Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-22 / 300. szám
228 Vasárnap, 1957. december 18. gondolva is. nemrég aztán én is felkerestem Kremdnné asszony „klinikáiét" Szétnézek. gondoltam, ebben a különös kis gyóavintézményben. s vróbálok némilea beszámolni róla: hoovan adlák vissza az életnek azokat az apró babaféleségeket, amelyekrSl egyébként már végleg le kellene mondania a gyermeknek is. mea a szülőnek is. Pufók arcú, árnyas szempillájú Tudtam, hoau nem fogom megbánni életemnek ezt az órácskáját, s perc ia sem fogok unatkozni de az elaondoltnál la vidámabb élmények következtek. A kétszobás. szén. tiszta, volaári lakás előszobáidnál eavütt úgynevezett festői rendetlenségben állt előttem, s mindjárt kezdetben jóízű* kellett nevetnem egy ovdoláláson, melyet 7 vagy 8 egészen rendes facsigácskával épp akkor végzett emi gesztenyés bababuksin a klinika vezetője. Félig hanyatt feküdt, kezel alatta, pufók arcú és árnyas szempillájú, fölöttébb molett hólauike. s kék szemeinek szende mosolygásával tűrte a szépítő müveletet. De bármerre néztem, mindenütt valami úi forma és úi szín fogadott. Eav se.zlonon hét baba ült eovsorban, guönyörúen felöltöztetve. ené"ren műnérri-ioy elrendezett niharedőkkel, s Immár teljesen kés*"n. Másutt o*t meztelenkedtek méa szegények, úgy. ahogy megérkeztek. kezük, vaav lábuk nélkül. Sok vedig fele nélkül, karosv-ái-ekben. dohn-oUhnn, varrógépen, mindenfelé, amerre a szem ellátott. Egy fából ki'ttm ferohtu,*, idomú, gondolom biedermayer, Éva Mn'tt ne din telh>*°n ruha nélkül és hozzá mén egyelőre szintén fele vétkül, hosszú, sétákat, tett előttem, nz ebédlő narkettién. mert hát járó baba volt. s Kremdnné asszonu 1árá** ufó--ó nuru16 szerkezetét felhúzta a tiszteletemre. Mondhatom, éle*bű *-n1* a iáde r*'ha és buksija nélkül mégis csak egy furesa kis szörnyetegnek tetszett. • A leamodernebb babák Aztán megint más formák és más színek következek. S közben noovhan kérdezősködtem mindenfélén, a rendJőít haha Gondolatok. keppk, élmények a babak körül A baba kultúrtörténete az ember kultúrtörténete. Bármi messzire nézünk ia viszsza a régi időkbe, már a legkorábbi müvészkedéseknek. az ősember legprimitívebb szép teremtésének is tartozéka volt a leánygyermek kezébe adott baba. Idomtalanok, és nyersek voltak körvonalai, mikor még órmótlanul kezdetleges volt maoo a kor is mindenestől, de a baba azért akkor is baba volt. Maid rendről rendre, évszázadról évszázadra finomodott formájában, idomaiban és színezésében: faragták fából is kőből, gyúrták — hogv aztán kléaessék — sárból, s a kvltúrhistória tud talán különféle fémekből öntött alakjairól is. De el soha sem hagyta és réa elment nemzedékek óta mind a máig kiséri az embert viszontagságos földi út ián. A gyermekjátékok sorában való felleié tartása, maid zenitre iutása. s mdta tartó uralkodó szerepe, töretlen írben következett be népek és gazdasági rendszerek, osztályok és uralkodó házak, óriási kaleidoszkópjában. S ma épp úgy. mint régen, raita a babán tanitaatia legelőször az édesanya, ösztön és értelem szerint egyaránt fogékony leánvkáiát az anyaság és a gyermeknevelés különféle csinja-bínjaira. a édesebbnél édesebb fortélyaira. A babakllníkán Dr. Kremdnné, egy bíróember nváiasmosoIvú és közvetlen modorú felesége, pár évvel ezelőtt méa csak műkedvelő amatőrként vállalgatta ismerősei és barátai legszűkebb körében, kislányaink kislányainak, a különféle babáknak iavitaatását. Munkáidnak méais hamar híre ment. Varázsló kezének szép és gondos remeklései pedig hamarosan háziiparrá. maid később rendes iparengedéllyel bíró komoly foglalkozássá alakultak át. Egyszerű és diszes babák, kicsinyek és nagyok, szőkék és barnák, törhetőek és törhetetlenek. hosszú hosszú sora formálódik. Így aztán mind a máia dr. Kremdnné fürge uiiai között, s a Lenin körút 38. szám alatti kétemeletes, palota második emeletén, az egyszerű polgári lakásban megszületett a mamák és leánykáik fülének egyformán kedvesen csengő babaklinika elnevezés is... Két pajkos leányunokámra EGY SORBAN iiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiM me,g,a túb&L... behozott, és méa „beteg", a már legújabb toalettben pompázó, vaav még csak ittgecskéiébsn szerénykedő babák birodalmában Főleg az anyagiak felől! Megtudtam aztán, hogy sokféle anyagból készülnek, függetlenül attól, hoav a kék és barna szemek, a csücsöri, édes kis szálak, az aranyló, vagy sötét tincsek. a Pisze, vaav már kissé arisztokratikusabb orrocskák. végül miféle babák profilját formázzák elém: formáik és nagyságuk szerint. Van babánk méa nagyon sok fából, s fával kombinált máséból — mondotta Kremdnné —. de már itt vannak a legmodernebb müanvaaok is. Nanvon kedvel*ek a navszubabák, törhetetlenségüknél fogva, de az egyszerű rongybabák sem megvetendők, s nem ls olyan dránók. Kaucsukbabát is szépecskén hoznak a szülők, s a lénvea az. hogy minden alkatrészük kezük, felük, lábuk eavtormán meglegyen, mert bizony annront adni csak véletlenszerűen. a legritkábban lehet, ha valahogyan eav babaiavításból kifolyóan kimaradt valamelyik alkatrész. Nemigen lehet tehát arra s*áml*a-l hogy a hnbakiinika különféle testrészeket is tud adni. csak azt. hogy tökéiatassé úütla a babát, meglévő ré'zaíhől. Mamáknak is. kislányoknak is tanácsos ezt tudni, és megjegyezni ... S ahol karácsonyi meglepetés lesz Ű) babákat kész alkatrészekből a NlVÓ-üzem gyárt Szegeden. Enyebek mellett, de szoraos női kezek mindenfelé gnirtiák most karácsony előtt a különféle alándékbnbá'-at. hoov önzetlen szeretetből örömet okozzanak vele. A Hazafias Népfront nőtanácsa. a Vöröskereszt, a békehizottsáa és a KISZ nőtaaozatával összefogva több száz babát, kutvát. bohócot és mackót varrt öszsze puszta ronou-terHltákból. hulladékból tündöklő színekben. s pompás élethüséaben. Árva és sokcsaládos szülők csemetéi kapják ajándékba nemsokára, de most. méa tele ülnek egy hosszú nagy asztalt. s e tarka seregletben is a baba az első. a baba vezet... Füssv Láazló I A Szovjet Film | Ünnepe képrejtvény pályázatának nyertesei Az Idei Szovjet Film Ünnepre 24 képből álló képrejtvény sorozatot közöltünk lapunkban. A rejtvényverseny értékelését a napokban tartották meg Hódmezővásárhelyen, a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat központjában. ahova testvérlapunk, a Csongrád megyei Hírlap pályázói is beküldték megfejtésüket. A verseny így tehát megvei jellegű volt. Az első díjat, 100 darab mozijegyet szegedi tanuló nyerte: Papp Mária (Deák Ferenc utca 22.). A második díjat. 80 darab mozijegyet ugyancsak szegedi lakos nyerte: Balázs Antalné (Marx tér 16a.). A harmadik díjat. 40 darab mozijegyet Csillik Mihály (Földeák) nyerte. A szegedlek közül tíz-tíz moziiegyet egyéni elbírálás alapián az alábbiak nyertek: Szabó Ilona (Pancsova! u. 24.). Kiss Emőke (Dugonics u. 18.). Kulcsár Éva (Szt. István tér 15.). Bacsa Éva (Bercsényi u. 12.). Tódor Lászlóné (Liszt u. 18.) Rüz József (Párizsi krt. 37a.). Bakacsi Teréz (Daru u. 13.). Szabolcs Antal (Vörösmarty u. 3.), Tóth Júlia (Partizán u. 15.), Csemez András (Kölcsey u. 10.). Csapó László (Kölcsev u. 11.). Bus György (Pancsovai u. 17.), Juhász Aranka (Dorozsmai u. 40.), Lévai Antal (Moszkvai krt 34.), Szabó Józsefné (Kárász u. 6. I. em. 2.). Losonczi Zoltán (Jósika u. 35.). Szoboszlai Éva (Kossuth Laios sgt. 26.). Pa y Klára (Gyulatelep, Gyulai u. 11.). Sóvágó Mária (Takaréktár u. 3.). Vereslca Emma (Lechner tér 5a.). Hegyes Eva (Gogol u. 18.), Papp Ilona (Takaréktár u. 8.), Dura Sándorné (Oroszlán u. 4.). Simon Klára (Bajcsy Zs. u. 22.). Rajnai Eva (I. postafiók 437 ), Kiss Magda (Dugonics u. 18.). A szegedi lárásból Kulcsár Katalin (Kistelek), Varga Ferenc (Szőreg) nyert 10—10 mozijegyet. A nyertesek jegyüket rövid ünnepségen kapiák meg december 30-án. hétfőn délután 5 órakor a szegedi Szabadság Filmszínház irodájában. A ZENEKRITIKUS Jfálmán Imre, a Csárdáskirálynő komponistája, pályája elején egy pesti napilap zenekritikusa volt. Egyszer egy balatoni nyári hangversenyen kellett megjelennie egy nagy jövőjű, de kis jelenü énekesnő első fellépte alkalmából, aholis csupa rokonok, hódolók és ismerősök voltak jelen. A zeneest után a művésznő ragyogó arccal kérdezte fl fiatal zenekritikustól: — Nos, hogy tetszettem magának? — Sajnos, olyan helyen ültem, ahonnan nem hallottam semmit. — Borzasztó! Hát miért nem ült előbbre... Mire Kálmán Imre megjegyezte... (Az idézetet a vízszintes 1. és a függőleges 10. sorok adják.) •• 1 2 3— <1 5 ti T— B— r} 10 nw 12 mm 13 •H 14 15 a ltf •• 17 • • •• ta 1 •• 10 20 21 !• 22 • B 23 24 25 •5 20 27 28 • • 29 30 Hí3' 1 HM 32 • • tó • • 34 35 30 37 •• .18 1 aai3"! • • 40 41 • • •M 42 1 E 1. Az itt levő zártbetűk: 1, t, e, 1, 1. 10. Köszönet 11. Késsel és fával dolgozó. 12. Ilona becézíse. 13. Növendékállat. 14. Útépítésre is használják. 15. Van ilyen csillag is. 16. Tréfa, vicc. 17. Főzeléknövény. 18. A kérdőíveken szereplő egvik adat. 19. Mértani test. 20. Betű, kiejtés szerint. 22. Férfinév. 23. A szakács teszi. 24. Nyáron használják. 26. Hideg erdélyi szél. 27. Ilyen hiba is van. 23. Szláv tánc. 29. AÜ. 30. Kikötőváros Jugoszláviában. 31. Kariovi... (Csehszlovák vároe.) 33. Női név. 34 Román tánc. 35. Fából készült, nagyobb épület. 37. Éneklő hang. 38. Hideg németül. (A második betű: a.) 39. Nyomdal dolgozó. 40. A szorgalmas emberre mondják. 42. Hegycsúcs. Függőlegesen 1. Helyhatározó. 2. Hibásan feljegyzett. 3. Egy erdei fa termése. 4. Mássalhangzó, kiejtés szerint. 5. Reggeli időpont. 6. Női név. 7. Nagy yiCctQyar siker Frangia Hanglemez és „Magyar fantáziá"-ját apáAkadémia nagydíjainak kiosztása során a „Szólista, zenekarral" kategóriában a Columbia FCX 640. számú lemeznek adták a nagydijat. Ezen Cziffra György Játssza rizsi konzervatórium zenekarának kíséretiben, Pierre Dervaux vezényletével. A „Combat" kritikájában azt írja, hogy Cziffra „ördögi virtuozitással és gyönyörű Liszt Esz-dúr versenyművét hangon" játssza a műveket. tó Afrikában. 8. Én, latinul, 9. A Balaton is ez. 10. Az itt levő zártbetűk sorrendben: z, s, ő, s, 1. 14. A kamra régies neve. 16. Tengerbe nyúló kőépítmény. 17. Kedves női név. 18. ... -szerszám. 19, Görbe végű bot. 21. Sör is készül belőle. 22. Testrész. 23. Szombat-... 25. Jugoszláv aprópénz. 26 Ibsen híres színműve 28. Textilanyag. 31. Hatalmas szovjet folyó. 32. Orvossága. 34. Fél, félig — németül. 35. A magyar szakszervezet vezető szervének rövidítése. 36. Mértani fogalom. 38. Leélt évek összessége. 40. Éneklő hang. 41. A sütemény része! (Metzger) Megfejtések — nyertesek A megfejtés péntek délig küldhető be szerkesztőségünkbe, Szeged, Sztálin sétány 10., II. emelet címre. Megfejtésül a rejtvényben szereplő idézetet kell beküldeni. A borítékra, vagy a levelezőlapra kérjük ráírni: Rejtvény. A múlt vasárnapi keresztrejtvény megfejtése: Bozsik, Budai, Szojka, Lóránt, Zsák Károly, Grosits Gyula. Könyvjutalmat kapott: Méra Béla. Tolbuhin sugárút 34, és Lantos József, Hunyadi tér 14. W (242) Svejk kíváncsi volt rá. hogyan állna neki az orosz egyenruha, nmely ott hevert a szomorúfüzek alatt, Igy liát levetkőzött és felvette a szerencsétlen meztelen hadifogoly orosz egyenruháiét, melynek tulajdonosa az erdőn túh faluban ciszálhunh hadifogoly-transzportból szökött meg. Svejk szerette volna alaposan szemügyre venni marét a viz tükrében, s ezétt addig sétált a tó gátján, amíg rá nem talált a tábori csendőrök őrjárata, amely az orosz szökevényt kereste. A esendfírök magyarok voltak, és Svejket minden tiltakozása ellenire elhurcolták Chyrówba. a transzport állomáshelyére. s ott beosztották az orosz hadifoglyok höcé. akiknek a Pizemyslbe vezető vasútvonal hel'ireá'lltásán kellett dolgozniuk. Az egész dolog olyan gt/nrsan játszódott le. hogy Svejk csak másnap ébredt tudatára helyzetének. s ee-i üszkös fadarabbal felírta az iskolaterem fehér falára, ahol a foglyok egy réstét elszállásolták: Itt aludt Josef Svejk. Prága. a 01. ezred 11. menclstázadának ordor.ánra aki m'nt szállásmester Fclstyn latt tévedésből osztrák hadifogságba esett. IV. RÉSZ A DICSŐSÉGES CSIHI-PUHI FOLY1MASA I. Svejk nz orosz hadifogoly-transzportban Svejk tokát, akit orosz köpenyében és tányérsapkájában összetévesztettek azzal az orosz hadifogollyal, aki egy Felstyn melletti lalubál szökött meg, szénnel felírta kétségbeesett segélykiáltását a falra, de erről senki sem vett tudomást, s amikor a chyrósvi körletben aprólékosan el akart magyarázni mindent egy tisztnek, aki éppen arra járt a sárszerü kukoricakenyeret vételező foglyok mellett, a transzport egyik őre vállba ütötte a puskája tusával és így szólt rá: — Szamegazisten, mész vissza a sorba, te disznó! Mindez nem ütött el az általános bánásmódtál, melyben az osztrák—magyar ármádia katonái az orosz hadifoglyokat részesítették, akiknek a nyelvét nem értették. Svejk tehát visszatért a sorba és megszólította a legközelebb álló hadifoglyot: — Ez az ember a kötelességél teljesíti, de közben saját magát dönti veszélybe. Mi történne, ha véletlenül meg volna töltve a puskája és fel is lenne húzva? Körmyen megeshetne, hogy amikor vállba üti az embert és a csövet saját maga jelé tartja, elsül neki a puskája, és az összes töltények a szájába mennek, úgyhogy kötelességtel/etilét közben meghalna. Egy sumavat kőbányában a munkások dinamitpatronokat loptak, hogy télen majd legyen mivel robbantani a rönköket. A felügyelő parancsot kopott, hogy amikor a munkások kimennek a bányából, mindegyiket motozza meg, és est ö olyan kedvteléssel csinálta, hogy mindjárt ifiegfogta az első munkást és olyan szenvedéllyel kezdte paskolni a zsebeit, hney a íVnnm'rnnttnnnlt felrobbantak ennek a munkásnak a zsebében és mind a ketten, n lelügyelö is meg ö is, a levegőbe repültek, és úgy néz-ll ki, mintha az utolsó pillanatban is átölelnék egymás nyakát. 4 s orosz hadifogoly, akinek Svejk ezt elmesólte, nagyon értelmes pillantással közölte, hogy egy szót sem ért az egészhői, — Nye ponylmat, já krimszki tatárin. Allah akbar. — A tatár leült a földre, keresztbe telte a lábait, kezét a mellére szorította cs Imádkozni kezdett: — Allah akbar... Allah akbar... bezmila ... arachman ... arachim ... malinkin musztafir. (Nem érteni, én krími tatár, Allah nagy, — Allah nagy.,; Allah nagy.u irgalmas ... könyörülj rajtom ..; könyörülj rajtam . eevszprű katonán). — Szóval te tatár vagy — mondta Svejk résitvev„en —, le is jól megjártad. Hát akkor meg kell, hogy értsél engem és én is téged, hogyha tatár vagy. Hm. .. hallottál már Sternbergi .Jaroslavról? Nem ismered ezt a nevet, te tatár? ö porolta ki a seggeteket llostyn alatt. Ügy pucoltatok tülünk, Morvaországból, mint a pinty, ti tatár zsiványok. Nálatok biztos nem tanítják ezt az iskoláskönyvekben, mint minálunk. Hát a hostyni Szűzanyáról hallottál-e? Persze, hogy nem, pedig ő is ott volt. na megállj, tatár zsivány, majd itt a hadifogságban meglseresztelnek titeket. (A legenda szerint, 1240-ben, a hostyni csatában, Szűz Mária csodálatos megjelenése vezette győzelemre Jaroslav hadait). Svejk most egy másik hadifogolyhoz fordult: — Te is tatár vagy? A hadifogoly megértette a tatár szót és megrázta a fejét: — Tatárin nyet, cserkesz, rodneja cserkesz, golovi rezsu. 'Nem tatár, cserkesz, született cserkesz, fejeket levágok). Svejknek általában volt szerencséje a legkülönbözőbb keleti nemzetek képviselőivel találkozni. Voltak a transzportban tatárok, grúzok, esszétek, cserkeszek, mordvinok és kalmükök is. Ugyanakkor azonban balszerencséje is volt, mert egyikkel sem tudott beszélni; aztán valamennyiket Dobromilba vitték, onnét kellelt helyreállítani a vasútvonalat Nizankovicébe Pizemyslen keresztül. A Üobromilban a parancsnokság irodáján egymás után jegyzékbe vették őket, ami nagyon nehezen ment. mivel a Dobromilba terelt háromszáz hadifogoly közül egy sem értette az asztal mögött ülő őrmester orosz beszédét; ez az őrmester valamikor azzal jelentkezett, hogy tud oroszul, s most mint tolmács szerepelt Kelet-Galiciában. Jó három héttel ezelőtt megrendelt egy német-orosz szótárt és társalgókönyvet, de eddig még nem kapta meg, úgyhogy az orosz nyelv helyett a szlovákot törte, melyet akkor sajátított el nagy keservesen, amikor mint egy bécsi cég utazója Szent István-képeket, szenteltvlztartókat és rózsafüzircket árusított Szlovákiában. E különös alakok, akikkel egyáltalán nem tudta megértetni magát, teljesen megszédítették. Igy hát kiment és ráordított a hadifoglyok csoportjára: — Wer l:ann deutsch spreclien? (Ki tud németül?) Svejk kilépett a csoportból s örömteli arccal az őrmesterhez futott, aki rászólt, hogy azonnal jöi'ön utána az irodába. Az őrmester leült a lajstromok s a halomnyi űrlap mögé. amelyre fel keleti jegyezni a foglyok nevét, származását és illetőségét, majd a következő szórakoztató párbeszéd indult meg közte és Svejk között. — Te zsidó vagy, mi? — kérdezte az őrmester. Svejlt tagadóan rázta meg a fejét. Nem kell letagadnod — folytatta határozottan a tolmács-őrmester —, aki tiközületeh. foglyok közül, tiulott németül, az zt'dá volt és kész. Hogy hívnak? Svejch' Na látod, mit tagadsz, amikor ilyen zsidó neved van? Minálunk nem kell félned, hogy bevalljad. Minálunk Ausztriában nincsenek pogromok a zsidók ellen. Hová valósi vagy? Aha, Prága, tudom ott van valahol Varsó mellett. Egy héttel ezelőtt már volt itt két zsidó a Varsó mellett! Prágából; na és mi az ezreded száma? Kilcncvenegy? Az őrmester felvett egy füzetet és lapozni kezdett benne: — .4 kilencvenegyes ezred jereváni, a Kaukázusból, a kádere TífUszben van, ugye, most nézel, hogy mi itt mindent tudunk? (Folytatjuk;