Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-27 / 122. szám

Kedd, 1980. május 27. 3 Dr. Ottó Lambsdorff budapesti tárgyalásai Lásár György fogadta az NSZK gazdasági miniszterét Veress Péter külkereske­delmi miniszter és dr. Ottó Lambsdorff, a Német Szö­vetségi Köztársaság szövet­ségi gazdasági minisztere hétfőn a Külkereskedelmi Minisztériumban ünnenélye­sen aláírta a magyar— NSZK gazdasági, ipari és műszaki együttműködési kormányszintű vegyes bi­zottság 4. ülésének jegyzö­könyvét. Dr. Ottó Lambsdorff tár­gyalásokat folytatott megní­vójával, Veress Péter kül­kereskedelmi miniszterrel a két ország közötti gazdasági kapcsolatok alakulásáról. Ennek keretében áttekintet­ték a gazdasági kapcsolatolt elmúlt évi fejlődését és to­vábbi perspektíváit. Meg­állapították, hogy a külke­reskedelmi árucsere-forga­lom 1979. évi alakulása összhangban áll Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára és Helmut Schmidt kancellár 1979 szeptemberi eszmecse­réjén közösen elfogadott ke­reskedelempolitikai irány­elvekkel, és aláhúzták a két országnak a forgalom to­vábbi harmonikus bővítésé­hez fűződő kölcsönös érde­keltségét. * Lázár . György, a Minisz­tertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta dr. Ottó Lambsdorífot. a Német Szövetségi KözUirsaság gaz­dasági miniszteréi. A szívé­lyes légkörű találkozón, esz­mecserén jelen volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­ter és dr Johannes Balser. az NSZK budapesti nagy­követe is. Á dolgozó nők helyzete Tárgyalta a SZOT elnöksége Az utóbbi tíz évben szá­mottevően, javultak a dolgo­zó nők élet- és munkakörül­ményei, fejlődött iskolázott­ságuk, s most már számsze­rűségükben is a férfiakkal azonos helyet foglalnak el az ország gazdasági és kulturá­lis életében — állapította meg hétfői ülésén a SZOT­elnöksége, amely a {Járt nő­politikai határozata végre hajtásának tapasztalatait vizsgálta. A tíz évvel ezelőtti 08 szá­zalék helyett ma már a munkaképes korú nők 78,4 százalékának van kereső fog­lalkozása, csupán 360 ezren maradtak közülük a háztar­tásban, főként a kis telepü­léseken élők, továbbá azok, akiket beteg gyermekeik ne­velése vagy az idős szülők gondozása kot otthonukhoz. A jelek szerint a nők szor­galmasabban tanulnak az is­kolákban férfitársaiknál, a 40 évnél fiatalabb középis­kolát végzett dolgozóknak nagyobbik része — 54 száza­léka — a női nemhez tarto­zik. Kisebb mértékben sze­reznek azonban szakképzett­séget férfi társaiknál, rész­ben ez az oka annak, hogy fizetésben is elmaradnak, jóllehet a férfiak és a nők bére közötti különbségek erősen csökkentek. Munkakörülményeik javu­lása összefügg azzal, hogy az utóbbi tíz évben korszerű új üzemek létesültek, rekonst­rukciókat hajtottak végre. Még ma. sem lehet azonban elmondani, hogy a helyzet kielégítő. A szalagszerű ter­melés terjedésének a pszi­chikai betegségek is terjed­nek, sok kárt okoz a zai, a por, a gáz. s nem ritka a vegyiártalom sem. Mindezt a szakszervezetek tüzetesen vizsgálják, s erőteljesen fel­lépnek a dolgozók, mindenek­előtt a nők egészségvédel­mének további javításáért. emlékülés Mákén Emlékülést tartottak teg­nap, hétfőn délután Makón az 1970. évi marosi árvíz­veszély 10. évfordulója al­kalmából. A városi tanács­háza dísztermében megje­lenteket, a meghívott ven­dégeket — közöttük Szabó Jánosnét. a megyei tanács elnökhelyettesét, dr. Csa­tordai Antalt. Hódmezővá­sárhely tanácselnökét, dr. Kocsis Ferencet, Szentes ta­nácselnök-helyettesét az ár­vízveszély idején Makó megmentését segítő fegyve­res alakulatok képviselőit továbbá az emlékülés elő­adóit — a rendező szervek nevében dr. Varga Dezső, a makói városi pártbizov*­ság első titkára köszöntöt„e. Először dr. Tóth Ferenc. a makói József Attila Mú­zeum igazgatója a legna­gyobb és legemlékezetesebb makói árvizekről tartott elő­adást. Dr. Vágás István, a műszaki tudományok kandi­dátusa az 1970. évi marosi árvízveszedelmet idézte fel részletesen. Méltatta az em­berek összefogását, a rend­kívül jól szervezett elhárí­tási munkát. Dr. Simády Béla. állami díjas vízügyi igazgató a ma­kói buzgársornál megterve­zett védelemről beszélt, amely döntő jelentőségű volt- a város megmentésé­ben. Dr. Forgó István. Ma­kó tanácselnöke a veszély idején tízezrek biztonságba helyezéséről szólt. Az ülés után a tanácsház emeleti folyosóján dokumen­tumkiállítás nyílt az 1970-es áradásról.. A Szovjetunióba utazott dr. Komócsin Mihály Az MSZMP Központi Bi­zottsága és az SZKP Köz­ponti Bizottsága között az előadók cseréjére vonatko­zó megállapodás keretében hétfőn vezető pártmunká­sokból álló előadói csoport utazott a Szovjetunióba, amelynek tagja dr. Komo­csin Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára is. Az előadói csoport tagjai a Szovjet­unióban előadásokat tarta­nak az MSZMP XII. kong­resszusáról és a kongresszus határozatainak végrehajtá­sáért folytatott politikai munka kérdéseiről. Hétfőn, tegnap országszerte folytatódtak a. választási Simon Ernóné, a nagyatádi Karoly nyugalmazott varon gyűlések. Képviselőjelöltek találkoztak választóikkal, és cérnagyár munkásnője, So- tanácselnök a Hazalias Nep­gondolatokat cseréltek. Összeállításunkban választási gyű- mogy megye 11. s/ valaszto- front Somog> megyei b zou­kerületének képviselőjelöltie. saganak elnöke, Muzsiai Pe­Többek között azokról a gyö- térné, a Volán 13. sz. valla­keres változásokról beszélt, lata KISZ Bizottságanas tit­amelyek a felszabadulás óta kára és Choma Zsoltné, a történtek a somogyi munkás- nagykanizsai Bútorgyár ka­ság életében. posvári gyárának igazgatója. Szót kért és kapott a nagy- A nagygyűlés a Szózat gyűlésen, ezenkívül Rostás hangjaival ért véget. Dr. Petri Gábor Szőregen Tegnap délután, a szőregi van." S ezzel összefüggés­művelődési házban dr. Be- ben méltatta a párt szövet­rencsi György, a Hazafias ségi politikáját, s azt a népi­lésekről tudósítunk. Losonczi Pál és Simon Ernőné Kaposvárott Választási nagygyűlést ren- lünk az a szocialista nemze­deztek hétfőn Kaposvárott, ti tömörülés, amelyet a dol­a Kilián György Művelődési gozó osztályok és a céljain­Központ ez alkalomra zászló- kért legjobb tudásával tevé­diszbe öltöztetett színháztér- kenykedő alkotó értelmiség mében. Losonczi Pál, az izmosodó egysége jellemez, s MSZMP Politikai Bizottsága amelyben egyet tud érteni tagja, a Magyar Népköztár- minden tisztességes gondol­saság' Elnöki Tanácsának el- kodású magyar ember. E cé- Népfront Szeged városi bi- nemzeti egységet, amely e • fok alkalmasak arra hogy a zottságának elnöke köszön- politika eredmenyekent meg­* teremthette a fejlett szocia­nökeként a városrész lakóit, lista társadalom alapjait, akik eljöttek, hogy meghall- A feladatokról szólva dr. nöke, Somogy megye 12. vá­lasztókerületének országgyű­lési képviselőjelöltje beszélt a megye és a város választó­polgárainak képviselői, ipa­ri és a mezőgazdasági üze­meinek, intézményeinek dol­gozói- előtt. A Himnusz hangjai után dr. Kanyar József, a Haza­fias Népfront kaposvári vá­rosi bizottságának elnöke, a köszön­nemzet összes alkotó erejét tötte a választási gyűlés ,el­összefogják szocialista fel­adataink megoldására. or­szágunk, népünk jövőjének építésére, amelyben minden­ki munkájára szükség van. gassák képviselőjelöltjüket, Petri Gábor hangsúlyozta, dr. Pefri Gábor orvospro- hogy a nemrég lezajlott XII. fesszort. A gyűl.' , elnökségé- pártkongresszus határozatat­ben helyet foglalt dr. Sebe ban kijelölte azokat a fel­Körülményeinket elemezve ján0s, a megvei oártbizott- adatokat, amelyek végrehaj­Losonczi Pál szólt arról is, ság és Szántó Tivadar, a tásával biztosíthatjuk gazda­hogy népünk élete nem gond- szegedi varosj pártbizottság sági fejlődésünk folyamatot­rosi DizotisaeanaK einos-e a talan'- de életkörülményei és osztályvezetője, valamint dr. ságát, ezzel lehetővé tévé í^fírt eietszinvonala az adott ko- Várk0nyi László, a városi ta- életszinvonalunk megtartasát ariT íSiaSfUndSb náCS Vb -^lyvozetőjo is, a és növelését, s azt, hogy szocialista céljaink szerint alakul. A továbbiakban a mező­gazdaíiágról beszélt, amely­városrész politikai, társadal­mi és gazdasági szerveinek képviselői között. A Himnusz hangjai után az általános iskola tanulói köszöntötte a nagygyűlés több mint félezer résztvevő­jét, majd Losonczi Pál emelkedett szólásra. Bevezetőben hangoztatta: a megválasztásra ajánlott kép­viselő- és tanácstag] elültek ­a nép jelöltjei. Foglalkozás munkLokennarÍtntekZÖérte7 7kem, hogy "itt Somogyban, köszönte a választók bizalmát, amelyek a szükséges ered­miséatek tudósok írók és ahol a mezogazdasagnak ré- amellyel ismét képviselőnek ményhez elvezetnek. - A misegiek, tudosok, írók es ^ hagyömanyai vannak és a jelölték. jobb munka nem okvetlenül mezőgazdaság képviseli a — Hosszú orvosi pályám nagyobb fizikai erőfeszítést termelés jelentós hányadát, alatt meggyőződésemmé vált vagy időráfordítást kíván — részletesebben szóljak erről — mondotta —. hogy a leg- mondotta, a kérdésről. Ma már mező- több, amit az ember ember- Végül hangsúlyozta dr. ről — mint mondotta — adtak műsort, majd dr. Pet­mc6tanában kevesebb szó ri Gábor emelkedett szólás­esik. — Talán megengedik ra, aki mindenekelőtt meg­megfelelő gazdasági alapokat biztosítsunk a további társa­dalmi fejlődéshez. — A végrehajtás most már mindannyiunk dolga — tette hozzá a szónok, kiemelve, hogy mindenütt meg kell ta­lálni azokat a módszereket, művészek, háztartásbeliek, kommunisták és pártonkívü­liek. Valamennyiük közös vonása, hogy helytállnak a munkában, a Hazafias Nép­front programját vallják, a nép ügyét szolgálják. — Most a párt és a Haza­fias Népfront is számot ad a népnek a végzett munkáról. Tiszta, jó lelkiismerettel ál­lithatjuk. hogy az öt évvel ezelőtt megválasztott jelöl­tek és testületek, az ország­gyűlés, a kormány, a taná­csok a legutóbbi választások alkalmával programhoz, laláshoz híven, az akkor megfogalmazott politika alap­ján dolgoztak. Ennek az elvhű, következetes munká­nak is köszönhető, hogy az elmúlt fél évtizedben na­gyot változott az ország. Szű­kebb pátriájában körülnéz­ve, vagy az ország bármely gazdaságunkról az országon belül, de határainkon túl is elismeréssel beszélnek. Me­zőgazdaságunk teljesítmé­nyének köszönhetően az egy főre eső termelés alapján ga­bonafélékből. húsfélékből Magyarország az élenjáró or­szágok közé küzdötte fel magát. Mezőgazdaságunkban jelenleg fele annyian dolgoz­meghirdetett nak és kisebb földterületen az akkori vál- a dupláját termelik, mint az átszervezés előtti időszak­ban. Ez azt jelenti, hogy a termelékenység a mezőgaz­daságban négyszeresére nőtt, ós a növekvő belső ellátás mellett több mint hatszoro­sára növeltük a mezőgazda­sági exportot, a 20 év előtti­hez képest. Amikor a mező­gazdaság átszervezéséért agi­is, jelszót hangoztattunk: „Kevesebb munkával többet termeljünk, és olcsóbban!" Az első ket­tőt megvalósítottuk. Keve­sebb munkával lényegesen többet termelünk, de az ol­csóbb termelés ígéretét nem tudtuk megvalósítani, való­színű, hogy ez nem a mező­gazdaság dolgozóin múlott csak. társaitól kaphat, az a bi­2<E°™tán közös dolgainkról ir,k megoldásához mindenek­Petri Gábor, hogy feladata­beszélt a körzet országgyű­lési képviselőjelöltje. Az el­múlt szocialista építő mun­kában töltött évtizedek gaz­dasági eredményeiről, társa­dalmi-politikai vívmányairól. — Ha valaki azt kérdezné tőlem — állapította meg —, mondjam meg egy mondat­ban, mi volt az alapja an­nak a politikának, mely né­pünk egységét kiformálta, akkor habozás nélkül azt fe­lelném. hogy az az elv, me­lyet Kádár elvtárs egyszer így fogalmazott meg: ..Aki nincs ellenünk, az velünk előtt békére van szükségünk, amelyért a szocialista orszá­gok, köztük hazánk is oly következetesen harcol. A képviselőjelölt beszéde utan Meszlényi Ferenc, a szőregi OTP-fiók vezetője és Mendebaba Rádó, a VE­GYÉPSZER kirendeltségve­zetője méltatták hozzászólá­sukban dr. Petri Gábor ed­digi képviselői munkájának eredményeit, aszőregiek szá­mára nyújtott segítségét. táját járva bárki meggyőződ­het, hogy új alkotások, ha- Altunk, Vfso^ogyban talmas erőmüvek, gyárak, ^é^^ hármas mezogazdasagi üzemek, kul­turális intézmények. utak épültek, új városrészek, la­kótelepek nőttek ki a föld­ből. Joggal mondhatjuk, hogy szebb lett az ország, szetib és jobb lett az élet hazánkban. Az utóbbi időben egyre nehezebb feltételek között derekas és eredményes mun­kát végzett népünk. Szoro­sabbá vált a munkás-paraszt szövetség, és ami a legfon­tosabb: erősödött a párt és a széles tömegek összefor­Csókási Zoltánné Tarjánban — Visszagondolva a meg­tett útra, felmerül a kérdés, minek köszönhetők az elért rottsága. Létrejött, egyre eredmények? Hogyan tud­szilárdabbá válik a munkás­hatalom és államunk, a Ma­gyar Népköztársaság. A szónok az eredmények­hez vezető út állomásait so­rolva kiemelte, hogy mind­ebben óriási jelentősége van a pártonkívüliek és a kom­munisták mélyülő szövetsé­gének, a különböző világné­zetű emberek összefogásának, egyetértésének és közös cse­lekvésének. Annak, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és más dolgo­zók szövetsége, a kommunis­ták és a pártonkívüliek. a különböző világnézetű embe­rek összefogása, a szocialista nemzeti tömörülés a legutób­bi országgyűlés működésének időszakában is tovább erő­södött. Nagy győzelem ez szá­munkra — tette hozzá —, hi­szen még emlékezhetünk né­pünk megosztottságára, a vi­tunk ilyen rövid idő alatt évszázados elmaradottságot felszámolni? Én elsőnek em­líteném a parasztság egyet­értését a szocialista nagy­üzemekkel, cselekvő támo­gatását a nagyüzemi gazdál­kodás mindennapi munkájá­ban. Talán felesleges bi­zonygatni, hogy a paraszt­ság támogatása nélkül a je­lenlegi eredményeket nem lehetett volna elérni. Sok vi­ta folyt abban az időben, hogy vajon a társadalom ré­széről a mezőgazdaságnak nyújtott különböző támoga­tások mikor, hogyan térül­nek meg? Ma elmondhat­juk, hogy ennek a segítség­nek a hasznát az egész or­szág lakossága élvezi a biz tonságos élelmiszer-ellátás­ban. A tudomány és a tech­nika eredményeinek az al­kalmazásával új eljárások, szályok és összeütközések ói fajták jelentek meg a me­időszakára. Világos, követke­zetes elvi politikával, minden hazánkfia véleményét, néze­tét és jóakaratú törekvését tiszteletben tartva, a társa­dalom minden rétegének ér­dekeit méltányolva formál­tuk szocialista céljainkat. Ezeket követve jött létre ná­zógazdasági termelésben. Valóságos forradalmi átala­kulás zajlott le a mezőgaz­daságban. És ami a legfon­tosabb — mondotta befeje­zésül — a mezőgazdaság- és az élelmiszertermelés előtt biztos távlatok vannak. A nagygyűlésen felszólalt A tarjáni 3-as számú ál­talános iskola énekkara rö­vid műsorral köszöntötte a 2-es számú országgyűlési választókerület lakóit, üze­mek, intézmények dolgozó­it, mindazokat, akik részt vettek hétfőn délután a tarjáni pártházban rende­zett választási gyűlésen. Megnyitójában dr. Diós Jó­zsef, a Hazafias Népfront városi bizottságának alelnö­ke, a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola igazgatója üdvözölte Koczkás Ferencet, a megyei pártbizottság kép­viselőjét, megyei munkásőr­parancsnokot; Berta Ist­vánt. a városi pártbizottság titkárát; dr. Bozó Sándort, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárát; Prá­gai Tibort, a városi tanács általános elnökhelyettesét; dr. Dobóczky Károlynét, az SZMT titkárát; dr. Led­niczki Andrást, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak munkatársát. Farkas Lászlót, a KISZ városi bi­zottságának képviselőiét, s Csókási Zoltánné Hódi Ilo­nát. a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát dolgozóiát. a 2-es számú országgyűlési választókerület képviselője­löltjét. A gyűlés szónoka. Csóká­si Zoltánné bevezetőül el­mondotta: öröm számára ez a találkozás azokkal, akik jelölik, hiszen számára, akt fiatal és először részesül ilyen megtiszteltetésben, minden alkalom segítség le­het abban, hogy választó­körzete lakóival megismer­kedjék. A választások ielen­tőségéről szólva hangsúlyoz, ta: a választók a képvise­lőkre és a tanácstagokra adott szavazataikkal június 8-án hitet tesznek amellett, hogy hazánkban a szocializ­mus építése nemcsak a kommunisták, hanem a Ha­zafias Népfrontba tömörült minden alkotó erö, vala­mennyi, az ország sorsáért felelősseget érző állampol­gár nemzeti ügye. A válasz­tók képviselőik személyére szavazva arra a politikára is szavaznak, amelyet a XII. kongresszus küldöttei határozatban rögzítettek, s amelyek kialakításában a társadalmi szervezetek köz­vetítésével a pártonkívüliek is részt vettek. A további­akban arról szólt, hogy az utóbbi években nőtt az ér­deklődés a társadalmi kér­dések iránt. Kiemelte: most országos, nemzeti, társadal­mi feladatainkat kell konk­rét helyi teendőkké fogal­maznunk, s ezzel együtt megtalálnunk saját helyün­ket a végrehajtásban. A tarjániak. felsővárosiak problémáit már beszédében is felvető Csókási Zoltánné — fiatal kora ellenére — máris kiérdemelte választói bizalmát. Ezt hangsúlyozta Bézi Ferenc tanácstag, a népfront felsővárosi titkára hozzászólásában. Barna Fe­renc, Retev utcai lakos egy közlekedési nehézséget érin­tett, dr. Széli Istvánná a II. számú pártszervezet nevé­ben és háziasszonyként kért szót: a kereskedelem. a szolgáltatás, az egészségügy néhány problémáiét elemez­te; Tamási Istvánná, a Ré­vai József Altalános Iskola pedagógusa a városépítés és gyermeknevelés néhány összefüggéséről szólt, majd a választók nevében Buli Mihály virággal köszöntötte jelöltjüket, Csókási Zoltán­né t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom