Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-05 / 227. szám

tenes egvetien teií cipőjét és ruháját Nem volt tudatában! bogy bűncselekményt követ el ezzel, felmentő ítéletet kcr. Most, az utolsó szó jogán Kovachicb állolt fel. Egész halk liangon. lassan töredezve, ezeket mondotta: —' Nagy bűnt követtem ej, tudom... Kérem a törvényszéket, adjon időt... bármilyen hosszúi is, hogy vezekelhessek... Utolsó szavainál elcsuklott és lassan visszaülthelyére. Felesége nem kivánt élni az utolsó szó jogával. Az Ítélet Délután b órakor szintén zsúfolásig megtelt a tárgyalótérén}, a közönség izgatottan, türelmetlenül várta a bíróság bevonulását. A tanács ekkor még az-elnök szobájában tanácskozott. Néhány perccel fél 7 pia előtt bevezették a terembe Kova-rbichoí. Mintha most nyugodtabb volna', mint délelőtt. Tiszteletteljesen meghajlik az ügyész előtt. Az Ítélethirdetést végighallgatta Paraszkay Gyula törvényszéki elnök is. Néhány perc múlva bevonult a bíróság. Bólsay elnök hozzákezdett az Ítélet ismertetéséhez. _ A törvényszék bűnösnek mondotta ki Kova ehii'h Imrét kétrendbeli rablással párosult gyilkosság- bűntettében, Kovachicb Imrétiát orjaüdaság vétségében és ezért Kovachiehot kötéláltali halálra és 10 éri hivatalvesztésre itéiíe, Kovachiebnétr-S -bdoapFTogáiázi'a, -amelyből 3 itá(iut kdtöltötíuék vett, Kovachicb uiözduiatlttuuj áll a bíróság előtt, csak anpyi latszik, hogy előrehajtja a fejét. ,átt mereven előrenéz, Bwkay ;pjpök : ismertette ezután as Ítélet indokolását. A - törvényszék elfogadta Kovachicb be.smerö vallömását, kétségét kizárva bizonyítottnak látra, bogy előre megfontolt szándékkal kivette cl tettét, hideg, nyugodt megfontolással. Az orvosszakértök szerint teljesen beszámítható volt, csuk ellenállóképessége gyengült, mint öröklötten pszichopatán és szekszuális abberátfós ember, akinek azonban okszerű cselekedetei felismerhetők. öntudata nem homályosult el, határozóit akaratú cselekményről, van" szó. Súlyosbító körül? menynek mérlegelte a bíróság, hogv két embert ölt meg szívós kitartással, embertelen, kegyetlen módon. Enyhítő körülménynek számított teljes beismerése és csökkent ellenállóképessége. A halálos büntetés arányban áll bűnösségével. Kováehichiié cselekményénél a törvényszék arra a meggyőződésre jutott, hogy férjének' közléseiből tudnia kellett a bűncselekményről. Emiatt dobta a Tiszába az értéktárgyukat' Nála súlyosbító körülményt nem észlelt, ellenben enyhítőnek 'számit, Iiogy férje befolyásolta. - — Igén, az ítéletet megértettem, — szólt most balkan Kovachicb". — Súlyossága miatt fellebbezek. Komlóssy ügyész tudömásülvelte as Ítéletet. A védők fellebbezést jelentettek be a minősítés miatt és enyhítésért, illetve Kovachich védője 1felmentésért. Ugyancsak felmentésért fellebbezett Kovtíehickné is. Dr. Burgen Bela . véŰö még engedélyt kért. Hogy kegyelmi kérvényt is benyújthassoa. Bők'ay elnök megkérdezte Kovaehichot, kíván-e kegyelmet kérni. Kovachicb alig hallhatóan válaszolt:, '' — Kegyelmet kérek . .. Ezzel este 7 órakor befejeződött a borzalmas bűncselekmény drámai jelenetekben bővelkedő fő tárgyalása. Másodfokon most majd a szeged5 ítélőtábla ítélkezik. P $t M A G Y A fc O R S Z A 0 Vasárnap. 1941. OKTOBEI? 5. • -.fa aradi tizenhárom vértana ' * „Pannónia, ne feled haiottaidat, mint vádlók élnek ők" (A Délmagyarország munkatársától) Október 5-an'sz aradi vértanúkra emlékezünk. Az ország ünnepel, vigyázzban áll és tiszteleg a magyar szabadság vértanúi: az aradi 13 glóriás eniléke előtt... Mi volt az az erő, amely idegen fajták, nemzetes testéből kivált embereket arra tüzelt, hogy meghaljanak a magyar szabadságért? Mi volt az a csodálatos láz, amely felperzselte a Damjaiiichok, Leinigenek, Aulicbok és Knezickek faji öntudatát és magyarrá, a született magyarnál, magyarabbá tette őket? Erre válaszol október 6-a, a .szabadság ünnepe... Szegednek külön ünnepe, 22 esztendős szent kötelességleljesitésének napja október 6.-a. Huszonkét éve. hogy Arad, a tizenhármak városa nem ünnepelhet, az elnémult Szabadság-térén nem emiékezhet még a vártanúkról, akik 1849 október' 6-ikán lángbetükkel írták be nevüket a magyar pemzet történetébe. Huszonkét éve, bogy az aradi szabadság-szobor valahol, egy raktár mélyén, lefelé fordított fáklyával álmodik egy szebb jövendőről, a szabadság űj hajnaláról. S amióra Arad Trianon gyászos árnyékában elhallgatott s nem regél többé nyíltan a szabadságról, Szeged vette fit a szent kötelességet, hogv ápolja és hirdesse a vértanúk örökké élő emlékét, hirdesse a magyar szabadság igéit: szabad hazában szabad magyaroknak .ü „Arad, a magyar Galgotha" Rab hazában, rab magyaroknak hirdették ezeket az igéket azok, akiknek dicső életét 1849 október tí-án oltotta ki az igazságtalanság diadala. Október fráu, Ealour halálának évfordulóján szörnyű hír terjedt cl az országban: Batthyány hajós grófot cs szabadságharcunk 13 legdicsöbb bajnokát, kivégezték! Vérbosszú volt, ami kioltotta a legnagyobb szabadsághősök életét! Havnau báró; a vérbosszú eszköze vérbiróságokat állíttatott fel,' amelyek gondolkozás nélkül ítéltek a magyar szabadságharc hősei felett. Batthyányi . grófot Budapesten golyóáltall halálra ítélték, Aradon pedig 14 tábornok és egy ezredes került a vértörvényszék elé. Négyükéi: Sehweidel Józsefet, Dessewfyt, Lázár Vilmost és Kis*? - Ernőt az aradi vár mifcalakai kapujától jobbra, a sáncokban lőtték agyon október 6. gyászos hajnalán, a többieket: Pöltenberg Ernőt, Tőrök Ignácot, L a h u e r Györgyöt, Knézich Károlyt;- gróf L-ciningen-Westerbu r g Károlyt, Nagy gándort. Aulicb Lajost, Darajan i'cb Jánost és gróf Vécs e y Károlyt a vesztőhelyen felakasztották",- Lenkey tábornok csak ügy kerülte el a kivégzést, hogy — a fogság kínjaitól megörült és 1850 február 7-én meghalt. Az aradi vértanúk marádványai sokáig nyugodtak elrejtve és ismeretlenül az aradi földben, kivéve azok tetemeit, amelyekre a kivégzés után /sorsot vetettek® és a rokonoknak eladtak. Öano" jánieh és Lahner földi maradványa így került a mácsai parkba, Vécsey grófé az aradi temetőbe, Kiss Ernőé Német-Elemérre, Leiningené az Atzclcsalád borosjenői kriptájába. A 13 közül 7 a vezetőhely földjében pihent mindaddig, amíg idestova 10 esztendeje — Aradon csöndbén megindultak a vesztöbelyi ásatások. Kossuth Lajos 1883-ban A rad városához intézett levelében Aradot a magyar Golgothának nevezte el. Arad mind a mai napig hű maradt ehhez a fájdalmasan szép elnevezéshez s a vérta- | nük is hívek maradtak mártírsorsukhoz. A vértanúk földi maradványai új kálváriát jártak s ennek a bálváriának szemtanúja volt e sorok írója is, aki 1930—34 között kisebbségi magyar újságíró volt Aradon. Csodálatosabb /szenzációt nem sarjadhatott ki a vértanúk vérével megszentelt aradi földből az új, idegen elnyomatás esztendei alatt, mint. az aradi, 13 földi maradványainak megtalálása. Az egykori Vesztöbely-telep mentén haladó úton a töltést javító munkások bukkantak rá a vértanúk maradványaira. Futótűzként, csak a jő Isten tudja hogyan, terjedt él a hír a városban — csak később és módjával volt szabad írni róla — és a magyarság imádságos lélekkel, ezres tömegekben zarándokolt ki a jeltelen sírgödtfikhöz... Kara Győző gimnáziumi történelem tanár vezetésével megindultak a feltárás munkálatai s Í

amint napfényre kerültek megszentelt csontok, elkezdődött a vértanúk új; kálváriája. A román ügyészség intézkedésére be kellett szüntetni az i ásatásokat és a törvényszék úgy intézkedett, hogv ~ a vértanúk csontjai visszakerüljenek a jeltelen gödrökbe... A román sajtó gúnyosan kommentálta ezt az intézkedést, »fétis-ímédatnafcc és *bá}« 'viinyimádásnak® nevezte cl az aradi magyarság könnyes boldogságát, féltő kilincselését, interveniálását, könyörgését.... Hosszú időbe került, amíg az ereklyéket sok Iiarc és közbenjárás után kiadták az AnyaországModell kalapujdonságok tökéletes, szép. alakitások legjutányosabban özv* Iricz Oezsőné kalapüzletében, OROSZLAN-UTCA 8, 243 nak. Ez az idő az aradi vértanúk újabb marti* romságának korszaka s Arad kálváriás magyar* sógának még mindig élő szimbóluma volt... Áll-e még az aradi ereklyemuzeum ? Ilyenkor, október . 6-ikún minden esztendőben, amióta Arádról elkerültem eltűnődöm rajta, hogy áll-e még az aradi Kultúrpalotában a vértanúk ereklye-múzeuma? ' Utoljára 1931-ben, éppen 10 esztendeje jártam ott, kivételes alkalommal, mert á múzeum a nyilvánosság számára zárva volt s csak úgy juthat* tani be, hogy egy Habsburg-főhercegnő szívesen vette á sajtó kíséretét: neki mutatták meg a román városvezetők a múzeumot. A főhereegn® első útja a várba vezetett, ahol a vértanúk kivág* zési helye kötötte le érdeklődését, majd az aradi Kultúrpalotában tett látogatást és megtekintett© az ereklye-múzeumot. Még nía is elötteín áll á rendkívüli jelenet: a fiatal Habsburg-ivadék szőke feje felett ott lengett a kopott, megfakult sza* badságharci nemzeti lobogó s rávetette árnyékát mindannyiunkra... A teremben mély csönd honolt, szinte hallottuk a falakon függő bilincsek zörréiiését, a bilencsekét, amelyek a vértanukat utolsó útjukra is elkísérték ... - Most is előttem állanak a gyásszal letakart utolsó írások, a vértanúk büesúsorai családjukhoz, nemzetükhöz... K i s s Ernő • kristálypohár:), Vces.ey gróf feszülete, amit halála pillanatában is a kezében szorongatott. Vájjon helyükön vannak-e még, bátoritják-e, vigasztalják-e a rab magyarokat ma is? Egy osztrák tiszt a kivégzés után akroszib kent csinál a felakasztott vértanúk kezdőbetűiből: /Pannónia! Vergiss üeine Todtcn Nicht, Als> Klager Leheti Sic!® Magyarorság! Ne feledd halottaidat, mini vádlók cinek ők! Élnek és ma ismindaddig vádolnak, aniig egyetlen rab magyar él ezen a földön... De minél több szívben lobog fel a fáklya, amit 1819 október ft-án az aradi 13 gyújtott meg, annál hamarabb lesz minden magyar szabad az örök magyar hazában! S hogy ez. a láng egyre magasabban lobog, az elsősorban Aradnak köszönhető, a vértanúk vérével megszentelt aradi földnek, ahol ma ís vértanúk élnek... De Damjanich, a hősök hőse megáldotta Aradot, költői szépségű 'utolsó imájában: ' »Uram. áldd meg Aradot, áldd meg a veszedelembe sodort szegény magyar hazát!® És ez az áldás nem maradhat megfoghatatlanul.,. ÖSANYT PIROSKA,