Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-18 / 269. szám

2 VASÁRNAP, 1951. NVIVEMBEK 18­Egyiptom külügyminisztere leleplezte Acheson kétszínüségét és az angolok egyiptomi rabló-politikáját Az ENSZ közgyűlés pénteki ütései Párizs (TASZSZ). Az ENSZ közgyűlés pénteki ülésén elsőnek libéria küldötte szólalt fel, aki bá­tortalan kifejezésekkel vázolta Af­rika népeinek jogfosztottságát. Szíria és Burma küldötteinek fe;szóia!ásáb»n js a kis népek félelme nyilvánult meg a nyu­gati nagyhatalmak álláspontjá­nak kérlelhetetlensége miatt. Szalah El.Din pasa, Egyiptom külügyminisztere hosszú beszédben vázolta azt a veszélyes helyzetet, amely Közelkeletcn alakult ki a gyarmatosító halalmak agresszív politikája következtében. Kijelen­tene, hogy Egyiptomban Anglia máris rabló és pusztító agressziót folytat az egyiptomi nép ellen. — Acheson úr — mondotta az egyiptomi küldött — erről a szó­székről fejezte ki nyugtalanságát, hogy nem tartják tiszteletben az emberi jogokat Magyarországon, valamint Csehszlovákiában. Én azonban szeretném tudni, hogyan nevezi Acheson úr azo­kat a be.stinlitásokat, amelyeket a Szuezi-csatorna övezetében kö­vet el az Egyesült Államok brit szövelségese. Az egyiptomi küldött végül le­szögezte, hogy Egyiptom kész el­szán lan és a végsőkig küzdeni füg­getlenségének az Egyesüli Nemze. tek Szervezete alapokmányában biztosított jogáért. Utána a csehszlovák küldöttség vezetője kijelentette, hogy a eseh_ szolvákok lelkesen támogatják a szovjet küldöttség békés javaslatait. A továbbiakban élesen bírálta Acheson és Eden felszólalásait és b"bizonyította, hogy a háborús rs-'íhózis fekzítása magában az USA-ban is katasztrófába követ­kezményekre vezetett. A közgyűlés péntek délutáni ülése c'n't elterjedt a híre annak, hogy VHnszkij elvtárs, a Szovjetunió küldöttségének vezetője másodszor is felszólal az általános vitában. A közgyűlés terme zsúfolásig megtelt, amikor az elnöklő Nervo megnyitotta az ülést. Alig kezdte meg beszédét Vi­sinszkij elvtárs, amikor Casey, Ausztrália külügyminisztere — rmerikai fönökei utasítására — félbeszakította és „ügyrendi indít­vány" címén azt követelte, hogy nz e'nök biztosítsa előre a köz­gyűlést, hogy a Szovjetunió küldötte második felszólalásá­ban „sürgős és meglepő" té. nyéket készül mondani. Az ausztráliai küldölt a nemrégi­ben lefolyt sanfranci'scoi értekezlet rendőri módszereire gondolt, ami­kor példátlan kirohanásával meg akarta akadályozni Visinszkij elv­társat álláspontja kifejtésében. Az elnöklő Nervo azonban kije­lentette, hogy eemmi oka sincsen megtagadni a szót a Szovjetunió küldöttétől, aki már két nappal a szónokok jegyzékének lezárása előtt feliratkozott másodszori felszóla­lásra. — Ami Visinszkij felszólalásá­nak tartalmát illeti — mondotta Nervo —, erről leginkább ő maga beszélhet, ha ezt szükségesnek tartja. Visinszkij elviárs az ausztráliai küldölt kirohanásaira válaszolva ki. jelentette, hogy eddig elképzelhe­tetlen volt, hogy az Egyesült Nem­ze lek Szervezetének bármelyik tag­ját előzetes cenzúra-félének pró­bálják alávetni. Ml természetesen hozzászoktunk minden pimaszsághoz, így az ENSZ-ben alkalmazott rendőri intézkedések és kihallgatások módszeréhez is, de rendőri kér­désekre nem válaszolok — jelentette ki Visinszkij elvtárs. Az alapszabályok megfelelő pont­jaira való hivatkozással bizonyí­totta Visinszkij elviárs, hogy joga van a másodszori felszólaláshoz. Utána A. J. Visdinszlkij elvtárs elmondotta beszédét. Ezután Schuman, Franciaország küldötte megkísérelje a Szovjet­unióra hárítani a felelősséget a nemzetközi feszültségért. Az általános vita befejezéséül Trygve Lie, az ENSZ főtitkára szólalt fel. Ködös formában lelt javaslatot arra, hogy a különböző államok vezelői kezdjenek közvetlen tárgyalásokat. A magyar kormány újabb jegyzéke a Graf-ügyben Mint Ismeretes, Gráf osztrák bel­ügyi államtitkár a Wiener Kurir című lapnak adott nyilatkozatában minősíthetetlen módon rágalmazta a Magyar Népköztársaságot. Noha a magyar kormány több­ízben felhívta az osztrák kormányt arra, hogy foglaljon állást Gráf államtitkár provokat iv magatartá­sát illetően, az osztrák kormány előbb hosszas hallgatásba burkoló­zott és csak november 6_án vála­szolt a magyar kormány ismételt felszólítására. A bécsi magyar követségnek átadott jegyzékében az osztrák kormány ahelyett, hogy deza. vuálná Gráf felelőtlen fecsegé­sét, ax osztrák államtitkár men­tegetőzéseire hivatkozik, amely szerint ő csupán kommentálta egy osztrák lap magyarellenes állításait. A jegyzék továbbra is kitér az érdemleges válasz elől és csak azt helyezi kilátásba, hogy Gráf állam­titkár további magyarázatait beér­kezésük után a magyar kormány tudomására fogja hozni. Végül nyil­ván a figye'emirek a Graf.ügyről való elterelése végett a jegyzék panaszt emel a magyar rádió osz­trák adásaiban az osztrák kormány ellen intézett állítólagos „uszító tá­madások" miatt. Erre a jegyzékre a magyar kor. mány megbízásából a bécsi magyar követség folyó hó 17-én az alábbi jegyzékben válaszolt: A magyar kormány mindenek­előtt megállapítja, hogy az osztrák­külügyminisztérium válaszát nem lekinthet] kielégítőnek. Az osztrák kormány a még általa várt felvi­f j szereposztásban is nagy sikerrel játssza a szegedi Nemzeti Színház Rachmanov „Viharos alkonyat" cimű színművét Kőze] két hete változatlan siker­rel mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház Raehmanov: „Viharos al­konyat" című színművét. A darab bemutatása jelentős állomás a Sze­gedi Nemzeti Színház munkájában: bizonyítéka a színházi együttes munkája eredményes fejlődésének és ígéret arra, kogy a Szegedi Nemzeti Színház dolgozói az ennél az előadásnál megmutatkozó kiváló eredményeket még tovább fej­lesztik. A darab e hét szerdájától új szereposztásban került a közön­sé7 eté. Mária Vlovoát ezalkalom­mal Radnóti Éva alakította. Alakí­tásában hitelcsen és meggyőzően rajzolta meg Polezsájev profesz­szor feleségét, aki éppen annyira következetes és hűsége® harcos­társa a professzornak, mint ameny­ryire gsndos, megértő és szerelő faloség. Megkapó kedvesség, köz­vetlenség sugárzik Radnóti Éva Mária Vlovnájából, de ugyanak­kor meggyőző és elmélyült alakí­tást nyújt akkor is, amikor a for­radalmi eseményekben és megpró­báltatásokban egyre harcosabbá váló a-rszonyt mutatja be. Meggyő­zően hangsúlyozza ki alakításában mindazt, ami megmutálja: Mária Vlovna a forradalmi események közepette egyre világosabban lát, egyre inkább fejlődik s egyre in­kább meggyőződéses harcosává vá­lik annak az ügynek, amelyért a pro'eláriátus harcol. Bocsárovot, a bolsevik forradal­márl, Polezsájev professzor hűséges tanítványát az újabb szereposztás­ban Katona András alakította. Ka­tona András alakításában arra tö­rekedett, hogy erőteljesen megmu­tassa Baosarov forradalmiság;! t, harckészségét, elvhúségét, a for­radalom győzelmébe vetett 6zilárd hitét. Ez a törekvése igen helye­sen jutott érvényre Katona András játékában. Az a keménység és har­cossá;; amely Katona András ala­kítását jellemzi, nem tompította Bocsárov szinte gyermekies szere­tetét, gyöngédségét, odaadását pro­fesszora, Polezsájev iránt. Jól si­került alakítást nyújtottak az epi­zódszerepekben Surányi Magda és Kállai Endre, ak'k az új szerep­oszlásban a diákokat alakitolták. A Délmagyarország kritikapályá­zatot hirdetett a darabbal kapcso­latban. A kritikapályázalra már ed. dig i« több pályamű érkezett szer­kesztőségünkbe. A pályázat határ­ideje december I. A Dél magyar­ország ezzel a kritikai pályázattal is felhívja a dolgozok figyelmét Racnmanov nagyszerű színművé­nek megismeresére. A legsikerül­tebb pályázatokat lapunkban kö­zöljük, ezenkívül a nyertesek érté­kes jutalomban részesülnek <1. !•) lágosílások ürügye alatt átlátszó kísérleteket tesz arra, hogy kitér­jen az állásfoglalás elől Gráf ál­lamtitkár felelőtlen kijelentéseivel kapcsolatban. A magyar kormány megállapílja, hogy a* osztrák szó­beli jegyzék azon állítás®, mely szerint Gráf államtitkár csak arra szorítkozott volna. h0gy bizonyos iapok hazug állításait regisztrálja és megcáfolásuk érdekében jó taná­csokkai lássa el az illetékes ma­gyar szerveket, nem felel meg a valóságnak. Gráf államtitkár kije­lentéseiben maga ig megismételte, sőt terjesztette ezeket a hazug rá. galmakat. Ez a tény minősíthetet­len kijelentéseinek már első soraiból is kitűnik, amikor azt állítja, hogy mhgyar részről „egy évben kétszer­háromszor is Ausztriába csempész­nek politikai menekülteket, hogy |t| ügynöki tevékenységüket kifejthes­sék." Gráf államtitkár ugyanígy azonosította magát a bécsi magyar követség által titokban épített töm. löcről szóló együgyű mesével is. amikor kiielentette: „Gestapo szerű módszereknek Bécsben nincs he­lyük. Ezért csak egy megoldás le­hetséges a magyarok számára: tár­ják kl a kapukat, hogy az igazság fénye a bécsi magyar követség pin­céjének legsötétebb zugaiba is be­hatolhasson." A Magyar Népköztársaság kor­mánya azon a nézeten van, hogy az osztrák kormánynak Gráf ál­lamtitkár korábbi felvilágosításai­nak bevárása nélkül Is módjában van állást foglalni e hivatalos sze. mélyiség szemtelen rágalmait Ille­tően. Ami a fenti osztrák szóbeli jegy­zéknek a magyar rádiónak az osz­trák kormány és az Ausztriában fennálló rend elleni „uszító táma­dásairól" szóló állításait Illeti, a magyar kormány a tényállás meg. vizsgátása után megállapítja, hogv a magyar rádió Ausztriának szánt adása nem Ausztria, hanem az im. nerialísla háborús uszítók ellen kiizd és « béke megőrzéséért száll síkra, ami a magyar és az osz'.rák népnek egyformán érdeke. A magyar rádiónak e tevékeny­sége nem tetszik bizonyos osztrák köröknek, melyek nyilván befolyást gyakorolnak az osztrák kormány politikájára. A Magyar Népköztár­saság kormánya egyben megálla­pítja hogy osztrák rádióállomások rágalmakat és támadásokat intéz­nek a Magyar Népköztársaság és annak intézményei ellen anélkül, hogy az osztrák kormány mind. ezidelg ezen adások tartalmát kifo­gásolta volna. A Magyar Népköztársaság kö­vetsége kormánya utasítására fel­hívja az osz'rák küliigyminiszté. rium figyelmét, hogy a magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy az oszlrák kormány haladéktalanul állást foglalton Gráf úr ügyében. NEMZETKÖZI SZEMLE Bláfrták a magyar-román közös könyvkiadási megállapodást Az MTI jelenti: Pénteken dél. után a népművelési minisztérium­ban ünnepélyes keretek között Ír­ták alá a magyar-román közös könyvkiadási megállapodást. A megállapodást magyar részről dr. Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese, a ma­gyar bizottság vezetője és Tcimá® Aladár, a Szikra Könyvkiadó ve­zérigazigatója. román részről pedig Radu Mamescu, a Román Népköz­társaság minisztertanácsa mellett működő köTiykiadót, nyomdaipari könyv és sajtóleriesztéöi vezér­igazgatóság vezetője, a román bi­zottság .vezetője és Vasil-e Dimu, a Román Munkáspárt Könyvkiadójá­nak helyettes igazgatója írták alá. A megállapodás megkötésére or­szágunkban tartózkodó román bi­zottság szombaton reggel utazott el Budapestről. Búcsúztatásukra a fe­rihegyi repü'őléren megjelentek: dr. Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese és a ma­gyar bizottság tagjai, valamint a román követség képviselői. Az angol imperialisták nyílt lánggal játszanak a közelikeleti puskaporos hordó felelt: csütörtö­kön tüzérségi tűz alá vetlek Koréin nevű egyiptomi falu lakó- és kór­házépületeit, Port-Saidban és a Szuezi-csatorna partján pedig gyil­kos sortüzet adtak a békés polgá­rokra. Az egyiptomi eseménye híre fu­tótűzként terjedi el szerte az arab világban, amelynek népe tömeg­tüntetésekkel fejezte ki az angol erőszakkal szembeni mély megve­tését. Különösen nagy felháboro­dást váltott ki az angol erőszak Irakban és Transzjordániában, ahonnan a távirati üdvözlések egész sora érkezett Kairóba. Szíria fő­városában, Damaszkuszban, közel negyedmilliós tömeg tüntetett az idegen imperializmus közeikeleti embertelen terrorja ellen, amiről az ENSZ főtitkárságát azzal érte­sítették, hogy az angol csanalok agressziója az egész világ békéjét veszélyezteti. Az ENSZ arab kül­döttei pedig megtárgyalták a nyu­gati haltaimnak közép- és közelkeleti katonai terveit. Ezzel kapcsolatban Ázzam pasa kijelentette, hogy az imperialista halalmak 'sorozatosan megsértették az Egyesült Nemzetek Szövetségének alajookmányál. Egy. idejűleg Naház pasa, Egyiptom miniszterelnöke nyilvános gyűlésen szólította fel a népei — Reuler je­lentés szerinl —, hogy álljon ellen az angol hatóságok erőszakosságai­nak ós ne legyen elnéző lovább, mert az imperialisták „védelmi ja­vaslala", amit Egyiptomra akarnak ráerőszakolni — rosszabb, mint a gyarmatosítás. A felszólítás ulán a diákok ez­rei tüntettek az angol elnyomók el­len. Követelték, hogy a brit csa­patok hagyják el a Szuezi-osiator­nát és adják v'ssza Egyiptomnak az elrabolt Szudánt. Az angol had­erő megtorlásul letartóztatta a Ge­rreifai pályaudvar mellett működű egyiptomi rendőrség tagjait. Ha­sonló atrocitásokról, házkutatások­ról. rablásokról és fosztogatásokról számolnak be a kairói belügymi­nisztérium hivatalos közleményei is. Egyiptom népe a héten akart megemlékezni az 1918 novemberé­ben tett függetlenségi megmozdu­lásának évfordulójáról, mire a brit hatóságok ostromállapotot erősza­koltak ki Egyiptom egész terüle­tére, hogy így akadályozzál-; meg a Nemzeti Harci Nap megrendezését. * Az angol kizsákmányolók Egyip­tomban aloarják kárpótolni magu­kat az Iránban elszenvedett gazda­sági vereségükért, ahol ma már egyetlen angol érdekelt sem tartóz­kodhat az olajfinomítók területén. Az iráni o'aj forrásokkal kapcso­latos imperialista mesterkedések az USA-nak som 'sikerültel;. Erre. nézve a washingtoni külügyminisz­térium hivatalos közleményben je­lentelte, hogy az amerikai kormány és Moszadik miniszterelnök között megtartott „olajtárgyalások" nem vezetlek eredményre. Hozzátelte azonban a közlemény, hogy az USA továbbra is igyekszik megol­dást találni az olajvitában. Az amerikai haladó szellemű la­pok többízben rámutatlak arra, hogy a Wall-Slreet 80 tagú nép­nyúzó cecporlja az, amelyik állan­dóan veszélyezteli a világbékét, amely rabszolgasorban igyekszik tartani a világ népeit. — Ha ezi a 80 telhetetlen lökést — állapítják meg a lapok — el­nyelné a föld, nyomban végot érne a haszonlesésből szítolt háborús uszítás. Az enyészet azonban nem olyan kegyes, hogy elnyelje a washing. loni dollármiiliomosokat. Ez a fel­adat a béke- ég a szabadságszerető népekre vár és ebben nemcsak Kö­zel- és Középkelet, hanem a világ összes dolgozói éppen olyan egysé­gesek, akár a koreai hősök, a szét­szakított németség, a gyarmati rab. ságban szenvedő arabok, vagy az ugyancsak nyílt agresszióval fenye­getett Űj-Kína népe. • Amilyen mértékben gyengül a nyugati tőkések távol-, közép- cs közeikeleti pozíciója, annyira fo­kozzák az európai marshallizáit or. szagokra gyakorolt katonai nyo­másukat. Mutatja ezt elsősorban a Nyugat.Németországra ráerősza. kolt fegyverkezési hajsza és Wa­shingtonnak a bérgyilkos német ná­civezérekkel szemben tanúsított ba­rátsága. Ennek az a kézzelfogható magyarázata, hogy most már egye­dül a német és a japán militaris­ták hajlamosak a világ újaibb fel­gyújtására. A legutóbbi politikai események azt mulatják, hogy az imperialis­ták Nyugat-Németországban és a szerencsétlen Jugoszláviában készí­tik elő az újabb világháború kirob­ban tását. Hamburgban — mint a franki furti jelenlések közlik — Hille, volt SS tábornok, akinek kezéhez ezrek ártatlan vére tapad — ta­vaszra nagy SS.találkozót készít elő. Az USA külügyminiszterének frankfurti tartózkodása és a bonni szövetségi gyűlés költségvetési ter­vezete világosan mulatják Truma­néknak Európával kapcsolatos ter. veiket. A bonni lakáj-kormány 25 millió márkát titkos célokra, 10 milliót a nyugalbarlini „készültségi rendőrség'', 88 millió márkát pe­dig az egyévi kémkedési költségek fedezésére állított be a költségveté­sébe. Ezt az összeget Nyugat-Né­metország nyomorgó népével akar­ják megfizettetni. A szégyenletes költségvetés megszavazása mély felháborodást váltott ki a német dolgozók körében, akiknek Ade. nauerék előbb az utolsó falai ke­nyerét, utána pedig a vérét köve­télik, hogy eleget tehessenek az USA uralkodó köreitől kapott uta­sításoknak. A német nép azonban nem haj­landó újabb kálváriát járni , hi­szen a teste tele van még a fasiz­mus mély és sajgó sebeivel. Fár­radl és koldus. Egyetlen vágya a béke. Ennek azzal is kifejezést adott, hogy százezeres tömegben kí. sárte utolsó úljára kedden Emitt Ka<mielhet, a bákeharc vértanúját, akit — mint ismeretes — a nyu­gatberlini rendőrök november 7.én, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom napján brutálisan meg­gyilkollak. De kifejezte akkor is békevágyát, amikor az újrafegy­verzés ellen és a német béke gyors megkötése érdekében rendezett sza­vazás első napján tízezerszámra járult az urnák elé. • A bákeszavaza|ok nagy száma fokozott halósági terrorra vezetett, ami a legjobb bizonyíték arra, hogy a „kancellár" és lakáj társai milyen ideges félelemmel gondolnak a né. metióg egyesülésére — a békére. Az amerikai imperialisták azzal igyekeznek megtörni a német nép ellenállását és szilárd bókeakara­lát, hogy újabb csapaterősítéseket küldenek Európába és minden elő. készületet megtellek arra, hogy kedden végleges formában közöl­jék Adenauerrel, mennyi ágyútól. teleket és hadianyagot tartozik szál­lítani a támadó szellemű atlanti^ hadsereg számára. A „kancellár" már megkapta a meghívót Párizs­ba, ahol meg kell jelennie a nyu­gati hatalmak külügyminiszterei előtt, hogy álvegye Acheson erre vonatkozó utasításait. A párizsi munkásig zott ság •— amely meghívó nélkül is tudomást szerzett a keddi találkozóról — közleményt adott ki, amelyben meg­bélyegzi az Acheson-Eden-Schu. man-Adenauer értekezletei, mert tisztában van vele, hogy a négy kipróbált háborús gyújtogató a vi. lágbéke ellen tör. Minket nem fog meglepni, ha a találkozás napján a francia dolgo­zók a magul; módján lesznek majd hitet a beke mellett. Pleven fran­cia miniszterolnökne"k azonban a karrierjébe és dollárjáradékába ke. rülhet, ha Párizs népe komolyab­ban ráijeszt a tőkések bérenceire, azért messzemenő intézkedéseket tett az esetleges béketüntetés elfoj­tására. * Tito Jugoszláviáját játszi köny. r.yedséggel elintézték az USA ural. mon lévő politikusai, mert a bal­káni Führer minden ellenvetés nél­kül nyitotta meg az ország kapuit az imperialisták előtt. A Vatikán sem kérette magát. XII. Pius pápa, — aki azt hirdeti magáról, hogy Krisztust képviseli — mint mellék­megbízatást vállalta az amerikai kizsákmányoló milliárdosok politi­kai képviseletét. Első nyílt, hábo­rús ténykedése már meg is tör­tént, amikor csütörtökön kihallga­táson fogadta a spanyol diktátor nagykövetél, Castillay Maizt. Elö. ször örömét fejezte ki előtte, hogy személycsen üdvözölheti a madridi néphóhér munkatársát, majd kifej­tette, mennyire fontos, hogy a nyu­gati hatalmak együttműködjenek Francoval a trumani politika érde­kében. Végül arról beszélt „őszent. sége'1, hogy azoknak az államok­nak, amelyek — nz ő véleménye szerint — „az erkölcs alapján ál­lanak", kötelességük közeledni Franco politikájához. Elég világos és őszinte beszéd volt a pápától, aki eddig a hívek millióit tévesztette meg. Kár, hogy az MTI római jelentéséből nem le­het ponlosan megállapítani, hogy vájjon pápai, vagy borügynöki mi­nőségében mondotta el beszédéi XII. Pius? Tudott dolog ugyanis, hogy „őszentsége" igen sokoldalú. Nemcsak pápa, hanem tiszteletbeli rendőrkapitány és amerikai borügy, nők is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom