Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-22 / 300. szám

228 Vasárnap, 1957. december 18. gondolva is. nemrég aztán én is felkerestem Kremdnné asszony „klinikáiét" Szétné­zek. gondoltam, ebben a kü­lönös kis gyóavintézmény­ben. s vróbálok némilea be­számolni róla: hoovan adlák vissza az életnek azokat az apró babaféleségeket, ame­lyekrSl egyébként már vég­leg le kellene mondania a gyermeknek is. mea a szü­lőnek is. Pufók arcú, árnyas szempillájú Tudtam, hoau nem fogom megbánni életemnek ezt az órácskáját, s perc ia sem fo­gok unatkozni de az elaon­doltnál la vidámabb élmé­nyek következtek. A kétszo­bás. szén. tiszta, volaári la­kás előszobáidnál eavütt úgynevezett festői rendetlen­ségben állt előttem, s mind­járt kezdetben jóízű* kellett nevetnem egy ovdoláláson, melyet 7 vagy 8 egészen rendes facsigácskával épp akkor végzett emi gesztenyés bababuksin a klinika veze­tője. Félig hanyatt feküdt, kezel alatta, pufók arcú és árnyas szempillájú, fölöttébb molett hólauike. s kék sze­meinek szende mosolygásá­val tűrte a szépítő müvele­tet. De bármerre néztem, mindenütt valami úi forma és úi szín fogadott. Eav se.z­lonon hét baba ült eovsor­ban, guönyörúen felöltöztet­ve. ené"ren műnérri-ioy el­rendezett niharedőkkel, s Immár teljesen kés*"n. Má­sutt o*t meztelenkedtek méa szegények, úgy. ahogy meg­érkeztek. kezük, vaav lábuk nélkül. Sok vedig fele nélkül, karosv-ái-ekben. dohn-oUhnn, varrógépen, mindenfelé, amerre a szem ellátott. Egy fából ki'ttm ferohtu,*, ido­mú, gondolom biedermayer, Éva Mn'tt ne din telh>*°n ru­ha nélkül és hozzá mén egy­előre szintén fele vétkül, hosszú, sétákat, tett előttem, nz ebédlő narkettién. mert hát járó baba volt. s Kremdnné asszonu 1árá** ufó--ó nuru­16 szerkezetét felhúzta a tiszteletemre. Mondhatom, éle*bű *-n1* a iáde r*'ha és buksija nélkül mégis csak egy furesa kis szörnye­tegnek tetszett. • A leamodernebb babák Aztán megint más formák és más színek következek. S közben noovhan kérdezős­ködtem mindenfélén, a rend­Jőít haha Gondolatok. keppk, élmények a babak körül A baba kultúrtörténete az ember kultúrtörténete. Bár­mi messzire nézünk ia visz­sza a régi időkbe, már a leg­korábbi müvészkedéseknek. az ősember legprimitívebb szép teremtésének is tartozé­ka volt a leánygyermek ke­zébe adott baba. Idomtala­nok, és nyersek voltak kör­vonalai, mikor még órmót­lanul kezdetleges volt ma­oo a kor is mindenestől, de a baba azért akkor is baba volt. Maid rendről rendre, évszázadról évszázadra fino­modott formájában, idomai­ban és színezésében: farag­ták fából is kőből, gyúrták — hogv aztán kléaessék — sárból, s a kvltúrhistória tud talán különféle fémekből öntött alakjairól is. De el so­ha sem hagyta és réa elment nemzedékek óta mind a máig kiséri az embert viszontag­ságos földi út ián. A gyer­mekjátékok sorában való fel­leié tartása, maid zenitre iu­tása. s mdta tartó uralkodó szerepe, töretlen írben követ­kezett be népek és gazdasá­gi rendszerek, osztályok és uralkodó házak, óriási kalei­doszkópjában. S ma épp úgy. mint régen, raita a ba­bán tanitaatia legelőször az édesanya, ösztön és értelem szerint egyaránt fogékony leánvkáiát az anyaság és a gyermeknevelés különféle csinja-bínjaira. a édesebbnél édesebb fortélyaira. A babakllníkán Dr. Kremdnné, egy bíró­ember nváiasmosoIvú és köz­vetlen modorú felesége, pár évvel ezelőtt méa csak mű­kedvelő amatőrként vállal­gatta ismerősei és ba­rátai legszűkebb körében, kislányaink kislányainak, a különféle babáknak iavitaa­tását. Munkáidnak méais ha­mar híre ment. Varázsló ke­zének szép és gondos remek­lései pedig hamarosan házi­iparrá. maid később rendes iparengedéllyel bíró komoly foglalkozássá alakultak át. Egyszerű és diszes babák, kicsinyek és nagyok, szőkék és barnák, törhetőek és tör­hetetlenek. hosszú hosszú so­ra formálódik. Így aztán mind a máia dr. Kremdnné fürge uiiai között, s a Lenin körút 38. szám alatti két­emeletes, palota második emeletén, az egyszerű pol­gári lakásban megszületett a mamák és leánykáik fülének egyformán kedvesen csengő babaklinika elnevezés is... Két pajkos leányunokámra EGY SORBAN iiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiM me,g,a túb&L... behozott, és méa „beteg", a már legújabb toalettben pompázó, vaav még csak itt­gecskéiébsn szerénykedő ba­bák birodalmában Főleg az anyagiak felől! Megtudtam aztán, hogy sokféle anyagból készülnek, függetlenül attól, hoav a kék és barna szemek, a csücsöri, édes kis szálak, az aranyló, vagy sötét tin­csek. a Pisze, vaav már kis­sé arisztokratikusabb orrocs­kák. végül miféle babák pro­filját formázzák elém: for­máik és nagyságuk szerint. Van babánk méa nagyon sok fából, s fával kombinált má­séból — mondotta Kremdnné —. de már itt vannak a leg­modernebb müanvaaok is. Nanvon kedvel*ek a navszu­babák, törhetetlenségüknél fogva, de az egyszerű rongy­babák sem megvetendők, s nem ls olyan dránók. Kau­csukbabát is szépecskén hoznak a szülők, s a lénvea az. hogy minden alkatrészük kezük, felük, lábuk eavtor­mán meglegyen, mert bi­zony annront adni csak vé­letlenszerűen. a legritkáb­ban lehet, ha valahogyan eav babaiavításból kifolyóan kimaradt valamelyik alkat­rész. Nemigen lehet tehát ar­ra s*áml*a-l hogy a hnba­kiinika különféle testrésze­ket is tud adni. csak azt. hogy tökéiatassé úütla a ba­bát, meglévő ré'zaíhől. Ma­máknak is. kislányoknak is tanácsos ezt tudni, és meg­jegyezni ... S ahol karácsonyi meglepetés lesz Ű) babákat kész alkat­részekből a NlVÓ-üzem gyárt Szegeden. Enyebek mellett, de szoraos női ke­zek mindenfelé gnirtiák most karácsony előtt a külön­féle alándékbnbá'-at. hoov önzetlen szeretetből örömet okozzanak vele. A Hazafias Népfront nőtanácsa. a Vörös­kereszt, a békehizottsáa és a KISZ nőtaaozatával összefog­va több száz babát, kutvát. bohócot és mackót varrt ösz­sze puszta ronou-terHltákból. hulladékból tündöklő színek­ben. s pompás élethüséaben. Árva és sokcsaládos szülők csemetéi kapják ajándékba nemsokára, de most. méa tele ülnek egy hosszú nagy asz­talt. s e tarka seregletben is a baba az első. a baba vezet... Füssv Láazló I A Szovjet Film | Ünnepe képrejtvény pályázatának nyertesei Az Idei Szovjet Film Ün­nepre 24 képből álló képrejt­vény sorozatot közöltünk la­punkban. A rejtvényverseny értékelését a napokban tar­tották meg Hódmezővásárhe­lyen, a Csongrád megyei Mo­ziüzemi Vállalat központjá­ban. ahova testvérlapunk, a Csongrád megyei Hírlap pá­lyázói is beküldték megfej­tésüket. A verseny így tehát megvei jellegű volt. Az első díjat, 100 darab mozijegyet szegedi tanuló nyerte: Papp Mária (Deák Ferenc utca 22.). A második díjat. 80 darab mozijegyet ugyancsak szege­di lakos nyerte: Balázs An­talné (Marx tér 16a.). A har­madik díjat. 40 darab mozi­jegyet Csillik Mihály (Föl­deák) nyerte. A szegedlek közül tíz-tíz moziiegyet egyéni elbírálás alapián az alábbiak nyertek: Szabó Ilona (Pancsova! u. 24.). Kiss Emőke (Dugonics u. 18.). Kulcsár Éva (Szt. Ist­ván tér 15.). Bacsa Éva (Ber­csényi u. 12.). Tódor László­né (Liszt u. 18.) Rüz József (Párizsi krt. 37a.). Bakacsi Teréz (Daru u. 13.). Szabolcs Antal (Vörösmarty u. 3.), Tóth Júlia (Partizán u. 15.), Csemez András (Kölcsey u. 10.). Csapó László (Kölcsev u. 11.). Bus György (Pancso­vai u. 17.), Juhász Aranka (Dorozsmai u. 40.), Lévai An­tal (Moszkvai krt 34.), Szabó Józsefné (Kárász u. 6. I. em. 2.). Losonczi Zoltán (Jósika u. 35.). Szoboszlai Éva (Kos­suth Laios sgt. 26.). Pa y Klára (Gyulatelep, Gyulai u. 11.). Sóvágó Mária (Takarék­tár u. 3.). Vereslca Emma (Lechner tér 5a.). Hegyes Eva (Gogol u. 18.), Papp Ilona (Takaréktár u. 8.), Dura Sán­dorné (Oroszlán u. 4.). Simon Klára (Bajcsy Zs. u. 22.). Raj­nai Eva (I. postafiók 437 ), Kiss Magda (Dugonics u. 18.). A szegedi lárásból Kulcsár Katalin (Kistelek), Varga Fe­renc (Szőreg) nyert 10—10 mozijegyet. A nyertesek jegyüket rövid ünnepségen kapiák meg de­cember 30-án. hétfőn délután 5 órakor a szegedi Szabadság Filmszínház irodájában. A ZENEKRITIKUS Jfálmán Imre, a Csárdáskirálynő komponistája, pályája elején egy pesti napilap zenekritikusa volt. Egyszer egy balatoni nyári hangversenyen kellett megjelennie egy nagy jövőjű, de kis jelenü énekesnő első fellépte alkalmából, aholis csupa rokonok, hódolók és ismerősök voltak jelen. A zeneest után a művésznő ragyogó arccal kérdezte fl fiatal zenekritikustól: — Nos, hogy tetszettem magának? — Sajnos, olyan helyen ültem, ahonnan nem hallottam semmit. — Borzasztó! Hát miért nem ült előbbre... Mire Kálmán Imre megjegyezte... (Az idézetet a vízszintes 1. és a függőleges 10. sorok adják.) •• 1 2 3— <1 5 ti T— B— r­} 10 nw 12 mm 13 •H 14 15 a ltf •• 17 • • •• ta 1 •• 10 20 21 !• 22 • B 23 24 25 •5 20 27 28 • • 29 30 Hí3' 1 HM 32 • • tó • • 34 35 30 37 •• .18 1 aai3"! • • 40 41 • • •M 42 1 E 1. Az itt levő zártbetűk: 1, t, e, 1, 1. 10. Köszönet 11. Késsel és fával dolgozó. 12. Ilona becézíse. 13. Növen­dékállat. 14. Útépítésre is használják. 15. Van ilyen csillag is. 16. Tréfa, vicc. 17. Főzeléknövény. 18. A kérdő­íveken szereplő egvik adat. 19. Mértani test. 20. Betű, ki­ejtés szerint. 22. Férfinév. 23. A szakács teszi. 24. Nyáron használják. 26. Hideg erdélyi szél. 27. Ilyen hiba is van. 23. Szláv tánc. 29. AÜ. 30. Kikötőváros Jugoszláviában. 31. Kariovi... (Csehszlovák vároe.) 33. Női név. 34 Ro­mán tánc. 35. Fából készült, nagyobb épület. 37. Éneklő hang. 38. Hideg németül. (A második betű: a.) 39. Nyom­dal dolgozó. 40. A szorgal­mas emberre mondják. 42. Hegycsúcs. Függőlegesen 1. Helyhatározó. 2. Hibá­san feljegyzett. 3. Egy erdei fa termése. 4. Mássalhangzó, kiejtés szerint. 5. Reggeli időpont. 6. Női név. 7. Nagy yiCctQyar siker Frangia Hanglemez és „Magyar fantáziá"-ját apá­Akadémia nagydíjainak ki­osztása során a „Szólista, ze­nekarral" kategóriában a Columbia FCX 640. számú lemeznek adták a nagydijat. Ezen Cziffra György Játssza rizsi konzervatórium zene­karának kíséretiben, Pierre Dervaux vezényletével. A „Combat" kritikájában azt írja, hogy Cziffra „ördögi virtuozitással és gyönyörű Liszt Esz-dúr versenyművét hangon" játssza a műveket. tó Afrikában. 8. Én, latinul, 9. A Balaton is ez. 10. Az itt levő zártbetűk sorrendben: z, s, ő, s, 1. 14. A kamra ré­gies neve. 16. Tengerbe nyú­ló kőépítmény. 17. Kedves női név. 18. ... -szerszám. 19, Görbe végű bot. 21. Sör is készül belőle. 22. Testrész. 23. Szombat-... 25. Jugo­szláv aprópénz. 26 Ibsen hí­res színműve 28. Textil­anyag. 31. Hatalmas szovjet folyó. 32. Orvossága. 34. Fél, félig — németül. 35. A ma­gyar szakszervezet vezető szervének rövidítése. 36. Mértani fogalom. 38. Leélt évek összessége. 40. Éneklő hang. 41. A sütemény része! (Metzger) Megfejtések — nyertesek A megfejtés péntek délig küldhető be szerkesztősé­günkbe, Szeged, Sztálin sé­tány 10., II. emelet címre. Megfejtésül a rejtvényben szereplő idézetet kell bekül­deni. A borítékra, vagy a le­velezőlapra kérjük ráírni: Rejtvény. A múlt vasárnapi kereszt­rejtvény megfejtése: Bozsik, Budai, Szojka, Lóránt, Zsák Károly, Grosits Gyula. Könyvjutalmat kapott: Méra Béla. Tolbuhin sugárút 34, és Lantos József, Hunyadi tér 14. W (242) Svejk kíváncsi volt rá. hogyan állna neki az orosz egyenruha, nmely ott hevert a szomorú­füzek alatt, Igy liát levetkőzött és felvette a szerencsétlen meztelen hadifogoly orosz egyen­ruháiét, melynek tulajdonosa az erdőn túh faluban ciszálhunh hadifogoly-transzportból szökött meg. Svejk szerette volna alaposan szemügyre venni marét a viz tükrében, s ezétt addig sétált a tó gátján, amíg rá nem talált a tábori csendőrök őrjárata, amely az orosz szökevényt kereste. A esendfírök magyarok voltak, és Svejket minden tiltakozása ellenire elhurcolták Chyrówba. a transzport állomáshe­lyére. s ott beosztották az orosz hadifoglyok höcé. akiknek a Pizemyslbe vezető vasútvonal hel'ireá'lltásán kellett dolgozniuk. Az egész dolog olyan gt/nrsan játszódott le. hogy Svejk csak másnap ébredt tudatára hely­zetének. s ee-i üszkös fadarabbal felírta az is­kolaterem fehér falára, ahol a foglyok egy ré­stét elszállásolták: Itt aludt Josef Svejk. Prá­ga. a 01. ezred 11. menclstázadának ordor.án­ra aki m'nt szállásmester Fclstyn latt tévedés­ből osztrák hadifogságba esett. IV. RÉSZ A DICSŐSÉGES CSIHI-PUHI FOLY1MASA I. Svejk nz orosz hadifogoly-transzportban Svejk tokát, akit orosz köpenyében és tá­nyérsapkájában összetévesztettek azzal az orosz hadifogollyal, aki egy Felstyn melletti lalubál szökött meg, szénnel felírta kétségbeesett se­gélykiáltását a falra, de erről senki sem vett tudomást, s amikor a chyrósvi körletben apró­lékosan el akart magyarázni mindent egy tiszt­nek, aki éppen arra járt a sárszerü kukorica­kenyeret vételező foglyok mellett, a transzport egyik őre vállba ütötte a puskája tusával és így szólt rá: — Szamegazisten, mész vissza a sorba, te disznó! Mindez nem ütött el az általános bánásmód­tál, melyben az osztrák—magyar ármádia ka­tonái az orosz hadifoglyokat részesítették, akik­nek a nyelvét nem értették. Svejk tehát visszatért a sorba és megszólí­totta a legközelebb álló hadifoglyot: — Ez az ember a kötelességél teljesíti, de közben saját magát dönti veszélybe. Mi tör­ténne, ha véletlenül meg volna töltve a pus­kája és fel is lenne húzva? Körmyen megeshet­ne, hogy amikor vállba üti az embert és a csö­vet saját maga jelé tartja, elsül neki a puská­ja, és az összes töltények a szájába mennek, úgyhogy kötelességtel/etilét közben meghalna. Egy sumavat kőbányában a munkások dinamit­patronokat loptak, hogy télen majd legyen mivel robbantani a rönköket. A felügyelő pa­rancsot kopott, hogy amikor a munkások ki­mennek a bányából, mindegyiket motozza meg, és est ö olyan kedvteléssel csinálta, hogy mindjárt ifiegfogta az első munkást és olyan szenvedéllyel kezdte paskolni a zsebeit, hney a íVnnm'rnnttnnnlt felrobbantak ennek a mun­kásnak a zsebében és mind a ketten, n lel­ügyelö is meg ö is, a levegőbe repültek, és úgy néz-ll ki, mintha az utolsó pillanatban is átölelnék egymás nyakát. 4 s orosz hadifogoly, akinek Svejk ezt elme­sólte, nagyon értelmes pillantással közölte, hogy egy szót sem ért az egészhői, — Nye ponylmat, já krimszki tatárin. Allah akbar. — A tatár leült a földre, keresztbe telte a lábait, kezét a mellére szorította cs Imádkoz­ni kezdett: — Allah akbar... Allah akbar... bezmila ... arachman ... arachim ... malin­kin musztafir. (Nem érteni, én krími tatár, Allah nagy, — Allah nagy.,; Allah nagy.u irgalmas ... könyörülj rajtom ..; könyörülj rajtam . eevszprű katonán). — Szóval te tatár vagy — mondta Svejk résitvev„en —, le is jól megjártad. Hát akkor meg kell, hogy értsél engem és én is téged, hogyha tatár vagy. Hm. .. hallottál már Stern­bergi .Jaroslavról? Nem ismered ezt a nevet, te tatár? ö porolta ki a seggeteket llostyn alatt. Ügy pucoltatok tülünk, Morvaországból, mint a pinty, ti tatár zsiványok. Nálatok biztos nem tanítják ezt az iskoláskönyvekben, mint miná­lunk. Hát a hostyni Szűzanyáról hallottál-e? Persze, hogy nem, pedig ő is ott volt. na meg­állj, tatár zsivány, majd itt a hadifogságban meglseresztelnek titeket. (A legenda szerint, 1240-ben, a hostyni csatában, Szűz Mária cso­dálatos megjelenése vezette győzelemre Jaros­lav hadait). Svejk most egy másik hadifogolyhoz for­dult: — Te is tatár vagy? A hadifogoly megértette a tatár szót és megrázta a fejét: — Tatárin nyet, cserkesz, rodneja cserkesz, golovi rezsu. 'Nem tatár, cserkesz, született cserkesz, fejeket levágok). Svejknek általában volt szerencséje a legkü­lönbözőbb keleti nemzetek képviselőivel talál­kozni. Voltak a transzportban tatárok, grúzok, esszétek, cserkeszek, mordvinok és kalmü­kök is. Ugyanakkor azonban balszerencséje is volt, mert egyikkel sem tudott beszélni; aztán va­lamennyiket Dobromilba vitték, onnét kellelt helyreállítani a vasútvonalat Nizankovicébe Pizemyslen keresztül. A Üobromilban a parancsnokság irodáján egy­más után jegyzékbe vették őket, ami nagyon nehezen ment. mivel a Dobromilba terelt há­romszáz hadifogoly közül egy sem értette az asztal mögött ülő őrmester orosz beszédét; ez az őrmester valamikor azzal jelentkezett, hogy tud oroszul, s most mint tolmács szerepelt Kelet-Galiciában. Jó három héttel ezelőtt meg­rendelt egy német-orosz szótárt és társalgó­könyvet, de eddig még nem kapta meg, úgy­hogy az orosz nyelv helyett a szlovákot törte, melyet akkor sajátított el nagy keservesen, amikor mint egy bécsi cég utazója Szent Ist­ván-képeket, szenteltvlztartókat és rózsafüzirc­ket árusított Szlovákiában. E különös alakok, akikkel egyáltalán nem tudta megértetni magát, teljesen megszédítet­ték. Igy hát kiment és ráordított a hadifoglyok csoportjára: — Wer l:ann deutsch spreclien? (Ki tud né­metül?) Svejk kilépett a csoportból s örömteli arccal az őrmesterhez futott, aki rászólt, hogy azon­nal jöi'ön utána az irodába. Az őrmester leült a lajstromok s a halomnyi űrlap mögé. amelyre fel keleti jegyezni a fog­lyok nevét, származását és illetőségét, majd a következő szórakoztató párbeszéd indult meg közte és Svejk között. — Te zsidó vagy, mi? — kérdezte az őr­mester. Svejlt tagadóan rázta meg a fejét. Nem kell letagadnod — folytatta határozottan a tolmács-őrmester —, aki tiközületeh. foglyok közül, tiulott németül, az zt'dá volt és kész. Hogy hívnak? Svejch' Na látod, mit tagadsz, amikor ilyen zsidó neved van? Minálunk nem kell félned, hogy bevalljad. Minálunk Ausztriá­ban nincsenek pogromok a zsidók ellen. Hová valósi vagy? Aha, Prága, tudom ott van vala­hol Varsó mellett. Egy héttel ezelőtt már volt itt két zsidó a Varsó mellett! Prágából; na és mi az ezreded száma? Kilcncvenegy? Az őrmester felvett egy füzetet és lapozni kezdett benne: — .4 kilencvenegyes ezred jereváni, a Kau­kázusból, a kádere TífUszben van, ugye, most nézel, hogy mi itt mindent tudunk? (Folytatjuk;

Next

/
Oldalképek
Tartalom