Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-25 / 71. szám

MAGAZIN Vasárnap, 1979. március 25: Hatvan éve történt Már március 24-én elfogadta t Kormányzótanács a Vörös Hadsereg felállításáról Intézkedő rendeletét. E szerint a proletariátus magyarországi osztályhadseregét „a szervezett munkásságból toborzott és a jelenleg fegyverben álló proletár katonákból" kell létrehozni, önkéntes alapon, fizetéssel, lakáspénzzel, családi pótlékkal. Máretus 26-án jelent meg a kormányzótanácsi rendelet az ipari, közlekedési, bányászati üzemek, pénzintézetek és lakóházak szocializálásáról. Gyorsan hozták meg a rendeletet éa gyors volt a végrehajtás ia. Már márrtus elején Hamburger Jenő kormánybiztos irányításával megindult Somogyban a „szociáldemokrata termelőszövetkezetek" alakítása. A földfoglalások, amelyekben az uradalmi cselédség járt az élen, egész márciusban folytatódtak. Ügy tűnt, hogy az április 3-i kormányzótanácsi rendelet, amely végre valóra váltva a Mindenkihez! kiáltvány ígéretét társadalmi tulajdonná nyilvánította a közép- és nagybirtokokat, erre a földfoglaló mozgalomra teszi rá a dicsőséges koronát A proletárdiktatúra kikiáltása feleslegessé tette a polgári demokratikus jellegű parlamenti választásokat és helyette — a március 31-i ideiglenes alkotmány választójogi paragrafusai alapján — április 1-én a kormányzótanács kiírta a tanácsvélasztásokat a magyar közigazgatási területen. • A Bajor Tanácsköztársaságnak a sorsa a közép-európai proletárforradalomtól s legfőképpen ennek ausztriai lehetőségeitől függött. Am, április 17-én nem sikerült a bécsi proletárok akciója; a szociáldemokraták megakadályozták a proletárdiktatúra kikiáltását Ezután már a forradalmi helyzet tartósabb apálya következett Ausztriában. • 21-én a románok elérték a Víz-vonalat, de nem álltak meg. Bő hm Vilmos és Stromfeld Aurél kinevezése a tiszántúli hadsereghez már elkésettnek bizonyult. 26-án a székely hadosztály letette a fegyvert Az aznap öszszeült kormányzótanács a Tiszántúl feladása mellett döntött. A következő nap megindultak a jugoszlávok és a csehszlovákok is, a rutén földön létrejött a tervezett korridor, s ezzel megszűnt a két Vörös Hadsereg egyesülésének lehetősége. Március 24.: A Vörös Hadsereg megalakulása. Szamuely Tibor beszél egy toborzógyűléscn Március 26.: Szocializálás. A felfegyverzett proletárság átveszik az üzemeket megbízottai Április S.: Földszocializálás. Hamburger Jenő, Móricz Zsigmond és Latinka Sándor külföldi új-ágírók társaságában egy Somogy megyei termelőszövetkezetben 3 Április 6—8.: Tanáesválasztások. Szavazásra Indulók az egyik fővárosi szavazókörzet helyi-ege előtt, a mai Semmelweis utcában A forradalmi kormányzótanács elnöke 100 éve született Garbai Sándor Kiskunhalason, 1879. március 26-án született Garbai Sándor. Azok közé sorolható, akik a munkásosztály igaz ügyének szószólóivá váltak ugyan, de később nem tudtak átlépni saját korlátaikon és eltávolodtak attól az eszmétől, amelyre korábbi harcaik során felesküdtek. A szegény kisiparos család gyermeke már nagyon fiatalon elkerült a szülői háztól, hogy a maga megélhetését biztosítsa és segítse családját is. A fővárosban talált munkát, az építőmunkások között. Már egész fiatalon — még nem volt húszéves sem — bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Felfigyeltek a tehetséges, szépen beszélő fiúra és kisebbnagyobb feladatokkal bizták meg: az építőmunkások bér- és sztrájkharcainak szószólója lett. Még a századforduló előtt 1897ben megbíztak a budapesti kőműves szakegylet titkári teendőinek ellátásával. A Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége (a MÉMOSZ) létrehozásában jelentős szerepet játszott; egy ideig elnöke, majd titkára volt Már 1901-ben beválasztották a szociáldemokrata párt vezetőségébe. Szerkesztette az Építőmunkás című szaklapot, amelyben számos írása jelent meg. A legtevékenyebb és legsokoldalúbb szociáldemokrata vezetők közé tartozott. Az MSZDP vezetőségének 1919. március 20-ig^ volt tagja. Közben a Munkásbiztosító Intézet elnöki, majd az Országos Munkásbiztosító Pénztár alelnöki, illetve elnöki tisztségét is betöltötte. Koncepciója azonban inkább nevezhető kispolgárinak, mintsem marxistának. Ügy vélte, hogy a társadalmat felülről, csupán a választójoggal, a parlament összetételének megváltoztatásával is demokratikussá lehet tenni. A kommunista polikus nem értette meg, nem tudott felemelkedni a „bolseviki" eszméig. Ez nemcsak a tanácshatalom előtti időszakára, hanem későbbi életszakaszára is jellemző maradt A polgári demokratikus forradalom Idején kormánybiztosi minőségben az Országos Lakásépítési Bizottság elnöke volt. Gondolkodásmódjában és megnyilvánulásaiban ebben az időszakban is megmutatkozott a századelő szociáldemokratáira jellemző magatartás. A munkásmozgalom vezérkarának centrista és egyre jobboldalibbá váló szárnyához tartozott. 1919. március 21-én a dicsőséges magyarországi Tanácsköztársaság legnagyobb közjogi tisztségével bízták meg. Március 21től augusztus l-ig a Forradalmi Kormányzótanács, majd a megalakult Szövetséges Központi Intézőbizottság elnöke. A proletárdiktatúra megdöntése után a hatnapos Peidl-kormányban elvállalta a közoktatásügyi miniszteri tárcát. Későbbi visszaemlékezésekben erre a szerepére utalva az Is elhangzott róla, hogy ..festett bábfigura" volt A felülkerekedett ellenforradalom elől emigrációba ment. Előbb Ausztriában, majd Csehszlovákiában, végül Franciaországban telepedett le. Már Bécsben bekapcsolódott a baloldali. „Vtlágosság"-csoport tevékenységébe, de hamarosan kivált és létrehozta az Előrecsoportot, amelynek „Előre" című lapját is szerkesztette négy éven át. Az emigrációban az ausztromarxizmus hive lett és egyre messzebb került a munkásmozgalomtól. Tagadta a forradalom szükségességét és nem helyeselte a kapitalizmus felszámolását. A második világháború után Párizsban ismét be akart kapcsolódni az ott létrehozott, szintén Világosság nevű csoport munkájába, de a forradalmi munkásmozgalom nem fogadta öt vissza többé soraiba. 1947. július 8-án hunyt el Párizsban. A jobboldalivá lett szociáldemokrata vezetők felett a történelem már ítéletet mondott. Garbai Sándor neve mégis ott van a haladást elősegítők névsorában. mert életének első szakaszában. mint következetes szociáldemokrata, úttörő munkát végzett a munkáspárt szervezésében, a munkások felvilágosításában. a szocialista tanok terjesztésében. ö Is hozzájárult ahhoz, hogy a század elején Magyarországon teret nyert a marxizmus eszméje, kialakult a munkásosztály öntudata, amely az első magyar proletárállam időszakában tellesedett ki. VIDA SÁNDOR Katona /udit Elégia Április 13.: A Bajor Tanácsköztársaság. Felvonulás München belvárosában Április 16.: Román támadás. A munkás-tartalckezredeket is mozgósítják a proletárhaza és Budannat védelmében Nyújtsd át kezed a takarón, fagytól félnek a kertek. Tükrét leejti, úgy oson, az ifjúság holnap elmegy. Köszönj el tőlem este. Kinn virágok arca sápad. Dér csipkéz egek bokrain s holdkés siklik az ágnak. Elmegy holnap az ifjúság, közelebb lép az este s gerincem széthullt gyöngyeit nem lesz, ki összeszedje. Polner Zoltán Bájoló Aranyszállal szegett tenger, napfényből szőtt tiszta vászon. Héthatáron túl ha vettem, hoztam haza emlékezni. Lángot vet. ha felterítem, örvényük, ha elsimítom. Mintha anyám kezét látnám: kezében az égszin abrosz rázza s apró kenyérmorzsáik mint csillagok nyári éjben. Adom Inkább ajándéknak: dajkáljanak fiút benne, pólyáljanak bele kislányt. Hadd tudja meg fiam, lányom aranyszállal szegett tengert hoztam nekik Odesszából. \ 4