Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-22 / 118. szám

Csütörtök, 1980. május 22. 4 Tejesnek áll a A tejkezelő úgy minősíti a tejet, ahogy akarja — körül bejül ez volt az alsózákányszókiek panaszának lényege. Valaki átiratkozott a másik csarnokba, ott egy egész fokkal több zsírt mért az új caarnokos ugyanannak a tehénnek a tejében. Ez pedig literenként egy forintot jelent Azt ls mesélte valaki, hogy neki addig, míg panaszt nem tett 3,6-es volt a teje, ám miután jél megmandogaitta a csamokosnnk, hogy ez így nem jól van, rögtön 4,2-esnok minősítették. — Könnyű neked — tódította egy másik ember — az unokaöcséd a csarnokos! A . kifogások tanácstagjelölő gyűlésen, hangzottak el. A helybeliek még a jelölő gyűlés után ls ott marasztaltak. De amikor újra előszedtem a noteszt és megkérdeztem, személy szerint kinek, kicsodára és miféle panasza van, egyszerre elhallgattak. Hogy nekik éppen nincsen. Ami volt, már rég rendeződött Amit meg véletlenül klkonnyantottak, ahhoz Bemmi esetre se írjam oda az ő nevüket — Nehéz ebben Igazságot tenni — ez a véleménye a zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezet vezetőinek, Bozsó István, elnöknek, és Húszta Vince elnökhelyettesnek. — A termelő mindigazon sír, hogy Jobb tejet szállít. mint amilyenért fizetnek. A tejtermelők sem angyalok: némelyik odalötytyent egy-két liter vizet a kannába. Olyan is akad, amelyik fölözi a tejet — Nem lehet hogy elkeseredésükben teszik? Ha a csarnokos gyengének minőBiti a tejet hadd legyen valóban gyenge! — Haszonszerzésből tesz.! k! Persze ez nem jelenti azt, hogy ml a tejkezelőket védjük. Tény, hogy azok sem mennek tönkre. — A tejet mennyiségre, zsírszázalékiá és tisztaságra fizetik. Hogyan mérik a zsírtartalmat? — Havonta három alkalommal kellene mintát venni. De hogy vesznek-e anynyiszor, azt már nem tudjuk. A három mérés átlaga adja a havi zsírfokot, ezt veszik alapul a kifizetésnél. A három különböző időpontban végzett mérésre azért van szükség, mert két egymást követő fejérnél sem teljesen azonos a zsírfok. Attól is függ, milyen takarmányt evett az állat. Mennyire sietett a gazda a fejőssel, mennyi tej maradt a tehénnél. Vagy például, most oltottak száj- és körömfájás ellen. Ezután sokfelé csökkent a tejhozam ls, a zairfok is. De még az sem mindegy, a kannából hogyan vesznek min/tál A zsír feljön a felszínre: ha mélyi"e dugják a pipettát, gyöngébb lesz a minta a valóságosnál, ha a tetejéről vesznek, erősebb. Csak úgy lesz pontos a mérés eredménye, ha mintavétel előtt jól összekeverik a tejet — Mi érdeke fűződhet egy esarnokosnak ahhoz, hogy kevesebb zsirfokot számítson a valóságosnál? — Mivel a szakszövetkezet tulajdonában van a csarnok, meg lehetne csinálni, hogy a háztáji bizottság szerezzen, egy tejfokolót, és aki gyanakszik, azéból akár mindennap mintát vegyenek. Pintér Józsefnéhez, a szakszövetkezeti irodából irányították. Ö Mórahalmnn ós Zákányszék határán vezet egy tejgyűjtőt. Állítólag az övé olyan csarnok, ahol ailig van panasz. — Zákányszékről még a falu fölső vegéből is hoznak ide tejet — meséli Piratérné édesanyja, aki már nyugdíjas, de előzőleg vagy negyven évig vezette a csarnokot. — Itt ls reklamáltak néhányan. De akié gyengébb, azét akár mindennap is megmérjük. Az egyik embernek elvetéli a tehene. Utána másfél fokkal györv gébb tejet adott. A gazda veszekedett, gyanúsítgatott. Egyszer aztán behívtam, megmértem, ott a szeme előtt Akkor bocsánatot kért — meséli a néni. — Szigorúan ellenőriznek. Volt olyan, hogy még alig virradt már Itt voltak. Megfejték a tehenet, megmérték zsírra, literre, de nem találtak hibát. Volt a listán egy másik Szélpál nevű. annak a tehene nagyon erős tejet adott Ott is kiszúrta a nevet az ellenőr. Kérdi, hogy-hogy mostanában ilyen jó tejet ad a mi tehenünk. Mondom neki, előbb nézze meg a házszár mot, aztán beszéljen. — Vagyis,, maguk nem manipulálnak a zsírral. De ha akarnák, megtehetnék? Gyanakodó csend a vár lesz. — Nem lehet azt — vélekedik végül Pintérné. — Úgyis rájönnének. — Olyanról már hallottam, hogy valahol két hónapban egyszer vettek mintát Nem tudom, mi alapján fizettek — mondja SzéLpálné. — De ha én lennék uz ellenőr, biztos megfognám, aki csalni próbál. A Csongrád megyei Tejipari Vállalathoz érkező tejnek 26—27 százaléka származik kistermelőktől. Az adatot Csápenszki Istvántól, a vállalat igazgatójától tudom, ö mondta el azt is, hogy az utóbbi időben kevesebb a panasz a tej felvásárlásra. A vállalatnak érdeke, hogy rend legyen a minősítés körül. Bárki, akinek panasza van, elviheti a tejet a vállalat laboratóriumába, a Budapesti útra. Ha az ottani mérés eredményével sem elégedett, a megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet szakvéleménye a döntő — Hozzánk már csak az elmérgesedett esetek kerülnek — ezzel kezdi dr. Selmeci György, a MÉVI igazgatója. — Tíz éve még harclasabbak voltak a termelők. De ma is elég gyakran Jönnek hozzánk. És nekem az a tapasztalatom, hogy igazuk van, amikor elmondják nekem, hogy egyre-másra gyengéin minősítik a tejet, de amikor új tej kezelő veszi át a csarnokot, az egykét év alatt meggazdagszik Tévedni lehet a minősítés során, de könnyen elképzelhető, hogy néhányan rendszeresen a másik fél rovására tévednek Olyan még nem volt, hogy a csarnokos jött volna ide panaszkodni. — Könnyű mérni a zsírfokot? — Anyag nem vész el, és nem keletkezik a semmiből. Ez a tej zsírtartalmára is vonatkozik. — Hogyan lehet „hivatalos" mintát venni? — A tejtermelő és a csarnokos közösen vesznek mtnitát Lepecsételik, behozzák ide a Bartók térre. Megvizsgáljuk, megmondjuk az eredményt. — Ez visszamenőleg is érvényes? A termelő például régóta gyanakszik, hogy kevesebbet kap a tejért, mint amennyi járna. Nekidurálja magát, mintát vesznek, behozzák Kiderül, hogy a mintának jóval magasabb a zsírfoka, mint amenynyit a csarnokos rendszeresen mérni szokott. Bizonyíték ez arra, hogy ót becsapták? — Nem. Ez csak arra bizonyíték, hoigy annak a mintáinak annyi volt a zsírtartalma. A tejkezelőt ellenőrzi a téesz, a tejipar, szükség esetén. véleményt mond az élelmiszervizsgáló intézet. Csakhogy, a termelőnek, ha igazát be akarja bizonyítani, többet kell utána járnia, minit amennyit ér az egész. Hiszen, ha literenként egy-két tizedfokka.1 becsapják 100—200 forinttal károsodik havonta. Még ha bizonyítja is ezt a kis kárát, mit érhet el vele? A csamokost megdorgálják, aztán az ellenőr elmegy. De ő ottmaradt, és másnap is ugyanoda kell vinnie a tejet Gyakran nem is azért manipulál a tejkezelő, hogy elsikkassza a pénzt Egyik termelőtől elveszi, a másiknak odaírja azt a pár tizedet. Például a rokonának vagy olyannak, akinek legközelebb ó is számíthat a jóindulatára valamilyen ügyben. És általában idősebbektói veszi el, olyanoktól, akiknek fel sem tűnik, vagy ha feltűnik sem tudják, mit tehetnének ellene. Nem akarqk általánosítani. Tapasztalatom mindoszsze annyi, hogy az ellenőrzés dacára jelenleg sokfelé — de nem mindenütt — a tejkezalő erkölcsi tartásán múlik, igazságosan minősíti-e a tejet. A termelők tucatjainak alig érzékelhető,, kára másutt, évek alatt — alig, vagy egyáltalán nem bizonyíthatóan —, autóvá, emeletes házzá halmozódhat A Jelenleginél Jobban utána kellene járni a panaszoknak, felderíteni a hátterüket, esetleg azt is megnézni, ml történik a panaszossal az ellenőrzés után. Am ehhez a tejiparnak is, a termelőszövetkezeteknek is csak közvetett anyagi érdeke fűződik. Hiszen azöszB7.es zsír mennyisége vagya közvetítői felár összege nem lesz több azzal, ha igazságosan osztják szét a tej árát. Vajon, ér-e annyit az összes termelő nyugalma, jó közérzete az illetékeseknek, hogy elérjék: az ellenőrzés a csábítástól visszatartó realitás legyen — mindenütt? Tanács István Darvas József Irodalmi Emlékház Orosházán Darvas József, aki a népi írók mozgalmának egyik legjelentősebb alakja, később többszörös Kossuth-díjas író, mint miniszter és a Magyar írók Szövetségénqk elnöke, kommunisfa közéleti férfi, méltóképpen Illeszkedik azok sorába, akik művészi és közéleti tevékenységükkel az egyetemes magyar kultúra és a társadalom haladását szolgálták.' Tevékenysége elidegeníthetetlen része a szocialista magyar társadalom kibontakozásának, fejlődésének. Szülővárosával, Orosházával élete végéig hűséges kapcsolatot tartott. A város és népe sok művének szereplője. háttere vagy éppen ihlető élménye. Országgyűlési képviselőként, de korábban is vállán és szivén viselte annak közügyeit, és a gondok tolmácsolásával segített azok megoldásában. Ezért indult el kezdeményezés Orosházáról, hogy munkásságának irodalmi emlékház formájában állítsanak emléket. A szülői ház Darvas József bátyjának, Dumitrás Mihálynak a tulajdona volt, aki a cél érdekében lemondott róla. állami tulajdonba engedte át így nyílhatott meg 1979. decsm!>er 3-án a Darvas József Irodalmi Emlékház, melynek anyaggyűjtését és berendezését a Békés megyei Múzeumi Szervezet és a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai végezték. A házat az Országos Műemléki Felügyelőség tervei szerint állították helyre: szépen sikerült az építés idejének — 1912-nek — megfelelő rekonstrukció. Ennek megfelelőn a látogatót darulábas gang, a szobában búboskemence, a konyhában vályogból rakott tűzhely és katlan fogadja. Ugyancsak helyreállították az udvaron levő gémeskutat is. A négyosztatú ház utca felőli szobájában a család által használt és megőrzött bútorokat, tárgyakat helyezték el a rendezők, biztosítva általuk azt a milliót, melyben a gyermek Darvas élt családja körében, s mellyel annyiszor találkozunk regényeiben és más írásaiban. Az egyszerű, szegényes berendezés kordokumentum is egyben: a század első fele agrárproletár életkeretének rekvizituma. Nem bontja meg a környezet összhangját az a három dokumentáció, melyeken a szülők anyakönyvi kivonataitelekvásárlási és házépítési iratai láthatók, továbbá az akkoir még Dumitrás József elemi iskolai értesítő könyvecskéje, iskoláinak és osztályainak fényképe, és — mások mellett — az a korabeli tankönyv, melyből a betűvetést tanulta: „ur ir". A falakpn még családi fényképek kaptak helyet. A konyha, mely ugyancsak néprajzi értékű is, szintén a szegényparaszti élet emlékét őrzi. Felszerelés- és eszközanyaga a múlt század végéről örökölt tárgyak és az édesanya által egészen az 1970-es évek elejéig vásároltak vegyes együttese, melyet néhány múzeumi darabbal kellett kiegészíteni, hogy teljes képet nyújthasson. Az emlékház harmadik egysége — mely az építkezés szándéka szerint kamra. később pedig az egyik Hiú családjának ideiglenes otthona volt — a tulajdonképpeni irodalmi kiállítóhely. Itt kisérheti végig a látogató Darvas József írói és közéleti pályáját a tanítóképzős évektől haláláig, s láthatja az iránta megnyilvánuló kegyelet jeleit A kiállított anyag életra). zi is tematikus egységekben tárulkozik elénk, s az egyes részekre kiemelt feliratok irányítják a figyelmet. „Én akarok valaki lenni ...". Ezzel az egyik leveléből vett idézettel jelzi a kiállítás azt a dacos elszántIsmét a nyugdíjakról A lapunk május 14-1 számában megjelent, a nyugdijakkal foglalkozó cikk nyomán több olvasónk érdeklődött az öregségi nyugdíjak megállapításának módjáról. Tájékoztatásukra közöljük, hogy az érvényben levő jogszabályok szerint hogyan számítják ki pontosan a nyugdíjakat. Öregségi nyugdíjra a dolgozó abban az esetben jogosult, ha az öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte, és legalább 10 évi beszámítható szolgálati idővel rendelkezik. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár nőknél az 55., férfiaknál a 60. életév betöltése. A mezőgazdasági szövetkezetek tagjaira 1980. január 1-től ugyanezen szabály vonatkozik. Szolgálati időt legkorábban 1929. január 1-től lehet figyelembe venni. Az öregségi nyugdíj öszszegének az alapját képező havi átlagkeresetetet úgy kell kiszámítani, hogy az átlagszámítási időszak alatt elért keresetet és kifizetett jutalmat el kell osztani az átlagszámítási időszak alatt biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a bizosítottnak keresete volt. Az így kapott napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, és a szorzatot el kell osztani tizenkettővel. Az osztószám megállapításánál nem kell figyelembe venni az igazolt távollét napjait (például táppénzsegélyezés, fizetésnélküli szabadság időtartama). Például annak a dolgozónak, aki 1980. május 1-től kéri az öregségi nyugdíjának megállapítását a nyugdíja a következők szerint kerül kiszámításra: Az átlagszámítási időszak alatt elért összes keresete (a nyugdíjazást közvetlenül megelőző 5 naptári évből a legkedvezőbb 3 év, és a nyugdíjazás évében a nyugdíjazás Időpontjáig elért kereset) 130 ezer forint Az átlagszámítási időszak alatt a biztosításban töltött összes napok száma; 1216 nap. Ezen időn belül a dolgozó táppénzsegélyben részesült összesen 210 napon át. Ezzel az osztószámot csökkenteni kell. A 130 ezer forint keresetet tehát el kell osztani 1006-tal (1216—210 = 1006). Az így megkapott napi átlagot szorozni kell 365-tel és ennek eredményét el « kell osztani 12-veL Ha az átlagkereset kiszámítása a nyugdíj megállapítását közvetlenül megelőző átlagszámítási időszak alatti keresetek figyelembevételével történik, külön kell kiszámítani az év végi részesedések nélküli kereset és külön az év végi részesedések havi átlagát. Ez az eltérés abból adódik, hogy a havi átlag kiszámításánál nem az átlagszámítási időszak alatt elért, hanem az átlagszámítási időszak alatt kifizetett év végi részesedéseket kell figyelembe venni. A nyugdíjazás évében (töredék é«) kifizetett év végi részesedés összegét figyelmen kívül kell hagyni. A töredék év napjait osztószámként sem kell beszámítani. ságot és tenniakarást, mellyel a falu legszéléről indult félárva gyerek küzd a kiskunfélegyházi képzőben. A tárlókban a „szeptemberi úton" őt elindító tanítójának, Tóth Lászlónak, inté^sti tanárainak és diáktársainak fényképei, az iskolai élet jelenetei ; tankönyvek. iskolai évkönyvek; kéziratai — levelek, elbeszélés, versek, a mintatanítások füzete — állítják elénk környezetével a nagyálmú fiatalembert. „Világosságot!" a címe a Nyugatban 1934-ben bemutatkozó Darvas József ott közölt költeményének, s ez a, címe a Pestre került, s a társadalomban helyét kereső fiatal író pályakezdő életszakaszát bemutató kiállítási egységnek is. Helyet kapnak itt az író kommunista mozgalomban való részvételének dokumentumai; feltűnést keltő első regénye. a Fekete Kenyér és annak igazi otthoni háttere: a cselekmény színhelyének valóságát mutató, elemző szociográfiai dokumentumok. „A népi irodalom sodrában", „A néppel a népért" haladó és küzdő ifó műveinek sora mutatja a továbbiakban a vállalt elkötelezettséget. A Vízkereszttől szilveszterig, A legnagyobb magyar falu, Egy parasztcsalád története avatják Darvast ebben az időszakban a népi irók nagy vonulatának részesévé. Ezek a művek, kritikái; kortársak alkotásai- és történelmi dokumentumok jelenítik meg a kor irodalmi és társadalmi harcainak irányát, mely a Márciusi Frontban kulminál. A kiállításnak ez a része az író. szerkesztő, politikus Darvas József nagy aktivitásáról tanúskodik, s azt a hűséget jelzi, melyet osztálya és hazája iránt érez, s melyet a Város az ingoványon című művében is kifejezésre juttat. A kiállítás összképét ezt követően Rajki László szobrászművész Darvas Józsefről készült mellszobra tagolja optikailag, majd a közéleti' tevékenység csúcsait — miniszteri tisztségek, az írószövetség élér\ országgyűlési képviselőség — bemutató rész következik, gazdag dokumentumanyaggal és relikviákkal, a kimagasló érd e- ' mékért kapott elismerésekkel. Ezután a drámaíró és filmíró Darvast állítja a látogató elé a rendezők szándékaemlékeztet ve a Szakadék, a Kormos ég, a Hajnali tűz és a többi dráma, majd a filmek leglobb megjelenítőire és rendezőire is. Az utolsó rész a 60. születésnapján is ambíciókkal, tervekkel teli írót szembesiti, s a nem sokkal később bekövetkezett tragédiát. Az épület negyedik helyiségét ismét a család életében betöltött funkciók szerint állították helyre. Ide került a kamra, szerényen foglalva el az egyik fal mellékét, s itt van az író bátyjának volt bognárműhelyei, Az emlékház megtervező! és rendezői a fentiekben vázolt koncepcióval országosan is elsőként valósították meg egy irodalmi emlékház komplex berendezését, s bíznak benne, hogy minden irodalmat kedvelő és Darvas József Írásait szerelő látogató számára maradandó élményt nyújtanak. Beck Zoltán