Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-22 / 163. szám

Ti+ote Nők tiszta teintjükct gyakran esak annak köszönhetik, hogy 'emésztésükre kellő figyelmet fordítanak. Kítünó hatásával a öm — KerékpárlopáshiJn nincs uborkaszezon- A kerékpárlolvajok egyre merészebbek lesznek. Szinte niucs olyan nap, bogy valaki feljelentést ne tenne a rendörségen, hogy lelakatolt vagy a lépcsőházban hagyott kerékpárját ismeretlen tettes ellopta. A kerékpár vázát azután valamelyik utmenti bokorba vagy búzatáblába rejti a tolvaj, a gumikat, dinamót és egyéb elmoz ülható részét pedig leszereli és a nagy gumihiányra, dinamóhiányra való tekintettel drága áron eladja. Szerdán is érkezett egy ismeretlen tettes elleni feljelentés. A feljelentést Dani János Csendes-utca 4. szám alatti lakos tette, mert 250 pengőt érő kerékpárját a Rendező-pályaudvar fűtőházából ellopta. A rendőrség a kerékpártolvaj kézrekeritésére erélves nyomozást indított. — Retikülf lopoft a templomban, özv. Szabó Ferencné öthalom-utca 4. szám alatti lakos feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, mert julins 20-án a rókusi templomban, amig ő áldozni volt, a padban elhelyezett kosarában levő retiküljét ellopta. A retikülben 75 pengő készpénz és kisebb értékű holmik voltak. A rendőrség a feljelentés alapján megindított^ a nyomozást a lelketlen tolvaj kézrekeritésére. _ Besurranó tolvajlások. Tegnap megirla a Délmagyarország, hogy besurranó tolvajok kifosztották az egyik szatymazi gazdát, 6000 pengő értékű ékszert és közel 700 pengő készpénzt vive magukkal. A rendőrségre szerdán ujabb feljelentések érkeztek. Kis Pál Szilléri-sugárut 45. szám alapi bérkocsis azért tett feljelentést, mert ismeretlen tettes álkulccsal behatolt lezárt lakásába és feltörve a szekrényt, onnan 480 pengő készpénzt ellopott. A pénz a bérkocsisnak nehezen, szinte fillérenkint Összekuporgatott tőkéje volt. _ A másik feljelentést szintén ismeretlen tettes ellen, lltiszka Gizella Délibáb-utca 25. szám alatti lakos tette. Tőle a besurranó tolvaj 3n0 pengő értékű fehérneműi vltl el. A magyar hősök ,f+X A kocsstovkai . körvédőállás vé. {leimében tüntette ki magát dr. Mo. csáry Zölfán főhadnagy, egy könynyü hadosztályunk lovasszázadának parancsnoka. Az ellenség teljesen körülvette már itt küzdő csapatainkat s egyre nagyobb érők bevetésével ostrbmolta a körvédöáilást. Január 24-éti egy golvószórósokbél és géppisztolyosokból álló erős csoportnak sikerült előreszivárognia. Mocsáry főhadnagy úgyszólván az utolsó pillanatban vette észre az előrenyomuló csoportot, ugy, hogy már ideje sem volt a keilő Intézkedésekre. Budai törzsőrmesterrel, valamint Rőti István tizedessel karabélyt ragadva, nekirohant a bolsevista harccsoportnak, mire a meglepett ellenség hanyatthomlok megfutott. Várnav János tartalékos zászlós az Andrejevka körüli harcokban szerzett nevének dicsőséget. 1043 január 25-én a seregvonat telephelyével szomszédos Mayzdrianka községet már nagy ellenséges erők. támadták me§ Várnav zászlós önként váltakozott "arra, hogy ezeknek az erőknek elébe megy. felderíti őket s előrenyomulásukat mindaddig feltartóztatja, mig a hadosztályvonat elvonulhat, Feladatát példás körültekintéssel és önfeláldozó bátorsággel oldotta f meg. —ooo— Nappal lopták el az éjjeliőr kabátját. Szögi Imre Szent István-tér 8. szám alatt takó éjjeliőr feljelentési tett a rendőrségen. mert ismeretlen tettes julius 20-án a Tiszapályaudvaron a »Hangya* munkás ebédlőjéből kabátját, amelyet a nagy melegre való tekintettel levetett, ellopta. Kárn 100 pengő A nvomozás folyik S Zl M H Á S&idUá&at Uík a iantya A szinUdx Mmxeittwdíí és UuUuiátis Uiuatása — Hogyan UUúnz UiUtye&zteM a sxinUá% működéséi a Uüttutöeti lakassáfy Uöcéu is ? RADIO t S Ü T «.» KTÜK, JULIUS 22 1. BUDAPEST 540: Üzen az otthon. A Vöröskereszt bajtársi rádiószolgátata. 6.40: Ébresztő, torna. 7: Hirek, közlemények, reggeli zene. 10: Hirek, 10.15: A Budapest honvéd őrzászlóalj -zenérendőrség a feljetentések a lapjón meg- í kara, vezényel Pongrácz Albert, 11 indította a nvomozást Az eddig fel- óra 10: Nemzetközi vizjelzőszolgálat. merült gvanujelck alanjan a ' '11 11 nó tolvajlásokaf ugyanaz a személy követte el. — A zugforgalom elleni küzdelembe bekapcsolják az ipartestületeket is. A közellátási miniszter leiratot intézett az ipartestületek elnökeihez s felhívja figyelmüket arra. hogy a megállapítások szerint egyes iparosok nem tartják be a közellátási rendelkezéseket, amelyek a közszükségleti cikkek forgalmát szabályozzák s ezáltal nemcsak meg nein engedett előnyökre tesznek szert, de veszélyeztetik az ország közellátási érdekeit is. Éppen ezért szükségesnek tartja a miniszter, hogy az ipartestületek hatékonyabban éljenek mindazokkal a jogokkal, amelyekel számukra a fennálló törvények biztosítanak. Különösen felhívja a miniszter a figyelmet az ipartestületi szék működéséből folyó kötelességekre. Az ipartestületi széknek ugyanis kötelessége minden esetben, amikor a testület tagjai között az üzleti verseny tisztességét érintő szokás alakul kl, e szokás követőivel szemben eljárni. Az ipartestületeknek egyik legfontosabb feladata — mondja a miniszter leirata —, hogy tagjaik gazdasági érdekeit felkarolják és hatékonyan szoLgálják. E cél kitűzéséből önként következik, hogy az ipartestületek elsőrendű kötelessége fellépni mindazokkal szemben, akik e célok elérésében gátolják és a fennálló gazdasági rondet mégzavarják. magyar természetjárás múltjából. Ir|a Polgárdy Géza. Felolvasás. 12: Ha. rangszó. Fohász. Himnusz. 12.10: Rádiózenekar. 12.40: Hirek. 1.20: Időjelzés. vízállásjelentés. 1.30: Honvédeink üzennek. A Vöröskereszt, bajtársi rádiószolgálata. 2: Roósz Émil szalonzenekara játszik. 2.30: Hirek, műsor ismertetés 3;' Gáspár Lajos cigányzenekara muzsikál. 8.30: őserdei történet. Kovács Aurél meséje. 4: A mi székely dajkánk. Dr. Hahkiss János előadása. Felolvasás. 4.20: Hirek német, román, sziovák és ruszin . nyelven. 4.45: Időjelzés, hirek. 5: Szórakoztató- muzsika. 5.30: A takarékosság az energia gazdálkodásban. Félkai Aurél előadása. 6:' A Hungária Park lárczenekara játszik 6.50: Ilirek. 7: Szerelmi bájital. Delmürészte|ek 7.55: Séta áz újvidéki Kereskedelmi Főiskolán. S.2Ó: Hanglemez 8 30: Az olasz rádió műsorából: szórakoztató zené Csak egy levél Innorent Vincié Ernő elbeszélése. 9.25: Géezy Barnabás zenekarának műsorából. 9 40: Hirek. .lóversenveredmények. Í0.Í5:' Melles Béla-zenekar. Vezényel Várheivi Antal. 11.10: Hanglemez. 1145: HirekBUDAPEST II. 6.55: Szórakoztató zene. 7.40: Tánczene. 8.40: Karolina vagy :egv sz'eiéhisés flótás. Komédia 1 felvonásban: Irta HaröZég Ferent, rendező" dr. Né-; meth Antal, zenéjéi szerzette Vincze Ottó. Utána hirek. (A Délmagyarország munkatársától) A halósági támogatásnak az a nagy aránya, amelyben Szeged város a jövő szezonban részesili a színházat, indokoltan maga után vonja azt a kívánságot, hogy a szegedi szinház minden vonatkozásban maradék nélkül töltse majd be hivatását. Százezer pengő városi' készpénzszubvenció mellett mintegy 50.ÜUÜ pengő ertekben természetbeni fűtéssel és világítással is támogatja a város a színházat s ezenkívül a kultuszkormáuy kilátásba helyezte, bogy a külön operatársulat megszervezéséért 20.000 pengő szubvenciót ad az igazgatónak. Ez összesen 170.000 pengőt jelent, ami állagban, hét—nyolchónapos sziniszezont véve alapul, havi 20—25 ezer pengő támogatásnak felel meg. Ilyen hatósági dotációban ma Magyarországon, az állami színházakat kivéve, egyetlen szinház sem részesül s ennek a szezonnak lesz a hivatása felemelni a színházat a városhoz és a támogatáshoz méltó magaslatra s példát mutatni arra, hogy miként kell és lehet t ós színházat csinálni a vidéken is. Az, hogy a színháznak a szórakoztatás mellett nemzeti és kulturmissziója is van, napjainkban immár szinte közhellyé vált, sajnos, azonban ennek az általános érvényű megállapításnak konzekvenciáit csak nagyon kevesen és kevés helyen vonják te. A magyar szinház szükségességének alapja soha nem a »pane et cireenses* volt, hanem egy nemzeti misz- f szió, amely feladátává tette, hogy a j szórakoztatás, a kinyomtatott beiü, a szószék és a katedra mellett a latványosság és a szép szó eszközeivel* terjessze az általános művelődést és megismertesse a sorsformáló magyar problémákat a nép legszélesebb rétegeivel. A színpadi kifejezés formái és eszközéi alkalmasak arra, hogy a komplikált kulturberendezésü lélektől kezdve le egészen a legegyszerűbb érdeklődési felülettel rendelkező műveletlen emberig mindenkihez közel férkőzzön, csiraképes magvakat hintsen el a lélekben, a játék és szórakoztatás leple alatt életelvekct és programokat hirdessen, oktasson, ismereteket terjesszen s _ a nyelvében és a nemzet jelszó tanítása szerint — a beszédnek iskolája legyen. A szinház nem lehet se bizonyos rétegek, se bármifajta kiválasztottak kisajátított szórakozóhelye és nem hiányozhat főleg onnan, ahol a legnagyobb szükség van a misszió teljesítésére. Bizonyos differenciálódásra természetesen szükség van, természetes, hogy egy nagy városnak nagyobb, vagv több. színháza van mint a kis helynek, a városi lakosság fokozott kulturigényei, minél nagyobb a varos, annál nagyobb és csiszoltabb nívói kívánnak, vannak bizonyos téma és érdeklődési körök, amelyek szerin' csoportosulnak a színházak, magára azonban a 6zinházra soha nagyobb szüksége nem volt a nemzetnek, mint éppen napjainkban. A szinház a nemzeti művelődés csarnoka s amennyiben és ahol nem volna az, azzá és minél általánosabban elterjedtté kell tenni. A magyar művelődés tempójának fokozása, főleg pedig a népmüvelés minél eredményesebb ápolása ma elsői <»«dii törekvése kultúrpolitikánknak s eanek megvalósítását szolgáló, szervezetből célszerű - elgondolások rapUeti sernmir képpen sem maradhat ki a.színház. A szinházi vonatkozású kullarpro-j gramuak a szervezés körül a kassza rentabilitása mellett szem előtt kút tartani azokat a legmagasabb utcaiakat is, amelyek a nemzeti kuittua hivatásának szolgálatából adódnak. A színpadnak el keli vinni a magyal szót és a mngyar tanítási a legalacsonyabb néprétegekhez ts s mindezt méltó formában kell megcselekednie, Nem szabad figyelmen kívül uagyui például a tanyai nép érdekeit és igényeit még olyan helyen is, ahol pedig adottságok kínálkoznak. Szegeden a múltban többször kísérletezett már a szinlársulat a tanyavilágban tartolt szinielöadással. A tanya népe ezeket a/ előadásokat mindig a legnugyoub szeretettel, érdeklődéssel és l6lKe*e4'J.s.sel fogadta. De azután talán kényelemből, talán anyagi okok vagy a buzgalom hiánya miatt kimentek a divatból ezek a tanyai kirándulások, amelyek pedig alkalmasak lettek volna a nemzeti Kultuxmisszió betöltésé re a tan>ai nép körében. Ezeknek a mulaSz(ásóknak pótlására most kitűnő alKalom nyilik. A színház jövó evi működési tervezetét most dolgozza* Ki % most minden lehetőség rendelkezcsre áll arra, hogy módot találjanak tanyai előadások rendezésére tB. A szegedi színház programja most tnár nerc nélkülözheti ezt a népművelési tevékenységet s feltétlenül meg kcil találni a módját, hogy a magyar muveiíidés reflektorait legalább olykor-olykor kivigyék a tanyai vidékekre is. Komoly szándék mellett a probléma nem jelent semmi különösebb gondot és terhet, szervezés, jószándék és elhatározás kérdése az egész. Nézetünk szerint azonban nemcsak a szegedi, de minden nagyvárosi színházat kötelezni lehetne és kellene, hogy előadásokat tartson a közeli környék falvaiban és tanyaközpoijaiu s ha ennek feltételei anyagiakban jelentkeznek, az anyagi teltételeket a közületeknek rendelkezésre kell bocsátani. Szeged város 1ÜU.000 pengő készpénzzel támogatja a színházát, a kolozsvári Nemzeti Szinház szubvenciója megközelíti az egymillió pengőt, indokolt volna hát ezeknek az áldozatoknak visszfénye olykor felcsillanna azokban a határos falvakban és tanyákon is, amelyek a teherviselésben éppeu ugy részt vesznek, mint á váro-i lakosság. Az utóbbi időkben kimerithetetlei. vitaanyagot adott a közvéleménynek és a szakembereknek az a kérdés, hogy van-e szinházi válság, vagy nincs, megrenditette-o a gazdasági körülményekben beállott változás vagy a film a színház pozíciójának szilárdságit? Nézetünk szerint a szín ház alapjai megrendithetetlenek, meri létük a primitív ember játékos ösztö néből fakad s aminthogy eredete ősi, fennmaradása is vitathatatlan s nap jainkban legfontosabb kötelessége minden illetékes fórumnak, hogy biz tositsa a színházra váró nagy nemzet, nevelő és kulturális hivatás teljesítését a várostól legtávolabb eső néprétegek körében is. (OTO) és smaragd ékszereket nagyon magas árért vásárolunk Reich-8k8zerész Kelemen-utca 11"; A legrégibb szegedi ékszerész.