Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-22 / 118. szám

Csütörtök, 1980. május 22. 3 Képviselőjelöltjeink Életrajzi adatai fél noteszlapon is elférnek. A Csongrád megyei képviselőjelöltek között ő a legfiatalabb. És ezzel az életkorral még illik dicsekedni. Bár azt tartiák, a fiatalság nem érdem. De ha valakit huszonévesen képviselőnek jelölnek... Emlékszem az egyik gyűlésre. Sok fiatal munkás és idős nyugdíjas azt fürkészte, kutatta a hallgatóság soraiban, vajon ki lehet a népfront jelöltje, akiről annyit tudtak csak, huszonhárom éves. Hogy ilyen fiatal! Aztán bemutatkozott a mosolygós, kedves Tóth Edit. Megfontoltan, komolyan beszélt Amikor később megismertem, meglepődtem, milyen sokat tud az életrőL Volt már óvónő, ügyintéző, művelődési előadó, színészjelölt. Most munkás, három műszakban. Először az érdekelt, miért hagyta ott az íróasztalt. Mert mindenfelé azt lehet tapasztalni, két kézzel is fogják a négy sarkát, és nincs az a fizetés, amiért egy műhellyel fölcserélnék. — Untam a gépelést a bezártságot, és alig kerestem kétezer forintot — mondja Tóth Edit, majd hozzáteszi: — Az íróasztal mellett az élet robotnak tűnt A mostani munkám rendkívül változatos. Szeretem az embereket, szeretek velük foglalkozni, és szeretek a fiatalok között lenni. Itt a gyárban nagyon sok a fiataL — Árulja már el. mi a dolga? — Gyártmányközi ellenőr vagyok, a gépeket figyelem, az anyagot a fordulatszámot, azt nézem, amint a tömlők készülnek a félautomatákon. — A három műszak közül melyik a könnyebb? Tóth Edit Tóth Edit, a 3. számú országgyűlési választókerület képviselőjelöltje. Szegeden született 1957ben. Iskoláit is itt végezte, a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában érettségizett. Munkásnő, a szegedi gumigyár dolgozója. — Az éjszakai a legnyugodtabb. A délelőtti azért jó, mert délután sok a szabad idő. — Szabad idő! Gondolom, nincs gondja a programokat illetően? — Annál is inkább, mert a KISZ-vezetőség tagja vagyok. Mint kultúrfelelősnek. szinte megszámlálhatatlanul sok a teendőm. Gondoskodnom kell fiatal munkatársaim szabad idejének okos, hasznos eltöltésének szervezéséről. — Nem könnyű feladat... — Egyetértek. A gyár klubja üres, a színházbérletek porosodnak, a TIT-előadásoknak sem nagy a népszerűségük. Persze sok a bejáró munkás. Így aztán érthető, hogy a műszak után a legközelebbi busszal sietnek haza. Ez a magyarázat azonban nem elegendő ahhoz, hogy elégedettek lennénk a munkásművelödés- jelenlegi helyzetével. — Mi a kedvenc időtöltése? — Az olvasás. Különösen azokat a könyveket kedvelem, amelyek a nők egyenjogúságával foglalkoznak. — Vgy érzi, töprengeni kell ezen a kérdésen? — Nem panaszkodom. Huszonévesen egy nő sem érezheti, hogy hátrányos helyzetben lenne egy férfival szemben. De más a véleménye a kétgyermekes anyának. Képzelje el azt. az aszszonyt, aki a munka utáft rohan a gyerekeiért, óvodába vagy bölcsődébe. Aztán indulás bevásárolni. És ha éppen az Északi városrészben lakik, akkor térdig gyalogolhatja a lábát, amíg mindent beszerez. Ismerem az ott élők gondjait, ott is jelöltek és annyi feladatot kaptam útravalóul, hogy alig győztem jegyezni. — Talán már programja is van? — Korai erről még beszélni. Ha megválasztanak, mielőbb szeretném bizonyítani, hogy megérdemeltem a bizalmat. H. M. Nagygyűlés Debrecenben A béke- és barátsági hónap alkalmából nagygyűlést tartottak szerdán Debrecenben a Magyar Gördülőcsapágy Művek kultúrtermé ben. Sziklást Béla, az üzemi pártbizottság titkára köszön tötte a nagygyűlés több mint 500 résztvevőjét, majd Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott beszédet. A nagygyűlésen a békéért és a népek barátságáért hosszú időn át folytatott eredményes munkájáért az Országos Béketanács „Békéért és barátságért" emlékplakettel tüntette ki a Magyar Gördülőcsapágy Mű Vek debreceni gyárának kollektíváját. Ugyanezt a kitüntetést kapta Fiák László vezérigazgató az üzem békemozgalmának irányításában végzett tevékenységéért. A kitüntetéseket Sarlós István adta át. (MTI) i aktívaülés Az egészségügyben dolgozók különböző szakmai-foglalkozási rétegeinek képviselői, politikai, állami, társadalmi tisztségviselők tanácskoztak tegnap a Szegedi Biológiai Központ előadótermében. A megyei kibővített kommunistaaktíva-ülés napirendjén időszerű egészségpolitikai kérdések szerepeltek. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága Propaganda 'és Művelődési Osztálya, valamint a megyei tanács vb egészségügyi osztálya nevében dr. Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezetője üdvözölte a megjelenteket, köztük dr. Vidovszky Kálmánt, az MSZMP KB Tudományos. Közoktatási és Kulturális Osztályának alosztályvezetőjét, dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyettest, Horváth Árpádot, az MSZMP KB munkatársát, dr. Székely Sándort, a szegedi városi pártbizottság titkárát, dr. Petri Gábor egyetemi tanárt, a SZOTE rektorát, Szabó G. Lászlót, a megyei tanács. Bányainé dr. Birkás Máriát, a szegedi városi tanács elnökhelyettesét, dr. Dobóczky Károlynét, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkárát. Az aktívaülésen dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára időszerű egészségpolitikai feladatokról szólott, majd dr. Rózsa József, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést ahhoz az intézkedési tervjavaslathoz, amelyet előzetesen írásban kézhez kaptak a résztvevők, és amely az egészségügyi ellátásról. a fő fejlesztési feladatokról szóló vonatkozó politikai bizottsági határozat végrehajtásával összefüggő megyei feladatokat összegezte. Ezután vitára került sor. Dr. Bánfalvi Géza, a szegedi városi kórház-rendelőintézet igazgató főorvosa az egészségügyi integrációban elért eredményeket. ismertette. Dr. Horváth István mindszenti körzeti orvos az alkoholizmus elleni küzdelem hatékonyságának fokozását szorgalmazta. Dr. Szarvas Ferenc, a megyei pártbizottság tagja, címzetes egyetemi tanár az orvosetika kérdéskörét boncolgatta Szabó Gyuláné, a vásárhelyi városi kórház-rendelőintézet pártszervezetének titkára az intézményben folyó tartalmi munka eredményeiről és problémáiról beszélt. Dr. Pataki Lajos, a szegedi gyermekkórház igazgató-főorvosa arra utalt többek között, hogy az integráció sikeréhez elengedhetetlen a szemléletet formáló politikai munka. Dohány Lászlóné dr., a megyei tanács vb egészségügyi osztályának munkatársa a szociálpolitikai és az egészségügyi ellátás közötti összefüggéseket elemezte. Dr. Ribári Ottó egyetemi tanár, a SZOTE Fül-OrrGégészeti Klinikájának igazgatója a műszerezettség javításának szükségességéről szólt. Zalán Györgyné, a Magyar Gyógyszeripari Egyesülés osztályvezető-helyettese a gyógyszeripar helyzetét ismertetve tért ki az időszakos gyógyszerhiány problémakörére, egyben azokra az erőfeszítésekre is utalva, amelyek a hiánygyógyszerek körét igyekeznek szűkebbre vonni. Péter Szilveszter, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának munkatársa a gyógyszertári hálózat fejlődéséről és gondjairól beszélt elismeréssel adózva a megyében dolgozó gyógyszerészek áldozatos munkájának. Dr. Petri Gábor az orvosképzéstől az etikáig a mai magyar egészségügy szinte minden alapkérdését érintette gondolatgazdag fölszólalásában. Dr. Dobóczky Károlyné arról beszélt, hogyan segítik a maguk sajátos eszközeivel az egészségügyi ellátást a szakszervezetek. Dr. Badó Zoltán megyei traumatológus szakfőorvos a szakterületén szükséges integráció gyorsítását szorgalmazta. Pádár Lászlóné, a Vöröskereszt megyei titkára elmondta, hogy milyen módon járulnak hozzá az egészségügyben jelentkező gondok leküzdéséhez Dr. Bereücsi György, a SZOTE tanszékvezető egyetemi tanára többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészséges életmódra nevelést már az általános iskolában el kell kezdeni. Dr. Medve László a mai magyar egészségügy egészét áttekintve beszélt az időszerű kérdésekről, elismeréssel szólva eközben a Csongrád megyében elért eredményekről. Dr. Koncz János összefoglalóját követően az aktívaülés dr. Sebe János zárszavával ért véget. * A tanácskozás után dr. Vidovszky Kálmán és dr. Medve László megtekintette a szegedi városi kórház-rendelőintézet épülő új pavilonját, ezt követően pedig az ópusztaszeri szociális otthont. Kiváló Mezőgazdasági üzemek A múlt évi termelési eredményeikkel Kiváló címet nyert mezőgazdasági üzemek közül ezekben a napokban négynek adták át a kiemelkedő teljesítményt tanúsító oklevelet. A mohácsi Üj barázda Tsz-ben, amely ezúttal már harmadszor kapta meg a KiVáló címet, Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese adta át az erről szóló oklevelet Harmatos Józsefnek, a közös gazdaság elnökének. A nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára adta át az oklevelet Szabó Istvánnak, a termelőszövetkezet elnökének. A Vörös Csillag Tsz ezúttal már 27. alkalommal bizonyult méltónak a Kiváló címre. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkom binát 1979. évi kiváló gazdálkodását tanúsító oklevelet Romány Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter adta át Kapás Pálnak, a kombinát vezérigazgatójának. A barcsi Vörös Csillag Tszben Markója Imre igazságügy-miniszter adta át az oklevelet Böhm Józsefnek, a közös gazdaság elnökének. (MTI) Választói pótnévjegyzék közszemlén Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választására kiirt módosított névjegyzék és a pótnévjegyzék is elkészült. Ezt holnap, péntekén kifüggesztik, s május 28-ig a Szeged megyei városi tanács vb hivatal népesség-nyilvántartási csoportjánál (Széchenyi tér 11., bejárat a tanácsháza két épülete közötti utcaszakaszon, „sóhajok hídja" alatt), bárki megtekintheti. A városi tanács végrehajtó bizottsága kéri a lakosságot, hogy az, akit a választók módosított névjegyzékébe és pótnévjegyzékébe felvettek, és a névjegyzékek összeállítását követően megváltoztatja állandó lakóhelyét, vagy | a választás napján nem tartózkodik ott, kérjen' igazolást a hivatal népesség-nyilvántartó csoportjától. Az igazolás alapján a választópolgár új állandó lakóhelyén az illetékes végrehajtó bizottság titkárától kérheti a pótnévjegyzékbe való felvételét. Az az állampolgár, aki csak a választás napján tartózkodik állandó lakóhelyétől távol, az igazolás alapján, annak bemutatásával tartózkodási helyén szavazhat. Akik a pótnévjegyzékben sem szerepelnek, s még értesítést sem kaptak, a választást megelőző napig (június 7-ig) a fent említett helyen mindennap munkaidőben (szombaton is) jelentkezhetnek személyi igazolvánnyal. Pénzügyi fegyelem A

legtöbb háziasszony tisztában van azzal, mi is a pénzügyi fegyelem. Mert hiába szeretne például kétezer forintot elkölteni, ha csak ezer forint van a tárcájában. Látszólag egyszerű a dolga, addig költekezik, amíg a család gazdasága engedi. Minden fillérről önmagának számol el. így saját magát is ellenőrzi. Ezt nevezhetjük belső ellenőrzésnek is — melynek elvei és módszerei nem hiányozhatnak egyetlen vállalat, intézmény, üzem vagy szövetkezet életéből sem. A revizorok azt szeretnék, azért sóhajtanak, hogy nagyobb legyen a fegyelem, hogy jobban megnézzék az igazgatók, főkönyvelők, s beosztottak, mit. mire költenek, hogyan használják ki a gazdasági lehetőségeket, mert akkor alig lenne, a külső ellenőrzésnek feladata. És ezt egyáltalán nem bánnák. De egyelőre még sok a dolguk. Olvasom, böngészem a vizsgálati jegyzőkönyveket. Tanácsi szakembereknek, a PM Bevételi Főigazgatóság revizorainak, a NEB ellenőreinek felfedezései. A kirívó szabálytalanságoknál. úgy érzem, mintha egv-két üzem. vállalat. vagy szövetkezet nem az 1980-as viszonyok, hanem „kőkorszaki" állapotok között élne. ... Fiktív nevekre, ismeretlen feladatokért fizettek ki bért... Engedély nélkül végezték a beruházást... A szövetkezeti mérleget nem a valós adátok alapián állították össze... Kedvezőtlen termelési eredmények ellenére a középvezetők beosztásukat úgy használták fel. hogy iogtalan anyagi előnyökhöz jutottak ... Az enyhébb megállapítások: a számlákat, bizonylatokat megkésve állították ki... Indokolatlanul magas támogatást adtak a vállalat nevén működő sportkör részére... Nem sorolom tovább, és az első olvasás után mindjárt az jut eszembe, miért a revizoroknak kellett észrevenni ezeket a visszásságokat, amelyek bár „egyszerűek", de a szövetkezet, vagy a vállalat gazdasági életét könnyen megzavarhatják. A tanácsok, a hatóságok és az illetékes szervek évről évre megállapítják, javul az ellenőrzés és jobb az ellenőrző intézmények között az együttműködés. Valóban ez az igazság, s ennek örülni is lehet. Sőt, az 1977-es minisztertanácsi rendelet az ellenőrzés rendszerét átalakította, modernizálta. Korábban viccek, kabarék szóltak a „meleg kilincsváltásról". Alig csukta be az egyik revizor maga mögött az ajtót, menetrendszerűen érkezett a társa. Az igazgató dossziékba fűzve, mosolyogva és előzékenven előkészítve adott át minden iratot. Az ellenőr ilyenkor meglepődött és azon morfondírozott, honnan tudták jövetelét. Pedig nem tudták, csak számítani lehetett mielőbbi megjelenésére. Felelős szakemberek egybehangzó véleménye: megszűnt az agyonellenőrzés — vagy legalábbis szűnőben van —. és ez a rendelet, a koordinációk javára írható. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságai évente megszerkesztik az ellenőrzési naptárt, és így nem fordulnak elő az annyit emlegetett komikus esetek. Kevesebb revizor jut egy-egy intézményre, de csodák csodájára, nem mindenhol örülnek ennek az igazgatók, vállalatvezetők. Helyenként hallani, jöjjenek csak a revizorok, majd elvégzik a kényelmetlen munkát. Ott várják őket, ahol az igazgató jó színben akar feltűnni a munkatársai előtt. Az enyhébb mulasztások fölött szemet huny. gondolva azt. maid jönnek az ellenőrök, és rutinvizsgálattal megállapítják, amit még egy osztályvezető sem szívesen mondott volna ki. A legtöbb ellenőrzés visszatérő tapasztalata, ha a belső ellenőrzés működik, figyel, akkor a mulasztást, hibát, hanyagságot ideiében megszüntetik. Azon is mindig elcsodálkozom. amikor egy-egy vállalati, szövetkezeti tervet megismerek, hogy abból sohasem hiányzik a „belső ellenőrzést meg kell szilárdítani, ki kell építeni..." És aztán ml történik? Megkezdődik a belső ellenőrzés. De nem vesz észre olyan hibákat, mint a külső ellenőrzés. Sajnos, ennek egyik oka. hogy az igazgató „albérletbe kiadja" az ellenőrzéssel járó összes feladatot. Épp ezért is javasolta az egyik felügyeleti szerv, hogy a vezetők minősítésénél még jobban vegyék figyelembe, ki mennyire törődik az ellenőrzéssel. Ha az első számú vezető tizedrangú. mellékes kérdésnek tekinti a felelősségre vonást, akkor mit várhat el a beosztottaktól. Hogyan lehet megkövetelni a fegyelmet, a pontosságot, a minőségi munkát, ha nem kérik azt számon? Ellenkező példa is akad. Több olyan igazgatót is ismerek, aki nem tud nyugodtan élni és aludni, ha nem tájékoztatják minden dologról, ami a vállalatnál történik, így tíz-tizenkét órákat dolgozik naponta, egészségét tönkreteszi a túlfeszített munkában, és az irányítás sem hatékony. mert elvész az apróbb részletekben. P

szichológusok, közgazdászok, szociológusok könyvtárnyi irodalmat írtak már az ideális vezetőről. Szinte havonta jelenik meg egy-egy kötet e témáról. és nem szeretnék egyik szerzőnél sem okosabbnak látszani. Egy bizonyos, és a megyei vizsgálatok is erről győznek meg: a legtökéletesebb, a legpontosabban működő és a legjobban koordinált ellenőrző szervezet sem képes azt a mulasztást később megfelelően pótolni, amit hanyagságból. nagyvonalúságból elkövettek. A pénzügyi fegyelem nem sokadrangú kelléke gazdasági életünknek, hanem meghatározó és olyan tényező, ami a gazdálkodást alapvetően befolyásolja. A vizsgálatokból is kitűnik, ahol rossz a számvitel. laza a pénzügyi ügyvitel, ott általában alacsony a termelékenység. jelentős a fluktuáció, a nyereség elmarad az országos átlagtól. Javítani kell a szervezést, a tervszerűséget. és még ezenkívül számtalan tünetre javasolnak valamilyen orvosságot a revizorok. Apropo. ellenőrök. Egyre inkább társadalmi igény, olyan felkészültségük legyen, hogy egv-egy szakma, foglalkozás, üzemág lassú előrehaladásának okaira is választ tudjanak adni. A minőségi követelmények az ellenőrzésben is jelentkeznek. Halász Miklós »