Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-15 / 139. szám

Csütörtök, IMI. ttnhw IS. 4 C" SZÉKELY LUJOS: a „oillámhál%or(Lf KULISSZÁI MÖGÖTT Ankét a vegyipari üzemekről II. A furcsa háború 1939. szeptember 3-án Anglia ® Franciaország ha­dat üzent Németországnak. Neville Chamberlain brit miniszterelnöknek keserű lé­lekkel kellett tudomásul vennie, hogy a romboló szel­lem, amelyet ő maga is olyan buzgón segített előtör­ni palackjából, nem szolgá­ja a nyugati imperializmus­nak. hanem félelmetes el­lenfélként tornyosodik föléje is. -Mi és Franciaország — jelentette be Chamberlain — teljesítve kötelezettségünket, segítségére sietünk Lengyel­országnak, amely olyan bát­ran ellenáll a népét ért go­nosz és nem provokált tá­madásnak*. A francia hadsereg és az angol expedíciós erők szep­temberben föl is vonultak a francia—német határra, a Maginot-vonal hatalmas erődjeibe. A világ feszülten várta a szövetségesek táma­dását a németek sebtében kiépített Sieg/ried-vonala el­len, hogy mindjárt kétfron­tos harcra kényszerítve a hitleristákat, áj fordulatot adjanak az eseményeknek. •Még a lengyelországi had­járat befejezése előtt — ír­ja Mellenthin német tábor­nok a második világháború páncél os csatáiról szóló könyvében — a harmadik hadtestet átszállították nyu­gatra és október elején Trier északi körzetébe érkeztünk. Idősebb fivérem Saarbrücken közelében szolgált egy tarta­lék hadosztály parancsnoka­ként. Lehetővé vált számom­ra, hogy meglátogassam. így alkalmam nyílott arra, hogy közvetlenül megtekintsem a híres Westwallt vagy - Sieg­fried-vonalat. Csakhamar meg kellett állapítanom, mi­lyen hazárdjáték volt a len- vetkezetesen síkraszállt a fa­A Nehézipari Minisztérium Szekér Gyula miniszterhe­vegyipari ágazata szerdán lyettes bevezető előadásában beruházási ankétot rendezett telhívta a figyelmet arra, a minisztérium művelő- hogy az ötéves terv ipari dési termében a kőolaj- beruházásainak egyötödét a ipari, színesfémipari, a ne- Nehézipari Minisztérium I héz-, valamint a szerves- vegyipari ágazata, a kőolaj, HllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllltHlUHIIIHIIinillllllllllflIllinillllltlIIIIIIHIIIIIIIin ! vegyipari vállalatok igazga­\ tóinak, főmérnökeinek, be­ruházási és pénzügyi veze­tőinek, valamint az Országos Tervhivatal és a Magyar Be­ruházási Bank képviselőinek részvételével. A katonák szenvedtek a hidegtől és nagy labdarúgó­mérkőzésekkel. ökölvívással, műkedvelő komédiázással ütötték agyon az időt. „Kimosott gatyáinkat a Siegfried-vonalra akasztjuk, itt a nagymosás napja, jó anyám* — énekelték rögtön­zött dalukat az angolok. A „furcsa háború* demo­ralizálta a francia és angol seregeket. Hogy mi lesz, sen­ki sem tudta. A francia és angol hadve­zet® tétlensége több mint féléves elők®zületi időt biztosított Hitlerék számára. Alaposan ki is használták. 1939. november 3-án Hit­ler a német főparancsnokság beosztottjaihoz beszéd® in­tézett: „Elhatározásom meg­másíthatatlan. Franciaorszá­got és Angliát a legkedve­zőbb ® a legkoráb­bi időpontban fogom meg­támadni. Belgium ® Hol­landia semlegességének meg­sértése jelentéktelen kérd®. A semlegesség megszeg®ét nem fogjuk olyan ostobán végezni, mint 1914-ben. Ha mi nem törjük meg a semle­gesség®, megteszi Anglia ® Franciaország. Támadás nél­kül a háborút nem leh® győzelmesen befejezni*. • Miközben Hitler-Ném®or­szág lázasan k®zütt új had­járatára, DalaAier francia kormánya a kommunisták üldözésével vott elfoglalva. Az egyetlen politikai erőt kívánta megtörni, amely kö­gy® hadjárat ® milyen sú­lyos kockázatokba rohan­tunk a főparancsnokság irá­nyításával. A Siegfried-vo­nalat másodosztályú, rosszul felszerelt ® kellően ki nem képzett csapatok tartották megszáBva, amelyek messze voltak attól az áttörhet®len szilárdságtól, amellyel pro­pagandánk felruházta ók®*. • Csak mellesleg jegyezzük meg, hogy Mellenthin kriti­kai szelleme a háború ide­jén még enyhe passzivitás­ban sem nyilvánult meg, mindvégig buzgón szolgálta Hitlert. Magatartása jelleg­® általános a volt ná­cik körében, akiknek nagy része ma azért bírálja Hit­lert, mert katonai ® politi­kai baklöv®eivel — úgy­mond — elvesztette a Szov­j®unió elleni hadjárat® ® ezzel az eg®z háborút. Nyil­vánvaló, hogy ez az Állás­pont ® Adenauerék egész revansiszta háborús politi­kája egy tőről fakad. • Tény azonban, hogy a Siegfried-vonal lóhalálában megépített bunker® ® tank­csapdái korántsem voltak se­bezhetelenek ... Eltelt az ősz, jött a tél ® R nyugati hadszintéren sem­mi érdemleges nem történt. Helyi járőrtevékenység, né­hány ágyú tűzpárbaja, felde­rítő repül®ek kerültek a napi hadi jelentésekbe. „Guer­redrole* — mondották a franciák; •phoney ivar* — fordították le az angolok az új kifejez®t; „furcsa hábo­rú-* — bámult el a meg­döbbent világ, amely léleg­zetvisszafojtva várta "az ese­mények® • -Élni, és élni hagyni«: ez vólt a politika a Saar-vidé­ken — állapítja meg B. Ferguson, egykori angol szemtanú. De hozzátehetjük, ez volt a helyzet az egész nyugati fronton. siszta agresszió elleni harc ügyéért. A francia nagybur­keletre légihanc .. . Egy fran­cia repülőgép égve zuhan le ... Két páncélosunk — bizonyára jól hallani kilö­\'®eiket — visszavonuló el­lenséges gépjárművekre tü­zel*. Az adást Budapest I. rádióállom®a is átvette ® mint valami sportmérkőz®t közvetítette a magyar közön­ségnek. • Június 14-én elesik Párizs. A forradalmak ® szabadság­küzdelmek megszentelt he­lyein a Wehrmacht csizmái dübörögnek. Az országutakat a menekülők százezrei lepik ét. A francia fegyverszüneti kérelem hírére Hitler főha­diszállása parkjában furcsa táncra perdül, groteszk moz­dulatait a fényképező lencse megörokft®te. Franciaország ha* hét alatt oml®t össze. Június 22­én aláírták a fegyverszüneti szerződést. Néhány hónap múlva pedig francia földön felcsattantak az ®eő sortü­zek, amelyek kommunisták, hazafiak él®® oltották kL • A. Brooke angol tábornok — mint háborús naplójában megörökítette — az összeom­lás napjaiban találkozott Weygand francia főparancs­nokkal. R®zv®ét fejezte ki a szöv®séges tábornoknak Franciaország ® a francia nép tragikus helyzete miatt. Nagy megdöbbenésére Wey­gand a következőket vála­szolta: „Igen, befejeztem ka­tonai karrieremet, amely pe­dig egyike vott a legsikere­sebbeknek.* a színesfém, a szervetlen- ® szerves vegyipar használja fel. Ez az összeg annyi, mint amennyit megelőzőleg tíz év alatt 1951-től 1960-ig ruhá­zott be az ágazat. (Következik: DUCE BEAVATKOZIK.) ————————————— zsoázia vezető köreinek túl­nyomó része botcsinálta el-: lenfele volt csupán Hitler-J. nek, hiszen „fő veszélynek*{somfai lászló: változatlanul a kommuniz­must ® a Szovjetuniót te­kintették. Angliában hasonlóképpen alakult a helyzet. Bár a Szovjetunió a Németország { által kezdeményezett 1939-es meg nem támadási szerző- i déssel egyelőre kívül tudta ­magát tartam a háborún, a k® nyugati hatalom impe­rialista vezető kör® még mindig abban reménykedtek, hogy a Kel®re forduló hit­leri agresszió olyan helyze­t® teremt, amelyre évek óta vártak. Hitler végül mégis „igazi történelmi hivatását* teljesíti ® „megtöri a világ­kommunizmus erej®*. Mi­közben hadseregeik hangu­latát. erkölcsi ellenálló ere­jét aláásta a Siegfried-vonal előtti tétlenked®, nem átal­l®tak katonai fenyeget®t alkalmazni a védelmi ®öké­szül®ek® folytató szovjet állam ellen. Szedik a paradicsomot és az étkezési paprikát a Felszabadulás Tsz-ben A szegedi Felszabadulás paprikabokrok olyan szép Termelőszövetkezet baktói fejlettek, hogy az ország tá­kértészetében már pirosra voli vidékeiről valósággal érett a paradicsom ® meg- csodájára járnak a kert®z­kezdték a szed®ét. Nemcsak kedő közös gazdaságok szak­az üvegházakban érik a ked- emberei. Egy-egy bokron veit primőr, hanem a sza- húsz term® van. A terv badban is, öt ® fél holdnyi szerint 120 000 paprikára területen, ahová egy hónap- számítottak, de ezt máris pal ezelőtt előnevelt palán- túlhaladták, s az összes ter­tákat ültettek ki. Ezeken més előreláthatólag megha­már kis term® is volt a ki- ladja a háromszázezer dara­ültet®kor. A tsz-ben a ko- bot. A bevétel is száznyolc­rai. fajták közül a kecskemé- vanezer forinttal magasabb ti törpe paradicsomot neve- lesz a tervezettnél. A több­lik, amely holdanként mint- letbevéte) negyven százalékát ffz®hatVan máZSáS terméSSel - a teljesített munkaegysé­* Ugyancsak szedik ® szál- R<* "Anyában - a brigád Htják a cecei fehér ®kez®i tagjai prémiumként kapják paprikát az üvegházakból. A meg. Rádióműsor CSÜTÖRTÖK KOSSUTH-RADIÓ 4.* Rákóczi induló. 4.30 Hí­rek. 4,35—7.59 Vidáman, irissen. Közben: 5.90 Falurádió. 5,39 Hí­rek. 6.20 Néhány perc tudomány. 4,59 Időjelzés. 7.00 Hírek. 7,19 Uj könyvek. 7.30 Műsornaptár. 7,59 Időjelzés, i.oe Műsorismer­tetés. 8.08 Technikai szünet. 8.11 Operarészletek. 1,55 Édes »n.v«­nyelvünk. 9.00 Tarasconi Tarta­rin. Rádiójáték. 9.40 Tánczene. 19.00 Hírek, lapszemle. 10.10 Na­pirenden . . . 10,15 Zenekari mu­zsika. 11,90 Rádióegyetem. 11.25 Zenés játékrészletek. 11.00 Déli harangszó. 12.15 N^pi zene. 13.00 Irodalmi publicisztikánk gyöngy­szemei. 13,15 Könnyű zene. 13.59 Nagyapó a hintaszéken. Versek. 14.00 Két német rapszódia. 14.15 F.gy műszak — több műszak. 14.25 'Operarészletek. 15.00 Hírek, közlemenye. 15.08 Időjárásjelen­tés. 15,10 Ábécédé . . . 15.39 Vár a íaju. 15,50 Egy falu — egy nóta. 10.45 Lányok, asszonyok. 17.00 Hírek, külpolitikai kérdé­sekre válaszolunk. 17.15 Hang­szerszólók. 17,45 Moszkvai tu­dósítónk jegyzete. 17,55 Szív kül­dj. 18.40 Ifjú figyelő. 19.00 Köz­vetítés a Katona József Színház­ból. Mákviragok. Színmű. A szünetben: 19.54 fn éjszakát­22.00 Hirek. 22 15 Galoppverseny­eredmények. 22,20 Tánczene. 23.00 Zenekari hangverseny. 24.00 Hírek. 9,10 Nyári szerelem. 0 30 Himnusz. PFTÖFI-RADIO 5.M Reggeli zene. 6.30 Műsor­naptár. 6.50 Torna. 8.00—8 10 Hí­rek. 14,00 Időjárás- és vízállás­jelentés. 14.15 Régi magyar da­lok. 14.45 Májusi cseresznye. El­beszélés. 15 OO Nyaralóhelyen . . 15.50 A külföldi sajtó hasábjai­ról. 14.00 Hírek, 14,05 Felsült vő­legény. Rádiójáték. 14.26. Ka­marazene. 14.50 1000 szó oro­szul. 17 00 Daltanulás. 17.15 Édes anyanyelvünk. 17.20 Operettrész­letek. 18.00 Hirek. 18.05 Kóru­sok. 18.25 Szerelmes szonettek. 18.42 Magyar népdalok. 19 00 Hírek. 19.05 Tánczene. 19.30 Liszt é« a közönség. 20.20 Élő­szóval — muzsikával. Közben: 21.00 21 05 Hírek. 23,00 Hírek. 23,15 Műsorzárás. Televíziómüsor 17,35 Közvetítés a moszkvai televízióból. N. Sz. Hruscsov beszámolója a bécsi tárgyalás­ról. 19.0A TV-híradó. 19.15 Bo­szorkányszombat. 19.35 A jövő hét műsora. 19.40 Le a tenger­hez! 2fl.t0 Szünet. 20.15 A dar­gyerekek1 20.00— 20.30 Esti kró- vak dala. Szovjet balettftlm. nika. 21,50 Liszt: SpozaUzio. 21.40 Hírek. Foghúzás Az öreg N. N. bócstf munkára hívták, társa­dalmi munkára. Vállal­ta is, s ment volna, de reggel, mikor ráharay>ott\ egy ropogós kiflivégre, feljajdult. Elborította a forróság és agyába ha­sított a fájdalom éles pengéje. — Ki kell dobatni!.,. — dünnyögte a félbe­maradt reggeli fölött, s máris indult az orvos­hoz. Nagyon megkínoz­ták. Fogó, vésők, kala­pács, vágás és varrás ... Annyira legyengült, hogy munka helyett ha­zament lefeküdni. Másnap aztán csak el­ment dolgozni. A többi öreg élénk csipkelődés­sel fogadta. r— Nem ízlik a mun-1 ka, nyugdíjas úr? — Űr lettél vénséged­re? =•» Nézzétek, úgy pisz­kálja azt a maltert, mint • a kelkáposztát... — Tán az országgyű­lésben voltál tegnap? Mit volt mit tenni, el kellett mondani az izgá­ga fog történetét a kö­ré sereglett cimborák­nak. — Hiszi a piszi! Mu­tasd! Az öreg ettátotta a száját, a többiek bele­lestek. Tényleg ott • helye ... — Hanem ahogy né­zem, már csak két na­pot maradhatsz el csodálkozott rá az egyik cimbora. '— Már miéri marad­nék két napot? — Mert még két fo­gad van. S ha mindegyi­ket kidobatod is esak a távolmaradásért, az ak­kor sem több kettővel. (si) HÁROM STÁCIÓ («.) — Dehogynem! En mindig magamnál vagyok... De az®* jó ocrom volt. Sz.-on nem tudtalak keresni, velük t®jesen megszakadt minden kapcsolatom, gondoltam, le­szaladok ide, hátha itt megtalállak, mielőtt... Jó orrom volt. — Mielőtt?! — Miféle: mielőtt?... Ja! Mi®őtt odébbállnék. — Hogyhogy? — Nézzétek ... rtt... egyelőre minden elvesz®*. — Elveszett? — El ez. Túlerő, na. Nincs mit tenni. Egyelőre nyugatabbra. Ez az egyetlen ieh®ő ésszerű tett.. Túlsá­gosan jó falat volnék nekik, ha karmaik közé kaparin­tanának. Nagyon belemásztam. — Ugye mondtam, Ferikém! Kértelek rá, ne dobd oda magad egy bizonytalan ... — Csak ebben a pillanatban bizonytalan. Holnap­után másként fordulhat. De ma forró a talaj ... Van egy jó nagy nyugati kocsim, még alhatsz is benne. Kényel­mesen elférünk a legszükségesebb holmival együtt. A veze­tőm feltétlenül megbízható... Van néhány jó papírom. Reád számítva az egyik nőnek van kiállítva ... Megvár­juk a hajnalt, s akkor neki... Ekkor lépett be Bór Iván. Most oszlott a vezérkar. . ., . — Na, ismerkedj®ek, nagymagyarok! — szólt a y™.e*a!arnwiv*J0:*n.J*-\gyógfteerész. - Ez az öcsém, akit a vadnyugat dobott át nemz®mentönek ... — Van kedved ilyen viszonyok között tréfálni? — Persze. Ha nem tréfálnék, az én orrom is vérzene, akár a tietek. Ez meg itt a sógorod, a híres alanyi költő, Paál Ferenc... ismerkedjetek, sorstársak!... Azok ismerkedtek ls. Néha mindk®tő egyszerre be­1940. április 9-én a német hadak rátörtek Dániára ® dig hatalmas erőkkel Hol­landiát, Belgiumot ® Fran­ciaországot támadták meg. A nyugati kormányok sok éves bűnös politikája ® a „fur­csa háború* előkészítette a katasztrófát. A fasiszta had­seregek — villámháborús stratégiájuknak megfele­lően — -a páncélos ® légi­erők túlsúlyával, térölelő tankmanőverekkel ® gépesí­tett gyalogságuk előre dobá­sával bekerítették ® szét­zúzták Flandriában a vetségesek fő erőit. A német rádió — a hit­leristák embertelen cinizmu­sának egyik példájaként — helyszíni közv®ítést adott a Maas mentén folyó harcok­ról: „Támpontunktól ®zak­szélt. Emma asszony szalonnát, meg kolbászt hozott, ® ,, '\„ y«sany ru Paál éhesen esett neki. Magda szemben ült vele. Csak Z°U Magdan*k- de «ztan szinte most nézte meg jobban. Húsz év® öregedett. Igaz, he­tes szakáll feketedett az állán. Rövidesen megállapodtak, hogy hatkor kelnek, s ter­mészetesen Iván is velük megy. Valahogyan rokonszen­szö-[> vesebb volt szamara az udvaron álló fekete kocsi, mint • [holnap a teherautó Sóki val meg Lehoczky ékkai. Az iga­zat megvallva nem sokat bízott bennük, mint ahogy jól belenevelték, hogy csak magában bízzon. De Paál rokon­szenves volt neki, és Magda nagyon csinos nő. Igaz, így a bank pénzéről lemarad, dehát ki tudja, lesz-e abból valami — őnélküle? A levegő nagyon bűd®, mennél ha­marabb, annál jobb. Fél k®tő volt, amikor ágyba kerültek. A rekamié elég keskeny kettejüknek. De azért elfértek. Annyi idő után görcsösen ölelték egymást, még a lélegzetüket is visszafojtották. Paál Ferenc haja ragadt, testének pedig mosdatlansggszaga volt. De ezt már akkor érezte Magda, amikor széteresztették egymást, ® Paál mélyeket hor­k®t. Hétkor csörgött a vekkeróra. Emma asszony kel­t®te őket. Az esőnek nyoma sem volt, de a víz még tócsákban állt az udvaron. , Bór Gábor ügv sürgőt t-forgott az autó körül, mintha ő is menne, ö helyezte el a csomagokat., az elemózsiát. Ahogy egyszer együttmaradt Magdával egy percre, hal­kan odaszólt neki. — Nagyon sajnálom, hogy elmégy. — Maid megjövök. ~— Ebben nem tudok hinni. Valahogy az az előérze­tem. hogy nagyon sokáig nem látjuk egymást, talán most utoljára. — Én nem akarok meghalni, Gábor. — Én sem. Meghalni senkisem akar. .. Nem is erre gondoltam. Inkább arra. hogy ez a két nekivadult ember meg sem áll az óceánig. — Ugyan! Nélkülem! — Ezt most könnyű így kimondani: nélkülem. De adott helyzetben mégis gondolkodik az ember. A nem­zeti forradalomnak nevezett valami szétpukkan. A forra­dalomnak vége. Ti elhajókáztok, mi meg ittmaradunk a... a pácban. .Biztos, hogv én iszom meg a levét en* nek... De téged nagyon sajnállak. Helyesebben talán ma­gamat, hogy nélküled maradok. Nagyon jó cimbora vol­tál ... Megmondom, ahogy van: Emma ezekben a napok­ban ugyancsak kimutatta a foga fehérjét. Sokat riká­csolt. Ezt a hangját eddig nem ismertem. Most aztán itt­maradok vele... Én kérek bocsánat® azért, ami sérelem téged ezen a két napon ebben a házban ért... — Hagyd el! így jött. nem másként. Majd elfelejtjük. Amikor beszálltak az autóba, Sóki akkor sem volt ott. A gyógyszerész bement a szobájába, de nem ta­lálta. Biztosan mát- hajnalban elment a tanácsházára. A volánnál egy vagány fickó jilt. Géza. Bemutatko­egész úton hallgatott. mekül vezetett. Kora nehezen megállapítható. Harminctól negyvenötig minden lehelett. Keskeny arcán barnára égett a bőr, szeme apró volt, de nagyon eleven. Tegeződött Paállal, ® rövidesen Ivánnal is. A kocsiban hol a költő ült hátul Magdával, hol Iván. Égy darabig azon az úton mentek, amelyen két napja Magda gyalogolt. Hirtelen csaknem felkiáltott: a teher­autó most is ott feküdt a sekély árokban. — A bolond! R®zeg lehetett ® lesétalt a b®ónról — nevetett Iván. — Nem volt r®zeg — mondta Magda nyugodt han­gon. (Folyt, kovj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom