Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-11 / 59. szám

4| VASÁRNAP, 1973. MÁRCIUS tL 7 Kőkorszakból származó lelet •Szovjet régének időszámí­tásunk előtti a tizenkettedik evezredböl származó vadász­táborhelyre bukkantak a Pamír-hegységben, Sungnu település közelében. Az idő nagy mennyiségű kőkorszak­beli használati tárgyait kon­zervált. Az ásatás során több mint háromezer primi­tív kést, i«ltát, a zsákmány leibontásához szükséges szer­számot ós az ókorban széles körben használt okker teste­ket találtak. A Sungouban talált tábor­hely szenzációnak számit a régészvilágban, mivel eddig még nem találtak Közép­Ázsiában ilyen gazdag, a ké­sői paleolit kor emberéről hírt adó leletet. (MTI) Á hét könyvei Ditirarrrbus a nőkhöz. Iro­dalmi válogatás a nemzetkö­zi nőnap, az anyák napja és a gyermeknap ünnepi műso­raihoz. Szerk. Mezei András (MNOT—Kossuth). — D. Mormon; A gépészmérnöki tervezés tudománya (Mű­szaki). — Csép Attila: Simon Bolivár (Gondolat). — Pas­suth Krisztinu: De Chirico. A művészét kiskönyvtára so­í-ozat (Corvina). — G. Szabó Judit; Hárman a szekrénv tetején (Móra). — 1970. évi népszámlálás 22. Budapest adatai n. (Statisztikai). Ésszerűbben, célszerűbben Tallózgatok az újítások tanulmányfüzetbe irt sok-sok katasok és mások közvetlen lajstromában Szép summa rajz. Talán nem túlzás azt közelében, kezeügyében ott az utókalkulált gazdasagi mondani: az ésszerűsítés az az egész ..vizsgaanyag"" — eredmény — ugyan miből újítómozgalom iskolája. az. amit ésszerűsíteni kel­tevödik össze? S kiderül. Sokat jelentene, ha ezt lene-lehetne. Ilyenformán a hogy a „sok kicsi sokra az iskolát mind többen pró- mozgalom bázisa is szélesed­megy" szólás — bár néha bálnák kijárni. Annál in- hetne — erre pedig nagy elfeledkeznek erről a mun- kább, mert a fizikai dolgo- szükség van napjainkban, kahelyeken — igen-igen il- zók, gépmunkások, tmk-la- S. M. lik az ú jítómo/.galomra ls. A kevésbé jelentősnek tűnő újítások együtt igazán jelen­tőssé összegződnek a haté­konyság növelésében; a munkát könnyebbé, gyorsab­ba. eredményesebbé teszik. Szemlém közben seregnyi hasonló kifejezéssel talál­kozom: módosítás, készítés, ellátás, felszerelés. Módosí­tanak a szerkezeten, átalakí­tanak egy gépet, felszerelnek valamit a berendezésre — és máris célszerűbbé tették ve­le. A növelés és a csökken­tés szó is sokszor előfordul az ilyen ésszerűsítések leírá­sában. Növelik a változtatás révén a berendezés vagy csak bizonyos alkatrészek élettartamát. És szinte mind­egyik alkalommal oda irható az is: ennyivel meg ennyi­vel csökkenti az újítás al­kalmazása a költséget. Praktikusság. Takarékos­kodás. A munka biztonságá­nak növelése. Sok kis mo­zaikból szaporodik össze a teljes tabló: az eredménye­sebb gazdálkodás. Ez a pél­da. melyeit a kenderíonó­gyári újítások statisztikájá­ból olvashatunk ki, meggyő­zően érvel az ésszerűsítések fontossága mellett. Jó lenne, ha az ilyen pél dákból erőt merítenének má­sutt ls. Nem kell mindjárt valami egetverő dologra gon­dolni, ha újításokról beszé­lünk. Sőt; ahhoz, hogy nagy dolgok szülessenek, az ap­róbb-nagyobb ésszerűsítések éppúgy előtanulmányt je­lenthetnek a dolgozók szá­mára. mint a művésznek a Szeged , a hazai lapokban 1973/10 Meghalt Krammer Jenő. Ide­gen Nyelvek Tanítana, I. szám. (Nekrológ. | VARGHA Károly: Dr. Szeghy Endre 11196—1972. Kóta, l. szám. INekrológ. Fényképpel.1 NIKOLENYI Árpád: Csökkent a balesetek száma a szegedi szőrmében Bőripari Dolgozó, február. II'URT Gusztáv) (Purt): Sze­ged: Mindkét lel szamára elő­nyös. Magyar Konzervipar, íebr. 14. (A konzervgyár es a makói Úttörő Tsz szerződéséről.) SZÁRAZ Pál: Szeged. — Ki­bővített üzemi szakszervezeU ta­nácsülés. — Mérlegen az egy­eves szakszervezeti munka. Ká­bel, febr. 15. (A kábelgyárban.) ELEKES Gyulané: Szeged: — Kremek aluseálban. Magyar Konzervipar, febr. 21. (A kon­zervgyárról.) VARNA1 Péter: Zenei levél Budapestről és Szegedről. Ma­gyar Hírlap, márc. 3. (Kritika a színház Kalstatr cúnü opera­előadáséról.) A svéd építésügyi küldöttség látogatása S/egeden Magvai" Hírlap, Magyar Nemzet, Népsza­va. Szolnok megyei Néplap, márc. i. Csalókat és sikkasztokat ítél­tek el. Népszabadság, móré. 3. [Tudósítás a Farkas—Kertes ügyről.) [SASS Ervtnl S. E.: Kosztá Rozália kiállítása Szegeden. Be­kés megye) Népújság, mérc. 4. Hevenot éves a szegedi Rad­nóti Gimnázium. Magyar Hírlap, Népszava, márc. 4. TÓTH Hé la: Szeged város új­szegedi negyedében Iker vízto­rony épül. Déli Hírlap (Miskolc), márc. 5. Dolgozók Lapja (Tata­banya), mftre. 6. Ha.ldú-Bihari Napló, morc. 7. (Fénykép.) GARAI Tamás: Szegedi Thália. — Don Quijote — Majnán. — Evl 400 előadás, kétszázezer né­ző. Hétfői Hírek. márc. 5. (A Nemzeti Színházról.) (RÉTHY István | (Réthy): A tét: eljutni Gyulára. — Csong­rád megye és Szeged diákjai is készülnék az EDÜ-re. Békés megyei Népújság, more. K. (A Csongrád megyei és Szeged vá­rosi KISZ-bizottság munkatár­sainak nyilatkozata az Erkel Oi­akünnepek előkészületeiről.) Számítógépek Szegeden. Ma­gyar Hírlap. Magyar Nemzet, Népszava, márc. 6. (A tudo­mányegyetem kibernetikai la­boratóriumáról.] IMATKÓ István) M. (.: Olaj­kutatás a szomszéd városban. Petőfi Népe, márc. «. (Fénykép­ül a bb biológiai intézet Szege­den. Népszabadság, márc. 8. (Fényképpel.] Az érctormeiö baktériumok A tengerfenék alatt talál- nak sikerült kitenyésztem ható vas- és mangánérc-le- ezeknek a „fémelőállító" iőhelyek kialakulásának üt- baktériumoknak a tiszta kul­kát nemrégiben fejtették túráját Laboratóriumi kö­meg a mikrobiológusok. Ko- rülmények között.ritka mun­rábban ismeretlen — a leg- kaképességről tettek tanúbi­nagyobb teljesítményű elekt- zonyságot. két-három hét ronmikroBzkóppal is alig ki- alatt gyufafej nagyságú man­vehető — baktériumokat fe- gánkoncentrátumot hoztak deztek fel, amelyek ezeket létre. Ennek alapján a tudó­az érctelepeket „gyártották", sok feltételezik, hogy a ha­A baktériumok — techno- talmas vas- és mangánérc­lógiájuk szerint a vízben lelőhelyek — sok ezer év alatt oldódott fém-ionokat oxi- — a baktériumok tevékeny­dálják. majd ezek leüleped- ségének eredményeképpen nek a fenékre. A kutatók- jöttek létre. Tanácstagi jelölő gyűlések Holnap, hétfőn új szaka- renc utcai iskolában, a 138­szukba lépnek a választási asét pedig a Zentai utcai előkészületek: megkezdőd- óvodában rendezik, nek a tanácstagi jelölő gyű­KEDDEN: Március 13-án délután fél lések. A gyűlések helyéről és időpontjáról lapunkban is rendszeresen tájékoztatjuk „ Szeged és a hozzá csatlakozó a S?88 választókerület öt község választópolgárait. Jeloló gyulese a Sagvart End­Ettől függetlenül azonban fyak«r10 »fkolaban (Ár­mindenki, aki szerepel a vá­lasztói névjegyzéken, irásbe­pád tér 2.), a 17-esé az Ady téri egyetem épületében, a 11 értesítést kap a körzetében 24"es*I a, *Jérei utcai általá­tartandó jelölő gyűlés helyé ről és időpontjáról. HÉTFŐN: Megjelent a Fáklya új száma A Fáklya legújabb száma lünk is kedvelt Vörös a Nemzetközi Nőnap alkal- Moszkva parfümöt gyártják, mából számos, gazdagon il- Végül a nőolvasók gyönyör­lusztrált írásban foglalkozik ködhetnek a legújabb a szovjet nők életével. Ri- moszkvai tavaszi divatot be­portok mutatják be az élet mutató fotóösszeállításban, különböző területein műkő- A tv-nézők által dó felelős munkát végző Ls ismert és kedvelt Jurij dolgozo nőket, köztük csilla- Zsukov poUtikai kommen­gászt, bírót, politikust tator terjedelmes cikkben A magyar közönség előtt foglalkozik az amerikai mo­sem ismeretlen Larisza Bu- Z1 és ;iZ erőszak problémájá­harceva, a Moszkvai Dramai val A doni kozákok tüzes, Színház művésznőjének pa- fergeteges táncaival ismer­lyafutásával külön cikk leti me„ ^ olvasót a lap foglalkozik. A híres koszinói szfnes képösszeállítása, szövőgyár munkásnőinek életéről, terveiről, a gyár A sportkedvelők az 1968­további fejlődéséről szól as téli olimpia szovjet siug­egy másik, színes totókkal ró bajnokával Vlagyimir Be­illusztrált anyag. Ugyancsak louszowal ismerkedhetnek nőket érdeklő téma a híres meg. A lap folytatja orcwz moszkvai kölnigyárat, a No- nyelvlecke sorozatát, és a vaja Zárját bemutató írás, gyermekeknek szóló mese­ahol — többi között — a ná- sorozatot. nos iskolában, a 30-asé pedig a Dugonics általános iskolá­ban (Osztrovszki u. 1/B) lesz. Az 52-es körzet jelölő gyűlése délután 6 órakor a Március 12-én délután léi szőregi új iskolában (Petőfi 6 órakor a következő körze- u- 143.) lesz. Délután fél 6­tek gyűléseit rendezik meg: kor az 54-es választókerület a 2-es választókerületét a jelölő gyűlését a rókusi álta­Radnóti gimnáziumban, az lános iskolában, az 55-ösét 5-ös körzetét a Mérei "utcai a Gyógyszertári Központ­iskolában, a 15-ösét a Ság- ban (Kossuth L. sgt. 115.), az vári gyakorló általános isko- a béketelepi párt­, , -V házban, az 59-eset a fonal­laban (Április 4. utja 1—3). feldolgozó vállalatnál, a 61­a 20-asét a közgazdasági eset wdig a Za!ka Máté szakközépiskolában (Guten- tafános iskolában (Brüsszeli berg u. 11.), a 35-ösét, a vé- krt) rendezik meg. Délután dőnőképzőben (Odesszai krt g órakor a 88-as körzet gyű­31.), a 49-esét a szőregi mű- lésére a tápéi, Dózsa György velődési otthonban a 71-esét utcaj általános iskolában, a a tarjani iskolában, a 75- 93-aséra az algyői KolozS­ösét a Szilléri sugárúti isko- vári utcai iskolában kerül Iában, és a 78-asét a Tisza- sor. Délután fél 6-kor ren­parti gimnáziumban. Ugyan- dezik meg a 104-es választó­csak hétfőn délután 6 óra- kerület jelölő gyűlését az Út­kor a 121-es választókerület törőházban, a 114-esét a jelölő gyűlése a gyálaréti ta- MÁV Nevelőotthonban, a nácsházán lesz. Délután fél 119-esét a Szabadság téri 6 órakor a 85-ös körzet jeK- óvodában, a 122-esét a haty­lő gyűlésére a petőfitelepi L tyastelepi óvódéban. Délután pártházban, a 87-es választó- e órakor a 129-es választóke­kerület gyűlésére pedig a rület jelölő gyűlését a kis­petőfitelepi I, iskolában ke- kundorozsmai Vadliba biszt­rül sor. Délután 6-kor ren- róban, a 103-asét pedig szin­dezik meg a 97-es körzet je- tén Kiskundorozsmán, a lölő gyűlését az algyői Rákó- központi iskolában rendezik czi Tsz központi irodájában, meg. Délután fél 6-kor a 102-es választókerület jelölő gyűlé­se a Zoltán utcai általános Változás: a 47-es választo­iskolában, a 110-es körzeté a kerület polgárainak kiküt­Siketnémák Intézetében (Bé- dött értesítésen rossz idő­csj krt.), a 124-es körzeté pont szerepel. Körzetükben pedig délután fél 3-kor Mi- a jelölógyűlés nem kedden, hályteleken, az Üj Élet Tsz hmnem dá y déiutaQ irodahazában lesz. Délután 6 órakor a 127-es választókerü- fél 3 órakor az újszegedi let jelölő gyűlését a Deák Fe- kendergyárban. ménynek szülötte Jókai Katonadolog című no­vellája, a magyar lélekjelenlét és kötelességtu­dás finom humorral átszőtt szellemes rajza. Harmadszorra már a maga jószántából, még­pedig kíváncsiságból jött le. A vasúti hidat építették 1856-ban, előbb csak facölöpökre, 1858­ban betonpillérekre. Ennek építését tekintette meg a technikai vívmányok iránt mindig fogé­János. Ezekből tudjuk, hogy már 1891 február­jában invitálták Szegedre az írót, s e szerető meghívás elől végül is nem térhetett ki. Így jött le a mondott napon fölolvasást tartani Petőfi eszmei csirái címmel a Keméndyné elnöklete alatt álló Szegedi Nőegylet estélyén. Délelőtt — mint már említettem — meglátogatta a Kemén­dyné buzgólkodásának eredményeként nemrég kony iró, s állítólag leszállt a Tisza fenekére, a újjáépített belvárosi óvodát, a városházát, a Csil­20. Jókai Szegeden pillérek építőihöz. Negyedik és ötödik útja — Móra kettőről tud — nagyon szomorú volt: az árvíz sújtotta Vá­rost látogatta meg. Kiséröje és útjának króni­kása Mikszáth Kálmán volt. De maga Jókai is cikksorozatban számolt be a látottakról, hogy fölrázza az ország közvéleményét a bajbajutott Szeged megsegítésére. S amikor — jórészt az ő hathatós szavának támogatásával — poraiból valóban megéledett a város. 1883. október 15-én ő is itt volt Ferenc József kíséretében az új intézmények fölavatá­sán, megszemlélésén. Hetedik látogatása Az lagbörtönt; megnyitotta a Tisza-szállóban ren­dezett képkiállítást, este megtartotta fölolvasá­sát, majd a tiszteletére rendezett vacsorán föl­szólalt. A szegedi asszonyok az írót egy hímzett ka­rosszékkel ajándékozták meg. Másnap reggel Jókai elment Sziráky József késesműhelyébe, és új kertészollót vásárolt. „Tíz év óta használok egy Sziráky-féle kertészollót — dicsérte a sze­gedi iparos munkáját a kertészkedéséről, bota­nikus kedvteléséről is híres író —, és még most is jó az acéla." 1880 nyarán Szeged a nagy íróról nevezte el Visszafelé jövünk a Tolbuhin sugárúton, s aranyember szegedi bemutatójával kapcsolatos egyik utcáját. Jókai 1880. szeptember 18-án szép • -— X ' r '' -- I - \ y y •— f1 XI . . , A , lí\iyAlt\r»« IrXerfXn^A iia^f ~ 4 OAO ahol a Dugonics térre érünk, jobb kéz felől, a Petőfi Sándor sugárút 1. sz. alatt áll az egykor Keméndy-ház. Gyakran szállt meg benne Jókai Mór. Akár Móricznak, Jókainak is kötetre valót tenne ki szegedi tárgyú írása, ha egybegyűjte­nénk. S ő is gyakran megfordult Szegeden. Elő­ször 1848-ban járt itt, amikor Kossuth megbí­zásából Rózsa Sándornak kézbesítenie kellett volna az amnesztia levelet. Jókai később ugyan 1885. január 9-én. Utoljára 1891. április 4-én érkezett Szegedre. A szegedi nőnevelés derék úttörője, Keméndyné Drucker Irma (1838—1912) hívására jött. Jókai­nak ezzel a derék magyar asszonnyal, a Veres Pálné és Zirzen Janka mellett legkiválóbb és közülük legképzettebb magyar női pedagógus­sal kialakult kapcsolata 1849-ből származott. Ek­kor ismerkedett ugyanis meg itt Keméndy Nán­dorral (1815—1895), a régi Szegednek ezzel az javára. levélben köszönte meg a megtiszteltetést. 1893­ban a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagjának, 1893. november 25-ér. pedig üteged árosa dísz­polgárává választotta cz irok A Jókai-jubileumkor, 1894. január 6-án Ke­méndyné vezetésével szegedi nőküldöttség is kö­szöntötte az országosan ünnepelt írót. Ugyanek­kor a Dugonics Társaságnál ezerforintos „Jókai­alapítványt" létesítettek a kezdő szegedi írók olykor úgy emlékezett vissza, hogy maga adta át érdekes alakjával. Keméndy a várost negyven személyesen az okiratot a betyárok csillagának, de hiteles adatok ezt nem igazolták. Ám, a Szeged környéki nádasokban való ekkori bo­lyongásának — Móra Ferenc szerint — fölfe­dezhetők nyomdai, a Mire megvénülünk szép táj leírásai bán. Második szegedi tartózkodására akkor került sor, mikor 1849 nyarán Kossuthtal és a kor­éven át rendőr a) kapitányként szolgálta. 48-ban honvédtiszt volt, Kossuthnak Szegeden főbizto­sa, amiért Világos után csak ügyessége, és né­met nyelvtudása mentette meg a bitótól. Ez a kissé kalandor stílusú szegedi úr, aki a Ráday­korszakban az alföldi betyárvilág keménykezű megrendszabályozójaként tette híressé nevét, s főként azzal, hogy egy ízben ő kerítette kézre mánnyal ő is ide menekült. Július 28-án az ő Rózsa Sándort — holtáig jó barátságban volt élete is kockán forog: az újszegedi Zsótér-mag- Jókaival. Valahányszor az író Szegedre jött, tárban 60 mázsa lőpor és töltény fölrobbant. A Keméndyékhez szállt, s az árvízkor is hiába Tisza kicsapott medréből, a hajókat, vízimalmo- hívta ebédre magához a „szegedi miniszterel­kat, dereglyéket összezúzva lökte partra a lég- nök", a királybiztos Tisza Lajos, ő a szerényebb nyomás. Mintegy nyolcszáz halálos áldozata lett polgári vendégszeretetet, Keméndyék asztalát a rotbanasnak, de Jókainak — ki Móra szerint előbbre becsülte. Keméndynével való levélváltá­éppen buzaviragot szedett a lőportár környékén sát 1942-ben tette közzé értékes fényképes doku­— a haja szála sem görbült meg. Ennek sa d- mentumokkal aa asszony annkaöccsq, Szeged két klasszikusa, Juhász Gyula és Móra Ferenc többször idézték Jókai alakját. Juhász Gyula ifjan, 1902-ben, még látta az írót a bu­dapesti Magyar Tudományos Akadémián: Mn láttam myntr Jók a R. Arany-kék Szeptember tündökölt, a Dana partján, S a tudománynak büszke csarnokában. A százéves Kossuthról ó mesélt. Jókai A Jókai-centenárium alkalmával Móra Ferenc 1925. február 18-án tartott előadásában az író it­teni útjait nyomozta. „Jókai lábnyomait keres­tem meg Szeged történetében — mondotta. — Neki nem voltak azok olyan fontosak, hogy élet­írói ne mellőzhették volna őket; nekünk erek­lyék, és dokumentumai annak, hogy ennek a városnak különös kötelessége ünnepi díszbe öL tóatetni a lelkét Jókai emlékünnepén.?:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom