Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-27 / 122. szám

4 Kedd, 1980. május 27, Zöldségek és árak (3.) Adottságok, feltételek, különbségek Ősbemutatók, várfeangverseiiyek Lehetnének-e rugalmasabbak a Zöldértek? — tettük fül a szónoki kérdést az előző rész végén. Ahol föllettem e kérdést, vagy fanyar mosoly, vagy lemondó bólintás volt a válasz. Rugalmasabbak ? Hogyne, de hogyan? Ha nálunk fölösleg van valamiből, több a felhozatal és kevesebbet akarnánk adni az áruért, mint másutt, hogy azután olcsóbban is adhassuk, hát elviszik máshová. Autós világban élünk... Ha meg rálicitálnánk más megyék Zöldért vállalatainak felvásárlási áraira — ami sportszerű sem volna! —. minden áru hozzánk özönlene, az• tán nem győznénk számol»gatni a ráfizetést. „Jókodni" < tehát nem lehet sem a vá' sárlóval, sem a termelővel, mert az egész láncolat szétszakadozik. s végül mindenki megbánja ... Marad hát a „rugalmatlanság". Megoldhatatlan egyenletek? Az embert azért nem hagyja nyugodni a kérdés, a nagyobb rugalmasság le. he tősége. Hogy ahol több terem, ott legyen olcsóbb a fogyasztói ár, ahol kevés, ott legyen több a felvásárlási ár, mint másutt. Vajon meg lehetne ezt oldani? Az ember máris rávágná: miért ne? Én sem elégedtem meg a Zöldértek szakembereinek válaszaival, s más alap híján megpróbáltam összevetni az átvételi és a fogyasztói árak különbségeit egyes megyékben. Mert minden egyeztetés ellenére vannak külörihségék. olykór Jelentős eltérések is. Szolnok megye például az átvételi és a fogyasztói árakban egyaránt általában (vannak kivételek) néhány százalékkal olcsóbb, mint Békés, Bács-Kiskun vagy Csongrád megye. Vajon miért? Talán azért, mert ott még nincsenek komoly hagyományai a primőrtermesztésnek, s a vele járó „országjáró" placozásnak sem. Így az áru nagy része helyben marad, a Zöldérthez kerül. Am helyben a fogyasztás sem túl nagy, a fölösleget Pestre, Miskolcra viszik. És viszonylag közel vannak ezek a fölvevő területek, úgyhogy nekik a szállítás ..csak" kilónként 70—80 fillérbe kerül. Nem így Békésben, ahol szintén viszonylag kevés terem, még kevesebb logy. Így azért mégis van többletük, amit ők kilónként már 1—1,20 forintért tudnak elszállítani, hogy értékesíthessék. Ez ugyan nem 1 ül nagy különbség, akkora azért mégis van. hogy Békésben. amíg a felvásárlási árak többnyire az átlag körül mozognak, a fogyasztói árak általában magasabbak néhány százalékkal a Csongrád, vagy Szolnok megyei áraknál, többnyire a pesti árakkal egyeznek meg. Bács-Kiskunban pedig néhány terméknél valamivel magasabbak a felvásárlási árak az átlagosnál, a fo. gyásztól árak viszont az átlag körül mozognak. A viszonylag kisebb árrést nyilván Budapest és a Dunántúl közelsége, no meg a tekintélyes mennyiségű termelés teszi lehetővé és viszonylag gazdaságossá. Olcsó-e az olcsó? Olcsó húsnak híg, a leve — tartja a mondás. S ha már ennyi példázat „bejött" zöldségügyben, talán ezt sem idézzük hiába. Mert például úgy általában igaz, hogy Szolnok talán a ..legel csóblj" megye primőrügyben a négy közül, csakhogy... Sehol akkora eltérést nem láttam a szabadpiaci, a bolti és a Zöldért fogyasztói árak között, mint ott. Mert igaz ugyan, hogy a paradicsomnak ott és akkor 80 forint volt a Zöldért fogyasztói ára, de enynyiért csak a piaci Zöldértpavilonokban volt kapható. Mert az Afész, a kiskereskedelem boltjaiban vagy a maszekoknál már százat kértek érte. És még az a már-már komikus helyzet is bekövetkezett, hogy a 80 forintért szép paradicsomot áruló Zöldért-pavilon tőszomszédságában, a zagyvarikasi Béke Tsz piaci pavilonjában az egészen apró, cseresznye nagyságú paradicsomért 108 forintot. a szebbért (de a Zöldérténél csúnyábbért) 120 forintot kértek. Igaz, amíg figyeltem, nem kaptak, és ugye kérni lehet... Csakhogy a Zöldértnél 32 forintért árult uborkáta ók ott 45-ért is találtak vevőt. Igaz, a kiskereskedelmi vállalat Jólét ABC-áruházában ugyanaz 48 forintba került. És a Zöldért által 26 forintért árult kígyóuborka az Afész főtéri boltjában 45 forintba került... Szóval, káosz a Javából. Igaz, a kiskereskedelem nem köteles betartani a Zöldért fogyasztói árait, csak a Zöldért saiát boltjai. Csakhát a kisker.-iizletek árujuk egy részét a Zöldérttől veszik... És összességében a szolnokiak azt hajtogatják: náluk van a legnagyobb drágaság... Olcsó-e hát az olcsó? Hiszen például Kecskeméten, ahol a felvásárlási árakat az átlagos körül tartvaj csak minimálisan térnek el lefelé a fogyasztói árban, korántsem ekkorák az árkülönbségek az egyes szektorok között. Drága-e a drága? Kapásból mondhatnánk: hogy a csodába ne, hiszen nekünk kell megfizetnünk. Gazdag nyári program Hogy talán mégsem olyan drága, arra Csongrád megye ad példát. A felvásárlási árak itt az átlag körül mozognak, a fogyasztói árak szintén. Mi hát ebben a drága? Szerintünk, vásárlók szerint az, hogy Csongrád aktív primőrtermő területe az országnak. Miért, nem olcsóbb hát nálunk a zöldség, mint másutt? Nos. talán azért, mert a fölösleget szállítani kell, méghozzá messzire kell szállítani. Valamit ez is nyom a latban. De az bizonyosan, hogy a Zöldért fogyasztói árak itt nem csupán fikciós z/irnba menő irányárak. A vállalat, valamint, a kiskereskedelmi vállalatok és az Á fészek között ugyanis él és hat a megállapodás: a Zöldért fogyasztói árait alkalmazzák. Igy aztán Csongrád megyében meglehetősen egységese^ az árak, amiket a téeszpavilonok is tartanak például Szegeden, a Marx téri piacon, legföljebb a maszekok lépik túl a maguk „kimazsolázott", extra minőségű áruikkal. így azután lehet, hogy valaki más megyében rácsodálkozik egy valamivel olcsóbb Zöldértárra és dühöngve veszi tudomásul a valamivel magasabb szegedi árat, s azt nem láthatta, hogy arrafelé az átlagos bolti árak, vagy a maszekok, netán a téeszek árai jóval magasabbak, mint Szegeden és Csongrád megyében. Vagyis nem bizonyos, hogy fellétlenül drága a drága... Ha akad még olvasó, aki nem keveredett meg eddig a sok összevissza számtól, adattól. annak kedvéért megpróbálkozom valamiféle tanulságok levonásával, de immár a következő részben. Szávay István (A befejező rész következik.) Végső formát öltöttek a programok, sok helyütt megkezdődtek a próbák, árusítják már a jegyeket; a nyár közeledtével felgyorsultak a vidéki színházi, zenei kulturális események előkészületei. Megjelenés előtt áll a gyulai nyár műsorfüzete, amelyből kiderül, hogy a várszínház idei évadja a Nemzeti Színház vendégjátékával kezdődik. Június 20-tól négy estén Szabó Magda: Az a szép fényes nap című művét adják elő. Székely János Hugenották című drámájának magyarországi bemutatójára — Színetár Miklós rendezésében — Július 4-éi^ kerül sor. Gyulán e nyáron is lesz ősbemutató: Július 25-én játsszák először a várban Hernádi Gyula V. N. H. M. című darabját, amelyet Jancsó Miklós állít színpadra. A várszínházban július második felében három Kodályestre kerül sor, a Gróza-ligetben pedig Teleki László Kegyenc című drámáját adja elő az Universitas együttes. A zalai nyár július 7-én kezdődő egyhónapos programja három színházi bemutatót — köztük egy ősbemutatót — ígér. Magyar színpadon először láthatja a közönség Lope de Vega Sevilla csillaga című drámáját, Hules Endre rendezésében. Színre kerül Fedetico Garcia Lorca A csodálatos Vargáné című szilaj komédiája, és Moliere vígjátéka, a Gömböc úr. A pécsi nyári színházban már hozzáfogtak a díszletépítéséhez és megkezdődtek a próbák. A június 30-án kezdődő, és csaknem egy hónapig tartó előadássorozatban kilenc bemutató szerepel. Az idei program szinte teljesen az európai hírű Pécsi Balettre épül. A nyári színház művészeti vezetője, Eclc Imre Kossuth- és Lisztdíjas koreográfus két népszerű nagy balettművet illesztett a programba: a Rómeó és Júliát, valamint az Otellót. Mindkettőt a székesegyház melletti hatalmas szabadtéri táncszínen mutatják be. Fellépnek a pécsi táncművészek a Száreomlyóhegy lejtőjén levő szoborparkban ls. A záróelőadús ugyancsak tánc lesz, mégpedig folklórkülönlegesség: a Fülöp-szigetek Bayanihan népi együttese mutatkozik be a Mecsek-aljai városban. A Balaton déli partján üdülők és lakók tavaly örömmel fogadták a boglárlellei dombon, a kék és a vörös kápolna közötti területen fölállított kis szabadtéri színpadon a Kaposvári Csiky Gergely Színház művészeinek fellépését. Most ismét hívják az érdeklődőket a balatoni nyári színház előadásaira. Júliusban nyolcszor adják elő a múlt nyáron nagy sikert aratott Paraszt Hamlettet, lvo Bresan jugoszláviai szerző művét Becket Godotra várva című színmüvében pedig ismét együtt játszik Vajda László, Koltai Róbert, Helyei László és Lukáts Andor, a kaposvári színház vodt és mai tagjai. Szophoklész Elektra című drámáját mutatják be a Szolnoki Szigligeti Színház művészei a hagyományos gorsiumi nyári játékokon, az antik római városka hajdani fórumán. A szokásosnál korábban, július 5-e és 13-a között rendezik meg az idei győri zenei nyár eseményeit, a hagyományokhoz híven a komoly zene jegyében. Bemutatják többek között Haydn Teremtés című oratóriumát, s ária- és dalestet rendeznek, nek, a Borsos Miklós állandó kiállításon pedig zenés tárlatvezetést tart a Győrt Fúvósötös. A zenei nyár részeként rendezik meg a vasas fúvószenekarok országos fesztiválját, amelyre az ország különböző részeiből 11 együttest várnak. Á veszprémi várhangversenyek programja szerint júliusban—augusztusban négy alkalommal csendül fel a muzsika a várban. A nyitóhangversenyen, július 9-én a Szombathelyi Szlmfónikusok Beethoven III. Leonóra nyitányát és IX. szimfóniáját szólaltatják meg, egy hét múlva pedig a Győri Filharmonikusok Haydn• Teremtés című oratóriumát adják elő. (MTI) Az ördög hegedűse Joggal tartották különcnek. Gygkraii megtörtént, hogy hangversenyein lejátszott kottáit zsebre tétté, nehogy más zenész azokat lemásolhassa. Kártyaszenvedélye köztudomású volt: egy íziben. amikor már minden pénzét elvesztette, egy zenész nagy összeget kínált a hegedűjéért. Maga Paganini az esetről a követkézőket jeHAZASSAG Nagy József és Taiktáos Erzsébet, Bénák Zoltán János és Hunyadi Zsuzsuiurm Mária, Szoibó Ferenc és Fodor Mária. Mályi Albert és Bmrrai Jolán, Kemcnczel Mihály és MAIUSZJCA Ágnes, Magyart Gyula és Horváth Margit, Kovács László ós Tóth Ágnes Katalin, Kocsis Szilveszter és Uhrin Aranka Terézia. Sári Zoltán én Virág Eva. Mária. Markai Lajos és Kun-Szabó Erzsébet, Pásztor Ferenc és Pusikús Irén Klára. Makra János és Virtács Erika, Bálint József és Rácz Irén, Fránki László Sándor és Ábrahám Márta, Márki István és Blrgés Ilona, Tóth Airpád és Mfflrczika Gizella Mária, Gyevlkl István és Szabó Zsuzsanna, Tölgyes László és Keserű Ilona Erzsébet, Szűcs István János é« Csiszár Erika. Varga Attila és SzaikálLas Erzsébet Piroska, Urbán Géza és Bódé Ilona házasságot kötöttek. SZÜLETES Grofflraki Istvánnak és Tóth Máriának Gábor. Behán Józsefnek és Banáth Margitnak Szilvia Fjrlka. Schröffel József Bélának és Amont Kaitalln Máriának Tünde. Fekete Zsolt Sándornak és Szabó Ilona Annának András, Zombori Istvánnak és Mikusika Aranka Erzsébetnek Szabados, Horváth István Tibornak és Kurat Ibolyának Ibolya, Tábi.th László Györgynek és Mihály Margitnak Hedvig, Fábián Gábor Józsefnek és Tollár Erzsébetnek Richárd. Barsi Lászlómaik és Tamás Mária Magdolnának Anikó, PrakiU János BertaUmrmk és Zsiga Etelkának Gábor. dr. Wlttonarm Tibor Györgynek és dr. Humusz Lívia Eszternek Gábor Attila, Maróthy Kálmánnak és Balogh Piroskának Andrea, Bilrgor Lászlónak és Bodor Juditnak Tamás. Nagy LAsziló Józsefnek és Német Ágnesnek Ágnes Zsuzsanna, Farsang Antal Zoltánnak és Szabó Máriának Erika. Gaj dacai Sándornak és Vén Erzsébet Borbálának Gábor. Olcsó Szilveszternek és Huj bért Irénnek Gábor Balázs, Horvát Jánosnak és Abrajhám-Ftlriis Mártának Gyöngyi, Podoskl Péter Pálnak és Jlaczkó Katalinnak Nóra Katalin. Brunner Gábornak és Burghardt Annának Eszter, Miagony Lászlónak és Magony Franciskának Ervin. Kiss Károlynak és Csányl Erika Katalimmnk Erika, Hajdú Istvánnak és Peták Juliannának Uiaa, Horeanyi Tibornak és Családi események Husz-Muller Ágnesnek Zoltán, Oláh Endre Lászlónak és dr. Csányt Zsuzsannának Krisztina Zsuzsanna, Horváth Illésnek és Lázár Máriának Gyöngyi Mária, Savanya Istvánnak és Jakus Zsuzsannának Zsuzsanna, Haraszti Béta Sándornak és Császár Mártának Balázs Gábor, szűcs Józsefnek és Kovács Ilona Évának Adrienn Eva, Bohus Mihálynak és Bozóki Mártának Mihály, Börcsök Istvánnak és Vöne.lci Gizella Jolánnak István András, Vörös Lajosnak és Séllel Emmának Szilvia, Hookó Sándornak és Sebók Zsuzsanna Ágnesnek Gábor. Szekeres Szilveszternek és Páldl Ritának Anikó, Kocsis Jenőnek és Sós Aranka Ilonának Péter Tamás, Becsei Jánosnak és Zombori Piroskának Anil/krt, Molnár Mihálynak és Pósa Máriának ZoMán, Seüymes József Jánosnak és Boszn Juliánnánaik Olga, Czuth Jánosnak és Orosz Anikó Margitnak Anikó, Tóth Istvánnak és Pintéz Zsuzsannának Csaba, Busa Zoltánnak és Jeimet Máriának Anita, Kiss István Imrének és Farkas Erzsébetnek László, Ocskó Józsefnek és Mikó Katalinnak Zsolt Gábor, Madarász Györgynek és dr. Kárpáti Katalinnak Gábor Zsolt, Magvar Istvánnak és Juhász Erzsébetnek Róbert István. Fodor Lászlónak és Szabó Katalámraaik László Zoltán. Kuruesai Istvánnak és Lengyel Margit Va/lériámnk Gábor István, Rózsa Mihálynak és Gémes Etelkának István, Majoros Sándornak és Mojkocs Ilonának Gábor Sándor, RoInai József Zoltánnak és Nagy Irénnek Adrienn, dr. ZsAmbak! János Lászlónak és Fórlzs Annának János. Nagy Imrének és Tóth Juliannának Eszter, Kiss Istvánnak és Takács Zsuzsanna Rózsának Gabriella. Bák> Ferencnek és Jánosi Veronika Sárának Zoltán Ferenc. dr. Kánya Andrásnak és dr. Komlód! Kaitalln Máriának Zsolt András, Maikra Sándornak és Kónya Hona Erzsébetnek Szabolcs Sándor. Huszár Tibornak és Kocsis-Péter Ibolyának Attila, Tóth Jenőnek és Huszár Máriának Annamária, Papp Jánosnak ée SLsák Zsófia Etelkának Orsolya Ágnes, Tairnad Gyulának és Süli Anna Etelkának Gyula Péter, Török Tibor Zoltánnak és Lipták Ella Évának Tibor. Bányai András Istvánnak és Horvát: Ilona Arankának László. Sül! László Györgynek és Molnár Erzsébetinek Attila, Varga Lajosnak cs Fonód! Évának Gábor Zoltán, Szécsi Imrének és Huszta Ágnesnek Ágnes, Tóth Géza Gellértnek és Dobó Katalin Ilonának Csaba Géza, Golgyán Lászlónak és Mayer Katal innak Katalin, Fiseher Ferencnek és Dárdai Ágnesnek Judit utónevű gyermekük született. HALALOZAS Biró Franciska, Konc Pál, Tóth István, Makk Györgyné Kovács Mária Zsófia. Ottük LaJosné Gyémánt Julianna, Bednár Amdrasmé Koknoczó Veronika. Hairkml Antalné Mnkal Ilona. Márta Lajosné Szabó-GaLtba Julianna, Bálint Ignácmé Pszota Mária, Gerdenics János, Névory László Györgyné Lipcsei Julianna. Csehó Lajos. Sober Borisz Károly, Báníi Mihálymó Bélányi Mária. Tóth Ilona, Kovács István, Dobos Kálmán, ' Molnár Istvánná Bozsár Magdolna, Csányl Lajosné Csapó Julianna, Szűcs Jánosné Juhász Artnia, Gazsi Istvánná Czuth Ilona, Varga István. Tóth Istvánná Csata Mária, Teliméi Barnámé Vlcsek Kaitrlln, Pesti Gábor, Molnár István. Laska y Antal. Schádt Antal Zoltán, C rabat Ferenc, Tóth Béla György. Csordás József László. Tirrbuk István. Tóth Jórsefné Kelemen Rozália, Ürmös Ferenc Illés, Balázs Kenencmé Göz Etelka, Horváth József, Lévai János. Horváth János. Kiss István, Ocskó Antal, Kovács Imrémé Csuri-Csányi Erzsébet. Paplogó Józsefné Márton Julianna, Jagodics István Ernő, Végvári Bélámé Molnár Roza Margit, Fodor Istvánné Juhász JuLtanna, Hodc.rnArszky Tihamérnó Göbölyös Julianna, Börcsök Károlyné Bába Ilona, Várnai Józsefné Szöge Erzsébet. Horváth Ferencné Viszmeg Viktória, Czakó István, Paganyi György, Csonka Szilveszter. Pál Istvánné Nagy Margit. Llbor Pál imiréné Koczka Magdolna, Zolcsák Sándor György, Sinka Ilona meghaltak. gyezte fel: „Egész vagy ojtom már „caak 36 íran^c volt, eigyéb értéktárgyaim, or#ím, gyűrűim és ehhez hasonlók mór régen a zálogházban feküdtek. Ekkor egy este valamelyik barátom magáva vitt egy kártyapartira. Elhatároztam, hogy utolsó garasomat kockára teszem, és ha a szerencse még mindig nem áll mellém, hegedűmet ls itt hagyom, kivándorlók Pétervárra, ott majd csak megtalálom szerencsémet. Játék közben vagyonom 3 frankra zsugorodott, már a vonaton képzeltem magam, midőn váratlanul a játékszerencse mellém szegődött. Sokat nyertem, hegedűm meg volt mentve, de ettől a perctől kezdve örökre búcsút vettem a kártyától. mely Ifjúságom nagy részét lekötötte." Vézna testalkata, lobogó hajzata, különös ruházkodása, egész viselkedése és művészete óriási hatást gyakorolt nemcsak Lisztre, Chopinra, Schubertre, hanem egész korára. Hazájában, Itáliában, a hegedű démonjának nevezték, pedig kápráztató technikáját autodidakta módon szerette. K i azt a kérdést tennék fel. hogy tulajdoniképpen miben is nyilvánultak meg Paganini démoni elemei, csak azt válaszolhatnánk, hogy azokban sok volt a romantika, valóság, csalódottság és tehetetlenség keveréke. Lángoló szemeiben mély titkolódzás. Mindezek a sajátságok naigy hatással voltak művészetének fokozására. Egy ízben, amidőn I. Napoleon nővére, Elza hercegnő előtt játszott, az állandóan dicshimnuszokkal halmozta el. majd így szólt hozzá: „Minthogy ön a lehetetlenséggel is megbirkózik, nem volna t a lóin elegendő egyetlen húr ahhoz, hogy művészetét ragyogtassa?". A szavak feltüzelték Pagamiinit. Néhány héttel később, a császár névnapja alkalmából 1807. augusztus 15-én eljátszotta saját szerzeményű ..Napoleon" katona-szimfóniáját a G húron. Ezentúl előszeretettel játszott a negyedik húron. A legnehezebb variációkat volt képes azon kihozni. Az egész világ, mint romantikus ördöghegedűst'. bámulta., aki bizonyára a sátánnal cimborál. Azt is mondták, hogy nem ember, hanem ördög szülöttje, lelkét a gonosznak adta el, és á hallatlanul misztikus játéka, egyetlen húron, azért hangzik olyan borzalmasan, mert a G húrja bizonyára megfojtott barátnőjének beleiből készült. Kortársai szerint művészi készségét annak a nyola esztendőnek köszönhette, melyet börtönben töltött el, ahol nem volt egyebe, csak a hegedűje. Rabja és szerelmese volt hangszerének. Nagy zenészek, szakemberek, pszichiáterek foglalkoztak már Paganini lelki és testi sajátságaival, azonban a köréje fonódott rejtély ezután is csak rejtély maradt. Abnormálisan sovány teste egészen különösen hatott környezetére. Rendkívül hosszú ujjai voltak, csuklói pedig olyan hajlékonyak. hogy minden különösebb erőlködés nélkül hátra lehetett azokat hajlítani. Ismert, nagy hegedűművészek, akik Paganini hangversenyei során hegedűjét megvizsgálták, fejcsóválva állapították meg, hogy a hegedű hamisan van hangolva. Ebben az egyedülálló hangolási metódusban volt valami, ami titokzatossá tette szédületes technikáját: fél hanggal magasabbra hangolta hegedűjét, sőt. a G húrt egy terccel. Aki Paganini hegedűjét a kezébe vette, nem tudott rajta játszani, csak- borzalmasan hamisan. Amikor maga, szebbnél szebb üveghan sokat csalt ki belőle. azok olyan hatást keltettek, mintha a hangok magasabb szférából jöttek volna. Ha játék közben egy vagy két húrja elszakadt, sohasem hagyta abba a muzsikálást, hanem úgy játszott tovább, hogy azt még a szakértő sem Vette észre. Kompozícióival is eksztázisba . ragadta hallgatóit. Legtöbb művét nem adta ki, csak halála után tették közzé tanítványai. Száznegyven esztendővel ezelőtt halt. meg, Nirzábán, 58 éves korában. Dr, Dcvich Andor