Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-18 / 269. szám

VASARNAP, 1951. NOVEMBER 18­3 A szegedi iermelőcsoporiok túlteljesítették a mélyszántás! előirányzaioi Dolgozó paraszljainknak mostani legfontosabb feladatuk az őszi munkák maradéktalan elvégzése. Ettől függ, hogy milyen lesz jövő évi termésünk. A munkálatok mi­nél előbbi és minél jobb elvégzése >'rde3oében indult meg a verseny az őszi mezőgazdasági munkák meg­ezdésekor Makó—Debrecen és Szeged között. A három város kö­zötti versenyben még eddig minden kiértékelésnél Szeged város mutat­hatta fel a legjobb eredményt. Ez annak köszönhető, hogy termelő­c oportjaink példája nyomán egyé. nileg dolgozó parasztjaink is igye­keztek kihasználni a jó időt, siet­tek a mélyszántás elvégzésével. A mélyszántás elvégzésével ter­melőcsoportjaink elkészültek, sőt az eJőiránvzatot túlhaladva, 112 százalékot értek eh Az egyénileg dolgozó parasztok 67 százalékos eredményt értek el a mélyszántásban. Vetéstervüket túl­Jeljesítették a szegedi dolgozó pa­rasztok. őszi árpa ve lésből 100 szá­zalékos, búzavetésből 105 százalé­kos, rozsból 125 százalékos a ve­tési eredmény. Befejezés felé kö. zeledik a gyapot szedése is. Terme­lőcsoportjaink 57 mázsát, egyénileg dolgozó parasztjaink 22 mázsa gya­potot takarítottak be földjükről. A gyapot termelés terén a legjobb eredményt a Kecskés.telepi Tán­csics-termelőcsoport érte el. Itt hol­danként 8 mázsa gyapotot takarí­tottak be. A silótakarmányt nagyon sze­relik a jószágok, de megvan az az előnye is, hogy teheneknél emeli a tejhozamot. A silótakarmány hasznát rossz ter­més idején érezzük csak igazán, mert a eilótakarmány akár négy­öt évig is eltartható. Termelőcso­portjaink már megkezd tek a siló. i zást. Eddig összesen 750 köbméter | silótakarmányt készítetlek el. Most ' azonban megvan a lehetőség arra is, hogy az egyénileg dolgozó pa­rasztok is készítsenek sílólakar­mányt. A földinűvesszövetkezet a város különböző részein már meg­ásatta a silógödröket. Szeged terülelén összesen 13 sllógödröt áslak: hármat a Csongrádi.'sugárúton egyet a Sándorfalvi-úton, hármai Szen Imihályteloken, egyet Székhá­lon, négyet Domaszéken és egy si­lógödröt' a Sárkányhegyi megálló­nál. Egyénileg dolgozó paraszlja­ink szerződést köthelnek a siló l a karmány elkészítésére, vagy, ha nem kőinek szerződést, a földmű­vesszövetkezet megvásárolja tőlük a silónak valót. Akinek nincsen igája, jelentse be a földművess zö_ vetkezstnél s elszállítják tőle a ta­karmánynak valót. Saját érdekük­ben, de a tejhozam emelése érde­kében is érdemes készíteniük dol­gozó parasztjainknak silótakar­mányt, hogy ezzel is elősegítsék a tejhozam emelését. Jól megtalálták a számításukat Újszegeden is, akik termelési szerződést kötöttek Újszegeden, a Főfasorban csinos ház kertjében melegágyak mutat­ják, hogy a ház gazdája, Gyárfás Dezső kertészettel i.s foglalkozik. Apró palánták fejlődnek most is az üvegtetők alatt. Gyárfásék három hold földön gazdálkodnak. Ennek egyrésze kertészet, de van kis gyümölcsös­kertjük is. Gyártások már az 'dén is kötöttek termelési szerződést. A tavalyi tapasztalatok azt mutatták, hogy érdemes ter­melést szerződést kölni. — Jól megtaláltam számításomat tavaly i* a szerződéskötésben — ez a véleménye Gyárfás Dezsőnek, de ez a véleménye Sánta József újszegedi do'-gozó parasztnak, & Örincsák Lászlónak is akik szin­tén az elsők között kötöttek az idén termelési szerződést. Jól megtalálta a számítását Gyárfás Dezső. Tavaly 1200 négy­szögöt területre kötött szerződést. Volt ebien 6Óska; uborka? kara­lábé; gyümölcs; paradicsom. A szerződésben lekölöt't terményeket a földművesszöve'kezet mindig a napi áron vette ál. De a szerződött növényekre 5—10 százalékos fel­árait, a földieperre pedig 15 százalékos felárat is fizettek annak, aki szerződést kötött. — Nappal leszedték a beért ter­ményeket', gyümölcsöt a felesé­gemmel — mondja •— s estefelé már vittük is a friss termén /ekei ide az újszegedi átvevőhelyre. Nem kellett másnap becípekedr.i a ne­héz kosarakkal a városba, Az idén Gyárfás Dezső 2000 négyszögöl területre szerződött. Nagyon megelégedett életével — amint mondja. A szerződésre be­adott terményekért kapott pán2érl ruhát vásároltak, kis 'oldjéi meg­termelt a búzafejadagjuk, még , C­jegyre'* is adhattak belőle. A hí­zójuk már több mtat egy mázsás. A hízónak is betermett a kukori­ca. De termett még árpa is földiü­kön. Ebből is tudtajc ,.C jegyre" beadni. A termelési szerződés Is a dol­gozó parasztok javát szolgálja. A szerződéses terményeket mindig a legmagasabb napi áron veszik át. Például Cyárfas Dezső keríjében több, mint négy mázsa földieper termett. A loldieper kiló­jáért primőrként 24 forintot fizet­lek. A szerződéskötésben péklát mu­tatnak különösen a lermelőcsopor­tok. A 6zegedi Dózsa-termelőszö­vetkezeti csoport minden gyü­mölcsféleségre kötött 6zerzódést, de szerződést leötött 85 .tatasztrális hold zöldségféle termelésére is. A domaszéki Béke termelőcsopcrt ugyancsak élenjár a szerződéskö­tésben. A 6zeizödéslkü'.ő termelő ­csoportok 6 az egyéni'eg dolgozó parasztok olcsón kapnak növény­védő szereket amely hozzájárul a magasabb terméseredmények el­éréséhez. Termelőcsoportjaink kövessék a Dózsa-termelőcsoport példáját, egyénileg dolgozó parasztjaink pe­dig Gyárfás Dezső. Örincsák László, Sánta József példáját "kö­vetve kössenek minél előbb szer­ződést terményeikre, mert a ját hasznukra válik. A SAJTÓ NAPJA sa. Miért nem tölti be hivatását az Ételgyár? — kérdezik jogosan a szegedi üzemek dolgozói Két éve alakult meg a Szegedi Ételgyár abból a célból, hogy a szegedi üzemek dolgozói naponta szinte fillérekért ízletes, főtt étel­hez jussanak. Az üzemek dolgozó: örömmel üdvözölték ezt az új vál. lálatot, amely célul és feladatul tűzte ki, hogy az ízletes ebédet mindig időben juttassa cl a dolgo. zók asztalára. Az Ételgyár azon­ban feladatának csak egy darabig tudott eleget tenni, mert az üzem vezetősége a fogyasztók számlának növekedésével történő megnöveike­dett feladatokkal nem tudott meg­birkózni. Napirenden voltak a ké­rői ebédkiadások a hiányos mére­ttek s ez természetszerűen magává; hozta az állandó reklamációt. Eze. kot a hibákat a szervezetlenség és a hibás kalkuláció idézte elő. ami még mindig t'apaszfSíhatő az üze­men belül. Az üzem vezetősége ter­melési értekezleteken tübbíziben foglalkozott a hibák kiküszöbölésé, nek lehetőségével. Az elhangzoti számos jó és értékes javaslat alap. ján az Ételgyár dolgozói hozzá­kezdtek a hibák megjavításához. Ujabb panaxxok A hibák megszüntetése azonban csak részben sikerült. Az utóbbi hetekben számos újabb panasz ér­kezett az ételgyári dolgozók mun­kájával kapcsolatban. Az ebédet rendszeresen késve osztják, gya. kori az az eset (persze, csak ame­lyik üzemben lehetséges), hogy az ebéüdöt fél vagy egy óra hosszával el kell ha'asztani. De előfordul az is,, hogy egyes üzemekben a késői ebédszáilítás miatt éhen maradnak a dolgozók. Ilyen panaszok futot­tak be az Ecse'gyár, a Vasöntöde a Délmagyar Nyomda részéről, de meg felsorolhatnánk több üzemet is, ahol napirenden vannak az ebéd­kérések. Azonban olyan esetek is előfordultak, hogy agyonfött, vagy hiányosan elkészített ételt külde­nek a dolgozóknak. Vájjon az Étel­gyár vezetősége mivel indokolja meg a hibák keletkezését? Lovászi Imréné, az üzemvezető különböző nehézségekre hivatkozva próbálja menteni a menthetetlen hi­bákat. — Gyakran rajtunk kívül ál!6 okok miatt nem tudjuk rendesen elkészíteni az ebédet — magya­rázza Lovásziné elvtársnő. — Pél­dául több esetben előfordult, hogy a Szegedi Tésztagyártál főzhetet­ten, összetört árut kaptunk. A fő. zésnél már nem volt idő. hogy ki. cseréljük. Ilyen esetben fordult elő, hogy nem megfelelő az étel. Hol kell kezdeni ax áru elienőrxétél ? Valóban komoly hibát követnek el a Tcsztagyár dolgozói akkor, amikor selejtes árut gyártanak. Az ételgyáriak azonban ezzel még ntem háríthatják el magukról a felelős­séget. Az árú ellenőrzését nem az utolsó percben, a főzésnél kell elvé­gezni, haflem még az átvételnél! így nem fordulhat elő, hogy az utolsó percben kell kapkodni és végű] mégis ehetetlen ételt kibo­csátani. Lovászíné elvtársnő a beszerzési nehézségekről is panaszkodik. — Nem mindig kapjuk meg a megfelelő árút, — mondja. Nézzük meg, hogyan áll cz a kérdés? Lovászi Imréné elvtársnő, aki az áru beszerzéséért felelős, a FÜSZÉRT-hez és a MEZÖKER­hez jár vásárolni. Az itt felmerült hiányosságok esetén arra már nem gondol, hogy árúpótlásért a kör­környékbeli tszcs-khez fordulna, ahol tág lehetőség nyílik az árú beszerzéséhez. Munkájából hiányzik a kezdeményezés, a frissesség! Kiszely János föszakácsnak is változtatni kell munkáján. Az ebéd főzésére, ízesítésére és a kiosztásra nagyobb gondot fordítson. Ne forduljon elő az. hogy kevesebb adag étel készüljön el, mint az elő­fizetők száma! Ax igaseutónak .7 órányi itétés nem sxámit A legfontosabb, — amit rövidesen meg kell szüntetni az ételgyári dol­gozóknak, — az etédkiadásnál mu­tatkozó késések. Ennek a feladatnak megoldása Törköly Ferencre, az üzem igazgatójára vár. Az Ételgyár dolgozói már többízben kérték Törköly elvtársat, hogy szerezzen be még egy plombázót. Ugyanis a főzés befejezésétől még három órát igényel az edények plombá­zása. Legtöbb esetben emiatt adód­nak a késések. A látszat az, hogy Törköly Ferencnek, az Ételgyár igazgatójának ez nem okoz külö­nösebb gondot, mert ennek érde­kében még nem tett semmit. Igaz, párszor megígérte az új plombázó beszerzését, de ez sajnos a mai na­pig is ígéret maradt. A plomhá­zást továbbra is csak egy dolgozó tudja végezni, ami azt jelenti, hogy az ebédkésések egyenlőre nem szűnnek meg! Jelenleg is többezer azoknak a dolgozóknak száma, akik reggelit, ebédet vagy vacsorát fizetnek elő­Tehát többezer ember étkezését ke,l biztosítani naponta. Mindenek­előtt ezzel a felelősség-érzettel kell megismerkednie az Élelgvár veze­tőségének és dolgozóinak. Ez azon­ban sajnos, kevésbbé lapasztalható. Jó munkát enélkül pedig nem lehet végezni. Többexer üzemi dolgozó követeli t Javulion meg a munka ax Ételgyárban ! Mint ahogy a többi szegedi üzem dolgozói a kitűzött feladatok telje, sítéséért, sőt 'lúlteljesités'éért har­colnak, az Ételgyári dolgozók is töltsék be a reájuk váró feladato­kat. Javítsák meg munkájukat a dolgozók és vezetők egyaránt. Munkájukhoz a Tanácstól minden támogatást megkapnak. Az ellátás is megjavult, hetenként ezután két alkalommal főzhetnek húst az elő­fizetők részére. Induljanak léhát jobb munkára a Szegedi Ételgyár dolgozói és töltsék be mielőbb hi­vatásukat. Ez? követeli tőlük több­ezer üzemi dolgozó! Minden év február 1. napját a magyar sajtó napjává nyilvání­totta a minisztertanács határo­zata. 1942 február elseje jelen­tős esemény a magyar sajió éle­tében. Ekkor jelent meg első al­kalommal a Szabad Nép, amely az elnyomás éveiben úlat muta­tott a szabadság kivívásáért foly­tatott harcban, ma pedig sok­millió magyar dolgozónak mu­tatja meg a szocializmus, a béke megvalósításához vezető útat. A Szabad Nép legális megjelenésé­nek eiső évfordulóján írta Révai clvtár3 a lap hasábjain: ,,A kom­munista sajtó élete összeforrt a Párt életével. Szavunk a föld alatt százakhoz, legfeljebb ez­rekhez halolt el, ma — a legali­tásban százezrekhez szólunk. De a legális kommunista sajtó tömegbefolyását a néhányszáz. néhányezer példányban elterjesz­tett földalatti sajtó készítette elő." A felszabadulás óta min­dennapi, hűséges fegyvertársa valamennyi becsületes dolgozónak Pártunk központi lapja, a Szabad Nép, Napról-napra segítséget nyújt az ötéves terv sikeréért folytaiott harcban, erősebbé és szilárdabbá segít kovácsolni párt­szervezeteinket, öntudatra, helyt­állásra nevelt a kommunistákat és a pártonkívülieket egyaránt. Révai elvtárs a Szabad Nép 1948 szeptember 19_i számában „Száz­ezrek kenyere" cimű cikkében így írt a Szabad Népről, amely a felszabadulás után egyre széle­sebb dolgozó tömegek tulajdoná­vá vált: „...kommunista újság, a Párt lapja vagyunk. Ezért kell a Szabad Népnek százezrek és milliók szellemi kenyerévé len­nie," Révai elvtárs szavai világo­san megjelölik a kommunista sajió feladatait. A kommunista sajtónak a legmélyebbre kell eresztenie gyökereit, a dolgozó'* tömegei közé, mert amint Sztálin elvtárs az OK(b)P XII. kongresi­szusán mondotta: „A sajtó a leg­erősebb fegyver, amelynek segít­ségévei a Párt a maga, a neki szükséges nyelven minden nap és minden órában beszél a mun­kásosztállyal." A kommunista sajtó legfonto­sabb feladata tehát, hogy a leg­szorosabb kapcsolatot tercmise meg a do'gozók tömegeivel. A kapitalizmus, amely az újságból tőkés vállalkozást csinált, a saj­tót ls az elnyomás, a kizsákmá­nyolás szolgálaiába állította. A kommunista sajtó ezzel szemben a szocialista épíiő munka előbb­reviteléf, a dolgozók eszmei és kulturális színvonalának emelését szolgálja. A kommunista sajtó a munkás- és paraszt levelezők út­ján kapcsolatot teremt a dolgo­zók legszélesebb tömegeivel, szer­vezi és mozgósítja őket feiada. talk sikeres megvalósítására. An­nál eredményesebb munkát végez a kommunista sajtó, annál sike­resebben segíti elő Pártunk cél­kitűzéseinek megvalósítását, mi­nél mélyebbek é3 minél terméke­nyebbek kapcsolatai a dolgozó tömegekkel. Népi demokráciánk minden támogatást megad a sza. had sajtónak, hogy eredményes munkát végezhessen a békehare. ban, az országépítés munkájá­ban. A sajtó iránti megbecsülésnek megnyilvánulása a miniszterta­nács határozata is, amellyel feb­ruár elseje a magyar sajtó nap­jává válik. Ez a megbecsülés és elismerés is arra kell, hogy ösz­tönözze a sajtó dolgozóit, hogy még szorosabbra vonják kapcso­lataikat a dolgozó tömegekkel, s munkájukkal meg erősebb és ha­tékonyabb fegyvert adjanak min­dennap a dolgozók millióinak kezébe, liogy a sajtó útmutatásá­val és segítségével gvőzelemre vihessék Pártunk célkitűzéseit, a magyar do'gozó nép egyetemes ügyét, az ötéves terv megvaiősí. tását s a békehare reánk eső fel­adatainak teljesítését. A dicső sztálini tüzérség napja J^ szovjet nép november 19-én büszke örömmel és szerelettel tekint a dicső sztálini tüzérség felé. Ebben az évben a szovjet embe­rek a békés építő munka ragyogó győzelmei között ünneplik meg a tüzérség napját. Hatalmasak a Szovjetunió gazdasági építő mun­kájának eddigi eredményei. „A gaz­dasági építés terén az év első 10 hónapjában végzett munkánk ered­ményei azt mutatják, hogy az 1951.es népgazdasági tervet telje­sítjük és túlteljesítjük. Az ipar. termelés a mult évihez viszonyítva löbb mint 15 százalékkal o/melkedik és kétszerese lesz a háború előtti, 1940. évinek" — állapította meg Berija elvtárs a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfor­dulóján mondott beszédében. A Bol­sevik Párt és a szovjet kormány a népgazdaság és a kultúra sikeres­nagyméretű fellendítése melleit nem feledkezik meg a fegyveres erőkről sem. ,.A szovjet hadsereg és haditengerészet felülmúlhatatlan szellemét és harckészségét az egész világ elismeri. Ez a hadsereg és haditengerészet a modern fegyver­zet minden fajtájával fel van sze­relve. hogy döntő csapást mérhes­sen bárkire, aki a történelem meg­győző tanulságai ellenére ismét tá­madni merészelné hazánkat" — mondotta Berija elvtárs. agy önbizalmat és erőt merí­tettek Berija elvtárs beszé­déből a világ népei. A beszéd meg­cáfolhatatlan tényekkel mutatott rá, hogy Sztálin elvtárs vezetésé­vel egyre jobban növekedik a Szov­jetunió, a béke nagy támaszának ereje. A szovjet tüzérek dicső ünnepe egybeesik a sztálingrádi csata em­lékezetével. 1942 november 19-én indult meg ugyanis a szovjet csa­patok hősies támadása Sztálingrád alatt. ,,A tüzérség volt az az erő — állapította meg Sztálin elvtárs —, amely biztosította a szovjet hadsereg számára a német haderő szétzúzását Sztálingrád. Kurszk, Bjelgorod, Harkov, Kiev, Vityebszk, Bobrujszk. Leningrád. Minszk, Jassi és Kisenycv alatt." Az orosz tüzérségnek dicső mutt­ja van. A szovjet hadsereg tüzér­sége átvette az orosz tüzérség ha­ladó hagyományait. 1917 november 7-i első ágyúlövéstől. amely az ..Auróra" cirkálón dördült el. hírül adva a világnak az új korszak. a proletárforradalmak, a szocializ­mus korszakának kezdetét, egészen a hitleri fasiszta erők és a japán csapatok szétzúzásá'g, fényes hadi­útat tett meg a szovjet tüzérség. A szovjet tüzérség harci sik-te rei elképzelhetetlenek lettek volna a hátország dolgozóinak hö. sies erőfeszítése nélkül. Ezért tu­dott a háború utolsó három évében az ipar évente 120 ezer különböző kaliberű lövegeket gyártani, a front számára. Most, amikor az amerikai-angol imperialisták új háború kirobban­t-ására készülőditek, a szovjet tü­zérség a többi fegyveruemekk 1 együtt éberen őrködik a kommu­nizmust énítő szovjet nép békés munkája felett. A szovjet tüzérek, akárcsak a többi fegyvernemek ka­tonái, , szakadatlanul tökéletesitik katonai ludá=ukat. emelik harci és politika; felkészültségük színvona­lát — sikeresen küzdenek azért, hogy a szovjet tüzérség továbbra ii a legjobb legyen a világon. fl földművelésügyi minisztérium hivatalos közleménye az eszi kenyérgabona vetésének bele ezéséröi és a veiések bejelentéströi A minisztertanács határozata az őszi kenyérgabona vetését a köz_ ségi vetésterven belül minden egyé­ni termelőre, termelőszövetkezetre, a községi vetéstervben meghatáro­zott százalékban kötelezővé teszi. Ennek ellenére országszerte előfor­dul, hogy egyes termelők — főleg kulákok, de több esetben dolgozó parasztok is — nem tettek elege! kenyérgabona ve téri kötelezettségük­nek. A földművelésügyi miniszté­rium felhívja azokat a termelőket, akik kenyérgabona ve lési kötelezett­ségüknek még nem tettek teljes egészében eleget, hogy a hiányokat november 20-ig pótolják. Egyben felhívja a földművelés­ügyi minisztérium az ország min­den termelőjének a figyelmét arra, hogy a Központi Sialiszlikai Hiva­tal állal elrendelt vetési pótösszrírds folyamán november 25_ig őszi ve. téseikcl feltétlenül jelentsék be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom