Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-22 / 300. szám

5 Vasárnap, 1957. december 18. Hull a könnyen szerzett pénz a Marx téri mázsálás vámszedőinek A szombati piac vége valahol a Kossuth Lajos sugárúton van mostanában. Özönlenek a szekerek gömbölyű, röfögő terhükkel a Marx téri mázsaház felé. Legutóbb egy ilyen piaci napon több mint 300 hízott sertés -méretett* meg, s körülbelül ez a szerdai norma is. Közönséges napokon is meglehetősen nagy a forgalom: legalább 120—150 gazda tessékelteit mérlegre eladó hízott disznóját. A csizmás ember Sokat kell várakozniak az eladóknak, pedig megy itt minden a lehető leggyorsabban A soron következő kocsit máris fordítja, dirigálja a mázsához egy jól szituált, csizmás ember. Nadrágja térdén két nagy barna műanyagfolt mutatja, hogy fontos ember. Az ő intésére megy minden. A két fogdmeg egy karóval megpiszkálja a jószágot, vagy fülönkapja, s vonja nagy sebbel-lobbal a mázsára. Gyorsan egyenesbe billen a mérleg nyelve és következik a fizetség: egy forint a mázsálásért, s 5—10 forint a csizmás embernek, meg partnereinek a közbeavatkozásért. Egvmás után fordulnak a kocsik, s egymás után hullanak az 5 és 10 forintosok... Szalma József, Vatta Sándor és Bódl Imre markába. Nincs alku Az ember azt gondolná, hogy ez a -kisegítő* apparátus ide tartozik a mázsaházhoz, annyira otthon vannak, annyira intézkednek a szóbanforgó szorgalmasok. Senkitől nem kérdeznek semmit, önállóan dolgoznak. Nem tartozik a gazdára, hogy kfváne segítséget, vagy maga teszi mérlegre az állatot, s azt sem kérdezik tőle senki, hogy mit szól a mérés után bevasalandó összeghez. Pedig ezek az emberek csak úgy szegődtek ide, magánszorgalomból — senki sem hívta őket. Jó érzékkel megszimatolták a nagy üzletet és védik a naponta befolyó busás hasznot foggal és körömmel. Az árakat maguk állapították meg és azzal, hogy hivatalos emberek színében tüntetik fel magukat, elejét veszik mindenféle apellátának. Ha valakinek mégis eszébe jutna megsokallani a segítségért követelt pénzt, gorombán leszidják. Igy járt az egyik napon Dudás Mihályné, Pulcz utca 28 szám alatti lakos is, aki gondolva, hogy, ha férje egy óra hosszat dolgozik öt forintért, mégis csak sok lenne ugyanannyi egy ötperces munkáért. Napi kereset: 700 forint Fentebb ismertettünk néhány számadatot, úgy, hogy bárki könnyen megcsinálhatja a számvetést: mennyit is keres naponta ez a bűvös trió? December 14-én, a mázsaház hiteles adatai szerint 390 sertés került mázsára. Legyünk szerények és csak öttel szorozzuk meg ezt a számot, akkor is közel kétezer forint esik a három embernek. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy nem ritka a tízforintos tarifa sem, még magasabbra szökik a napszám és könnyen eléri egy-egy szerényebb képességű munkás egész havi fizetését. A mázsáltatók sokat zúgolódnak ezért a közönséges csalásért, rablásért, de ugyanakkor a vásári jókedvben könnyen túlteszik magukat az aprócska érvágásokon: Nem lenne helyes azonban, ha mindenki ilyen könnyen hagyná az emberek megzsarolását! Tapasztalataink után a mázsaház valóban hivatalos embereinek mindjárt ajánlanánk, hogy feltűnő helyen függesszenek ki egy táblát olyasféle szöveggel, amely az emberek tudtára adná; az önkéntes segédkezők nem tartoznak a mázsaházhoz. Ha a mázsálta tó gazdák ném tudják mérlegre vezetni állataikat, bárkit megfogadhatnak, de a mázsaháznak semmi köze az egyességhez. Mindenesetre ennél hatásosabb megoldást is ajánlhatunk. Tekintve, hogy nem minden mázsáltató jön másod-, vagy harmadmagával, esetenként valóban szükség van alkalmi segítségre. Ebben az esetben azonban — különösen ilyenkor disznóvásér szezonjában — hasznosabb lenne, ha a tanács jelölne ki ide olyan embereket, akik mérsékeltebb, állandó áron is szívesen vállalkoznának ilyenféle alkalmi munkára. Ezzel az intézkedéssel végét lehetne vetni a Marx téri mázsaháznál az egyszerű emberek félrevezetésének és megzsarolásának. Tizennyolc mentesítő vonat közlekedik Szeged—Budapest között az ünnepek alatt A MÁV és az Autóközlekedési Vállalat felkészült as ünnepeken várható nagy utasforgalomra A karácsonyi nagy utasforgalom zavartalan lebonyolításáról már jó előre gondoskodott a MÁV. Szeged és Budapest között 18 mentesítő vonat közlekedik. A vonatokon gondoskodnak megfelelő hőmérsékletről és utasellátó szolgálatról. A Szeged—Békéscsaba vonalat az utasok számától függően erősítik meg. Ugyanilyen intézkedéssel oldják meg a kisvonat forgalmát is. Szeged—Makó kö.zött szükség szerint ^motoros pótvonatokat indítanak. Szeged állomáson egész nap nyitva tartanak a pénztárak, három rendes és egy elővételi pénztár működik. A jegyeket előre meghatározott napokra, jó előre meg lehet váltani. A szegedi MÁV Igazgatóság mindent megtett, s megtesz a megnövekedett utasforgalom lebonyolításáért. Ennek ellenére előfordulhat egyes vonatok túlzsúfoltsága. Arra kéri a MÁV Igazgatóság az utasokat, ne méltatlankodjanak, ne zügolódjanak, ha nem jut mindenkinek ülőJövőre a magyar ipar is gyárt elektromos hűtőszekrényeket A lakosság kívánságára 20 literes kompresszoros hűjövőre a magvar ipar is gvárt tőszekrényeket készít. Előreelektromos háztartási hűtő- láthatólag 5—6 ezer forintos szekrényeket. A Jászberényi . ... . . . Fémnyomó- és Lemezárugyár aron kerulnek forgalomba. hely — ők többet nem tehettek. Az Autóközlekedési Vállalat is megerősíti járatait az. ünnepek idején. A Szeged—Kalocsa kötött közlekedő autóbuszt pótkocsival toldották meg, így száz személyt szállító szerelvény közlekedik ezen a vonalon. A Szeged—Baja között közlekedő autóbusz menetrendjében — mint már erről hírt adtunk — változás tö-tént. December 22-től kezdve az ünnepnapokon nem 4,35 órakor, hanem reggel 6,15 órakor indul az utóbusz és érinti Kelebiát, Tompát és Mélykutat Az ünnepek alatt két autóbusz mellett egy kis IKARUSZ bonyolítja le a forgalmat. Egyéb vonalain —• Szeged—Tótkomlós, Szeged-. Algyő, Szeged—Országhatár — a forgalomnak megfelelően indítanak kocsikat Sok érdekes javaslat született a Hazafias Népfront „Szép Szegedért" ankétján A Hazafias Népkront és a TTIT pénteken este nagysikerű és rendkívül hasznos ankétot rendezett a Szép Szegedért-mozgalom keretében. Az ankétot Nagy István, a népront városi titkára nyitotta meg, majd Turai Géza tanár tartott beszámolót. Ismertette azokat a javaslatokat, amelyeket a Szép Szegedért-mozgalom keretében eddig a tanács különböző osztályaihoz és a vállalatokhoz eljuttattak s megállapította, hogy a tanácsszervek és a vállalatok e javaslatok legnagyobb részét megértően fogadták, s megvalósításaikra a megfelelő lépéseket megtették. Különösen kiemelte beszámolójában a József Attila-szobor megvalósítására tett intézkedéseket. A szobor felállítására az — A Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében szombaton jutalomkiosztó ünnepélyt tartottak. Rusznyák István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az 1957-ben végzett kiemelkedő tudományos munkáért 98 tudományos kutatónak átadta az akadémia elnöki jutalmait. anyagi keretek nagyrészt együtt vannak; A Hazafias Népfront a hiányzó összeg előteremtésére társadalmi akciót szervez. Szóba kerültek más javaslatok is, mint a panteon szobrainak gondozása,, a Marx téri bérház előtti lovagló út parkosítása, a Papucsos KTSZ irodájának rendbehozása, a Dugonics tár és a Textilművek közötti villamos ingajárat megvalósítása, stb. Turai Géza beszámolója után a jelenlevők tartalmas vitát folytattak le. A vitában felszólaltak az egyetem, a MÁV, a DÁV, a Villamosvasút, az Ingatlankezelő Vállalat, stb. részéről megjelentek. Sok hasznos szempont merült fel a közel éjfélig tartó vita során, amelyek közül az egyik legpraktikusabb az, hogy a távlati városfejlesztési terveket a vállalatok koordinálva készítsék el és a Múzeum ezeknek a városfejlesztési terveknek plakettjeit és grafikonjait bocsássa a város közönsége elé egy városrendezési kiállítás formájában. Ez lehetővé tenné a lakosság aktív közreműködését a városfejlesztési terv megvitatásában . U&tyycm fyazdáíUaclik a forráskút! tanács a lakosság pénzével ? Megjutalmazták a legtevékenyebb szegedi fiatalokat a KISZ fenyőfa-ünnepségén Bensőséges baráti találkozót rendezett az Ifjúsági Házban tegnap, szombaton este a KISZ városi bizottsága. Ezúttal Jutalmazták meg azokat a fiatalokat, akik a Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontása óta legtevékenyebben dolgoztak a szervezeti élet megerősítéséért. Az Ifjúsági Házban rendezett ünnepségen a csillogóan feldíszített fenyőfa fényénél mintegy száz meghívott fiatal gyülekezett össze, az ifjúsági mozgalomban legjobban kitűnt szegedi fiatalok. Költői sorokkal kezdődött a program: Keszthelyi Zoltán -Még akkor is* című versét adta elő K á t a y Endre, a Szegedi Nemzeti Színház művésze. Sípos Géza elvtárs, a KISZ városi bizottságának titkára szólt ezután a megjelentekhez. Beszélt a kiszesek munkájáról, akik Szegeden bebizonyították, hogy e mozgalom az ifjúság legjobbjait tömöríti soraiban. S a közülük is leginkább kitűnteknek, 15 szegedi kiszesnek kedves, szerény ajándékokat nyújtott át a nagy lelkesedéssel fogadott beszédet követően dr. Lőkös Zoltánné, a KISZ városi agit.-prop. titkára. Egyben néhány szóval értékelte munkájukat is, amely példamutató a többi fiatal számára. Jutalmat kapott: Keszi Zoltánné, a Ruhagyár, Varga Pál, Gábor Erzsébet az Üjszegedi Kenderszövő, Ratkovszki Mária a Szegedi Kenderfonó, Varga Judit a DÁV, K o 1 é n y i Irma a Cipőgyár, Árvái Judit a Villamosvasút, Fehér István a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat, Rácz Erzsébet a Kéziszerszámgyár dolgozója, valamint Városi Judit a Közgazdasági Technikum tanulója, Lévai András, a Vasutforgalmi Technikum tanulója, Z s ú r ó József és László Ferenc egyetemi hallgatók, s dr. Németi László tanár. A jutalmazásokat követő vacsora, meg a Jó bor hamarosan még magasabbra emelte a hangulatot, s a fiatalok a jól végzett munka után boldogan kocintottak az elért eredményekre és a további sikerekre. Fokozta a hangulatot a Szegedi Nemzeti Színház két fiatal művészének: Balázs Évának és Iván Józsefnek fellépte, akik Váradi Zoltán stílusos zongorakíséretével igen nagy tetszéssel fogadva operett-dalokat adtak elő. S aztán szólt a piszton meg a szaxofon és szórakoztak, táncoltak a fiatalok a késő éjszakai órákig. Rádiófelvételek a színházban A Szegedi Nemzeti Színházban a Magyar Rádió ismét felvételeket készít. Péntek este Erkel: Hunyadi László c. operáját veszik hangszalagra, szombat on a Vlgözvegy kerül megörökítésre és vasárnap Bizet Carmenjának előadásáról készül újabb hangfelvétel. A színház készül Szilveszterre is. December 31-én délután 6 órakor a Vigözvegyet mulatják be, fél 11 órai kezdettel pedig -Boldog új évet* címmel nagyszabású lusbaréműsort rendeznek. A vidám jelenetekben, ének és táncszámokban fellépnek színházunk közkedvelt művészei. A kamaraszínházban hasonlóképpen színes, változatos kabaréműsort mutatnak be 9 órai kezdettek A szólás-mondás szerint egy csepp vízben a tenger is benne van. Épp ezért érdemes megvizsgálni a szegedi járás harminc községe közül egy helyen, történetesen Forráskuton, hogyan változott meg az elmúlt évben a dolgozó parasztoknak az államhoz való viszonya? Forráskút korábban mindig az a hely volt, ahol legkevésbé szerettek adót fizetni az emberek. Szinte kialakult az a közvélemény, hogy szegény ez a falu. Most viszont? A forráskuti dolgozó parasztoknak 580 ezer forintos adófizetési tervük volt az idén. Jelenleg befizetve 580 ezer forint, ami 100 százalékos teljesítést jelent. Ebből csupán egy százaléknyi volt, amit végrehajtói sürgetésre fizettek be. Együtt a lakossággal Némely községben tapasztalható még a mai napokban is, hogy a lakosság jelentós része húzódozik a községfejlesztési adó fizetésétől. Afféle ráadásnak tekintik ezt, s felkerülik, ha lehet. A községfejlesztési adóalapra befizetett pánz mindenütt az utolsó fillérig a faluban marad. A nagyobb községi létesítményeken túl — melyekre a beruházási összeg állami költségvetésből kerül ki — ebből a tőkéből javítják az utakat, a járdákat, kutakat, segítik a művelődési otthont, a könyvtárat, bővítik a közvilágítást, s egyebeket. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják; ahol a lakossággal közösen tanácskozzák meg, s a lakosságtól kapott elgondolások alapján használják fel a községíejlesztésl alapot, nincs baj a .befizetéssel, sőt... És ez a helyzet Forráskuton ls. Az idei esztendőre előírt 580 ezer forint adóterv teljesítésén túl kereken 70 ezer forintot fizettek be az emberek falujuk fejlesztésére, 'annyit, amennyit éppen kellett. Eleinte — mint Pesti Menyhért elvtárs tanácselnök elmondja — itt is akadozva ment a községfeji eszt:si adó fizetése. De néhány hónappal ezelőtt a vártnál ls kedvezőbb fordulat történt. Esti gyűléseket hívtak össze a tanácsházára, ahol a lakossággal tárgyalt a végrehajtó bizottság arról; mi a legfontosabb, amit meg kell csináltatni, mire költsék a községié jlesztési alapot? Annyi jogos követelés hangzott el ezeken a gyűléseken, hogy a községfejlesztési alap a felére is alig futotta volna. A vezetőség világosan megmondta; Emberek, ennyi a pénz, csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takaró ér. így nyújtják meg a „takarót" Akkor meg kell nyújtani azt a takarót ls — voltak az újabb javaslatok. Nem úgy, hogy valami községfejlesztési pótadót kellene kivetni, hanem amennyi pénze van a községi tanácsnak, például útépítésre, javításra, ugyanannyi értékű társadalmi munkát adunk még hozzá és így máris tovább ér a takaró. Ezeken a tanácsházi gyűléseken résztvett emberek, mint említettük is, a rossz utakat fájlalták legjobban. Felsorolták, hol kell haladéktalanul javítani. És még ezeken a gyűléseken megválasztották a tanácstagok közül a körzeti felelősöket, akik a helyszínen tartoznak irányítani a munkát. Ügy állapodtak meg végülis, hogy a javításra kerülő utak környékén lakó gazdák, akik lófogattal rendelkeznek, több napik tartoznak kubíkolni az úton és csak minden második ledolgozott munkanapra jár fizetés. Igy kezdődött el nemrégen a munka az idetartozó átokházi úton ls, ahol most agyagoznak. Itt Szögi István, a forráskútl dűlőben Dudás István, a Gyapjasban pedig Kómár Kálmán és Zádori János tanácstagokra esett a választás, ők szervezik a munkát, hogy mikor, kinek kell Jönni dolgozni, ök; osztják el egyetértésben gazdatársaikkal, kire mennyi munka jut. Nagyobb beruházásokat is Benn a faluban ls lépten^ nyomon találkozhatunk járdakövező, betonozó emberekkel, csatornaásó brigádokkal* akik a lakosság kényelméről, a kulturáltabb falusi élet kialakításáért fáradoznak. Említésre méltó még Forráskuton, hogy a nyár idején hasonló szervezéssel új Iskolai tantermet is építettek. A jövőesztendei községfejlesztési tervben a lakosság aktív segítségének következményeként már nagyobb létesítmények is szerepelhetnek, mint például óvoda és az állatorvosi lakás építése. Ezekhez és a többi terv megvalósításához sok pénzre van szükség. Lehet, hogy a községfejlesztési adó, melyet ma már szívesen fizetnek a forráskutiak, nem is lesz elég. De ahol a vezetők a vezetés, a tervezés apróbb részleteit is alaposan megtanácskozzak a lakosság okos gyülekezetével, ott minden hiány könynyen pótolható. (Csepl) Megvonták a működési engedélyt a zákányszéki Petőfi tsz-töl A szegedi járás leggyengébben működő mezőgazdasági termelőszövetkezetétől, e zákányszéki -Petófl*-től megvonták a működési engedélyt. Ebben, a hét éve alakult szövetkezetben alapszabályellenesen, szinte mondhatni, élősdi módon gazdálkodtak. Állandóan csak segítséget vártak az államtól, de maguk nem igyekeztek. Előszeretettel használták fel az állami hitelt, saját erőből viszont semmit sem ruháztak be. A járási tanács éppen úgy — sőt még jobban — segítette őket, mint a többi termelőszövetkezetet. mégis csupán annyira jutottak, hogy a mintegy negyven tagú szövetkezet közös jószáeállománya mindössze öt darab lóból állott. Más állatot nem is tartottak, legalább is a közösben nem. Ugyanekkor a háztáji gazdaságukat nem hanyagolták el. Egyesek két fejós tehenet s tizenöt-húsz birkát is tartottak. Olyan -szorgalmas* tagja is akadt a szövetkezetnek, aki egyszerre nyolc disznót hizlalt. Természetesen otthon, magának hizlalta a disznókat s a közös munkából alig vette ki a részét. Igy nem csoda, hogy a termésátlagok alacsonyak voltak, s mindez nem vonzotta, hanem Inkább elriasztotta a környékben lakó egyéni gazdákat a szövetkezéstől. Nem lett volna tovább célszerű támogatni ezt az életképtelen szövetkezetet, amelytől ? m iködési engedélyt éppen akkor vonták meg, amikor a járás jól dolgozó szövetkezeteibe egymásután lépnek be az egyéni gazdák. A zákányszéki Petőfi Termelőszövetkezet sok hanyag tagja között akadt becsületes, igyekvő is, aki nem kívén letérni a közös gazdálkodás útjáról, de olyan termelőszövetkezetbe kíván belépni, ahol érdemes dolgozni. Eddig nyolc-tízen jelentették ki. hogy a járás más szöv">k°zetébe kérik majd felvételüket.