között sok az ellentmondás. Komoly gondot okoz tanulóifjúságunk gyenge fizi­kai erőnléte. A testnevelési órák számá­nak felemelése nem hozta meg a várt ered­ményt. Ehhez hozzájárult, hogy öt sze­gedi középiskola és 5 általános iskola nem rendelkezik tornateremmel, illetve 8 ál­talános iskolában csak kis méretű torna­szoba van. örvendetesen megnőtt viszont a társadalmi összefogással létesített sportud­varok és játszóudvarok száma. Üj lendületet adott a felnőttoktatásnak is az oktatáspolitikai határozat. Jelentős az egyéni szándék, a később jelentkező ta­nulási vágy. de az üzemek, vállalatok, in­tézmények és szövetkezetek is ösztönzik dolgozóikat a továbbtanulásra. Szegeden, a dolgozók általános iskolájábarl. 1970— 71-tól kezdődően 4 ezer 136 felnőtt vizs­gázott különböző osztályokban. A 8. osz­tályt 1468-an fejezték be. Az általános is­kolát be nem fejezett dolgozók oktatásá­ban jelentős szerepet vállalt a TIT. A Központi Bizottság oktatáspolitikai határozata — hangsúlyozta a pártbizott­ság — az ifjúság nevelését össztársadalmi feladatnak tekinti. E feladatok megvaló­sításáért a család, az iskola, az ifjúsági szer­vezetek és a különböző társadalmi szer­vek együttes tevékenységére van szükség. A pedagógus pártszervezet munkájának összefogója és irányítója az 1978 novem­berében létrehozott két pedagógus pártbi­zottság. A kommunista pedagógusok szá­ma 595 — a működő pedagógusok 27 szá­zaléka. A? iskolai pártszervezetek és a pe­dagógus pártbizottságok megkülönbözte­tett figyelmet szentelnek az oktatáspoliti­kai határozat végrehajtásának. A pártta­gok személyes példamutatásokkal segítik elő a határozat megvalósulását. Hatékony az alapszervi vezetőségek és a pártbizott­ságok irányító, ellenőrző tevékenysége. Jelentős eredményeket értünk el. hang­súlyozta a pártbizottság, de további erő­feszítésekre van szükség. Feladat az anya­gi-tárgyi feltételek további javítása. Az oktatási intézmények tervezésénél, építé­sének ütemezésénél jobban figyelembe kell venni a várható gyermeklétszám alakulá­sát. Növelni kell az óvodai helyek, az ál­talános iskolai és középiskolai tantermek számát. Az üzemek, vállalatok, intézmé­nyek bővítsék bölcsődéiket, óvodáikat, az óvodával nem rendelkezők pedig vizsgál­ják meg a létesítés lehetőségét. A vároö, tanács továbbra is átmeneti megoldások­kal enyhítse az óvodák zsúfoltságát. Nö­velni kell a napközis helyek számát, a gyermekélelmezés teljesítőképességét. A következő ötéves tervben át kell adni ren­deltetésének egy új központi napközis konyhát. A káderhelyzet javítása érdekében elő kell segíteni, hogy a magas szakmai-poli­tikai felkészültségű pedagógusok megfele­lő beosztásba kerüljenek, tovább javuljoí a szakos ellátottság. A szakközépiskolák gyakorlatvezető tanárai szerezzenek pe­dagógiai képesítést. Fokozott figyelmet kell fordítani a kádernevelésre és -kiválasztás­ra. a nők arányának növelésére az első számú vezetők között. Halaszthatatlan al intézményvezetők és a beosztott pedagógu­sok továbbképzése, a pályakezdők mun­kahelyi közérzetének javítása, lakásprob­lémájuk megoldása. Tegyék tartalmasabbá, korszerűbbé az óvodai és iskolai munkát, segítsék elő a tananyag- és követelményrendszer egy­másra épülését. Az általános iskolákban maradéktalanul végre kell hajtani a tan­kötelezettségi törvényt. Biztosítani kell, hogy a tanköteles korú tanulók még na­gyobb számban fejezzék be eredménye­sen az általános iskolát. Javuljon a gyer­mekvédelem, a veszélyeztetett környezetet feltáró, megelőző tevékenység. Biztosítsák, hogy a fizikai dolgozók gyermekeit na­gyobb arányban vegyék föl a középisko­lákba. Legyen hatékonyabb a világnézeti nevelés, a szocialista tudatformálás. a szocialista életmódra és a munkára neve­lés. Erősödjék e téren is az üzemek és az iskolák kapcsolata, továbbá a pályairányí­tási, pályaválasztási tevékenység. Tekint­sék az üzemek, vállalatok, intézmények ve­zetői politikai feladatuknak, hogy az ál­talános iskola 8 osztályát el nem végzett dolgozóikat tanulmányaik befejezésére ösztönözzék. Végül úgy összegezett a városi pártbizott­ság a pedagógus pártszervezetek segítsék oló a párthatározat helyi megvalósítását, fokozzák kezdeményező, irányító, ellenőrző tevékenységüket, segítsék a pedagógusok intenzív szakmai, ideológiai fejlődését, a tantestületi egység javítását, a hatékony­ság fokozását. i * v.

Next

/
Oldalképek
Tartalom