Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-15 / 139. szám

5 Csütörtök, 1961. június 15. A LEGJOBB BRIGÁD BECSÜLETTEL ALLJA SZAVÁT Munkában a szalámigyár ifjúsági exportbrigád/a A Szegedi Szalámigyárban ter import lóbél — ebbe töl- nek jó eredményeit. Az ifjú­évek óta dolgozik a kötöző- tik a szalámit — 7 forintba ben egy ifjúsági exportbri- kerül. Tavaly nem egyszer gád. Tagjai évről évre vál- 10 százalék fölé emelkedett toznak. hiszen ettől a mun- a bélselejt, és ez havi 10— kapadtól vonulnak be őszön- 11 ezer forint kárt jelentett, ként a legtöbben katonai Most az egész üzemrész egy­szolgálatra, és a „kiörege- havi bélselejtje 800 forint dett* fiatalok helyébe újak értékű. lepnek- A Szegedi Szalámigyár A brigád megye-szerte hí- legjobb brigádja eddig az res. Két évvel ezelőtt az el- ifjúsági exportbrigád. Az ső helyezést érte el az ex- idősebbek kezdetben nem portbrigádok versenyében, szívesen hallottak arról, Szegeden az elsők között je- hogy mindenben a fiatalok Ientkeztek tagjai a Szovjet— szerezték meg az első he­Magyar Baráti Társaság, a lyet. De most már megszok­Szakszervezetek Megyei Ta- ták. nácsa és a Csongrád megyei _ E1 k(?n ismernünk _ tanacs felhivasara. Benevez- mondotta Laczik Sándor a tek a „Példaképünk a kom- szomszédos munkaasztalnál sági exportbrigád közvetlen vezetői, Jancsik János mű­vezető és Varga Lászlóné csoportvezető, mindenben segíti a fiatalokat és úgy szervezik a munkát, hogy a brigád tagjai mindig együtt maradjanak. Reggel a bél­üzemrész egy órával előbb kezd, hogy mire a töltök és a kötözők munkába áll­nak, minden szükséges anyag meglegyen. A fiatalok nem is panasz­kodnak. Még sohasem állt le a munka anyaghiány miatt. Becsülettel állják szavukat. Hangos „könyvtár" nyílt Szegeden A Szovjetunióban és a né pi demokráciákban szerzett tapasztalatok alapján a Ma­gyarországi Vakok Szövetsé­ge több „hangos könyvtárat szervezett az ország terüle­tén. Szegeden tegnap dől után a Kölcsey utca 1 szám alatt adták át ünnepélyes keretek között az első ilyen hangos „könyvtárat*. A meg nyitón szép számmal rész! vettek a vakok és a csökkent látóképességűek és Küsz Je nő elnök, valamint Suti La­jos titkár megnyitó szavai után örömmel vették birto kukba a régen óhajtott, szé­pen berendezett hango: „könyvtárat*. Az új „könyvtár* mag netofon szalagról kőzve títi neves írók műveit. A A Szegedi Szalámigyár 24 j magnetofon felvételeket Bu­munista ba. bri gád«-mozgalom­A vállalás Ez a nevez® újabb mun­kalendületet adott a fiata­loknak, újabb komoly mun­kavállalást írtak alá. bek között vállalták, tervüket túlteljesítik, a bél selejtet — 1960-hoz viszo­nyítva — egy százalékkal csökkentik; továbbá, hogy — 1961 első hónapjához viszo­nyítva — a füstölőben 15 százalékkal kevesebb szalá­mi reped meg az ő hibájuk miatt. Ezenkívül egy sor egyéb fontos pont szerepel még a tervükben, melyek a tanulással, a társadalmi munkával ® a továbbkép­zéssel kapcsolatos. Számok a szalámin A vállalás rögzítése óte néhány hónap telt el. Hogyan állják szavukat a lelkes fia­talok? Hogyan segíti az üzemvezet® vállalása telje­sít®ében az exportbrigádot? Először talán az eredmé­nyekről számoljunk be. A kötözőben, ahol az ifjúsági brigád dolgozik, rajtuk kí­vül még két brigád kötözi a szalámit. A fiatalok na­ponként ériékelik eredmé­nyeiket. Csányi Kálmán, Ko­vács József, Jancsikin Szve­tozár ® a többiek jól tud­ják, hány szalámit kell bekö­tözni azért, hogy elérjék a 106 százalékot. — Óránként 2Í szalámit kell végigsimítanunk ® szakszerűen bekötnünk, ha teljesíteni akarjuk a normát — mondta Csonka Gyula. De hogyan kötözik ezeket a világhírű szegedi szalámi­kat? Mint a villám, olyan gyorsan. Minden rúdra egy­egy szám keiül ® ez elkí­séri a finom csemegét a fogyasztó asztaláig. Hogy miért van erre szükség? Rek­lamáció esetén meg tudják állapítani, ki követte el a hibát. Áprilisban a kötöző üzem­r®z 103.5 százalékra telje­sítette tervét. Ezen belül az ifjúsági brigád átlaga 110 százalék volt. X Öregek és fiatalok Hogyan csökkentették a bélselejtet? Ebben sincs szégyenkezni valójuk. Áprilisban az ifjú­sági exportbrigád selejtszá­zaléka 3.7. A másik két bri­gádé 4.7 ® 5.5 százalék. E számok puszta felsorolása kétség kívül nem sokat mond. Egy kis magyarázat­tal azonban mindjárt többet tudunk meg róluk: egy mé­dolgozó kötözőbrigád vezető­je —, hogy ügyesebbek a fiatalok, könnyebben mozog a kezük. Reklamáció nélkül Az üzem vezetői is elisme­Töb- rik a fiatalok tevékenység® hogy baráti és tők® országba ex­portálja termékeit. Ebben az évben egyetlen kifogás sem érkezett az üzemhez. Az üzemben pedig az ifjúsági exportbrigád híven őrködik azon. hogy a szegedi szalámi jó hímevén ezután se essék folt. . H. Zs. dapesten központi stúdióban készítik és neves színésze', olvassák fel a regényeket, történeteket. A megnyitón először Karinthy „Tanár úr kérem* című kötetéből „köz­vetített* a magnetofon. A hangos „könyvtár* ezután szombaton ® vasárnap rend szeresen nyitva tart. Szegeden alapították meg a Magyarországi Eszperantó Múzeumot és Könyvtárat Július 23'án nyílik a nemzetközi érdeklődésre is számottartó új intézmény Hosszabb ideje fáradozik Farkas Ernő, a Szegedi Tu­dományegyetem gyakorló gimnáziumának tanára, hogy a magyar munkásmozgalom történetében is oly fontos apák és fiúk* regényének eszperantó fordítása, majd ezt követte egy amerikai bá­nyász értékes folyóiratgyűj­teménye. Azóta már hosszú névsorrá dagadt az adomá­szerepet betöltő és több mint nyozók száma a szélrózsa hatvanéves magyar eszpe- minden irányából. Így jött rantómozgalom kallódó érté- létre kizárólagosan adoma­keit összegyűjtse, mielőtt nyokból, a nemzetközi kul­azok teljesen veszendőbe ke- turális szolidaritás alapján rülnének. Ily irányú kezde- egy új, országos _ jellegű ményezést már elindított a fasizmus áldozatává lett dl\ Takács József Nagymaroson, de gyűjteménye is megsem­misült. Hasonló sors érte a Szegedi Munkás Eszperantó Csoport értékes könyvtárát is, amikor Horthy rendőr­sége az egyesületet felosz­latta és a könyveket elko­bozta. szakkönyvtár*? mely a nyelv­tudomány új ágának, az in­terlingvisztikának a művelé­sét is lehetővé teszi. Bizo­nyára a megyei és a vá­rosi tanács is megfelelő tá­mogatást fog nyújtani, hogy az új könyvtár beszerzések útján is bővíthesse állomá­nyát. „Közlekedési eszköz az nálni az Eszperantó Múzeum és Könyvtár is, mert a dokumentációs kiállításá­ra a magyar, bolgár, len­gyel, osztrák, zágrábi és az olasz rádió- ® televí­zióállomások eszperantó részlegeit is meghívják. Ez alkalommal Szegedről és a szabadtéri játékokról is ad­nának közvetítéseket. A kiál­lítás rendezősége Farkas Er­nő irányításával az előkészí­tő munkákhoz már hozzá­kezdett és reméljük, hogy a szabadtéri játékokat kiegé­szítő rendezvényük széles­körű érdeklődést kelt nem­csak országosan, hanem kül­földön is. NAPIRENDEN: Emberek és alkalmak Ugyik ismerősöm me­sélte, hogy abban az áruházban, amelyikben fe­lesége dolgozik, meghalad­ja a tízezer forint értéket is negyedévenként az az árumennyiség, amit a „ked­ves-< vevők elfelejtenek ki­fizetni. de azért hazavisz­nek. Mit szólok hozzá? Sokan hajlamosak olyan vélekedésre, hogy az embe­rek mind angyalok, mások szerint meg csupa gonosz­ból áll a világ. Én vala­hogy egyik állítást sem tu­dom elfogadni. Az embe­rek sem csak jók, sem csak rosszak, egészen egyszerű­en : emberek. Azon> hogy némelyek — uram bocsá' — lopnak, ha arra alkalom adódik, nem bírok elkese­redni. Nem, mert koránt­sem mindenki lop, sőt ah­hoz a tömeghez képest, amely az említett áruház­ban megfordul, igazán el­enyészően kevesen vete­mednek ilyesmire. A több­ségnek eszébe sem jut, mert egyrészt nem engedi a becsülete, másrészt nincs is rá szüksége: munkájával keres annyit, hogy megvá­sárolja. amire éppen szük­sége van. Természetesen akadnak szélsőséges esetek, olya­nok, amilyet ismerősöm is mesélt. Pillanatnyi"" csábí­tásnak engedett az a sok­gverekes apa, amikor egy óvatlan pillanatban el akart emelni egy 800 forintos órát a pultról. De rajtavesztett. Könyörgött, hogy inkább kifizeti — hiszen volt is nála annyi pénz —, csak ne jelentsék fel. Még a rend őrének is remegett a keze a jelenet hatására, míg fel­vette a megtévedt ember adatait. Ügy hallottam, hogy a forgalom egy százalékát le­het felszámítani veszteség címén, többet nem. A kifi­zetetlen áruk értéke pedig leginkább meghaladja az egy százalékot. Az alkal­mazottak tehát vagy ráfi­zetnek és munkabérükből térítik meg a veszteséget, vagy ... különböző trük­kökhöz folyamodnak, s azokon a vásárlókon hajt­ják be a hiányzó összeget, akik nem tehetnek a hi­ányról. Ne botránkozzék meg, aki erről még soha­sem hallott, a kereskede­lem berkeiben ez köztudott dolog. Nincs benne semmi rendkívüli: a körülmények késztetik rá őket. írtam már: ha alkalom adódik; óvatlan pillanat­ban: s most utóbb: a kö­rülmények késztetik. Azért írtarn, mert nem az em­berek jóságában, vagy rosz­szaságában, har.em itt van a bibi. Vannak ma is meg­tévedők, sőt bűnözők is. De ha vigyáznak rajuk, nem okozhatnak kárt, il­letve csak sokkal kisebb kárt okozhatnak. Talán nem minden, de maidnem minden azon mii­lik, hogy az üzletben ho­gyan helyezik el az árukat, hogyan akadályozzák meg az alkalmak adódását, az óvatlan pillanatokat, mi­ként szüntetik meg azokat a „kényszerítő* körülmé­nyeket. melyek az eladókat is tévútra vezetik olykor. Minden propagandaíz nél­kül kívánkozik ide, hogv a korszerű eladási formák legtöbbje és a korszerűen berendezett üzletek a mi­nimálisra csökkentik a rendellenes jelenségek szá­mát. És érdekes: ezekben a korszerű boltokban szí­vesen vásárolnak az embe­rek és szívesen dolgoznak az eladók is. A z emberi jellem átala­kulása — köztudott dolog — hosszú és rendkí­vül bonyolult folyamat. Ki­várni a teljes fordulatot lehetetlen, de elébe sietni nagyon is lehetséges, sőt kötelező! Kár tehát sopán­kodni a negyedévről ne­gyedévre összegyűlő tízezer forintos veszteségköltsége­ken. Szeged jórészt elavult bolthálózatának üzletbe­rendezései egyelőre még szinte kínálják a csábító alkalmakat. De a fejlődés már megindult., egyre több a modern, világos, higié­nikus üzlet, s ahogy to­vább növekszik számuk, úgy zsugorodnak majd egy­re kisebbre a veszteség­költségek forintjai. Fehér Kálmán Farkas Ernő tanár tavaly eszperantó, praktikus jármű­már előzetes tárgyalásokat kezdett Bezerédy Istvánnal, a szegedi Somogyi Könyvtár igazgatójával, hogy a Ma­gyarországi Eszperantó Mú­zeum és Könyvtár helyet kaphatna-e a könyvtár ke­retén belül, mint „corpus se­paratum*. Bezerédy igazgató megértette és támogatta az elgondolást, mert ' ve érzésnek és gondolatnak és az embertestvériség egyik legjobb propagátora* — írta egykor Juhász Gyula a Dél­magyarország hasábjain. Va­lóban így is van, mert a könyvadományok mellett számos érdeklődő levél is érkezik a Somogyi Könyv­tárba. Egy japán könyvtárvezető a mind a város, mind pedig magyar könyvtárügyről kér a Somogyi Könyvtár esak eszperantó nyelvű felvilágo­nyerhet az új intézmény- sítást, Delmenhorst-ból (Né­nyel metországból) kérdezik, hogy és egyben kiszélesítheti kül- Szeged Magyarország melyik földi kapcsolatait. részén fekszik és mit jelent A Magyar Eszperantó S'zö- ez a szó: „Somogvi« és így vétség országos választmá- tovább. Finnországból, Olasz­nva előtt Farkas Ernő is- országból és Svédországból mertette, hogy Magyaror- eszperantó nyelvű városis­szági Eszperantó Múzeum és mertetőket kérnek, sajnos ez Könyvtár létesítésén fáradó- utóbbi kérelmeket nem tud­j /.ik és komoly indokolással ják teljesíteni, mert a városi ; kérte, hogy az új. országos idegenforgalmi hivatalunk­I intézmény Szegeden kapjon ban már régen elfogyatak Egy a másfél millióból „ . . . kitántorgott Amerikába másfél millió em­berünk .. .* 21 éves korában ő is ott ült a kivándorlókkal helyei. Az intézmény felál­lítását általános .helyesléssel elfogadták, de vidéki elhe­lyezése körül már élénk vita ezek a prospektusok (Mis­kolc és Borsod megyét is­mertető leporellót már har­madik kiadásban adták ki támadt. Végül is a kezdemé- eszperantóul), nvező hathatós érvelése győ- idegenforgalmunk további zött, és a választmány, majd fejlődését eredményezheti az országos vezetőség hoz- a Magyarországi Eszperan­Zájárult, hogy az új intéz- Múzeum és Könyvtár, meny Szegeden létesüljön. meiyet július hó 23-án ad­A nyomós érvek között nak' at ünnepélyes keretek között a közönségnek. Ez al­kalommal a szegedi eszpe­rantisták dokumentációs kiállítást rendeznek Mindazon rokonoknak, jó baratoknak és ismerősök­nek. kik szeretett édes­anyánk, iizv. KESMARKY GEZANE temetesén megjelentek és viragadomanyaikkal fajdal­munkat enyhíteni igyekez­tek. ezúton mond köszö­netet a gvászolo esalaű egyébként szerepelt a Nem­zetközi Eszperantó Múzeum 270 darab eszperantó könyv és brosúra ajándéka is, me­lyet előzetes levelezés alap­ján sikerült biztosítani. ' A népek barátságának és a Mora Ferenc Muz.eum ku­egvüttműködésénck fényes polacsarnokaban és bemu­bizonyítéka a Magyaror- tatják a nemzetközi nyelv szági Eszperantó Múzeum gyakorlati felhasználását es ® Könvvtár. melynek ál- magyarországi 00 eves utjat. A lománva már négyszáz kö- kiállítást hosszabb ideig tart­riil mozog. jak nyitva, hogy azt a Szeged, Az új intézmény életrehívó- Szabadtér, Játékok vidéki es ja egvik legolvasottabb esz- külföldi látogatói is megte­uerantó lapban felhívást kö- kinthessek. zölt az új könyvtárról, mely- „Az eszperantistak nyel­nek eredményeként a világ vükkel a világra szólnak* — minden tájáról könyvadomá- mondotta .Juhász Gyula, a nyok kezdtek érkezni. Az el- Szegedi Munkás Eszperantó­ső a Szovjetunióból érke- Csoport egyik volt alapító zett, Turgenyevnek; „Az tagja. Így is akarja felhasz­kor New York legszebb, leg- megkaphatja a legmagasabb, előkelőbb utcáin több mii- a 120 dolláros nyugdijat, lió ember menetelt a kom- — Ez ellen a törvény el­munista párt felhívására. De len még egy kormányhü - az utóbbi évtizedekben az képviselő is telemelte sza­egyutt a hajó fedélzetén es ampnkat kormány mindent vát egy amerikai lapban ­testverewel együtt latolgat- elkövet> hogy meg1élemlítse mondja. - Igazsagtalannak ta: vajon milyen lesz az uj az embereket Az idós har. íarfja> mert azok „ nyomo. világ.' es most, 52 ev utan cog példaként elmondja: egy rult munkások, akik éveken hires egyetemi tanárt azért keresztül fizetik a magas bocsátottak el állásából, nyugdijalapot, háttérbe szó­mért kezet fogott egy kom- rulnak a néhány jól kereső munista szónokkal. Ez a munkásarisztokra fa mögött, -szabad" Amerika! Mégis ÍZ 1934 óta fizet­egyre főbben vannak, akik rpaSa te a nyugdíj­szimpatizálnak a Szovjet- alapot és 1954-ben vonult unióval. Csak figyelni kel- nyugalomba. 103 dollárt kap lett az embereket, amikor havonta, — ebből a lakbér' Hruscsov Amerikában járt. 42 dollár. A fennmaradó ösz­A fiatal szabósegéd 1909- Nagyon sokan lelkesen inte- szegből kell kiegyenlítenie a ben mondott búcsút szülei- gettek, éltették a szovjet gáz-, a villany és egyéb nek, testvéreinek, barátainak, kormányfőt, amikor végig- szolgáltatások számláját, ekkor indult el Szegedről, hajtatott az amerikai fövá­Az óriási világvárost, New ros utcáin. itt ül a veteránok Kálvin té­ri klubjában a hófehér ha­jú, idős ember és régi isme­rőseivel, harcostársaival be­szélget. A sok-sok kérdésre adott válaszból egy harcos elet története bontakozik ki. Hosszú az út Szegedtől New Yorkig, nagy az idö 1909-től 1961-ig. Yorkot választotta szülővá­rosa után lakóhelyéül. Né­hány heti munkakeresés után egy szabó alkalmazta heti 6 dollárért, s ezért na­ponta 14—16 órát kellett dol­goznia. ifr.iu- élményként szá­Kulon molt be a ven. dég Kádár Jánossal való ta­lálkozásáról. Amikor Kádár elvtárs az ENSZ ülésszak alkalmával kint járt Ame­rikában, az ott élő magya­Hamar^ egymasra találtak rok felkeresték szállásán, és ő, a nyugdíjas szabósegéd is ott volt. a barátok, az elvtársak. Rö­videsen bekapcsoiodott. a szakszervezeti mozgalomba. Elvtársai egy nagy üzemben helyezték el, s itt szervezte a munkásokat, Néhány he­tes itt tartózkodása után sztrájkot szervezett. Eredmé­nyes volt a munkások har-' ca. a tőkés kénytelen volt követelésüket teljesíteni, s heti 18 dollár fizetést kap­tak. Egy jóétvágyú ember — mondja — két hét alatt megenné a nyugdijamat. Na­gyon be kell osztanom, ha élni akarok. Ezután arról beszélt, hogy Kennedy megválasztása után bejelentette: emeli a nyug­dijakat. Es amerikai módra állta is a szavát. A legala­csonyabb, 37 dolláros nyug­dijat 40 dollárra emelték. .... Az VS A-ban soha nem Iá­Hogyan szólítsam ono- tott gyorsasággal emelkednek a paloták egymás után. Egy­egy ilyen bérházban azonban a kétszeba összkomfortos la­kás havi bére 300 dollár. Ez óriási összeg, s a nagy több­ség nem tudja megfizetni. Éppen ezért áll sok. száz, ezer lakás üresen, ugyanek­ket?* — kérdezte Kádár elv társ. — emlékezik vissza a vendég erre a találkozásra. — Munkástársaknak, java­soltam — mondja büszkén az amerikai vendég. És Ká­dár János elfogadta ezt a Sztrájk, javaslatot. A szegedi kommunista kor vannak emberek, akik harcostársak ezután a nyűg- az utcán hálnak, bérkövetelés, díjra terelték a szót. Kíván- Ezután a vendéglátók béketüntetés csiak voltak, hogyan gon- s.zux.an számoltak be jelzik a harcos kommunista doskodik az állam az idős, eredményeinkről, harcaink­életútját. Arról beszél, hogy munkában megöregedett dol- ról, és ő megígérte, hogy a „nagy lehetőségek« hazá- gőzökről. ezekről beszél az Ameriká­jában két keze munkájával Az amerikai vendég el- ban élő becsületes magya­senki sem szerezhet vagyont, mondotta: egy legújabb tör- roknak, akik várják a jó hi­Visszaem!ékezik azokra a vény szerint, aki két év reket Magyarországról.' szép május elsejékre, ami- alatt lefizet 4600 dollárt, Horváth Lászlóné *

Next

/
Oldalképek
Tartalom