Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-05 / 233. szám

71 Péntek, 1979. október lí. Diákok őszi munkán Ha valaki így ősz elején nyakába venné a szegedi ha­tárt. itt is, ott is a földeken dolgozó fiatalokkal találkoz­na. Szeptember eleje óta jönnek-mennek, egymást váltják a környékbeli tsz­ekben. állami gazdaságokban, szakszövetkezetekben, s benn a város jó néhány üzemében is — az ezúttal nem tanuló, hanem fizikai munkát végző diákok. Szeged 33 általános iskolá­jából mintegy 3 ezer 200 he­tedikes és nyolcadikos átla­gosan hat-hét napot dolgo­zott, illetve dolgozik mosta­nában. A tarjáni III. számú iskola tanulói például do­hányt törtek, a többiek pap­rikát. paradicsomot, szőlőt szedtek. A Gedói Általános Iskolások a konzervgyárban dolgoztak: a csomagoló­üzemben, a termék-előkészí­tésben. A Móricz Zsigmond Általános Iskola nebulói bur­gonyát válogattak a bordányi Előre Szakszövetkezetben. Paprikafeldolgozó Vállalat, Öttömös, Balástya, Tápé, Ópusztaszer, Röszke — so­rolhatnánk tovább a helye­ket, ahol hetedikes-nyolcadi­kos fiúkkal és lányokkal ta­lálkozhatnak nap mint nap az arra járók. A gyerekeket saját, vagy bérelt járművekkel a mun­káltatók szállítják — zökke­nőmentesen. Ahol szükséges, balesetvédelmi oktatásban ré­szesítik őket. megfelelő hi­giéniai körülményeket te­remtenek számukra. Jó néhány iskolában már 1úl vannak az őszi munká­kon: a Gagarin például kü­lönösen friss volt, diákjai szeptember 10. és 15. között dolgoztak. A 13 szegedi középiskola mintegy 6 ezer tanulója szintén a mezőgazdasági munka frontján áíl helyt ezekben a hetekben. A rnd­nótisták most fejezték be: a pusztamérges! Rizling Tsz­ben voltak, a ságváristák pe­dig a kisteleki Üj Élet Tsz földjein. Az élelmiszeripari szakközépiskolások a móra­halmi Homokkultúra Szak­szövetkezetben. a textilesek a bordányi téeszben. a gépipari szakközépiskolások Dorozs­mán „vendégszerepeltek". Általában nyolc-tíz napot dolgoztak a középiskolások — leginkább terménybetaka­rítási munkálatokat végezve. Október végéig vesznek részt különféle, többnyire mezőgazdasági jellegű mun­kákban a szegedi általános és középiskolások. Az értéke­lés. az eltöltött munkaórák számbavétele, s a teljesítmé­nyek „anyagi vetülete" per­sze még a jövö zenéje. Az illetékesek szerint eme bizo­ryos, Immár hagyományos diákmunka-akció hivatalos neve: őszi közhasznú mun­ka. A középső szó a leglé­nyegesebb. Szellemi export Számattevő exportot tesz lehetővé külkereskedelmi vállalataink számára a Bu­dapesti Műszaki Egyetem. Szerződéses megbízás alap­ján többirányú segítséget nyújt Algériában az Oráni Műszaki Egyetem létesítésé­hez. A már évek óla tartó, mindkét fél számára hasz­nos együttműködés során el­készítették az új felsőfokú műszaki oktatási intézmény tantervét. A gépész-, a vil­lamos-, és az építőmérnöki fakultások tanítási anyagát ugyancsak összeállították, s ahhoz az oktatás megköny­nyítésére jegyzeteket is ké­szítettek. A Műszaki Egyetem szak­emberei nemcsak oktatásra kaptak megbízást, hanem ahhoz szükséges laboratóriu­mok ás kutatóhelyek tervei­nek a kidolgozására is. Ezen­kívül korszerűsítettek szá­mos, saját fejlesztésű mű­szert, E szellemi export kül­kereskedelmi vállalataink számára is gyümölcsözőnek ígérkezik, mivel ennek alap­ján kapak — hatmillió dol­lár értékben — megbízást az oráni egyetem berendezései­nek és felszereléseinek a szállítására. A partnerek pártszervei szót értenek egymással Fásítás Nagyarányú őszi fásítás kezdődött Kőszegen. Az ut­cák, utak mentén fákat, bok­rokat, örökzöld cserjéket te­lepítenek, zöldövezettel ve­szik körül a város közvetlen környékét. A volt barakkla­kásos állami lakótelepet parkká alakítják. A barakk­lakásokat. amelyekben több mint száz család lakott, le­bontották, a lakókat egész­séges, új lakásokba költöz­tették. A területre többek között fenyő-, nyír-, juhar­és gesztenyefák kerülnek. A város más részein első­sorban a tájjellegnek meg­felelő fafajtákat — fekete-, erdei- és lucfenyőt — ültet­nek. Ezek díszítik majd a Kőszegfalva városrészhez ve­zető utakat is. (MTI) Több bauxit Jó dolog, ha az egymással partneri kapcsolatban álló vállalatok, intézmények, gaz­daságok pártszerveinek kép­viselői időként összeülnek tárgyalni, nyilvánvalóan köl­csönös problémákat megöl ­dani, közös ügyük érdeké­ben. Ismeretes, lapunkban annak idején cikkben fog­lalkoztunk azzal, hogy az ingatlankezelő vállalat az V. öiéves terv időszakára lakó­házak felújítására 400 mil­lió forint értékű munkála­tokra kötött szerződést a Szegedi Építőipari Szövetke­zettel. A városi tanácsnak fontos programja, hogy Sze­ged Belvárosában helyreho­zassa azokat a lakóépülete­ket, amelyek régiek már, de hozzátartoznak a városkép­hez. Födémcsere, új tetőszer­kezet. lakások korszerűsíté­se, homlokzatok helyreállí­tása alkotja ezt a programot, amely nem fejeződik be az V. ötéves tervben, hanem folytatódik még hosszú éve­kig. A 400 millió forint értékű munkát nagyon komolyan keli venniük a partnereknek, ezért is .kötöttek szerződést. Az IKV fizet, de csak ak­kor, ha van miért. E mon­dat sejteti, hogy a kivitelező partner nem a kívánt mér­tékben és ütemben halad a munkálatokkal, jóllehet azo­kat vállalta, Itt, ennél a pontnál vált fontossá a megrendelő és a kivitelező pártszerveinek tanácskozása, szinte kezdettől fogva. Ne­vezhetjük ezt pártellenőrzés­nek is, hiszen minden meg­beszélést megelőzött mindkét fél felmérése, tapasztalata a munkahelyeken. Ebben az évben először március végén tanácskoztak a lakóépületi munkák állá­sáról, előrehaladásáról az IKV és az építőipari szövet­kezet pártszerveinek vezető képviselői. Elhangzott akkor, hogy a város lakossága lát­ja és figyeli ezt a munkát amelynek ütemével nincsen megelégedve. Ez év március végéig, azaz az V. ötéves terv első három évében a Szegedi Építőipari Szövetke­zet egyetlen kész lakást sem adott át azokban a házak­ban, amelyekben felújítást vállalt, noha az IKV kiürí­tett házakat, előkészített munkaterületeket adott a' partnerének, Példákat is említve: a két térre és a két utcára néző Kis Dávid-ház felújítása a Belváros kellős közepén las­san halad, sőt az eredeti vál­lalkozás szerint a kész mun­kát át kellene adni ennek az évnek az utolsó napján. A Vidra utca 2. számú húz — ez év március végéig — több mint egy esztendeje üres kész munkaterület, mégsem dolgoztak rajta. A Deák Fe­renc utca 28—30. számú épü­let felújításának megkezdési határideje is letelt egy esz­tendeje. S váratott magára addig — ez év március vé­géig — a Püspök utca 11 A. a Londoni körút 1„ a Hon­véd tér 5—6. számú házakon a munkálatok megkezdése. 2. Az IKV pártvezetőségénei: képviselői akkor hangsúlyoz­ták, hogy a munkálatokon a vegyi szigeteléssel, a gázsze­reléssel jól halad partnerük, leállt viszont a homlokzatok felújításával, félig elkészült munkákat abbahagyott, az elektromos szerelés lassú. Kérdésük akkor az volt: ho­gyan, mennyiben teljesíti partnerük 1979-ben vállalá­sait? Erre volt hivatva felele­tet adni a két pártszerve­zet képviselőinek újabb, ez év augusztus végén megtar­tott tanácskozása. Ezen el­hangzott a kivitelező véle­ménye, hogy a Kis Dávid­ház felújításának befejezése 1980. április végén várható, ha a télen is végezhető belső munkákat nem zavarja meg az időjárás. A Vidra utca 2. számú házat munkába fog­ták úgyannyira, hogy ebben az évben mintegy másfél millió forint értékű munka elvégzését számlázhatják. A Deák Ferenc utca 28—30. számú épület felújítására a szerződéstervezetet megküldi a kivitelező az iKV-nak, a munkaterületet december 1­én átveszi. A Londoni körút 1. számú ház felújításának üteme a legbiztatóbb, amennyiben a kivitelező — ígérete szerint — ez év de­cember 20-ig álad itt 33 la­kást. Mindkét fél egyet akar: jó ütemű, jó minőségű munkál, amelynek értékéről számlát lehet adni, és azt kifizetni. Az IKV-t, mint megrendelőt, nem érdekli partnere gondja. Azt oldja meg, jóllehet nincs elégséges építőipari létszáma és ez nem is pótol­ható egyik napról a másik­ra. S vannak más problé­mák is, például éppen a szükséges anyagok beszerzé­se késik. Ez hátraveti a leg­gondosabban előkészített munkát is. A városi tanács célkitűzése a régi lakóházak felújítására fontos részét képezi a Szegedi Építőipari Szövetkezet párt- és gazda­sági vezetősége cselekvési programjának is. Emellett mégis jó. ha a szerződő fe­lek, partnerek pártszervei időnként leülnek egymással tanácskozni, amelynek ered­ményeként előreviszik a kö­zös ügyet. L. F. A Bakonyi Bauxit Bánya Vállalat Halimba III. bányaüze­mének 17. számú szocialista brigádja a XII. pártkongresszus tiszteletére felajánlotta, hogy az év vegéig ezer tonnával több bauxitot termel ki. Képünkön: a brigád tagjai a fej­tési kamrában a föle biztosítását végzik információs rendszer, vállalati szakembereknek Csak Magyarországon éven­te három-négy ezer ipari ka­talógus jelenik meg. A • moszkvai állami műszaki könyvtár nemzetközi gyűjte­ménye évente e mennyiség tízszeresével gyarapodik. E tekintélyes információtöme­get áttekinteni, a piackuta­tásban, gyártmányfejlesztés­ben. formatervezésben, ke­reskedelemben. s általában a termelés szférájában haszno­sítani nem lenne egyszerű, ha a KGST-országok nem hozták volna létre a nem­zetközi tudományos-műszaki információs rendszert, amely­nek hazai szerve, a TIN­FORM (Termékinformációs Irodalom Nemzetközi Infor­mációs Irodája) a debreceni Kossuth Lajos Tudomány­egyetem könyvtarában mű­ködik. összefoglaló néven termék­információs irodalomnak a fogyasztóknak, üzleti partne­reknek, felhasználóknak szó­ló dokumentumok (prospek­tusok, gépkönyvek, műszaki leírások, alkatrészlisták, hasz­nálati-kezelési, karbantartási, hibaelhárítási utasítások, vál­lalati tájékoztatók, árubemu­tatók és kiállításismertei ők) összességét nevezik. A TIN­FORM ezek között segít el­igazodni azzal, hogy figyelő­és visszakereső szolgálatot szervezett. A vállalatok kérésére a megfigyelendő témakörbe il­ló dokumentumokról bib­liográfiai leírást, s kívánság­ra másolatot küldenek. Ha például a nyomda- és pa­píripar újdonságairól szeret­ne egy vállalat folyamatosan érkéző friss információkhoz julni, akkor a nemzetközi szakirodalom e témakörhöz tartozó ismertetőinek, kataló­gusainak rövid leírását éven­te 45 forintért megrendel­heti. (A hazai dokumentu­mok figyelőszolgálatának dí­ja 360 forint'.) Ha pedig va­lamelyik ismertetőre szüksé­ge is van, megrendelheti a kívánsága szerinti technoló­giával készült másolatot. A visszakereső szolgálat mindig a legutóbbi öt év szakirodalmát tekinti át. A TINFORM munkatársai se­gítenek egy-egy kutatói hely, gazdálkodó szerv belső in­formációs rendszerének ki­alakításában. például a házi dokumentumtár megszerve­zésében is. E tanácsadás díj­talan. A TINFORM gyűjteményé­ben megtalálhatók a teljes hazai termékinformációs iro­dalom dokumentumai. Ezek az olvasó- és kutatótermek­ben megtekinthetők, a hely­színi kutatást betűrendes és ETO-rendszerű szakkatalógus segíti, valamint az 1979 után megjelenő dokumentumokról tárgyszókatalógus is készül majd. A nagyobb hazai vál­lalatok, intézmények vezetői, piackutatói, gyártmányfej­lesztői bizonyára hallottak már a TINFORM-ról, s szol­gáltatásairól. Azok kedvéért, akik e lehetőséggel csak most ismerkednek majd meg, Közreadjuk a címet: Debre­sen (4010) Egyetemi Könyv­tár. (Telefon: 16-666 188. te­lex :72 200.) Eiiesiörzés az utakon Októberben — a közleke­dési balesetek megelőzése, a forgalom folyamatosságának, zavartalanságának biztosítása érdekében — az egész or­szágra kiterjedő tokozott köz­úti közlekedési ellenőrzést tartanak a rendőri szervek. Az ellenőrzésben részt vesz­nek a KPM autófelügyelete és a Volán Tröszt ellenőrei, a közlekedési hatóságok szak­emberei. valamint a rendőr­ség önkéntes segítői is. Az utóbbi évek tapaszta­latai szerint, az őszi időszak­ban emelkedik a közúti köz­lekedési balesetek száma. Elsősorban a balesetveszé­lyes magatartást tanúsítók, az ittas vezetőket, a megen­gedett sebességet túllépőket, az elsőbbségadás és az elő­zés szabályainak megsértőit, valamint a figyelmetlenül, szabálytalanul közlekedő gyalogosokat vonják felelős­ségre. Kovács Jenő látogatása Sxogodon A használt ruha — haszna Tegnap Szegedre látogd­tott Kovács Jenő, a KISZ KB titkára. Délelőtt a me­gyei pártbizottság székházá­ban fogadta őt Gyárfás Mi­hály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, majd Bódi György, a megyei KISZ-bizottság első titkára tájékoztatta Csongrád megye ifjúsági mozgalmáról. Kovács Jenő ezután fölkereste a Radnóti Miklós gimnáziumot, ahol dr. Bánfalvy József igaz­gató ismertette a tanintézet munkáját és szólt az iskola nemzetközi kapcsolatairól. Ellátogatott a KISZ KB tit­kára az újszegedi K1SZ­vezetőképző központba is. Itt Lovászi József igazgató mu­tatta be az intézményt és beszámolt az iskola másfél éves tevékenységéről. Dél­után Kovács Jenő a JATE KISZ-klubjában előadást tar­tott a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom időszerű kér­déseiről, az értekezlet után pedig találkozott az egyetemi, főiskolai KISZ-bizottságok tagjaival. Valljuk be, nem tartozik ieghizelgöbb szavaink közé az, hogy: rongy. Használ­juk főnévként, minősítő jel­zőként. De aligha közismert az a kifejezés: „az a drága rongy". Pedig a használha­tatlanságra ítélt ruhanemű nem szükségszerű, hogy be­fejezze földi pályafutását, s eltemessük a még benne rejlő forintokat valamelyik szekrény mélyén, vagy a szemetes kukában. A használt ruha érték. Hogy mekkora érték, azt bi­zonyítja egyetlen szám: a MÉH Tröszt tavaly 30 mil­lió dollárért vásárolt kül­földről géptisztító anyagot. Márpedig rongyunk nekünk is van, a háziasszonyok a megmondhatói, mennyi, a rendelkezésünkre álló, dol­lárnak meg annyi de annyi más, jobb helye is lenne. Hogy mégsem találta meg eddig az egymáshoz vezető utat a MÉH és a lakosság, annak többféle , bizonyára mindkét félben rejlő oka van. De a lényeg: a MÉH Nyersanyaghasznosító Tröszt és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa együttmű­ködése eredményeként or­szágos akció indult. Szegeden a népfront városi bizottsága, a KISZ és az Úttörőelnökség közreműködésével Szőregen, Rókuson, Tarjánban és Új­szegeden szervezi meg októ­berben a használt ruhák gyűjtését. Felhívással for­dulnak a lakossághoz, amelyben kérik, hogy ki-ki gyűjtse össze otthonában — a műbőr és a műszőrme ki­tételével — azokat a holmi­kat, amelyekre már nincs szüksége, és ajánlják föl vá­rosrészük gyermek intézmé­nyeinek javára. A MÉH ál­tal fizetett pénzből a kör­nyék óvodáinak, bölcsődéi­nek. iskoláinak fölszerelését gazdagítják majd. Úttörők. KISZ-esek, nép­front aktivisták csöngetnek be tehát az elkövetkező na­pokban sok családhoz. Az akcióról tájékoztató szóróla­pokon kívül zsákot adnak át a lakóknak, hogy abba szed­jél: össze a fölöslegessé vált t uhaneműket. Egyúttal köz­lik azt is, mikor veszik át a telj zsákokat. A gyűjtés első napja ok­tóber 6., szombat, reggel 9­től 12 óráig, helye: Szőreg és Odessza városrész. Róku­son és a tarjáni l-es és II-es körzeti bizottság területén 20-án, ugyancsak ebben az időben tehet a zsákokat te­letölteni. Azt hiszem, sok háziasz­szony örül. hogy végre meg­szabadul a csak útban levő holmiktól. A MÉH tájékoz­tató szándékú fül mérése szerint egy eszteridő alatt hat kilogramm textilhulla­ciék halmozódik föl egy-egy háztartásban. S ha Szegeden csak 60 ezer családdal szá­molunk, ez 360 ezer kilo­grammot lesz ki a városban. A MÉH szegedi telepe úgy tervezi. 193 ezer kiló hasz­nált ruhát tud begyűjteni ebben az évben. De meggaz­dagodnának az óvodák, böl­csődék, iskolák — gyere­keink —, ha az a hiányzó 165 ezer kilogramm sem kallódna el a lakásban, vagy a szemétben. S de hasznosan el tudnánk ' költeni más egyébre az így megtakarított dollárokat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom