Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-29 / 124. szám

4 Csütörtök, 1980. május 22. 56 Fákat, virágokat! I gében 14 hektáron létesítettek parkot, illetve zöldfelületet. Fiala Antal és Süvegh Mihály kertészek gyakorlati közreműködésével ekkor alakították ki a Széchenyi, a Mátyás, a Dugonics, az Ady Endre, a Lechner tér és a Stefánia sétány parkrendszerét, majd nagyarányú fásítást hajtottak végre a két körúton és a hat sugárúton. A Felső- és Alsóvároson, valamint Móravárosban számos magánházat utcai' előkerttel létesítettek. Kossuth Lajos ls úgy képzelte el Szegedet újjáépíteni, hogy a Szegedért .'-mozga- külvárosokban villaszerű emeletes épületeket hozzanak létre, és a kertnek az utcára néző részét virágokkal díszítsék. . Ezekből a nemes kezdeelnapjulnkban kevés maradt. A hagyományos városszerkezetből fogynak a fák. az erkélyek legnagyobbrészt virágtalanok. A tömeges lakóház-építkezésekkel, az óriási léptékű életforma-változással, többnyire úgy tűnik, Napjainkban, amikor városunkban is egyre növekszik a lakók száma, fokozódik a termelés és a közlekedés káros hatása a környezetre, a korábbinál lényegesen nagyobb szerepet kellene kapnia a zöldterületnek; a parkoknak, a köztereknek, a virágoknak, az esztétikusabb urbanizációnak, mint a pihenés, a mozgás, a felüdülés természetes közegének, korunk ártalmai ellenszerének. Erre utal a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi felhívása, a Tiszta és Virágos Jom. Már száz évvel korábban, Lechner Lajosék alapvető feladatnak tekintették, hogy ez ember városi környezetét javítsák, tágabb értelemben ményezésekbőL, illetve a város és a környezete köz- képzelésekből sajnos, ti egyensúlyt megteremtsék. Ezért tervezték meg a város zöld terület-rendszerét, és Kuklay Béla mérnök irányí' tásával fásították. parkosították a várost. Közel két év alatt 300 ezer facsemetét ültettek ki, és összesséhogy egyre távolodunk a természettől. Pedig, olyan környezetre lenne szükség, amelyben az ember örömmel élhet kapcsolatban a természettel, de ötvözve az urbánummal. Nálunk is valami olyan divat kezd eluralkodni, hogy inkább beton- vagy műkőelemekkel díszítenek, rosszak a térburkolatok, s így a lakótelepek egyhangúsága, sivársága csak növekszik. Néhol, ahol vannak zöldtérületek, azokat meg a lakosság nem érzi magáénak, sőt, rongálja. A laksűrűség is nagy, hektáronként meghaladja a 600 főt egyes lakótelepeken. Az ideális 300—350 fő lenne hektáronként. Vannak országok, ahol sokkal de sokkal nagyobb szerepet vállal a lakosság természetes környezete létesítésében és ápolásában, i A természeti környezet és az ember alkotta környezet közötti kapcsolatban mi is hasznosabban munkálkodhatnánk. hiszen magunkról, rólunk van szó. Bátyai Jenő A gumigyáriak rugalmassága Tisztsége: vezető főbizalmi Első hallásra nem ls tűnik olyan nagy számnak a gumisszakma. Végy egy jó kupac valódi és műkaucsukot, keverd el korommal és különféle adalékanyaggal, a forró kotyvalékba rakjál szövetet, huzalt, alakítsd különféle formájúra funkció és szabvány szerint, aztán máris kész a tömlő, a heveder. esetleg a sárvédő vagy a W. C.-pumpa. Ha mindez kész van, keress rá vevőt és add el az egészet tisztes nyereséggel, hogy megállhass a szabályozók ítélőszéke előtt. • Gyártani könnyű mostanában. Viszonylag, legalábbis. Nem kell hozzá egyéb, mint korszerű géppark, jó szakemberek, megfelelő nyersanyagforrás. Eladni nehéz. Ahhoz ugyanis nemcsak korszerű termékre, hanem fizetőképes vevőre is szükség van. Sorba álltak hajdan a oászínVonalra. Tavaly 270 ezer A szegedi gyár termékeit a métert adtak el belőle. Idén Chemolimpex árulja külföleddig mindössze 20 ezret A dön a nyersanyagokat is ők betontömlővel habarcsot szi- szerzik be. A kereskedővel vattyúzhatnak. az úgyneve- rendszerint együtt utazik a zett injektálótömlőt a bá~ gyárból valaki, aki a külfölnyaipar használja. Ezek spe- di szabványok, műszaki igéciúlis termékek, a szakértő munkát — elvileg — nagy nyereség jutalmazná. A nyereség ugyanis — legalább átlagos kereslet idején — az áraktól függ, ezek a tömlők pedig Jó áron értékesíthetők. Megemlítendök még az úgynevezett Jet-tömlők. amelyekből 4—5 ezer méter készül évente, exportra. A heveredekhez a KSZV szállítja a műszaki szövetet, igaz, az alapanyag importból származik. Rayon műselyem szövetbetétet és poliészteranyagot használnak főként A hevederek méret és funkció szerint különböző szilárdsági paraméterekkel rendelkeznek. Speciális igényeket elégítenek kl a lángálló és hőálló hevederek, amesárlók a Taurus szegedi lyeket a bányákban rendszenyek teljesíthetőségét elbírálja. A jövőben még inkább érdekeltté teszik az üzletkötőket a termékértékesítésbea gyárának termékeiért. Aki nek egy tömlő kellett hármat készletezett A belföldi igényeket ls alig tudták kielégíteni. Ügy tűnt, az exportpiac is korlátlan lehetőségeket tartogat Jogosan fejlesztették hát gyors léptekkel a termelést. Az okoskodjon utólag, aki előre látta, hogyan alakul majd a keresleti Takarékoskodnak a vevők mostanában. Raktárra dehogyis vásárolnak: inkább a meglevő készletektől ls igyekeznek megszabadulni. Ha elromlik a tömlő, megkókúnyolják helyben, nem vesznek újat helyette. Ök erre kapnak prémiumot ezért dicséri meg vezetőiket az ágazatuk. A külföldi partnereknek hasonló gondjuk lehet Az okokat nem kötik a gyártó orrára. a kereslet mindenesetre nem növekszik. Sőt jó. ha nem csökken. A KGST a stabilabb piac. Nyugat-Európába igen nehéz betörni. Inkább az ismertebb márkákhoz ragaszkodnak kereskedők és felhasználók. • Pedig a szegedi gumigyár termékei megbízhatóságban, tartósságban megállják helyüket a piacon. Körülbelül 1 ezer 300 dolgozó. főként műszaki tömlőket és hevedereket készít Mélyfúrótömlőt százezres nagyságrendben. Hidraulikatömlőből 2—3 millió méter gyártásúra vunnak berendezkedve. Ezt a terméket Szegeden fejlesztették magas resítettek, hogy a szállítószalagok ne terjesszék tovább az esetleges tüzet Amikor nehéz eladni a terméket a kiváló műszaki tulajdonságok mellett a nagy cégek sokféle rafinériával csábítják a vevőket. Nem elég, hogy azt tudja a termék, amire használják, a vevő választását esetleg az dönti el, mit tud még. Zenéljen vagy világítson, keltse fel az érdeklődést valahogy. • A szegedi gumigyár termékeinél nem a minőséggel, inkább a szállítási határidővei van néha probléma. Bátorítják a vevőt mondja a különleges kívánságát megcsinálják. Gsak fizessen érte. Csakhogy a speciális kívánságokhoz speciális anyagokra van szükség, sok idő eltelik, mire ahhoz hozzájuthatnak. Mindent készletezni sem lehet. Ha a kereskedelem lassú és nehézkes, ha a partnerek is ezer gonddal küszködnek, egy gyár ön-. magában nem sokkal lehet rugalmasabb a környezeténél. Még a sokszor dicsőitett profiltisztítás sem olyan egyszerű. Megszüntették azoknak a termékeknek a gyártását amelyek sok munkával kevé6 nyereséget hoztak. De ezekre a termékekre azért továbbra is szükség van, valakinek gyártani kell. őket és az importforrást, vagy a hazai helyettest a Taurusnak kell megkeresni. A gumigyár a hazai ter-| mékeire az exportnyereség arányában számolhat el nyereséget. Elvileg. A nyereségérdekeltség így, gyárra lebontva hatékonyabban érvényesülne. De nem az egyes gyárak exportnyeresége számít, hanem a tröszté. A szegedi gyár termékeinek nagy a nyereségtartalma, de most alacsony a kereslet irántuk. Hogy mennyi nyereséget kapnak az itteniek, azt a tröszt dönti el. Vitatott dolog a tröszttel való kapcsolat: jó oldala, hogy az a szervező, piackutató munka, amit a központi egységek végeznek, nem hárul az egyes gyárakra. Ennek azonban sok tekintetben az önállóságuk az ára. A piac nehezen mozdul. A szegedi gumigyárban béremelést jóformán csak létszámcsökkentésből lehet végrehajtani. Igyekeznek trösztön belül átcsoportosítani: aki vállalkozik, most mehet, a budapesti abroncsgyárba dolgozni. Fejlesztenek azért a gyárban: a hengerüzem rekonstrukciója van folyamatban. Itt végzik a legnehezebb, legpiszkosabb munkát a dolgozók, ezen könnyítenek majd az új berendezések. Tanács István A szegedi házgyár igazi nagyüzem. Háromszáz ember talál munkaalkalmat a házgyár panelgyártó főüzemében, s közülük egy-két kivételtől eltekintve mindenki tagja a szakszervezetnek. A jelenlegi szakszervezeti választások során a korábbi szervezeti fölépítés változott. A bizalmiakat a főbizalmiak, a főbizalmiakat a vezető főbizalmi segíti, irányítja mindennapi tevékenységükben. A házgyár panelgyártó területén dolgozó szakszervezeti tagok Bakacsi Miklóst választották meg vezető főbizalminak. öt évvel ezelőtt majdnem megválasztották az üzemi bizottság titkárává. Elküldték egy titkári tanfolyamra, minden bizonnyal számítottak arra, hogy később elnyeri a többség bizalmát. — Hogyan került a házgyárba Bakacsi Miklós? — Huszonkét évvel ezelőtt érettségiztem a textilipari technikumban, majd később közgazdasági érettségit tettem. Az építőiparhoz csak közvetve volt kapcsolatom. Az újszegedi szövőgyár területén működött a pozdorjalemezt gyártó üzem, ott kezdtem pályafutásomat. Azt az üzemet azonban fölszámolták, hiszen nem volt gazdaságos a szállítási költségek miatt, s ezért kivitték Nagylakra, a nyersanyag színhelyére. S éppen akkor avatták föl a szegedi házgyárat, ott nyílt alkalom számomra és kedvemre való munkakört ls szereztem. — Mivel kezdte? — Raktári munkabeosztással, arra is pályáztam, sőt jelesen elvégeztem Budapesten egy raktározási szaktanfolyamot. Most hozzám tartozik a panelek,1 a készáruk tárolása,' raktározása és rakodása, amikor szállítják az építkezésekre. — Szívesen foglalkozik emberekkel, ^közügyekkel? — Igen, valójában huszonkét éve emberekkel foglalkozom. Egy ideig szocialista brigád vezetője is voltam. Az is igaz, hogy munkaköri kötelezettségem ksreken nyolc órát követel tőlem, tehát minden percemmel jól kell gazdálkodnom. — Mi a legfőbb feladata a vezető főbizalminak? — A bizalmiakkal úgy kell együttműködni, hogy a tisztségekből. fakadó Jog- és hatásköröket megelégedésre lássuk el, partnerei legyünk a megfelelő sziptű gazdasági vezetőknek. Tapasztalatról még korai lenne beszélni, hiszen most léptünk erre az űtra, a szárnypróbálgatás Idejét éljük, gyakorolnunk kell tennivalóinkat. Beszélgetésünk közben kirajzolódnak az első lépések. A munkatársak közül sokan a vezető főbizalmit keresik meg ügyeikkel, azt gondolják sokan, hogy akkor lesz elintézve a dolog, ha „följebb" kopogtatnak. Bakacsi Miklós szívesen fogadja munkatársait ügyes-bajos kérdéseikkel és kéréseikkel, de szeretné, ha minden a „maga szintjén" elintéződhetne. Tisztségéből eredő tennivalóit is így körvonalazza: — Ügy szeretnék dolgozni, hogy a bizalmi csoportok működjenek kifogástlanul. Minden tisztségviselő éljen a rája ruházott jog_ és hatáskörével. Természetesen az érdekvédelem mellett segíteni kell a gazdasági munkát, hogy minden tekintetben javuljanak eredményeink. Ha nő a hatékonyság, javul a minőség, több lesz a házgyár, a vállalat nyeresége ls, tehát az Itt dolgozó emberek anyagilag és erkölcsileg elismertebbé válhatnak. Kell ennél kézzelfoghatóbb érdekvédelem? — Az alap valahol Itt van, de a dolgos hétköznapok során más érdekek is csorbát szenvedhetnek. s ezenkívül a szakszervezeti tisztségviselők szava érvényesül a bérezésnél, a szociálpolitikai kérdésekben és sok egyéb vonatkozásban. Mit tettek az elmúlt hetekben? — Például már elosztottuk az üdülőjegyeket. » inkább azt tapasztaljuk, hogy a fizikai dolgozóknál több agitációra van szükség, mint más beosztásúaknái. Tudjuk mi a fő ok, a dolgozók zöme falun él, háztáji gazdasága, kertje van. s a szabadságát, szabadidejét ott kívánja eltölteni. — Béremelések voltak már? — Sajnos csak minimális összeg jutott a bérek javítására. és a differenciálásra sem maradt jelentősnek mondható pénz. A prémiumok és a jutalmak adnak lehetőséget, hogy a jobb munkát anyagilag jobban elismerjük. Ebben a döntésben a szakszervezeti bizalmiak élnek jogkörükkel. A bérügyeken kívül foglalkoztunk már a munkaruhák és a tisztálkodó szerek elosztásával, segélyügyekkel. — Kik kérnek, illetve kapnak segélyt? — Ügy érzem, hogy nálunk a rászorulók kérnek és kapnak segélyt. Általában olyanoknak adunk, akik hosszabb ideig betegállományban voltak, ahol gyerek született, • vagy gyesen levő munkásasszonynák. Volt példa arra ls, hogy a segélykérőnek azt mondtuk, indokolja meg pontosabban és részletesebben kérését, s erre ő visszavonta kérelmét. — Könnyű nemet mondani? — Azt nem állítóm, hogy könnyű, de ha szükséges ki kell mondani. A jogos kérések és ügyek mellett viszont a végsőkig kiállni, ez az én elvem. — Elfogulatlan, igazságos tud lenni? — Igyekszem. Sok ilyen vonást magammal hoztam családomból. Nyolcan voltunk testvérek, s úgy éltünk, nőttünk föl, hogy a nyolc gyerek között senkit sem lehetett előnyben, vagy hátrányban részesíteni. A gyárban, a nagycsaládban is így kell történnie a dolgoknak, senkit sem érhet hátrány, de nem élvezhet előnyöket sem. Gazdagít István Hol születeti Nagyfalusi Jenő? Előfordult már, hogy aku- zőművészek Csoportjának a tatási eredmények csökken- tagja? tették a „Szegeden született" A 80 éve született Nagyismert személyek számát, falusiról a Délmagyarország Épp e hasábokon, 1972. feb- május 17-1 számában olvasruár 19-én írta le Péter László, hogy nem Szegeden született Politzer György filozófus, a Francia Kommunista Párt egyik vezetője, a francia ellenállás kivégzett hőse. Jó néhány kutató magától éi"tetődének könyvelte el, hogy Ortutay Gyula Szőhettünk megemlékezést: könyvét is, de Itt sem szerepel az író neve. Tehát közokirat bizonyítja, hogy Nagyfalusi Jenő nem Szegeden született! Iskolát már itt végezte, Szegeden született — kezdő- az 1911/12-1 tanévben íratkodik T. B. cikke. Ezt az adatot tartalmazza a Magyar Irodalmi Lexikon (1965). a Művészeti Lexikon (1967), a Magyar Életrajzi Lexikon (1969) é6 a Munkásmozgalomtörténeti Lexikon (2. kigeden született. Ezt írta adás, 1976). Azonban figyeCsaplár Ferenc is A Szegedi lembe kell vennünk, hogy e Fiatalok Művészeti Kollégiu- lexikonok Nagyfalusi halála ma c. kismonogrúflájában '(1944) után két-három évti(1967). És mi mással magya- zeddel készüllek, rázzuk, ha nem a város szeretetével, hogy ez az adat a Jelezte, hogy Nagyfalusi szeiektorúlúst végző Ortutay gedi születésű. Először Fészernél is elkerülte? Most tor László u Jelenkor 1962. hasonló, de jóval nehezebb • 5- számában. Nagyfalusi kérdés vetődött föl: hol szü- e®"k lcf)obb ^átja, Kori . M „ r„, , » - manyos István (1903—1978) letelt Nagyfalusi Jenő kőlto, özt közölte vele hogy az ír£ esztéta, szerkesztő, képzőmű- Segesvárott született. Ezt vészét! író, a Szocialista Kép- Kormányos előttem is megerősítette. Elmondta, hogy Á dohányzás álmatlanságot okoz Az erős dohányosok a pennsylvaniai állami egyetem kutatói szerint rosszabbul alszanak. Nemrég a Science című folyóirat közölte egy erre vonatkozó kísérlet eredményeit ötven krónikus dohányos versenyt aludt egy laboratóriumban 50 nem dohányzóval; ennek során feljegyezték az agyáramokat és más testi funkciókat. Az eredmény: a dohányosok éjszakánként átlagosan 92,7 percig, a nem dohányzók ellenben csak 73,9 percig voltak álmatlanok. Az álmatlanul töltött idő csökkenése (75,9-ről 43 percre), következett be egy csoportnál. melytől megvonták a dohányzást. A nikotinmegvonás által feltételezett jobb alvás oka feltehetően az úgynevezett katekolaminok, a vérben levő szabályozóanyagok csökkenése. zott be a városi (piarista) főgimnáziumba, és ott is érettségizett 1919 áprilisában, majd decemberében. Tudni kell. hogy az ellenforradalmi kormány nem ismerte el á Tanácsköztársaság idején tett — miniszteri rendeletre előrehozott — érettségit. Juhász Gyula már ebben az évben barátságba fogadta az írogató fiatalembert, aki élete Két szerző már megkérdő- végéig tisztelettel nézett föl a szegedi költőóriásra. Befejezésül kapcsolatuk egyik megható mozzanatát elevenítjük füL A szegedi tanítók és tanárok 1910. május 7-én tartott jobboldali szervezkedő gyűlésén Balogh Lajos százados — van-e, ki e nevet ismeri? — bántalmazta a Hollós Józsefet megvédő Juhász Gyulát. íme, néhány mondat Q 19 éves fiatalember másnapi cikkéből a Délmagyarország lakott. Dévényi Iván hasábjairól: Hát talán nem források alapján szin- tudják, hogy ki ő? Merheti-e magát több joggal magyarnak hirdetni valaki, mint 6? ... Igen, most thár leírhatom, hogy Juhász a legnagyobb élő magyar lírikus, és az öt ért fájdalom az egész magyar kultúra fájdalma. pedig megvigasztaö már a mi szlveNagyfalusi apja vasúti tiszt viselő volt, 1906 táján he lyezték Szegedre. A család a Bocskai utca 9. számú házban más tén Sbgesvárt jelölte meg szülőhelyként (Látóhatár, 1970. évi 3—4. sz.). Egyetlen hiteles „döntőbí ró" kínálkozott, Szeged város születési anyakönyve. Ez a kétkedőket igazolta: 1900 májusában Nagyfalusi Jenő Juhász nevű gyermek nem született lódhal. Szegeden! Gondoltam az inkben él és él tovább örökesetleges névmagyarosításra is, de Jenő utónevű újszülöttét sem jegyeztek be ebben a hónapban. Megtekintettem a szegedi izraelita hitközség születési anya- bői. re, mikor már hol lesznek támadói... Ez is egy kivételesen szép dokumentum a most 70 éves Délmagyarország történetéApró Fereno